Nagyszénás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.§ (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997.évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdés a) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdés alapján, a településrendezés meghatározott feladatkörében eljáró Csongrád megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, a környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem, vízügy meghatározott feladatkörében eljáró Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a közegészségügy meghatározott feladatkörében eljáró Békés megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Orosházai, Szarvasi Kistérségi Intézete,a tűzvédelem, polgárvédelem meghatározott feladatkörében eljáró Békés megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,a közlekedés meghatározott feladatkörében eljáró Békés megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a légi közlekedés meghatározott feladatkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, a műemlékvédelem, régészet meghatározott feladatkörében eljáró Csongrád megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda, a természet- és tájvédelem meghatározott feladatkörében eljáró Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a földvédelem meghatározott feladatkörében eljáró Békés megyei Kormányhivatal Földhivatala, az erdőrendezés, erdővédelem meghatározott feladatkörében eljáró Békés megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, a talajvédelem meghatározott feladatkörében eljáró Békés megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a honvédelem meghatározott feladatkörében eljáró Honvéd Vezérkar főnöke, a bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély stb meghatározott feladatkörében eljáró Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága, hírközlés meghatározott feladatkörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Igazgatósága, továbbá

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§ (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Orosháza város Önkormányzata Gádoros község Önkormányzata, Eperjes község Önkormányzata, Kardos község  Önkormányzata Csabacsűd község Önkormányzata, Kondoros nagyközség Önkormányzata,  valamint a helyi társadalmi szervezetek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2011. (V. 25.) önkormányzati rendelet I. Fejezetének helyébe a következő rendelkezés lép:

„I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya, alkalmazása

1.§ (1) Jelen rendelet hatálya Nagyszénás nagyközség igazgatási területre terjed ki.

(2) A település belterületének és külterületének lehatárolását a belterületi és külterületi szabályozási tervlap tartalmazza.

2.§ A rendelet alkalmazása szempontjából:

főépület: a közterülethez közvetlenül vagy előkerttel csatlakozó épület.

tanya, tanyaudvar: jellemzően önellátást szolgáló, lakóépületet és gazdasági épületet tartalmazó külterületi földrészlet.

üzemi gazdasági épület: vállalkozási célú, nem önellátást szolgáló állattartó, ipari, műhely épület.

nem jelentős zavaró hatású gazdasági létesítmény: a külön jogszabály szerint meghatározott környezetvédelmi hatásvizsgálatot nem igénylő, vagy e hatásvizsgálat alapján nem zavaró hatású létesítménynek minősülő gazdasági, ipari, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb építmény

A területfelhasználási egységekre, övezetekre vonatkozó általános előírások

3.§ (1) A beépítésre szánt terület - a tervezett felhasználás szerint - a következő területfelhasználási kategóriákat foglalja magába:

Lf, Lk jelű lakóterületek 

Ktkjelű különleges településközponti terület

Gksz jelű gazdasági kereskedelmi- szolgáltató terület

Kv jelű különleges vegyes terület

Km jelű különleges külterületi gazdasági terület

Ks jelű különleges szabadidős (sport, -strand) területek

(2) A beépítésre nem szánt területek:

Kt, Kkp, Kü, Kb, Kr, Kh jelű különleges területek

Kö jelű közlekedési-közmű terület

Ev jelű erdőterületek

Zk jelű zöldterületek

Má1, Má2, Má3 jelű általános mezőgazdasági terület

Mk jelű kertes mezőgazdasági terület

V jelű vízgazdálkodási terület

Tk jelű természetközeli terület

4.§ A közterületként igénybe veendő területen, ezen belül a közlekedési területek céljára igénybe veendő telkeken csak a tervezett felhasználásnak megfelelő közcélú (mély-) építési tevékenység folytatható.

5.§ (1) Telekosztás úgy engedélyezhető, hogy a keletkező telkek mindegyike kielégítse az övezetre előírt méreteket, és az egyéb övezeti előírások is teljesülnek (beépítettség).

(2) A kialakítható és beépíthető telkek minimális szélessége:

• új építési telek kialakítása esetén 16 m,
• megfelelő szélességű telek két önálló telekre való megosztása esetén, továbbá zártsorú beépítésnél 14 m.

(3) A telekalakításoknál a tervezett telekhatártól  eltérő  telekosztás is lehetséges.

(4) A külterületi dűlőutak szabályozási szélessége 14 m.

A telkek beépítése, az építési hely

6.§ (1) Belterületen, kialakult lakókörnyezetben a szomszédos 3-3 telken jellemző beépítésnek megfelelően utcavonalon álló (előkert méret  0), vagy előkertes beépítés szerint (előkert méret 3m, vagy 5 m) kell elhelyezni az épületeket.

(2) A hátsókert mérete 0 m, a következők szerint, a (3) bekezdés figyelembe vételével. Főépület és állattartó épület a hátsó telekhatártól számított 6 m-en belül nem épülhet.

(3) Garázs épület, szín, egyéb tároló épület nyílás nélküli tűzfallal a hátsókerti telekhatárra illeszthető. 

(4) Az oldalkert mérete az OTÉK előírásai szerint; amennyiben a telek mérete ezt lehetővé teszi , akkor  6 m.

(5) Oldalhatáros beépítés esetén a fő- és egyéb épületeket arra az oldalhatárra kell illeszteni, amely a tömbben kialakult uralkodó beépítésnek felel meg. Ettől eltérni akkor lehet, ha a szomszédos beépítés ezt nem teszi lehetővé; ez esetben az előírt beépítési mód az építési helyre értelmezendő.

(6) Az építési telkeken több épület is elhelyezhető. Ez esetben a főépülettel harmonizáló építészeti megjelenést kell biztosítani  anyaghasználatban, színezésben.

7.§ (1) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű-, e rendelet jóváhagyása előtt kialakult építési telken meglévő épület felújítható; átépíthető, ha a tervezett alapfunkció az övezeti előírásoknak és a beépítési paramétereknek megfelel.

(2) Az egyes építési övezetekben a szintterület-sűrűségi értékek tekintetében az OTÉK előírásait kell alkalmazni 

(3) A nem közterülethez kapcsolódó épülettől (főépülettől) különálló épületek építménymagassága a főépülettől eltérő lehet, de az övezetre előírt maximális értéket nem haladhatja meg.

(4) Azokban az övezetekben, ahol az övezeti előírások között (K betűjellel) a kialakult helyzethez igazodó telekméret, magassági méret szerepel, a szomszédos telekalakítási, beépítési paraméterek alkalmazandók, az illeszkedési szabályok betartásával.

(5) Belterületi Mk és Má övezetben, növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, üvegház és építményei létesítésére vonatkozóan az előkert előírt legkisebb mélysége 1 m, az oldalkert legkisebb szélessége 1 m, a hátsókert legkisebb szélessége 1 m."

8.§ (1) Állattartó épület az építési övezetekben a helyi környezetvédelmi rendeletnek megfelelően,  a 6. sz. melléklet szerint létesíthető.

(2) Ahol a szabályozási tervlapon az építési övezet meghatározása mellett övezeti előírásokra vonatkozó paraméterek nincsenek, ez esetben az általános illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.

(3) A zártsorú beépítésű övezetekben az utcavonallal párhuzamos tetőgerincű beépítés; ún. félig zártsorú beépítés is lehetséges.

9.§ (1) A speciális létesítménynek számító, közérdekű hírközlést szolgáló antennatartó torony, mikrohullámú torony, 6 m-nél magasabb szélkerék, széltorony, antennatartó torony Má1, Má2, Mk, Gksz és Km, területeken, továbbá Lf övezetben helyezhető el, az utcai telekhatártól számított 20 m-en kívüli zónában.

(2) A (1) alatti építményekre vonatkozó létesítési korlátok:

a) Lakóépülettől illetve a szomszédos telken lévő bármilyen épülettől (szomszédos beépítetlen terület esetén telekhatártól) dőlési távolságot kell tartani, melynek értéke a magassági méret+1 m.

b) Lf övezetben telkenként max. 3 db szélkerék helyezhető el (dőlési távolsággal).

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó elírások

10.§ (1) A szabályozási terven megjelölt, jelen rendelettel védetté nyilvánított művi értékek listáját  a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védettségű épületek, építmények (3. melléklet 1.1 pont) megőrzendők. Felújításakor, átalakításakor, bővítésekor az  eredeti /az eredetihez hasonló/ építészeti elemeket kell alkalmazni (kapuk, ablakok, tagozatok, felületképzések, stb.). A telken lévő egyéb épületeket a főépülettel harmonizáló építészeti kialakítással, jellemzően azonos anyaghasználattal kell kialakítani.

(3) A helyi építészeti karaktert képviselő épületek (3. melléklet 1.2 pont)  felújításakor, átépítésekor a hagyományőrző építészeti elemek megőrzendők, illetve azokkal hasonló karakterű épületszerkezetek, építészeti elemek (nyílásarányok, nyílásritmus, felületképzések) alkalmazandók.

11.§ (1) A községközpont közterületi rekonstrukció területén, valamint a helyi védettségű épületekkel szomszédos közterületeken csak földkábeles elektromos hálózat kiépítése engedélyezhető.

(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások:

      a) A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, közmű alépítménytől legalább 1,20 m-re, a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve helyezhető el.

      b)A megállók várakozóhelyein áttört, illetve átlátszó anyagokból kialakított beállók alakíthatók ki.

A táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

12.§ (1) A Mágocs-ér és a Dögös-Kákafoki csatorna régészeti érdekű területnek minősül; ez esetben a mentő feltárásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni,

(2) Az ismert régészeti lelőhelyekkel érintett földrészletek listáját a 4. melléklet tartalmazza.

13.§ (1) Az ex lege védett kunhalmokat a külterületi szabályozási tervlap (1. sz. melléklet) rögzíti, és az 5. sz. melléklet 1.1 pontja sorolja fel.

(2) Az 5. melléklet 1.3 pontjában szereplő védett helyi természeti értékek megőrzendők. Ennek érdekében az általuk érintett területen az építések engedélyezése úgy történhet, hogy az egyes növényi alkotóelemek  (lombkorona, törzs, gyökérzet, stb.)  nem sérülhetnek. 

(3) Az európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 területek lehatárolását a külterületi szabályozási tervlap (1. melléklet), megnevezését az 5. melléklet 1.2 pontja,  az érintett földrészletek listáját a 8. melléklet tartalmazza; e területeken a vonatkozó  jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni 

Környezetvédelmi előírások

14.§ (1) Az erdővel borított, beépítésre szánt területeken, építési telkeken az erdősítés aránya megőrzendő.

15.§ (1) Nyílt vízfelszínek (tavak, csatornák, természetes vízfolyások) partélétől számított 50,0 m-en belül:

            a./ állattartási épület, ill. annak kifutója nem létesíthető,

            b./ műtrágyázás nem alkalmazható.

(2) A tisztítatlan szennyvizek előállítójának, szerves vagy műtrágyák, növényvédőszerek felhasználójának megfelelő alkalmazási technológiával meg kell akadályoznia, hogy azok a felszíni vizekbe jussanak.

(3) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

16.§ A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet.

17.§ 500 m2 alatti telkeken és Tk2 jelű központi vegyes területen csak önellátás céljára szolgáló baromfi ól, kisállat építménye helyezhető el. 

18.§ A csatornázatlan  területeken, amíg szennyvíz csatorna hálózat ki nem épül, korszerű és szakszerű közműpótló berendezés engedélyezhető. A közcsatorna hálózat kiépítését követő egy éven belül azonban ezekre az ingatlanokra nézve kötelező a közműpótló felszámolása és a hálózatra történő rákötés.

19. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

- a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,

- a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),

(2) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani.

(3) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen (Má1 övezetben), amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az ÉNy-i irányába eső határa mentén.

(4) A (3) bekezdésben említett védőfásítást területelegyesen kell elvégezni, az elegyítés módját és a fafajtákat a talajadottságoknak továbbá a táji jellegzetességeknek megfelelően kell kiválasztani.

(5) A külterület burkolt- és dűlőutak mentén tájjellegű fafajták telepítése:

            a./ a hiányzó fásítás pótlása,

            b./ fásítás hiánya esetén a fásítás az önkormányzat és a mindenkori tulajdonos feladata.

(6) Azokon a beépítésre szánt területeken, ahol területfelhasználás megváltozik, a felszíni vízbázisok védelme érdekében fel kell számolni a lehetséges talajszennyező forrásokat (pl.: árnyékszék, hígtrágya, trágya, lerakók a tanyákon belül stb).

Közművek előírásai

20. § (1) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) Az ivóvíz beszerzését biztosító vízműtelep belső és külső védőövezetén belül szennyező anyagot, hulladékot tárolni nem lehet.

21. § (1) Tartalék védőcső elhelyezése szükséges az optikai és helyi kábelek út alá kerülő szakaszai mellé. Ha a védőtávolság nem biztosítható, az úttükör és a kábelek közé védőbeton szükséges.

(2) Biztosítani kell, hogy a korszerűsítés, átépítés során csak földalatti elektromos és távközlési vezetékek épüljenek a helyi értékvédelmi területeken.”

(2) A R. II. Fejezetének helyébe a következő rendelkezés lép:

„II. Fejezet

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

Lakóterületek

22. § (1) A lakóövezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető az övezet telkeinek területén az OTÉK előírásai szerint, a HÉSZ övezeti előírásai alapján. Más rendeltetés esetén is az övezeti előírásoknak meg kell felelni.

(2) A lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

Lf jelű falusias lakóterületek

23.§ (1) Az övezeti besorolásokat és ahhoz tartozó övezeti előírásokat, beépítési paramétereket a Terv tartalmazza.

(2) A zöldfelület  aránya min. 40%

(3) Az övezetre előírt közművesítettség: részleges.

(4) Az állattartási épület kifutóját, vagy az erre a célra szolgáló hátsókertet lehatároló kerítést az állattartó épület részeként kell figyelembe venni.

Lk1, Lk2  jelú kisvárosias lakóterületek

24.§ (1) Az övezetben a kialakult karakterű beépítés és építési paraméterek  figyelembevételével engedélyezhető  építési tevékenység (felújítás, bővítés, új építés).

(2) Az Lk1 övezetben állattartási épület nem helyezhető el.

(3) A beépítettség mértéke maximum 60%, a zöldfelület  aránya min. 20%

(4) Az övezetre előírt közművesítettség: részleges.

Ktk1, Ktk2 jelű különleges településközpont terület építési övezetek

25. § (1) Az övezet intézményi-, kereskedelmi-, szálláshely szolgáltatási épületek, továbbá lakóépületek, és egyéb, környezetet nem zavaró funkciójú létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet vegyes beépítési karakterű terület, ahol a telekalakítási, ill. építési lehetőségeket (beépítési mód, építménymagasság, előkert, stb.) a kialakult helyzetnek megfelelően, az illeszkedés szabályai szerint  kell alkalmazni,az építési hatósággal történt előzetes egyeztetés alapján.

(3) A beépítettség mértéke max. 40%; a zöldfelület mértéke min. 40 %.

(4) Az övezetre előírt közművesítettség: részleges.

(5) A Kt1  övezetben önálló lakóépület nem építhető, legfeljebb szolgálati lakás.

Kv jelű különleges vegyes építési övezetek

26. § (1) Az övezet lakóépületek, továbbá intézményi, kereskedelmi, szálláshely szolgáltatási és egyéb, környezetet nem zavaró funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezeti, alövezeti besorolásákat és ahhoz tartozó beépítési paramétereket a Szabályozási Terv tartalmazza.

(3) A beépítés mértéke max. 40%,  a zöldfelület mértéke min. 40 %.

(4) Az övezetre előírt közművesítettség: részleges.

Gksz jelű kereskedelmi-gazdasági területek

27. § (1) Az övezeti, alövezeti besorolásokat és ahhoz tartozó beépítési paramétereket a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) Az övezet környezetet nem zavaró gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató tevékenység elhelyezésére szolgál. Nem helyezhető el jelentős mértékű zavaró hatású, különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó létesítmény.

(3) Beépíthetőségi lehetőség max. 50 %.

(4) A zöldfelület aránya min 20%.

(5) Az övezetre előírt közművesítettség: részleges.

(6) Lakóterülettel körülvett Gksz övezetben kiszolgáló utakon történő gazdasági útvonal esetén a lakókörnyezetre egyébként megengedett szállítási forgalom nagyságrendje nem léphető túl.

Km jelű, különleges mezőgazdasági üzemi területek

28. § (1) Az övezetben a beépítettség legfeljebb 40 %-os lehet, a beépítési mód szabadonálló. A zöldfelület aránya min. 40%. A telekterület min 2000 m2.

(2) A területen mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi, feldolgozóipari, élelmiszeripari, szolgáltatási, ellátó létesítmények helyezhetők el.

(3) Az épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet,

(4) Az üzemi építmények magassága technológiai okból (kivételes esetben) max. 35,0 m lehet, de ezt a hátrányos megjelenést fásítással kell enyhíteni.

29.§ (1) A területen keletkező szennyvizek tisztítását és elhelyezését, a hulladékok tárolását és kezelését, az engedélyezési-, és. műszaki tervek szerint kell biztosítani.

(2) Az övezet határát fasorral kel körbeültetni.

(3) Az övezetre előírt közművesítettség: részleges.

Ks jelű különleges szabadidős (sport, strand) terület

30. § (1) A Ks jelű területen:

- szabadidős sport, strand létesítmények és azokhoz tartozó kiszolgáló üzemviteli épületek

- öltözőépületek

- vendéglátóegységek

- klubépületek

helyezhetők el.

(2) Az (1) szerinti épületeket a telken egységes építészeti kialakítással kell megvalósítani.

(3) Az övezetben a beépítettség legfeljebb 20 %-os lehet, a beépítési mód szabadonálló. A zöldfelület  aránya min. 60%.

(4) Az övezetre előírt közművesítettség: részleges

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

Kt jelű különleges temető terület

31.§ (1) A Kt jelű különleges területen a temetkezéshez kapcsolódó építmények, továbbá padok, sétautak, egyéb kiszolgáló infrastruktúra helyezhetők el.

(2) Az övezetben max 2% beépítettséggel helyezhetők el épületek.

(3) A zöldfelület aránya min. 60%.

Kkp jelű különleges kegyeleti park terület

32.§ A Kkp övezetben a 20. § szabályai alkalmazandók azzal, hogy itt temetkezés nem folytatható.

Kü jelű különleges közüzemi terület

33.§ (1) A Kü övezet a város ellátását szolgáló vízi közmű, és gázenergia létesítmények telephelyeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A  szennyvíztisztító telephely védőtávolsága 500 m, amin belül lakóépület nem építhető; egyéb épület.

Kb jelű különleges bányászati terület

34. § A Kb jellel lehatárolt bányászati területen a bányászati tevékenység ről szóló határozatnak megfelelően hasznosítható a terület.

Kr jelű különleges tájrehabiltációs terület

35.§ A Kr övezet a hulladék elhelyezésre ill. ásványi anyag kitermelésre kijelölt, de már felszámolt, tájrehabilitációs terület.

Kh jelű különleges honvédelmi terület

36.§ (1) A Kh jelű terület természetközeli állapotban megőrzendő, honvédségi feladatokra tartalékolt terület (repülőtér).

(2) A területen legfeljebb az (1) alatti célokat szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben épület nem helyezhető el; egyéb építmények a honvédségi céloknak megfelelően, a sajátos szabályok és előírások szerint.

Kö jelű közlekedési és közmű területek

37.§ (1) A Kö jelű közlekedési és közmű terület az országos és helyi közutak, mindezek csomópontjai, gépjármű várakozóhelyek, a járdák, sétányok, kerékpárutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az út tengelyvonalától mérten és azzal párhuzamosan 100,0-100,0 m védőterületet kell biztosítani a jelenlegi 4404 j., főútként tervezett Battonya - Mezőkovácsháza - Orosháza – Szarvas útpálya mentén, beleértve a tervezett elkerülő útszakaszt.

(3) Az út tengelyvonalától mérten  50,0-50,0 m védőterületet kell biztosítani :

      a 4642 j. országos közút külterületi szakasza mentén.    

(4) A szabályozási terven jelölt közlekedési útkategóriákra a következő előírások érvényesek:

a) A Kö-1 jelű övezet az országos közutak külterületi területsávja, ahol a (2), (3) és (4) szabályok alkalmazandók

b) A Kö-2 jelű övezet az országos közutak átkelési szakaszai:

4404 j. út,  4642 j. út, 44308. jelű vasútállomáshoz vezető út.

c) A Kö-3 jelű övezet – az elkerülő út megépítését követően – a település központjában csillapított forgalmi útszakasz, ahol parkolóhelyek az út mentén kialakíthatók.

d) A Kö-4 övezet a gyűjtőutak zónája.

e) Az a-d) övezetbe nem eső utak a lakóterületi kiszolgáló utak, ahol 30-as zóna alkalmazandó 

38.§ (1) A belterületi új kiszolgáló lakóutcák szabályozási szélessége a szabályozási terv szerint, de min. 12 m. (gyalogos-kerékpáros utca esetén 8 m).

(2) Külterületen a meglévő és kialakult földrészletek megközelítését közterületről vagy közterülethez kapcsolódó magánútról kell biztosítani:

a) egy földrészletet megközelítő magánút szélessége min. 6.00 m.

b) több földrészletet megközelítő magánút szélessége min. 8.00 m.

39.§ (1) Az Orosháza - Szarvas országos közforgalmú vasútvonal (Kö övezet) szélső vágányától 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani.

(2) A szélső vágánytól számított 25 m-en belül lakóépület, 9 m-en belül egyéb épület nem helyezhető el.

40.§ (1) A tervezett parkolók fásításánál az OTÉK előírásait (4 parkoló /1 db fa) kell betartani. A tervezett növénytelepítéseket a létesítmények építésével egy időben kell megvalósítani, lehetőleg túlkoros (2x iskolázott 8/10 cm törzs-körméretű) fák telepítésével.

(2) Kerékpárforgalmi utak tervezett nyomvonala a keresztszelvényben való nyomvonalvezetés és a forgalomtechnikai megoldás (kerékpársáv vagy kerékpárút) tekintetében irányadó.

Zk jelű zöldterületek

41. § (1) A Zk jelű közparkok, beépítésre nem szánt területek, melyeken csak a pihenést és rekreációs tevékenységet szolgáló építmények: padok, sétautak, köztéri építmények helyezhetők el.

(2) A zöldfelületeket, zöldterületeket, közparkokat és védőerdőket a szabályozási terv határolja el és tünteti fel.

(3) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek és zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, legalább az állagmegóvás erejéig a terület tulajdonosa köteles gondoskodni.

Ev jelű erdőterületek

42. § (1) Az Ev jelű, beépítésre nem szánt védőerdő területen építmény nem helyezhető el.

(2) Erdőterületen az OTÉK és az erdőtörvény által meghatározott keretek között lehet létesítményt elhelyezni.

V jelű vízgazdálkodási területek

43. § (1) A természetes vízfolyások, a csatornák, ezek medre és partja a vízgazdálkodási területi kategóriába tartoznak.

(2) Vízgazdálkodási területek, vízmedrek, ill. csatornák partéleitől, számított minimum 5,0-5,0 m szélességű szabad sávot kell biztosítani, a vízmedrek gépi karbantartása céljából.

(3) Vízmedrek, vízgazdálkodási területek mentén csak a helyi természeti adottságnak megfelelő fásítás végezhető

Mezőgazdasági rendeltetésű területek általános előírásai

44. § (1) A mezőgazdasági övezetekben elsődlegesen a mezőgazdasági termelést szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) Má1 általános tanyás mezőgazdasági terület

b) Má2 belterületből kivonásra szánt  mezőgazdasági hasznosítású terület

c) Má3 NATURA 2000 területen belüli mezőgazdasági terület

d) Mk  kertes mezőgazdasági terület

(3) Az övezetekben lakóház létesíthető (kivéve Mk övezetet), ha az alábbi feltételek mindegyike biztosított:

- A létesítendő lakóház szerkezeti kialakítása, helyiségeinek elrendezése alkalmas az állandó ottlakásra.

- A vezetékes telefonkapcsolat 2 km-en belül biztosított, vagy mobiltelefon összeköttetésről írásban nyilatkozik az építtető.

- Az alapfokú ellátás a területről járművel 30 percen belül elérhető és biztosítható.

(4) Major, tanya udvar körül legalább három oldalról fasort kell létesíteni, mely a tulajdonos feladatát képezi.

(5) A fásításoknál az alföldi tájra jellemző tájhonos fafajokat kell telepíteni; a 7. melléklet figyelembe vételével

(6) A tanyai lakóépületek telepítését, elhelyezését és építészeti karakterét úgy kell kialakítani, hogy az alföldi hagyományokra alapozva a táji adottságokhoz illeszkedjen. Ennek a kritériumnak megfelel, ha az épület:

- az alföldi tanyákra jellemző nyeregtetős épülettömegű; cserép, vagy nád tetőfedésű,

- hagyományos építési anyagokkal, és homlokzati felületekkel (fehér festésű falazattal) készül.

Má1 övezet

45. § (1) Má1 övezetben új tanya építésekor a telken belül tanyaudvar céljára szolgáló földrészlet alakítható ki. Ez a földrészlet (tanyaudvar) új tanya esetében minimum 600 m², de nem lehet több a tanyához tartozó telekterület 1/5-énél. A földrészlet beépítettsége maximum 40 % lehet.

(2) A beépítési mód szabadonálló, a közterület határától számított min. 10 m előkerttel. Tanyaudvar úszó formában elhelyezhető, ez esetben az épület a művelési ág váltás határára illeszkedhet.

(3) A lakóépületek magassága maximum 5,5 m, a gazdasági épületeké maximum 10 m, a különleges technológiát jelentő építményeké 35 m.

(4) Major, tanya udvar körül legalább három oldalról fasort kell létesíteni, mely a tulajdonos feladatát képezi. Új tanya, birtokközpont esetén a létesítmények építésével egy időben kell megvalósítani.

Má2 övezet

46.§ (1) Az Má2 övezetben az Má1 szabályai alkalmazhatók azzal az eltéréssel, hogy erdő szabadon telepíthető

(2) Az övezetben lakóépület elhelyezésére is alkalmas tanyai földrészletek kialakíthatók, min 3000 m² telekterülettel.

Má3 övezet

47.§ (1) Az Má3 övezetben az Má1 övezet szabályai alkalmazhatók azzal, hogy tanyai földrészlet létesíthető, tájbaillő tanyaépület építhető, de birtokközpont nem létesíthető.

(2) Az övezet telkein lakó, vagy gazdasági épület létesítéséhez a földrészlet min. 30%-át a környező természetközeli állapot zöldfelületként (legelő, gyepfelület, ligetes fásítás) kell kialakítani.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített tájbaillő kritériumnak a létesítendő épület akkor felel meg, ha az építménymagasság maximum 4,50 m.

Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet

48.§ (1) Kertes mezőgazdasági övezetben gazdasági építmények helyezhetők el, az OTÉK 29.§-ban foglaltak szerint.

(2) A területen az 1000 m² alatti telkek tovább nem oszthatók.

Tk természetközeli övezet

49. § (1) A Tk övezetben a gyep, nádas művelési ágú mezőgazdasági területeken a meglévő természeti állapotot fenn kell tartani.

(2) A Tk övezetben telekösszevonások engedélyezhetők; telekosztás különlegesen indokolt esetben lehetséges.”

(3) A R. III. Fejezete helyébe a R. VII. Fejezete lép a paragrafusszám értelem szerinti sorszámozásával (50.§).

(4) A R. 6. mellékletéből a „ke: külön engedély alapján ÁNTSZ, környezetvédelmi és állategészségügyi szakvélemény figyelembevételével” szövegrész elhagyásra kerül.

2.§ (1) A R. IV., V., VI. és VII. Fejezetei hatályukat vesztik.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.