1. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

2. § (1) A helyi területi védelem az 1. mellékletben lehatárolt, helyi értékvédelmi területre terjed ki.

(2) A helyi egyedi védelem a 2. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire terjed ki.

(3) Helyi védelem akkor szüntethető meg, ha a védetté nyilvánításkor fennálló értékek elpusztultak, vagy helyre nem állíthatóan károsodtak és ezt értékvizsgálat alátámasztja.

(4) A helyi védelem módosítását (védett érték törlése, vagy új érték felvétele) bármely természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a település polgármesterénél.

(5) A kezdeményezőnek a módosítási kérelméhez értékvédelmi dokumentációt kell csatolnia, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

3. § (1) Az önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza¹

(3) Az önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett érték” feliratú – az önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelöli meg, amelyeknek szükség szerinti cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.

4. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden védett alkotórészére.

(3) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növény-együttest kivágni tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető.

(4) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

5. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az épületek telepítésekor a környezet – jellemzően a közvetlenül szomszédos ingatlanok, tágabb értelemben az utcaszakasz, három-négy szomszédos telek – kialakult irányultságait – jellemző párhuzamosság, hosszoldal iránya – kell figyelembe venni.

(2) Új épületek építésekor, meglévő épületek bővítése, átalakítása, korszerűsítése, felújítása során a külső megjelenést és tájba illesztést befolyásoló anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a környezet adottságaihoz való illeszkedés figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző, természetes hatású színek alkalmazandóak, kerülni kell a nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő vagy erősen művi hatású építészeti- és színezési megoldásokat.

(4) A tervezett épületeket elsősorban a természetes terepszintre kell ültetni, kerülendők a markáns bevágások és feltöltések egyaránt. A szintkülönbségek áthidalását elsősorban növényzettel fedett rézsűkkel, ha ez nem lehetséges, természetes anyaghasználatú támfalakkal kell megoldani.

(5) A tetőidom kialakításánál a környezetben jellemző, meghatározó tetőidom irányultsága, gerinciránya és összetettsége, kontyolt vagy oromfalas lezárása szerkesztési elveiben követendő.

(6) Kerítés jellemzően a telekhatáron vagy annak közvetlen közelében telken belüli elhelyezéssel építhető.

(7) Belterületen a TL1 és TL2 területek kivételével utcai kerítés helyi jellegű lábazatképzésű tömör felületekkel, kovácsoltvas fémháló, faanyagokból kialakított kitöltő mező alkalmazásával vagy dróthálót átfonó sövénykerítésként építhető. A kerítés anyagát, méretét a csatlakozó kerítésekhez illeszkedve, azokat figyelembe véve kell kialakítani.

(8) Mellékrendeltetésű épület csak főrendeltetésű épület megléte esetén, vagy avval együtt építhető. Melléképítmény – kivéve a közműcsatlakozás építményeit – TL1 és TL2 területek kivételével az utca felőli telekrészre nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főépület elhelyezést. Mellékrendeltetésű épület használatbavétele nem előzheti meg a főrendeltetésű épület használatbavételét.

(9) Lakótelkeknél, az állattartásra szolgáló oldalhatáron való beépítésnél a telek azon oldalán helyezhető el, ahol a lakóépület áll, szabadon álló építkezésnél pedig a lakóépület takarásában, azzal egy épülettömegben. Azokon a telkeken, ahol a természetes terepviszonyok azt indokolttá vagy szükségessé teszik a főfunkcióhoz kapcsolódó kiegészítő funkciójú építmény terepszint alatti építményként hátsó és oldalkertben is elhelyezhető.

(10) Kiegészítő funkciójú épület építménymagassága nem haladhatja meg a főfunkciójú épület építménymagasságát, elhelyezése TL1 és TL2 területek kivételével csak a telek belső területén lehet.

7. § (1) Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhető el.

(2) A fő rendeltetés szerinti új épület a telek utcai határára építendő, szélessége legfeljebb 7,5 m lehet.

(3) Az övezet telkein az épületeket simított vakolt falfelülettel, fehérre meszelve, festve kell kialakítani.

(4) A tetőfedés csak piros árnyalatú hódfarkú, vagy hornyolt natúr kerámia cserép lehet.

(5) Tetőtér beépítés esetén az utcai homlokzattól számított 8 m-en belül, illetve az utcafronti lakóegységek tetőfelületein semminemű tetőtéri ablak nem jelenhet meg, azon túl is csak a tetősíkban fekvő ablak helyezhető el.

(6) Melléképítmény és a főrendeltetés szerinti épületen kívüli egyéb épület a telek oldalhatárára, a főrendeltetés szerinti épület vonalának folytatásában vagy az egykori csűrsor helyén létesíthető.

(7) A főrendeltetés szerinti épülettel szemben, a melléképítmények közül nem építhető közműpótló műtárgy, kerti víz- és fürdőmedence, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló valamint siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló. Nem építhető továbbá állattartás céljára szolgáló épület, helyiség és melléképítmény.

(8) Az egykori csűrsor helyén önálló lakás, illetve szálláshely-szolgáltató funkció elhelyezhető, melyben legfeljebb 4 vendégszobaszámú kereskedelmi szálláshely lehet. Az egykori csűrsor helyén nem építhető közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, trágyatároló, komposztáló, valamint siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(9) A melléképítmény és az egyéb épület a főrendeltetés szerinti épülettel egy vonalban, illetve a főrendeltetés szerinti épülettel szemben építve szélessége legfeljebb 5,0 m lehet. A melléképítmény és az egyéb épület az egykori csűrsor helyén építve szélessége legfeljebb 7,0 m lehet.

(10) A terület telkein tetőt igénylő melléképítmény és egyéb épület csak oromfalas, 42-45°-os hajlásszögű – a főrendeltetés szerinti épület tetőhajlásszögéhez illeszkedő – nyeregtetővel épülhet.

(11) A területen egyéb műszaki berendezések közterületről látható telepítése nem megengedett.

(12) A területen ingatlanok utcai határain terméskőből falazott vagy vakolt, kapubástyás tömör kerítések létesíthetőek, a meglévőek megtartandóak, a szomszéd telkek kerítéseinek magasságához legfeljebb ± 10 cm-rel illeszkedően. A vakolt kerítéseket simított vakolás után meszelve kell kialakítani.

8. § (1) Új épület a kialakult oldalhatáron, attól legalább 1 m-re telepíthető, illeszkedve a környező beépítéshez. A közterületek felöli utcakép védelme érdekében utcai tartományban létesítendő a főépület, mellékrendeltetés mögötte.

(2) Utcától erősen emelkedő terep esetén előkertben utcai támfalgarázs a komolyabb művi terepalakítás elkerülése érdekében létesíthető, de a nyitott garázskapu a közterületi térbe nem nyúlhat be. Az terület telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben helyezhető el. A fő rendeltetés szerinti új épület szélessége legfeljebb 8,5 m lehet.

(3) Tetőtér beépítés esetén az utcai homlokzattól számított 5 m-en belül, illetve az utcafronti lakóegységek tetőfelületein semminemű tetőtéri ablak nem jelenhet meg, azon túl is csak a tetősíkban fekvő ablak helyezhető el.

(4) Melléképítmény és az egyéb épület a főrendeltetés szerinti épülettel egy vonalban épülhet, szélessége legfeljebb 6,0 m lehet. A terület telkein tetőt igénylő melléképítmény és egyéb épület csak oromfalas, 42-45°-os hajlásszögű – a főrendeltetés szerinti épület tetőhajlásszögéhez illeszkedő – nyeregtetővel épülhet.

(5) A területen egyéb műszaki berendezések közterületről látható telepítése nem megengedett.

(6) A kötelező beépítési vonal a kialakult beépítési vonalnak megfelelő, ennek hiányában az építési hely utca felőli határvonala.

(7) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(8) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, szürke lehet.

(9) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó tetőfelületeken 42-45 fok közötti. A tetőforma szimmetrikus (kombinált) nyeregtető lehet, utcára merőleges főgerinc vonallal, oromfalas vagy tűzfalas főtetővel. A területen táblás tetőfedés nem alkalmazható.

(10) A főépületen hagyományos vakolt kéményfejek, ereszkinyúlás és oromkinyúlás, helyben szokásos nyíláskeretek és vakolattagozatok építendőek.

(11) Az utcai homlokzaton létesülő ablakok aranymetszés arányú álló téglalap befoglaló mérettel, hagyományos osztott üvegezéssel készüljenek.

9. § (1) Új épület oldalhatáros beépítési mód esetén a kialakult oldalhatáron, attól legalább 1 m-re telepíthető illeszkedve a környező beépítéshez. A közterületek felöli utcakép védelme érdekében utcai tartományban létesítendő a főépület, mellékrendeltetés mögötte.

(2) Utcától erősen emelkedő terep esetén előkertben utcai támfalgarázs a komolyabb művi terepalakítás elkerülése érdekében létesíthető, de a nyitott garázskapu a közterületi térbe nem nyúlhat be.

(3) A kötelező beépítési vonal az építési hely utca felőli határvonala.

(4) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(5) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, pasztellszín, szürke lehet.

(6) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó tetőfelületeken 25-45 fok közötti. A tetőforma szimmetrikus kombinált nyeregtető lehet.

10. § (1) Épületek a környező beépítéshez illeszkedve telepítendőek. A jelentősebb alapterületű (köz) épületek esetében tagolt tömegképzés alkalmazandó.

(2) Utcától erősen emelkedő terep esetén előkertben utcai támfalgarázs a komolyabb művi terepalakítás elkerülése érdekében létesíthető, de a nyitott garázskapu a közterületi térbe nem nyúlhat be.

(3)² A kötelező beépítési vonal a kialakult beépítési vonalnak megfelelő, ennek hiányában az építési hely utca felőli határvonala, 200 m² bruttó alapterületet meghaladó sportolási célú építmények építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.

(4) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(5)³ A területen az épületek kialakításának alkalmazkodnia kell a műemléki épületegyüttesek látványához, anyaghasználatához. Az épületek csak simított, vakolt, fehérre, illetve színterv alapján festett homlokzattal, az utcai telekhatárra merőleges nyeregtetővel készülhetnek. A tetőfedés csak piros árnyalatú cserép lehet. A homlokzat tagozatai kialakításának a műemléki környezetre jellemző arányokat kell követni. Nagy alapterületű, 200 m² bruttó alapterületet meghaladó sportolási célú építmény elhelyezése esetén kivételesen alkalmazható állókorcolt fémlemez fedés piros, vörös vagy sötétszürke színben.

(6)⁴ Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó tetőfelületeken 42-45 fok közötti. A tetőforma szimmetrikus (kombinált) nyeregtető lehet, utcára merőleges főgerinc vonallal, oromfalas vagy tűzfalas főtetővel. Nagy alapterületű, 200 m² bruttó alapterületet meghaladó sportolási célú építmény elhelyezése esetén kivételesen alkalmazható alacsony hajlású nyeregtető legalább 10 fokos hajlásszöggel.

(7) A főépületen hagyományos vakolt kéményfejek, ereszkinyúlás és oromkinyúlás, helyben szokásos nyíláskeretek és vakolattagozatok építendőek.

(8) Az utcai homlokzaton létesülő ablakok aranymetszés arányú álló téglalap befoglaló mérettel, hagyományos osztott (hatosztatú) üvegezéssel készüljenek.

11. § (1) Épületek a környező beépítéshez illeszkedve telepítendőek. A jelentősebb alapterületű (köz)épületek esetében tagolt tömegképzés alkalmazandó.

(2) A kötelező beépítési vonal a kialakult beépítési vonalnak megfelelő, ennek hiányában az építési hely utca felőli határvonala.

(3) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(4) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, pasztell szín, szürke lehet.

(5) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó tetőfelületeken 25-45 fok közötti. A tetőforma szimmetrikus (kombinált) összetett tető lehet.

12. § (1) Épületek a környező beépítéshez illeszkedve telepítendőek. A jelentősebb alapterületű (köz)épületek esetében tagolt tömegképzés alkalmazandó.

(2) A kötelező beépítési vonal a kialakult beépítési vonalnak megfelelő, ennek hiányában az építési hely utca felőli határvonala.

(3) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan alakítandó ki.

(4) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és a környezethez illeszkedő tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, pasztellszín, szürke, valamint látszó tégla illetve terméskő felület lehet.

(5) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó tetőfelületeken 15-45 fok közötti. A tetőforma kombinált tető lehet. A területen táblás tetőfedés is alkalmazható.

(6) Épületek kizárólag az övezeti határon kialakított háromszintű takaró növényzet takarásában helyezhetők el. A takaró növényzet telepítését az épület használatbavételéig el kell végezni.

13. § (1) A területen a meglévő épületek, építmények megtartandóak, azokon kívül új épület, építmény nem helyezhető el.

(2) Az épületek, építmények külső megjelenése, anyaghasználata, tömegarányai és homlokzatképzése megőrzendő.

(3) A területen helyi jellegű lábazatképzés, és helyi jellegű homlokzatképzés alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, szürke lehet.

14. § (1) A temető területen lévő régi, a településre, ill. a környékre jellemző sírjelek megóvásáról gondoskodni kell. Ugyancsak védeni kell a település történetét alakító jelesebb családok, ill. személyek síremlékeit.

(2) A területen természetes látszó anyaghasználatú épület építhető, ereszkinyúlással és oromkinyúlással, helyben szokásos nyíláskeretekkel és vakolattagozatokkal.

(3) Az épületek 30-45 fok közötti hajlású magastetővel fedhetők. A tetőforma szimmetrikus nyeregtető, vagy egyszerű geometriájú kombinált tetőidom lehet.

(4) Utcai, közterületi telekhatáron csak átlátható, alacsony kő, vakolt lábazatú, fa lécezésű kerítés létesíthető. A temető határain a kerítés mentén telken belül 3 m szélességben takaró növényzet (fasor) telepítendő.

(5) A funkcionálisan szükséges burkolt felületek mellett jellemzően zöldbe ágyazott síremlékek létesíthetőek a kialakult rendbe illeszkedő kialakítással, magassággal, szimbolikával.

15. § (1) A területen természetes látszó anyaghasználatú épület építhető, ereszkinyúlással és oromkinyúlással, helyben szokásos nyíláskeretekkel és vakolattagozatokkal.

(2) Az épületek 30-45 fok közötti hajlású magastetővel fedhetők. A tetőforma szimmetrikus nyeregtető, vagy egyszerű geometriájú kombinált tetőidom lehet.

(3) A területen helyi jellegű anyaghasználatú épület építhető, ereszkinyúlással és oromkinyúlással, helyben szokásos nyíláskeretekkel és vakolattagozatokkal.

(4) Csak az indokolt mértékű drótfonat, vadvédelmi kerítés, illetve természetes látszó anyagú tömör felületű kerítések építhetőek fa vagy fémszerkezetű áttört mezőkkel, korlátszakaszokkal.

(5) Sportpálya elsősorban füves kialakítással, lehetőleg mesterséges burkolatok nélkül alakítandó ki.

(6) A területen szabadidős tevékenység eszközei (tér- és utcabútor, esőbeálló, tűzrakó hely, játszótéri elemek stb.) elhelyezhetők.

16. § (1) A természetes lejtős terepet csak a minimálisan szükséges mértékben megbolygatva, kizárólag növényzettel fedett rézsűvel szabad rendezni.

(2) Általános esetben a területen kerítés nem létesíthető. Csak az indokolt mértékű drótfonat, vadvédelmi kerítés illetve műtárgyak körül természetes látszó anyagú tömör felületek építhetőek fa- vagy fémszerkezetű áttört mezőkkel, korlátszakaszokkal

17. § (1) Terepalakítás a természetes lejtős terepet csak a minimálisan szükséges mértékben megbolygatva, kizárólag növényzettel fedett rézsűvel végezhető.

(2) A területen természetes látszó anyaghasználatú épület, műtárgy építhető, ereszkinyúlással és oromkinyúlással, helyben szokásos nyíláskeretekkel és vakolattagozatokkal.

(3) Általános esetben kerítés nem létesíthető. Csak a szükséges mértékű drótfonat, vadvédelmi kerítés építhető

18. § (1) A területen biztonságos gyalogos közlekedésre alkalmas gyalogjárda építendő vagy a vegyes használat biztonságos feltételeit, szabályozását biztosítani kell.

(2) A területen településképi okokból kizárólag természetesnek látszó anyaghasználatú épület, műtárgy építhető.

(3) A vízelvezetés az épített környezet, közlekedők biztonságát, épségét biztosító megoldással lehetőleg zárt rendszerrel építendő meg.

(4) A közlekedés biztonsága érdekében szükséges beavatkozásokkal együtt a forgalomból keletkező zaj és rezgés csökkentésére is tekintettel kell lenni.

19. § (1) Új épületek és építmények az építési sávban az északi szomszéd telekhatárától minimum 3 méterre hossztengelyükkel az útra merőlegesen helyezhetőek el.

(2) Kizárólag szimmetrikus nyeregtetős illetve kombinált nyeregtetős épületek építhetők, 38-45°-os tető hajlásszöggel. Az oromfal kisméretű megnyitása lehetséges.

(3) A kötelező beépítési vonal az építési hely utca felőli határvonala, vagy a kialakult beépítési vonal.

(4) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(5) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, szürke lehet.

(6) Az épületek tetőgerincre merőlegesen mért szélességi mérete a főtömeg esetén legfeljebb 7,5 m, mellékszárny esetén legfeljebb 6,5 m lehet

20. § (1) Új épületek és építmények az építési sávban az északi szomszéd telekhatárától minimum 3 méterre hossztengelyükkel az útra merőlegesen helyezhetőek el.

(2) Kizárólag szimmetrikus nyeregtetős illetve kombinált nyeregtetős épületek építhetők, 38-45°-os tető hajlásszöggel. Az oromfal kisméretű megnyitása lehetséges.

(3) A kötelező beépítési vonal az építési hely utca felőli határvonala, vagy a kialakult beépítési vonal.

(4) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(5) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, szürke lehet.

(6) Az épületek tetőgerincre merőlegesen mért szélességi mérete a főtömeg esetén legfeljebb 6,5 m, mellékszárny esetén legfeljebb 5,5 m lehet.

21. § (1) Új épületek és építmények az építési sávban helyezhetőek el.

(2) Kizárólag szimmetrikus nyeregtetős illetve a kálváriadombról és a belterületről nem látható tető esetén szabadon megformált tetős épületek építhetők, 38-45°-os tető hajlásszöggel. Az oromfal megnyitása lehetséges.

(3) A kötelező beépítési vonal egységes koncepcióterv (beépítési javaslat) szerint alakítandó ki.

(4) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati felülete vakolással alakítandó ki.

(5) A területen a kálváriadombról és a belterületről látható épület esetén helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható. A vakolt homlokzatszín ekkor fehér, törtfehér, szürke lehet.

(6) Az épületek tetőgerincre merőlegesen mért szélességi mérete a főtömeg esetén legfeljebb 6,5 m, mellékszárny esetén legfeljebb 5,5 m lehet.

22. § (1) Reklámok, reklámhordozók kialakítása, elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásainak figyelembevételével végezhető.

(2) Az épületeken elhelyezett reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(3) Az országos vagy helyi helyi védettséggel illetett épületen kizárólag a kötelezően megjelenítendő információkat hordozó, legfeljebb A1 méretű, anyaghasználatában a hordozó épülethez illeszkedő hirdetőeszköz helyezhető el közvetlenül a rendeltetési egységen.

(4) Egyéb belterületen óriásreklám, óriásplakát, A0 méretet meghaladó reklámhordozó eszköz nem helyezhető el.

(5) A közforgalmú rendeltetéssel üzemelő vállalkozások a saját ingatlanukon belül legfeljebb A1 méretű, az ingatlan illetve épület jellegével harmonizáló, telkenként legfeljebb 3 db cégérrel, homlokzati elemmel, felirattal jeleníthetőek meg.

(6) Kizárólag a település közigazgatási és belterületi határain köszöntő, elköszönő elemek a település legfőbb sajátosságaira való formai utalással elhelyezhetőek, fenntarthatóak arányos mérettel, környezetbe illeszkedő kialakítással, színezéssel, formavilággal. A formai megfogalmazás az utaláson túl nem tartalmazhat a be- és elköszönő táblákon direkt reklámtartalmat, cégjelzést, egyéb konkrét információt.

(7) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóval igazoltan.

(8) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára nyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan eladására vonatkozó hirdetés ingatlanonként legfeljebb 1 db, legfeljebb 0,5 m² felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.

(9) Óriásplakátok a település területén nem helyezhetők el.

(10) A reklámhordozók esetében a környezetbe illesztésre, a környezettel harmonizáló anyaghasználatra és színezésre kell törekedni.

23. § (1) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.

(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lennie.

(3) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(4) Épületeken, építményeken csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.

24. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat, napelemes cserép kivételével, a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Szerelt kémény a gazdasági területeket és a meglévő épületek ellátását kivéve nem építhető. Az esetlegesen megépülő szerelt kémény matt felületű, színben az épület színével harmonizáló legyen.

(4) Gázvezeték, gázóra homlokzati falra nem telepíthető.

(5) A teljes közigazgatási területen 10 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezése csak látványtervvel alátámasztott, igazolt tájba illesztés esetén lehetséges.

(6) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közterületi közműoszlopokon, épületek közterületről nem látható homlokzatán elhelyezhető.

(7) Közterületen csak az önkormányzat által előzetesen engedélyezett tér- és utcabútor, valamint információs kiegészítő elemek helyezhetők el.

(8) Külterületi beépítésre nem szánt területen kerítés csak indokolt esetben, élő sövény vagy vadvédelmi drótháló, dróthálóval átszőtt sövénykerítés formájában létesíthető.

(9) Közművek (erős és gyengeáram, hírközlés, távközlés) felszín felett új építés esetén nem vezethető.

(10) Meglévő felszín feletti közművek esetében jelentősebb beavatkozások esetén törekedni kell a felszín alatti kiépítés megvalósítására

(11) A feltétlenül szükséges felszín feletti közmű-elemek és műtárgyak (közvilágítás, transzformátor állomás, tűzcsap, stb.) esetében a kevésbé hivalkodó, semleges megjelenésre kell törekedni. A környezet rendezetté tételével, növénytakarással ezen elemek településképi jelentősége minimalizálandó.

25. § (1) Településkép-védelmi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosa, az építtető és/vagy az általa megbízott tervező kérhet a 4. mellékletben szereplő kérelem alapján.

(2) Szakmai konzultációt kötelező a település polgármesterétől kérni településképi bejelentési ügyekben és a jogszabályok által meghatározott egyszerű bejelentési eljárás esetén.

26. § (1) Településképi véleményezési eljárást folytat le a település polgármestere minden esetben az önkormányzati főépítész szakmai véleményére alapozva építési engedélyezési eljárás megkezdése előtt a rendelet 5. mellékletében meghatározott esetekben.⁵

(2) Az eljárást e célra rendszeresített, az 6. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

27. § (1) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel és építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

(2) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a határoló közterületekkel való kapcsolat vizsgálatával összefüggő részletes szempontok:

28. § Településképi véleményezési eljáráshoz csatolandó munkarészek:⁶

29. § (1)⁷ Településképi bejelentési eljárást folytat le a képviselő-testület e rendelet szerinti felhatalmazása alapján a település polgármestere építési tevékenység megkezdése előtt a 7. mellékletben meghatározott esetekben.

(2) Az eljárást e célra rendszeresített, a 8. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

30. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

(2) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:

31. § A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti-, műszaki tervének munkarészei:

32. § (1) Településképi kötelezési eljárást folytathat le a polgármester az alábbi esetekben:

(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld a tulajdonosnak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a képviselő-testület 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

33. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.