1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa a Veszprém Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástörvény) nem szabályozott bérbeadások részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel az eredményes gazdálkodást.

2. § (1) A rendelet hatálya a Veszprém Megyei Önkormányzat üzleti vagyonát képező nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a velük közös használatra szolgáló garázs helyiségekre terjed ki.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Lakástörvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) az irányadó.

3. § Az önkormányzati tulajdonban lévő és bérbeadás útján hasznosított, e rendelet hatálya alá tartozó helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatokat a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés), a megyei közgyűlés elnöke, és a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

4. § (1) A Közgyűlés, mint bérbeadó feladata és hatásköre a bérleti díj mértékének meghatározása.

(2) A helyiségek lakássá való át-, vagy visszaminősítéséről a megyei közgyűlés elnöke javaslatára a Közgyűlés dönt.

5. § A megyei közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés felhatalmazása alapján:

6. § A Hivatal a megyei jegyző irányításával:

7. § (1) Helyiséget bérbe adni természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részére lehet.

(2) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében a bérbeadás feltételei:

(3) Helyiség nem adható bérbe annak az ajánlattevőnek, akinek a bérbeadó felé bérleti díj vagy bármely más közszolgáltató felé tartozása van. A tartozásmentességről szóló igazolást a pályázathoz mellékelni kell.

(4) A bérbeadó a helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet, mely legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat.

(5) Helyiséget albérletbe adni, helyiség bérleti jogát átruházni vagy cserélni nem lehet.

(6) A bérbeadó a helyiséget üres állapotban, pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. Pályázati eljárás nélkül és térítésmentesen helyiség akkor adható bérbe, ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek azt indokolja.

(7) A határozott idejű bérleti szerződés határidejének lejárta előtt legkésőbb 45 nappal a helyiség bérlője a bérleti jogviszony folytatását kérheti a megyei közgyűlés elnökétől. A megyei közgyűlés elnöke a bérleti szerződés időtartamának meghosszabbításáról - egy alkalommal maximum 5 évre - a (2)-(3) bekezdésben rögzített feltételek figyelembe vételével dönt.

(8) A bérlő a szerződés megkötését követően 6 havonta köteles bemutatni a közüzemi szolgáltatók számláit vagy igazolásait arról, hogy az ingatlanra befizetetlen tartozás nincs.

(9) A (7) bekezdésben foglalt kivétellel a határozott idő leteltével a bérlő köteles az ingatlant minden igény nélkül elhagyni.

8. § A bérleti szerződésnek legalább tartalmaznia kell:

9. § (1) Pályázat önkormányzati tulajdonú helyiségre akkor írható ki, ha üres helyiség áll rendelkezésre. A határozott idejű bérlet lejárta előtt 45 nappal a helyiség pályáztatásra kiírható.

(2) A pályázatot a megyei közgyűlés elnöke írja ki.

(3) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság aki, vagy amely a pályázat közzétételét követően a pályázat benyújtási határidejének leteltéig a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújt be. A pályázatot az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A pályázati felhívást a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapján (www.veszpremmegye.hu) 15 nap időtartamra közzé kell tenni.

10. § (1) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell:

(2) A pályázaton való részvételt a bérbeadó egy meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) előzetes megfizetéséhez kötheti, melynek összege a pályázati kiírásban szereplő bérleti díj egy havi összege.

(3) A pályázat nyertese a bánatpénzt jogosult a bérleti díjban érvényesíteni. A többi pályázónak a bánatpénzt a tárgyalást követő 30 napon belül vissza kell utalni. Abban az esetben, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a bánatpénzre nem tarthat igényt, azt elveszti és az a bérbeadót illeti meg.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(5) A pályázatokat a benyújtási határidő leteltét követő munkanapon a Hivatal három köztisztviselőjéből álló bizottság bontja fel. A bizottság vezetője a Veszprém Megyei Önkormányzat Megyei Jegyzője.

(6) A pályázat eredményéről elbírálási szempontok alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság mindhárom tagja aláír.

(7) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, aki a pályázati kiírásban és a helyi rendeletben foglalt feltételeknek megfelel. A pályázatokat a pályázati kiírás alapján rangsorolják. A pályázat nyerteséről a bérbeadói jogok gyakorlója dönt.

(8) A pályázókat a pályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről írásban értesíteni kell.

(9) A pályázat érvénytelen, ha a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg. Az érvénytelen pályázatot benyújtó pályázóval az érvénytelenség tényét a pályázati tárgyalás megkezdése előtt kell közölni.

11. § (1) A pályázati eljárás során több jelentkező esetén tartandó pályázati tárgyaláson az ajánlattevőknek a helyiség bérleti díjára kell licitálni. Az induló tétel a pályázati kiírásban szereplő bérleti díj. A licit során a bérleti díj mértékét (Ft/m²/év) 1.000,- Ft összeggel kell emelni.

(2) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri el, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.

(3) Azonos ajánlat esetén előnyt élvez az, aki a helyiséget előzőleg bérelte.

(4) A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni. A tárgyalás menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a tárgyalást vezető és a jegyzőkönyvvezető ír alá, melynek másolatát a pályázók megkapják.

(5) Amennyiben a pályázatot elnyert személy a bérleti szerződést 8 napon belül nem köti meg, a bánatpénzt elveszti.

(6) Amennyiben a pályázat nyertese a szerződést nem köti meg, akkor az utána legmagasabb díjtételre licitált pályázót kell nyertesnek tekinteni.

(7) Eredménytelen a pályázat, ha nincs érvényes ajánlat vagy a pályázaton nyertes személy a helyiségbérleti szerződést a pályázati tárgyalást követő 8 napon belül nem kötötte meg.

(8) Ha a pályázat eredménytelen, akkor a pályázati kiírást követő 1 éven belül a helyiséget pályázati eljárás nélkül lehet bérbe adni.

(9) Az eredménytelen pályázati eljárást követően a helyiség annak adható bérbe, aki a legmagasabb összegű bérbevételi ajánlatot tette, és vállalja a pályázati kiírásban szereplő kötelezettségek teljesítését.

(10) A nyertes ajánlattevő 2 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot köteles megfizetni, melynek tényét a szerződés aláírásakor hitelt érdemlően bizonyítania kell.

(11) A pályázat kiírója fenntartja magának azt a jogot, hogy a kiírt pályázatot visszavonhatja vagy a pályázati eljárást érvénytelennek minősítheti abban az esetben, ha a pályázat kiírása és lezárása közötti időtartamban az adott helyiségre vételi ajánlatot tesznek, vagy ha az Önkormányzatnak közérdekű feladatai ellátása céljából szüksége van az adott helyiségre.

12. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a Közgyűlés határozza meg.

(2) A bérlő a bérleti díjat a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(3) A helyiségek bérleti díjának mértékét évenként felül kell vizsgálni úgy, hogy azok értékállósága biztosított legyen. Ennek értelmében a bérleti díj mértéke minden év január 1-től a Közgyűlés döntésétől függően korrigálásra kerülhet (valorizáció).

(4) Ha a bérlő a bérleti díj összegét, vagy a módosított bérleti díjat a közlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban nem kifogásolja meg, akkor a szerződés módosításának időpontjától a közölt összeget köteles fizetni.

13. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

(2) Ha a bérlő a bérleti- és közműdíj fizetésre megállapított időpontig a díjat nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Ha a bérlő az általa szerződésben vállalt lényeges állagmegóvási, karbantartási kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet.

(4) A felmondás a (2) és (3) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.

(5) Az Önkormányzat által térítésmentesen használatba adott helyiségek után a bérlő köteles a közműdíjat és az egyéb költségeket megfizetni, továbbá az állagmegóvási, karbantartási feladatokat elvégezni. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó a (2) –(3) bekezdés alapján felmondással élhet.

(6) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérelt helyiséget jogszabályok által tiltott célra használják, a bérleti szerződést a bérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja.

14. § (1) A bérleti jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg:

(2) A bérlő jogutódlással történő megszűnése esetén a bérbeadó jogosult a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondására.

15. § A bérlő – a bérleti jogviszony bármely okból történő megszüntetése esetén – csereingatlanra, vagy egyéb kártalanításra nem jogosult.

16. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésének napján a bérlő köteles a helyiséget visszaszolgáltatni. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződés megszűnésekor vagy legkésőbb azt követő 3 napon belül a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas, kitakarított állapotban, ingóságaitól kiürítve adja vissza a bérbeadó részére. A bérleti jogviszony tartama alatt a helyiségen végzett beruházások értékét a bérlő semmilyen jogcímen nem követelheti. Amennyiben a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján a Bérleményt nem szolgáltatja vissza, köteles arra az időre, amíg azokat jogcím nélkül használja, a bérleti díj kétszeresének megfelelő használati díjat fizetni.

(2) A bérlemény visszaadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, a birtokbaadási jegyzőkönyv tartalmával egyezően. Amennyiben a helyiség részét képező bármely vagyonelem – a rendes használaton kívül – megrongálódott, értékéből vesztett vagy hiányzik, a bérbeadó a kijavítás vagy pótlás ellenértékét a bérlőtől követelheti

17. § (1) A helyiséget a bérlő a bérleti szerződésben megjelölt célra használhatja.

(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy a bérleti szerződésben megjelölt célra kívánja használni, úgy ehhez az új használati cél megjelölésével hozzájárulást kell kérni. A hozzájárulást a megyei közgyűlés elnöke adja meg.

(3) A megyei közgyűlés elnöke a hozzájárulás megadását megtagadhatja a 13. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján.

18. § (1) Bérbeadó a helyiséget a szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni, kivéve, ha a pályázati eljárás keretében a bérlő átalakítási, felújítási munka elvégzésének feltételével kapott engedélyt a szerződéskötésre. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a mérőórák állását.

(3) Az átadáskor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a bérbeadó köteles gondoskodni.

(4) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon alakítsa ki, szerelje fel, illetve rendezze be.

19. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti jogviszony alatt:

(2) A bérlő köteles gondoskodni továbbá:

(3) A bérlő köteles a bérleti jogviszonyának lejárta előtt (45 nap) a pályáztatásra kiírt helyiség megtekintését az érdeklődők számára biztosítani.

(4) A bérlőnek a helyiség visszaadásakor nyilatkozni kell, hogy a bérbeadó felé bérleti- és közüzemi díj, vagy a bérleménnyel kapcsolatos egyéb tartozása nincsen.

(5) A helyiség visszaadásakor

20. § (1) A bérbeadói feladatkörbe tartozó, de a bérlő által elvégzett felújítási, karbantartási, állagmegóvási munkák elszámolása a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján történik.

(2) Bérbeadó írásban megállapodhat a bérlővel abban, hogy a helyiségben felújítási, karbantartási, állagmegóvási munkákat végez. A bérlő által benyújtott, a Hivatal munkatársa által felülvizsgált és jóváhagyott terv, költségvetés, számlák alapján a helyiség rendeltetésszerű használatához szükséges mértékig 30 %-os bérleti díj mérséklésre tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdés szerinti bérbeszámításnál a bérlő a helyiség bérleti díját csökkentett mértékben fizeti meg, amíg az elismert költségei beszámításra nem kerülnek. A bérbeszámítás havi egyenlő részletben, a havi bérleti díj 30%-ának erejéig érvényesíthető.

(4) A bérbeszámításra vonatkozó megállapodás megkötésére a megyei közgyűlés elnöke jogosult.

21. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi.

22. § (1) A 11. § (10) bekezdés szerint megfizetett óvadék összegét a bérbeadó jogosult felhasználni az esetleges bérleti díj, közüzemi költség elmaradása esetén, valamint a bérbeadónak okozott károk megtérítésére. Amennyiben a bérbeadó ilyen jellegű igényét az óvadékból elégíti ki, a bérlő köteles az óvadék összegének 15 napon belüli teljes összegére történő kiegészítésére. Ennek elmaradása esetén a bérbeadó a bérlőt írásban felszólítja az óvadék kiegészítésére.

(2) Amennyiben nem merülnek fel olyan körülmények, amelyekre tekintettel a bérbeadó követelését az óvadékból elégítette volna ki, úgy a bérbeadó az óvadék összegét vagy annak fennmaradó részét a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a bérlő részére.

(3) Amennyiben a bérbeadónak a bérlővel szemben követelése keletkezik azt a bérbeadó a bérlő megkérdezése nélkül az óvadékból levonhatja és a bérlő részére csak a fennmaradó összeg kerül visszautalásra.

(4) Az óvadék nyújtása nem zárja ki azt, hogy a bérbeadó valamennyi olyan követelését, amelyre az óvadék nem nyújtott fedezetet, közvetlenül érvényesítse az bérlővel szemben.

23. § Ez a rendelet 2017. augusztus 1. napján lép hatályba.