1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Baks Községi Önkormányzat

(2) Az Önkormányzat székhelye: 6768 Baks, Fő utca 92.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Baks Községi Önkormányzat Képviselő- testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Baksi Polgármesteri Hivatal

(5) Az önkormányzat működése Baks Község közigazgatási területére terjed ki.

(6) Az önkormányzat bélyegzője kör alakú, benne a Magyarország címerével ellátott, "Baks Községi Önkormányzat *Csongrád Megye*" körfelirat található.

(7) A polgármesteri hivatal bélyegzője kör alakú, benne a Magyarország címerével ellátott, "Baksi Polgármesteri Hivatal *Csongrád Megye*" körfelirat található.

(8) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni: a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre, a képviselő-testület által adományozott oklevelekben, az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

(9) A jegyző hivatalos kör alakú bélyegzője középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható Baksi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Csongrád Megye

(10) Az önkormányzat hivatalos lapjának címe: Baksi Hírmondó, honlapjának címe: www.baks.hu.

(11) Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján vagy az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététel értendő.

2. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

(2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja. A képviselő-testület által a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatásköröket 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül egyes szociális és gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról társulásban gondoskodik.

(2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi és a fogorvosi ellátást vállalkozásokkal kötött megállapodás alapján biztosítja.

5. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 7 fő. A tagok névsorát 1. függelék tartalmazza. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

6. § (1) A képviselő-testület munkaterv alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet. A munkatervet éves időszakra kell készíteni, melynek képviselő-testület elé terjesztése a polgármester feladata.

(2) A munkaterv tervezetének összeállításához javaslatot kell kérni: a képviselőktől, a képviselő-testület bizottságának elnökétől, a jegyzőtől, az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.

(3) A polgármester a munkaterv javaslat előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatairól is tájékoztatja a képviselő-testületet.

7. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A munkaterv tartalmazza: a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét, az előterjesztő, közreműködő megjelölését.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(2) A képviselő-testület rendes ülést –esetleges nyári szünet kivételével-havonta tart. Az ülést lehetőleg a hónap utolsó szerdájára kell összehívni.

(3) Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, vagy a települési képviselők egynegyedének (2 fő), a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra kell össze hívni

(4) Ünnepi ülést a képviselő-testület az ere irányuló külön döntése alapján tart.

9. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság elnöke hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját, fő napirendi pontokat

(2) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat és a rendelet tervezetet.

(3) A képviselő-testületi ülésen történő előterjesztés kiosztására csak a polgármester engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a képviselő-testülettel ismertetni köteles.

(4) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők.

(5) A képviselő-testület ülésének meghívóját és elektronikus anyagát az ülés előtt legalább 3 nappal kell megküldeni az érintettek részére.

(6) A képviselő-testületi ülés időpontjáról a település lakosságát a hirdetőtáblán való előzetes kifüggesztésével kell tájékoztatni.

(7) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. telefon) is összehívható. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni.

(9) A képviselő-testületi ülésre – a képviselő-testület tagjain kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni a település országgyűlési képviselőit, a Kisteleki Járási Hivatal vezetőjét, a napirend szerint érintett szervezetek képviselőit, polgármesteri hivatal köztisztviselőit, annak a bizottságnak a nem képviselő tagját, akit a bizottság elnöke javasol, a jegyzőt és, akiket a polgármester, a jegyző vagy a képviselő-testület indokoltnak tart, Baks Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testület elnökét

(10) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(11) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a bizottságok nem képviselő tagjait, a jegyzőt, akit a polgármester meghívott, Valamennyi Bakson működő önszerveződő közösség képviselőjét tanácskozási jog illeti meg tevékenységi körében a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

(12) Tanácskozási jog illeti meg a napirendi pont előadóját a tárgyalt napirend tekintetében. A képviselő-testület ülésének nyilvánosságát a Mötv. 46. § (1) bekezdése határozza meg.

11. § (1) A képviselő-testület zárt ülésének szabályait a Mötv. 46. §. (2) bekezdése szabályozza.

(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában rögzített esetekben zárt ülés elrendelését a polgármester és bármely képviselő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A Mötv.46. § (2) bekezdés b) pontja vonatkozásában az állásfoglalást igénylő személyi ügy minden olyan ügy, amelynek során felmerült adat, vagy adatok összefüggése bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható, az adatból, adatokból az érintettre vonatkozó következtetés vonható le, illetve az állásfoglalás meghozatal az érintett jogát vagy jogos érdekét érinti. Állásfoglalást igénylő személyi ügy esetén legkésőbb a napirend tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatja a zárt ülés tartásának lehetőségéről és nyilatkozattételre szólítja fel az érintettet.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja vonatkozásában üzleti érdeknek minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Az üzleti érdek sérelmét abban az esetben kell vélelmezni, amennyiben az ajánlattevő erre vonatkozó kérelmet fogalmaz meg az ajánlata benyújtásakor. Amennyiben a képviselő-testület nem látja indokoltnak a zárt ülés elrendelését, abban az esetben egyszerű szótöbbséggel dönt a napirendi pont nyílt ülésen történő tárgyalásáról.

12. § (1) A képviselő-testületi ülésének határozatképességére a Mötv. 47. § (1) bekezdése irányadó.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 8 napon belüli időpontra, a rendkívüli ülést a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb másnapra azonos napirendi ponttal ismételten össze kell hívni.

13. § A képviselő-testületi ülést 9. § (1) bekezdés szerint a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti az ülését. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatásának minősül, ha 30 napot meghaladó időtartamra betegség, vagy távollét miatt a tisztségét ellátni képtelen, és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben a döntéshozatal halaszthatatlan.

14. § Az ülés vezetőjének feladatai és jogkörei különösen: az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelés, határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, napirendi javaslat előterjesztése, az ülés rendjének és tárgyszerűségének biztosítása, javaslattétel a hozzászólások korlátozására, javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, szavaztatás és a szavazás eredményének megállapítása.

15. § (1) A képviselő-testület a napirend elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A napirendi pontok sorrendje általában: rendelet tervezet, munkatervben szereplő napirendi pontok, határozati javaslat, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, egyéb napirendi pontok, közérdekű bejelentések, kérdés, javaslat.

(3) A képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét – indokolt esetben megváltoztathatja.

(4) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület működése vagy döntése jogszabálysértő, ezen kötelezettségének teljesítése érdekében, - amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni – a jegyzőnek a szavazás előtt szót kell adni.

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik, ennek során: Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt napirendi témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít. Ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése az ülést vezetőjének összehívására folytatható.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

16. § (1) A napirendi pont egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolási javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz, egyben rendelkezik az újratárgyalás határidejéről is.

(2) A napirendi pont elnapolása esetén a képviselő-testület az ülés vezetője, vagy bármely képviselő javaslatára az adott napirendi pontot előzetes bizottsági tárgyalásra adhat át.

17. § (1) A képviselő-testületi ülésen előterjesztő lehet a polgármester, jegyző, képviselő, a képviselő-testület bizottsága, illetve az általuk felkért személy.

(2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új, napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra. Írásban benyújtott előterjesztésnél a határozati javaslatot is írásban kell benyújtani. Szóbeli előterjesztésnél a határozati javaslatot szóban is be lehet nyújtani, azonban a (4) bekezdés b) pontját ebben az esetben is be kell tartani.

(4) Az előterjesztés főbb elemei: Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét; tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményét), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést indokolják; az előterjesztő nevét, aláírását. A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

(5) Tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(6) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára bármely előterjesztést előzetes bizottsági tárgyalásra utalhat, vagy visszaadhat.

18. § (1) A képviselő-testület - a polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt a sürgősségi indítvánnyal beterjesztett előterjesztés tárgyában.

(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei: Sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják.

19. § (1) A képviselő a képviselő-testület feladat-és hatáskörébe tartozó ügyben önálló indítványt terjeszthet elő. Az önálló indítványt a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal lehet a jegyzőhöz írásban beterjeszteni. Az indítványba meg kell jelölni annak tárgyát, címzettjét, a benyújtás szükségességének rövid indokolását, s a témában a képviselő-testület döntéséhez szükséges határozati javaslatot.

(2) Az önálló indítványt a jegyző köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni, és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület – az előterjesztés esetleges felszólalása után – vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

20. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén - lehetőleg a napirendek lezárása után: a polgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől. Önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyről az az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.

(4) Az interpellációnak tartalmaznia kell: az interpellációt kezdeményező nevét, azt a személyt, akihez az interpelláció szól, az interpelláció tárgyát.

(5) Az interpellációt kezdeményező képviselő az interpellációt az ülésen szóban, legfeljebb 2 perc terjedelemben előadja.

(6) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(7) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.

(8) A képviselő-testület ülésén a kérdésre és az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a kérdésre, illetve az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat szavaztatja meg.

(10) Amennyiben az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokhoz kiegészítések, módosítások kerültek a képviselő-testületi ülésen, abban az esetben az ülés vezetője a határozati javaslat szövegszerűen kiegészített, módosított, a döntés minden lényegi pontját tartalmazó változást bocsátja szavazásra.

(11) Ha képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

22. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg határozatait. Az egyszerű szótöbbség az ülésen jelenlevő képviselők több mint felének egybehangzó „igen” szavazatát jelenti. Amennyiben a képviselők „nem” szavazat egyenlő arányban áll az „igen”szavazatokkal úgy a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Újra szavazás esetén, amennyiben szavazategyenlőség van, úgy a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület a Mötv.46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat. Erről a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, stb.) biztosításáról.

(4) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, és urna igénybevételével történik.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

(6) Név szerinti szavazást rendelhet el a polgármester, vagy bármely képviselő indítványára. Az indítványról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(7) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelen lévő képviselők pedig a nevük elhangzását követően "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja, és a szavazás eredményéről az ülés vezetőjét tájékoztatja. Az eredményt az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazás eredményét rögzítő névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell mellékelni.

(8) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

23. § Minősített többség szükséges a – Mötv. 50. §-ban foglaltakon kívül a következő döntésekhez: Az Önkormányzat vagyonával való rendelkezéshez, Alapítvány létrehozásához, Kitüntetéshez és elismerő cím adományozásához, Helyi népszavazás kiírásához, Titkos szavazás elrendeléséhez, A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához

24. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket, az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, az egyéb írásos indítványokat, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet, név szerinti szavazás eredményét rögzítő névsort.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Baksi Polgármesteri Hivatal kezeli. A hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.

(5) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Baksi Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben betekinthetnek. A betekintési igényt 5 munkanappal korábban jelezni kell a jegyzőnél.

(6) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: .../20..... (hó, nap ) Kt. hat.

(7) A határozatok kivonatait az érintettek részére a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

(8) A határozat kivonatait a jegyző hitelesíti.

(9) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(10) A normatív határozatok közzétételének módja a Baksi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés.

25. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkothat.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, alpolgármester, a képviselő, az állandó bizottság, a jegyző

(3) A rendelet tervezet szakmai előkészítése és indoklása a jegyző feladata.

(4) A rendelet tervezetet csak az illetékes bizottsági tárgyalás után lehet a képviselő-testület elé terjeszteni. A bizottságok csak a feladatkörükbe tartozó rendelet tervezeteket kötelesek véleményezni.

(5) A jegyző (a polgármester, a bizottságok elnökei) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az élőkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(6) A Képviselő-testület elrendelheti a lakosság széles körét érintő rendelet tervezet közmeghallgatás keretében való előzetes ismertetését is.

(7) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni.

(8) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal, évszámmal kell ellátni a következők szerint: Baks Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ......../20......(...... hó ...... nap) önkormányzati rendelete a ….-ról (cím)

(9) A rendelet kihirdetése a Baksi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés útján történik. A kihirdetés napjának a kifüggesztés napját kell érteni, melyet az rendelet eredeti példányán záradékként fel kell tüntetni.

(10) Az önkormányzati rendeletek szükség szerinti felülvizsgálatáról és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

26. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(2) A közmeghallgatást a 9. § (8) bekezdés szerint előre meg kell hirdetni. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A képviselő-testület falugyűlések szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra.

(5) A falugyűlés előkészítése, megszervezése és vezetése a polgármester feladata. A szervezési és lebonyolítási feladatok ellátásában a képviselők és a képviselő-testület bizottságai működnek közre.

(6) A falugyűlés tapasztalatairól, az elhangzott javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő ülésén.

27. § (1) A képviselőt az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselő-testület hivatalától igényelhet képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

(3) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a polgármester vagy a jegyző erre 8 napon belül köteles érdemi választ adni.

(4) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(5) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(6) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki a távollétét előzetesen bejelentette, vagy utólag igazolja.

(7) A települési képviselő köteles Tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, Olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.Felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban. A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig. Kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel. A személyes érintettségét bejelenteni Külön jogszabály szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(8) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.

(9) Az (8) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

28. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság 3 fő, Szociális Bizottság 3 fő, Mezőgazdasági Bizottság 3 fő

(3) A bizottságok feladatait a 3. melléklete tartalmazza. A bizottságok személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza

(4) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot (ad-hoc bizottság) meghatározott időre és meghatározott feladat elvégzésére hozhat létre. Az ideiglenes bizottság tagjait a képviselő-testület választja meg minősített többséggel. Az ideiglenes bizottság legfeljebb 5 tagból állhat, a bizottsági tagok több mint a felét a képviselő-testület tagjaiból kell megválasztani. A nem képviselő tagok személyére a polgármester tesz javaslatot. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(5) A települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de elnök egyszerre csak egy állandó bizottságban lehet.

(6) A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

29. § (1) A bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.

(3) A bizottság ülését össze kell hívni: a képviselő-testület döntése alapján, a polgármester indítványára, a bizottsági tagok több mint a felének indítványára.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó- ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben a Képviselő-testület.

(6) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megőrizni.

(7) A bizottság nem képviselő tagja köteles a képviselőre meghatározott esküt tenni.

(8) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(9) A bizottság működésére az Mötv. 60.- 61. §-ai az irányadók.

(10) A bizottság működéséhez szükséges feltételeket, az ügyviteli feladatokat a jegyző a polgármesteri hivatal útján biztosítja, illetve látja el.

(11) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül.

30. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

31. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület, valamint a Baksi Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatos alapvető feladatait az Mötv.67. §-a tartalmazza.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatait az Mötv.61. §-a tartalmazza.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

32. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester munkájának segítésére egy fő külsős társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(4) Az alpolgármester díjazásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület határozatban dönt.

33. § (1) A polgármester – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző főbb feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése határozza meg.

(3) A jegyzőt távolléte esetén a Baksi Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Csoportjának vezetője helyettesíti.

(4) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(5) A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

(6) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.

34. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Baksi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel, az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Képviselő-testület a Baksi Polgármesteri Hivatal munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a jegyző javaslata és a polgármester előterjesztése alapján az alábbiak szerint határozza meg: A Baksi Polgármesteri Hivatalban a heti munkaidő 40 óra. A munkaidő megszakításával a köztisztviselő számára a munkaidőn belül naponta 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az általános munkarend szerint a napi munkaidő hétfőtől csütörtökig 7,30 órától 16,00 óráig, pénteken 7,30 órától 13,30 óráig tart. A fenntartó önkormányzat a hivatal munkarendjében törzsidőt határoz meg, amely szerint rugalmasan szervezhető a munkavállaló részéről a hivatalban eltöltendő és a törvény által előírt munkaidő különbség. A hivatalban eltöltendő törzsidő a beosztott köztisztviselők esetében: hétfőn:8.00 – 15.30 óráig, kedden: 8.00 – 15.30 óráig, szerdán: 8.00 – 15.30 óráig, csütörtökön: 8.00 – 15.30 óráig, pénteken: 8.00 – 12.00 óráig, Ügyfélfogadást az alábbiak szerint kell tartani: Hétfő, Szerda: 8,00 órától 12,00 óráig és 13,00 órától 15.30 óráig, Kedd, Csütörtök: nincs ügyfélfogadás, Péntek: 8,00 órától 12.00 óráig

(3) A Képviselő – testület a Polgármesteri Hivatal alkalmazásában álló köztisztviselők vonatkozásában a nem iskolarendszerű képzésben résztvevő köztisztviselőknek tanulmányi munkaidő kedvezményt állapít meg akkor ha a képzés a köztisztviselő munkakörével összhangban van, és a köztisztviselő magas szintű hatékony és eredményes munkavégzését szolgálja.

35. § Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt, mely társulások megnevezését a 3. függelék tartalmazza.

36. § Az önkormányzat együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére

37. § (1) A vagyonnal való gazdálkodás alapelveit az Mötv., valamint nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7-10. §-a tartalmazza.

(2) A gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(4) A képviselő-testület az éves költségvetését rendeletben állapítja meg, amelybe amennyiben aktuális, beépül a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata.

(5) Az önkormányzat a vagyonáról szóló szabályokat rendeletben állapítja meg.

(6) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását ezen rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.