Pusztavám Község Önkormányzat Képviselő-testületének

8/2017. (VI. 01.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Pusztavám Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pusztavám Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8066 Pusztavám, Kossuth Lajos utca 64-66.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Pusztavám község közigazgatási területe.

(4) A Képviselő-testület hivatalának neve és címe: Pusztavám Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 8066 Pusztavám, Kossuth Lajos u. 64-66.

(5) Pusztavám község hazai és nemzetközi partnerkapcsolatai:

1. hazai kapcsolatot tart fenn Mór kistérség önkormányzataival.

2. nemzetközi kapcsolatot tart fenn:

ba) Nickelsdorf községgel (Ausztria),

bb) Chamalières várossal (Franciaország),

bc) Geretsried várossal (Németország),

bd) Hahnbach várossal (Németország).

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeinek használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § A polgármester és a jegyző kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven a következő felirat olvasható:

a) Pusztavám Község Polgármestere,

b) Pusztavám Község Jegyzője.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

5. § Az önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt helyi közügyek, valamint helyben biztosítható közfeladatok közül maga határozza meg – a lakosság igényeitől és anyagi lehetőségeitől függően –, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

6. § (1) Az önkormányzat az Mötv. 12-13 §-ain túlmenően szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

1. ellátása nem sérti más települések érdekeit,
2. nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
3. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
4. az ellátáshoz szükséges feltételek fennállnak.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi Bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

7. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik

a) A Móri Többcélú Kistérségi Társulással,

b) Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulással,

(2) Az együttműködés keretében az e rendelet 8. § 1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek esetében a polgármester, az e rendelet 8. § 1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervek esetében a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a képviselő-testületet.

8. § (1) A képviselő-testület a feladatait az Mötv. 41-55 §-ai szerint látja el, és egyes hatásköreit önkormányzati rendelettel ruházza át.

(2) A képviselő-testület hatásköre gyakorlását az 1. mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre és a Pénzügyi Bizottságra ruházza át.

(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását a 3. függelék tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. Munkaprogram, munkaterv

9. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A jegyző a képviselők névjegyzékét az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.

10. § A képviselő-testület alakuló, rendes ülést, szükség szerint rendkívüli ülést, és közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásnak, évente legalább egy testületi ülésen, önálló napirendi pontként kell szerepelnie.

11. § (1) A képviselő-testület üléseit szükség szerint tartja. Évente minimum 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület üléseit általában a Polgármesteri Hivatal házasságkötő termében tartja. Esetenként – az adott téma függvényében – kihelyezett ülést tart intézményeiben.

(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a polgármester javaslatára a naptári félév szerinti utolsó ülésen fogadja el a következő félév munkatervét.

(5) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó napirendi pontokat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget

e) az előterjesztést mely bizottságnak kell előzetesen megtárgyalnia,

f) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani.

12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

13. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester – távollétében a polgármestert helyettesítő alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnök – az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) A nemzetiséget érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat is kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását.

14. § (1) Nyilvános képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket elektronikus formában, a zárt ülés meghívóját és az előterjesztési anyagokat papír alapon kell megküldeni a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak a testületi ülés előtt legalább 5 nappal.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívónak a hirdetőtáblára történő kifüggesztésével, a helyi kábel tv. képújságján és a honlapon való közzététellel kell a lakosságot tájékoztatni.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a javasolt napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testületi ülés összehívójának megnevezését.

(4) A meghívó melléklete minden olyan anyag, amely a képviselő-testület ülésén megtárgyalásra kerül. Azon előterjesztések esetében, amelyek alapos megtárgyalása érdekében az elektronikus formában megküldött, postázott anyagon túlmenően egyéb háttér-információkra is szükség van, a meghívóban meg kell jelölni, hogy azok hol tekinthetők meg, illetőleg ki ad azokról tájékoztatót.

(5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
2. a nem képviselő-testületi tagokból választott alpolgármestert,
3. a Pusztavámi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,
4. azoknak a bizottságoknak a nem képviselő tagjait, amely bizottságot a napirend érint,
5. a napirendi pont előadóit,
6. akit a polgármester vagy a képviselő-testület indokoltnak tart,
7. a Díszpolgári cím birtokosát.

Az egészségügyi szakigazgatási szerv képviselője az 1991. évi XI. tv. 6. § (1) bekezdés n) pontja alapján tanácskozási joggal részt vehet az önkormányzati testületi üléseken; egészségügyi vonatkozású kérdéseket tárgyaló önkormányzati testületi üléseken a részvétele kötelező. A szakmai kamarák véleményezési joga gyakorlásáról a 2006. évi XCVII. Tv. 2. §, 2/A§-ai rendelkeznek.

(6) A képviselő-testület üléseire állandó meghívottként:

a) a helyi civil szervezetek vezetőit, az Mötv. 53. § (3) bekezdése alapján külön is nevesítve a Pusztavám Község Német Nemzetiségi Fúvószenekart, Pusztavám Német Nemzetiségi Tánccsoport Egyesületet és a Pusztavám Német Nemzetiségi Tánccsoport Egyesületet,

b) a helyi történelmi egyházak képviselőit,

c) az önkormányzati intézmények vezetőit,

d) a helyben működő, törvényesen bejegyzett pártok képviselőit

meg kell hívni.

15. § A képviselő-testület ülésén – a megfelelő döntés előkészítés érdekében – az ülést megelőző 5. munkanapig beérkezett anyagok, kérelmek kerülnek megtárgyalásra. A hivatali előkészítést nem igénylő esetekben ez az időpont a testületi ülést megelőző munkanap 12 óra.

16. § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések és a falugyűlés időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a Pusztavámi televízió képújságján és a honlapon nyilvánosságra kell hozni.

17. § (1) A polgármester halasztást nem tűrő esetben a munkatervtől eltérő időpontra rendkívüli ülést hív össze.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik az alábbi eltérésekkel:

a) sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés napját megelőzően 24 órával is kiküldhető a meghívó,

b) bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

3. Az előterjesztés

18. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet.

(2) A munkatervtől eltérően előterjesztés nyújtható be olyan halasztást nem tűrő ügyekben, amelyek önkormányzati rendeletalkotással, módosítással, az önkormányzat közszolgáltatási feladataival állnak kapcsolatban.

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.

(4) Amennyiben az előterjesztés írásba foglalására nem volt kellő időtartam, az szóban is előterjeszthető, azonban a határozati javaslatot ekkor is írásban kell benyújtani.

(5) Az írásos előterjesztéseket a képviselő-testület ülését megelőző 5. napig lehet benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek.

(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

19. § (1) Az előterjesztés három fő részből áll:

            a) az előterjesztő részből,

            b) a döntési javaslatból, mely

                        ba) rendelet-tervezet

                        bb) határozat-tervezet, valamint

            c) az előzetes hatásvizsgálatból.

(2) Az előterjesztő részben meg kell határozni:

a) az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört érintő jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, azok véleményét,

b) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

(3) A döntési rész tartalmazza:

a) a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet,

b) a végrehajtásért felelős megnevezését,

c) a határidők megjelölését.

(4) Előterjesztés benyújtására a települési képviselő, a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, a bizottságok jogosultak.

(5) Az előterjesztések döntési javaslatainak törvényességét a jegyző előzetesen véleményezi.

(6) Rendeletalkotás kezdeményezésére irányuló előterjesztést, valamint a határozati javaslatot mindig írásban kell benyújtani.

4. A sürgősségi indítvány

20. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben a sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva, legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanap 8 óráig a polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete.

(3) A sürgősség kérdéséről a napirendi pontok elfogadása előtt kell dönteni. A sürgősségi indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület minősített szótöbbséggel határoz.

(4) A sürgősségi indítványt – amennyiben napirendre kerül – a képviselő-testület a meghívóban közölt napirend előtt tárgyalja.

(5) Két vagy több sürgősségi indítvány esetén tárgyalásuk sorrendjét a képviselő-testület határozza meg.

(6) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, akkor az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalja meg.

5. A napirend

21. § (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje lehet különösen:

1. sürgősségi indítványok,
2. (törölve)
3. (törölve)
4. rendelet-tervezetek,
5. jogszabályi tájékoztató
6. határozati javaslatok,
7. (törölve)
8. interpellációk, kérdések
9. közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok.

(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – ügyrendi javaslatra – el lehet térni.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja keretében a polgármester írásban vagy szóban:

1. beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
2. tájékoztatást ad az előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról és jelentősebb eseményekről.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja keretében a jegyző szóban vagy írásban ad tájékoztatást az önkormányzatot érintő jogszabályváltozásokról.

6. A képviselő-testület ülésének vezetése

22. § (1)A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről,

i) az ülés bezárása.

23. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Amennyiben a képviselő-testület a meghívó szerinti időpontban határozatképtelen, a határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester az ülés megkezdésére 30 perc várakozási időt rendel el. Amennyiben a határozatképesség a várakozási időtartam leteltekor sem biztosított, az ülést nem lehet megtartani.

(3) A polgármester a határozatképességet az ülés tartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja.

(4) Amennyiben előreláthatólag a határozatképesség biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el, maximum 30 perc időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható.

(5) Ha a képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén nem lehet megtartani, vagy folytatni, a polgármester 8 napon belül köteles újból – változatlan napirendi pontokkal – összehívni azt. Amennyiben a képviselő-testületi ülés menet közben válik határozatképtelenné, úgy a már megtárgyalt és döntéssel zárult ügyekben nem lehet megismételt testületi-ülést tartani.

24. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a meghívóban szereplő – tárgyalási sorrendet is tartalmazó – napirendi javaslatot, melynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt. A napirend elfogadást követően a képviselő-testület ugyancsak egyszerű szótöbbséggel, határozattal jegyzőkönyv hitelesítőt választ. A jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása a nyílt ülést követő, ugyanazon a napon megtartott zárt ülésre is kiterjed.

(2) A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(3) A munkatervben és a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételéről a napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

25. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. §-a szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) Az Mötv. 46. §-ában meghatározott esetekben a nyilvános tárgyalással kapcsolatos nyilatkozat az érintett részéről történhet:

a) írásbeli előterjesztés, határozati javaslat esetén – amennyiben az érintett nincs jelen – előzetes írásos nyilatkozattal,

b) napirendi javaslat előterjesztése során a polgármester felkérésére adott személyes, szóbeli nyilatkozattal, melynek tényét a jegyzőkönyvben szintén rögzíteni kell.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. §-ában meghatározott esetekben.

7. A vita

26. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön – külön nyit vitát, melynek során:

1. az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
2. az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,
3. a bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok véleményét.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A települési képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

8. A döntéshozatali eljárás

27. § A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsájtja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt az elhangzás sorrendjében a testület, majd az eredeti határozati javaslatról.

28. § (1) Egyszerű szótöbbség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének – legalább 4 képviselőnek egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6. és 7. pontjában  foglaltak esetében, az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, valamint jelen rendelet alapján meghatározott esetekben.

(3) Az Mötv. rendelkezésein túl minősített többség szükséges:

1. a község településrendezési, szabályozási terve elfogadásához,
2. sürgősségi indítvány elfogadásához,
3. kitüntetés adományozásához,
4. hitelfelvételhez,
5. helyi népszavazás kiírásához,
6. a képviselő-testület hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
7. az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel (továbbá polgármesterrel illetve alpolgármesterrel) szembeni szankció alkalmazásához (Mötv. 33. §), és a szankció mértékének megállapításához.

(4) Minősített szótöbbségnél a javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének – legalább 4 képviselőnek – igen szavazata szükséges.

29. § (1) A képviselőt a személyét és hozzátartozóját érintő ügy szavazása előtt bejelentési kötelezettség terheli.

(2) A kizárásról az érintett települési képviselő bejelentése nyomán, annak kezdeményezésére dönt a testület, de bármely települési képviselő is javaslatot tehet erre, ha az érintettségről tudomása van.

9. Nyílt szavazás

30. § (1) A képviselő-testület döntései a rendeletek és a határozatok, melyeket nyílt szavazással, kézfelemeléssel hoz meg.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény írja elő,

b) az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára (Mötv. 48. § (3) bek.),

c) azt a polgármester vagy bizottsági elnök kéri.

(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a tagok nevét, a jelen lévő tagok pedig nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg „tartózkodom” a szavazástól.

(5) A név szerinti szavazást jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő indokoltan kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

10. Titkos szavazás

31. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást köteles tartani azokban az ügyekben, amelyek eldöntésére törvény azt előírja. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, és urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazást a képviselő-testület tagjaiból álló bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(5) A titkos szavazás lebonyolítása során a szavazatszámláló bizottság:

1. ismerteti a szavazás módját, elkészíti a szavazólapokat,
2. összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
3. a szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
4. 
   

ca) a szavazás helyét, idejét,

cb) a bizottság jelenlévő tagjainak nevét,

cc) a szavazás során felvetődött körülményeket,

cd) a szavazás során a bizottság megállapításait és hozott határozatait,

ce) a szavazás eredményét,

cf) a szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják.

5. a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek,
6. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet, valamint a szavazó lapokat csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

11. Kérdés, interpelláció

32. § (1) A napirendi pontok lezárását követően kerülhet sor a kérdések és interpellációk felvetésére. Az önkormányzati képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza. A képviselő e körben a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottságok elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni, illetve kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(2) A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. Interpelláció: olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület hatáskörének ellátásával, illetőleg az valamely szervezetének, intézményének hatáskörébe tartozik.

(3) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 munkanappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(4) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet: ezzel megbízhatja a polgármester, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.

(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról, ha az előterjesztő nem fogadta el. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

(6) Amennyiben a felvilágosítás kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

12. A tanácskozás rendjének fenntartása

33. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
2. ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
3. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarás esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintett a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

13. A jegyzőkönyv

34. § (1) Az Mötv. 52. § (1) bekezdésének  rendelkezésein túl a jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás).
2. az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját,
3. a távolmaradt képviselők névsorát,
4. a napirendi pontonként az előadók nevét,
5. a határozathozatal módját,
6. a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntés szövegét, megjelölve a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét, külön indítványra a kisebbségi véleményt,
7. a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),
8. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat illetve határozatokat.
9. a képviselő kérésére véleményének rögzítését,
10. az ülés berekesztésének tényét és idejét,
11. az aláírásokat, pecsétet.

(2) A képviselő-testület ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Az eredeti  példányt a jegyző kezeli, amelyet elektronikus úton 15 napon belül fel kell terjesztenie a Fejér Megyei Kormányhivatalnak.

(3) Az Mötv-ben meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvek – a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével – és az előterjesztések anyagát a Polgármesteri Hivatalban, valamint a települési honlapon lehet megtekinteni.

(4) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet,
3. az előterjesztéseket,
4. a rendelet tervezet, határozat tervezet egy – egy példányát,
5. az elfogadott rendeleteket,
6. a képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást.

IV. Fejezet

A képviselő-testület döntései

35. § (1) A képviselő-testület döntései a határozat és a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozattal dönt:

1. a napirend elfogadásáról,
2. ügyrendi kérdésekről,
3. képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról,
4. tájékoztató jellegű anyagok tudomásul vételéről.

(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(4) Az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület határozatai külön – külön naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal látandók el. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját (római számmal) és napját (arab számmal). A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(6) A határozatok jelölése a 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet alapján történik.

(7) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

14. Az önkormányzati rendeletalkotás

36. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

1. a települési képviselők,
2. a képviselő-testület bizottsága,
3. a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,

e) a kisebbségi önkormányzat testülete,

f) az önkormányzati társulás tagjai.

2. A rendelet-tervezet előkészítése:

1. A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapít meg.

2. A tervezet a jegyző, vagy a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselői készítik el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság és külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

3. A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

3. A tervezet véleményezése:

1. Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai a szabályozandó tárgy szerinti érintett szervek, szakemberek véleménye, a lakossági közvélemény-kutatás. El kell végezni továbbá a bevezetni kívánt rendelet előzetes hatásvizsgálatát.

4. A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsát.

5. A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 8 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

6. Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

1. A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezet, az előzetes hatásvizsgálat anyagával együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

2. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

3. Az önkormányzati rendelet tervezeteket és az önkormányzati rendeleteket a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján kell megalkotni.

37. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napig tartó kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(3) A jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Szükség esetén rendelet alkotásra, módosításra kezdeményezést tesz.

(4) Az önkormányzati rendeletet közzé kell tenni a település honlapján is.

V. Fejezet

15. A települési képviselő

38. § (1) A települési képviselőt az önkormányzati törvényben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő-testület a képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) A képviselő-testület névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

39. § (1) Az önkormányzati képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza. Az önkormányzati képviselő az Mötv. rendelkezéseiben meghatározottakon túl:

a) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,

d) köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

e) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál,

f) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titok megőrzésére, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

g) köteles a kapcsolattartásra a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, köteles tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről.

(2) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén és a bizottsági ülésen előzetes bejelentés, vagy igazolás nélkül távol marad és a távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül.

(3) Nem minősül igazolatlan távollétnek, ha a képviselő önhibáján kívül kerül olyan helyzetbe, hogy a képviselő-testület ülésén megjelenni nem tud, vagy ha betegsége akadályozza képviselői kötelességének teljesítésében.

40. § (1) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő (továbbá polgármester illetve alpolgármester) megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – minősített többséggel meghozott határozatában – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, vagy megvonhatja.

(2) Az előző bekezdés szerinti szankció terjedelmét és mértékét a képviselő testület, az Ügyrendi Bizottság előzetes javaslata alapján, a kötelezettségszegés súlyával arányosan állapítja meg.

(3) Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

VI. Fejezet

16. A képviselő-testület bizottságai

41. § (1) A képviselő-testület döntéseinek az előkészítése, véleményezése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében, valamint meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

 (2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat a következő létszámmal hozza létre:

1. Pénzügyi Bizottság 5 fő, (3 fő képviselő + 2 fő külső tag)
2. Ügyrendi Bizottság 3 fő, (2 fő képviselő + 1 fő külső tag)

(3) A bizottságok által ellátandó feladatok, tevékenységi körök részletes jegyzékét az SZMSZ. 2. számú melléklete rögzíti.

(4) A bizottságok tagjainak nevét az SZMSZ. 2. sz. függeléke tartalmazza.

(5) A bizottságok belső működési szabályaikat – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, az Mötv. 60. §-a alapján.

(6) A képviselő-testület az általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

17. A bizottsági működés főbb szabályai:

42. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági ülést össze kell hívni:

a) a képviselő-testület döntése alapján,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok több int felének indítványára.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(5) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

18. A polgármester

43. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását az 1/A. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármesternek az Mötv-ben meghatározott hatáskörén túlmenően:

a) segíti a települési képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli a képviselő-testületet,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

f) a polgármester a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti,

g) képviseli az önkormányzatot,

h) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

i) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

j) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

19. Az alpolgármester

44. § (1) A képviselő-testület két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek részt vesznek:

a) a polgármester munkájának segítésében,

b) gazdasági, társadalmi, és közszolgáltatást végző szervezetekkel, valamint a lakossággal való kapcsolattartásban,

c) bizottságok és képviselők munkájának segítésében.

20. A jegyző

45. § (1) A jegyző feladatait az Mötv. 81. §-a határozza meg. A felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

a) előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

e) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

f) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

g) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

VIII. Fejezet

21. A Polgármesteri Hivatal

46. § (1) A Polgármesteri Hivatal a jegyző által elkészített és a képviselő-testület által jóváhagyott SZMSZ szerint működik, amely a hivatal feladatait, valamint belső szervezeti egységek és a köztisztviselők közötti munkamegosztást tartalmazza.

(2) A hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével, a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat.

(3) A hivatal a települési nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit a helyi önkormányzattal megegyező elvek alapján biztosítja.

(4) A polgármesteri hivatal előirányzat feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(5) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

IX. Fejezet

A társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályok

22. Társulások

47. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület

1. a Megyei Közgyűléssel,
2. a Móri Többcélú Kistérségi Társulással,
3. a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulással,
4. más települések képviselő-testületeivel,
5. gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel

alakít társulásokat.

(3) Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

(4) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(5) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

1. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
2. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
3. a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása,
4. a kulturális javak megóvása és fejlesztése.

X. Fejezet

23. Közmeghallgatás, falugyűlés

48. § (1) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a helyi televízió és a honlap útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(5) A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

49. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján írásos meghívó elhelyezésével, valamint a helyi televízió és a honlap útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.

(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik. 

XI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

24. Az önkormányzat vagyona

50. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapíthatja:

1. a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
3. azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.

(2) Az önkormányzat – vagyonának növelés érdekében – részt vehet gazdasági vállalkozásokban.

(3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 1.000.000,- Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat abban az esetben, ha ennek elmaradásakor valamilyen anyagi lehetőségtől esne el az önkormányzat, illetve ha valamilyen anyagi hátrány érné az önkormányzatot. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.

(4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(5) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

25. Az önkormányzat költségvetése

51. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg, melyben dönt az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A pénzügyi bizottság feladat- és hatáskörére az Mötv. 120. §-ának rendelkezései az irányadóak.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

26. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai:

52. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

(2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

27. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése:

53. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

(3) A képviselő-testület az ellenőrzési feladatok ellátásához a pénzügyi bizottságon túl ellenőrző szervezetet vagy szakértőt vehet igénybe.

(4) A pénzügyi bizottság feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(6) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXIV. törvényben meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint a többcélú társulás útján gondoskodik.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések:

54. § (1) Ez a rendelet 2017. június 2-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

1. a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2017. (V.12.) önkormányzati rendelet.

                        Lisztmayer János                                   Dr. Légrádi Gábor

                          polgármester                                                   jegyző

A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon megtörtént.

Pusztavám, 2017. június 1.

            Dr. Légrádi Gábor

          jegyző

1. melléklet a 8/2017. (VI. 01.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

1/A A polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. dönt az átmenetileg szabaddá váló pénzeszközök hasznosításáról (betételhelyezés, államilag garantált értékpapír vásárlása) a kölcsönbe adás kivételével,
2. meghatározza a nemzetközi kapcsolatok keretében a külföldre utazók körét,
3. a „Pusztavám” név jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok nevében megkülönböztető jelzőként való használatához elbírálja a hozzájárulási kérelmet,
4. ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt ügyeket,
5. elbírálja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben az önkormányzat hatáskörébe utalt ügyeket,
6. a kártékony vadak irtásához lőfegyver alkalmazásához szükséges önkormányzati állásfoglalást megadja,
7. Pusztavám Község címeréről, zászlójáról és használatuk rendjéről, valamint a közintézmények épületeinek és a közterületek fellobogózásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatásköröket ellátja,
8. ellátja a közterületek használatról szóló helyi rendeletben meghatározott hatásköröket,
9. meghozza az önkormányzat képviseletére vonatkozó döntést.

1/B A Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskör:

1. dönt a költségvetésben keretösszegben meghatározott összeg felosztásáról
   1.  a helyi civil szervezetek között,
   2. a helyi történelmi egyházak között,
   3. alapítványok támogatására.

2. dönt az önkormányzat által kiírt pályázatok költségvetésben, keretösszegben meghatározott összegének felosztásáról.

2. melléklet a 8/2017. (VI. 01.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat bizottságainak feladatköre:

1. Pénzügyi Bizottság feladatai az önkormányzatnál és intézményeinél:

1. A pénzügyi bizottság feladat- és hatáskörére az Mötv. 120. §-ának rendelkezései az irányadóak. Az Mötv. 120. §-ában foglaltakon túl:
2.  véleményezi a költségvetési koncepciót,
3. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására, értékeli az azt előidéző okokat,
4. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,
5. javaslatot tesz a költségvetési rendelettervezet véleményezése során a pénzmaradvány felhasználására, a polgármester illetményére, a képviselői tiszteletdíjakra,
6. az átadott pénzeszközök felhasználásának elszámolását ellenőrzi, véleményezi,
7. ellenőrzi az 5 millió Ft értékhatár feletti beruházások , kifizetések elszámolását,
8. figyelemmel kíséri az önkormányzat gazdasági (ciklus) programjának megvalósítását,
9. az intézmények, támogatott szervezetek ellenőrzése körében az intézmények pénzügyi vizsgálati anyagát elemzi, részt vesz a vizsgálatokban, javaslatot tesz a hatékonyság fokozására.

2. Ügyrendi bizottság feladatai:

1. a képviselői és a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos összeférhetetlenség vizsgálata,
2. az SZMSZ-nek illetve az SZMSZ módosításának véleményezése,
3. a képviselők vagyonnyilatkozatainak kezelése, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség ellenőrzése,
4. javaslattétel az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel (továbbá polgármesterrel illetve alpolgármesterrel) szembeni szankció alkalmazására (Mötv. 33. §), valamint a szankció terjedelmének és mértékének megállapítására.

1. függelék a 8/2017. (VI. 01.) önkormányzati rendelethez

A települési képviselők névsora, lakáscíme:

1. Lisztmayer János polgármester 8066 Pusztavám, Rákóczi u. 9.

2. Stettner Attila alpolgármester 8066 Pusztavám, Bacsó Béla u. 21.

3. Pintér István alpolgármester 8066 Pusztavám, Rákóczi u. 64.

4. Emmerling Józsefné képviselő 8066 Pusztavám, Tulipán u. 21.

5. Frey Szabolcs képviselő 8066 Pusztavám, Táncsics u. 1.

6. Grósz András képviselő 8066 Pusztavám, Kossuth L. u. 76.

7. Zombó Norbert képviselő 8066 Pusztavám, Ifjúság u. 29.

2. függelék a 8/2017. (VI. 01.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat bizottságának jegyzéke, tagjai:

1.) Pénzügyi Bizottság:

1. Emmerling Józsefné, a bizottság elnöke 8066 Pusztavám, Tulipán u. 21.

2. Grósz András, a bizottság tagja 8066 Pusztavám, Kossuth L. u. 76.

3. Zombó Norbert, a bizottság tagja 8066 Pusztavám, Ifjúság u. 29.

4. Varga Éva, a bizottság tagja 8066 Pusztavám, Ibolya u. 25.

5. Staudt Mária Márta, a bizottság tagja 8066 Pusztavám, Táncsics u. 19.

2.) Ügyrendi Bizottság:

1. Frey Szabolcs, a bizottság elnöke 8066 Pusztavám, Táncsics u. 1.

2. Grósz András, a bizottság tagja 8066 Pusztavám, Kossuth L. u. 76.

3. Bertalan Istvánné, a bizottság tagja 8066 Pusztavám, Hegyalja u. 15.

3. függelék a Pusztavám Község Önkormányzata Képviselő Testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló a 8/2017. (VI. 01.) önkormányzati rendelethez

I. Alaptevékenységi besorolás

Államháztartási szakágazat: 841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

II. Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolása: