Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2017. (III.17.) önkormányzati rendelete
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016. (VII.07.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2017. 04. 18- 2017. 04. 18Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2017. (III.17.) önkormányzati rendelete
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016. (VII.07.) önkormányzati rendelet módosításáról
2017-04-18-tól 2017-04-19-ig
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. §
A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016.(VII.07.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) 1.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. §
(1) A rendelet hatálya Zalaegerszeg város közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet hatálya alá tartozó területen telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.”
2. §
A rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. §
E rendelet alkalmazásában
- Építési sáv: az övezetnek az a terület része, amelyen belül – az övezet beépítési módra vonatkozó előírásainak, valamint a védőtávolságoknak figyelembe vételével – a főépítmény elhelyezhető. Másodlagos rendeletetésű épület az építési sáv területén kívül is elhelyezhető.
- Másodlagos rendeletetésű épület: az övezetekben és építési övezetekben e rendelet szerint elhelyezhető rendeltetésű főépítményt kiegészítő, attól különálló tároló vagy kiszolgáló épület.
- Szakrális emlék: az emberi civilizáció által felismert vagy épített, a fizikai világban kulturális örökségként megőrzött vallási célú építészeti objektum vagy jel. A fogalom használata független a jelenleg tapasztalható rendeltetéstől, illetve a történelmi egyházak tulajdonlásának vagy kezelésének tényétől.
- Telken belüli kötelező fásítás: az építési telek szabályozási terven jelölt területrésze, melyen közműépítmények kivételével más építmény nem helyezhető el. A területen teljes felületet borítóan, fehér akác kivételével legalább 200 fa/ha mennyiségű, sor-, vagy parkfa méretű egyed felhasználásával történhet fásítás. Meglévő faállomány esetén annak megtartásáról, szakszerű műveléséről gondoskodni kell, amennyiben az erdőnek minősül, úgy annak fenntartását a hatályos erdőtörvény rendelkezései szerint kell folytatni.
- Új épület: olyan épület, amely e rendelet hatályba lépésekor még nem minősül épületnek, illetve a rendelet hatályba lépésekor már álló épület, amely jelentős mértékben, az alapterületének legalább 50 %-át érintően átalakításra kerül.
- Zöldfelület fásítása: a fásítandó területen fehér akác kivételével 50 fa/ha mennyiségű sor-, vagy parkfa méretű egyed felhasználásával történhet fásítás.
- Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál nagyobb mértékben korlátozott.
- Helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés: alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, ellátó rendeltetési egység, amely jellemzően csak a lakókörzetben lakókat szolgálja ki, a város más területeiről vagy más településekről jelentős gépjármű forgalmat nem vonz és a kereskedelmi vagy szolgáltató egység hasznos alapterülete a 300 m2-t nem haladja meg.
- Meglévő természetes állapot (természetes növényzet, terepviszonyok, vízháztartás, stb.) kötelező megtartása: Építési hely a telekrészen nem jelölhető ki. Az építési telek szabályozási terven jelölt területrésze, melyen a csapadékvíz elvezetését szolgáló műtárgyak és nem szilárd burkolatú út kivételével más építmény nem helyezhető el, a műtárgy építéséhez szükséges tereprendezési munkák a terület természetes állapotának fenntartásával végezhetők. A területen a meglévő természetes állapot megőrzését – a csapadékvíz elvezetését szolgáló műtárgyak kivételével -, annak őshonos és védett növényzetének megtartásával biztosítani kell.”
3. §
A rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. §
(1) A már beépült telkek a (2) - (5) bekezdésben rögzítettek kivételével nem megoszthatók, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg.
(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozási vonallal érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb méretet. A telek beépíthetőségének meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.
(3) Az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár. Több övezetet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt övezethatár mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az övezetre előírt kialakítható legkisebb telek területét, de az a beépíthető legkisebb telek területét eléri.
(4) A kertvárosias és falusias lakóövezetek területén meglévő, két szemközti oldalán úttal határolt, a kialakítható legkisebb telekszélesség méreténél keskenyebb telek keresztirányban megosztható, ha a megosztott telkeken a beépíthető legkisebb telekszélesség biztosított. Saroktelkek az előzőek szerinti akkor megoszthatók, ha az építési hely legalább 9 méter széles.
(5) Utak és közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatóak.
(6) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal esetén a telekhatár a kialakult állapot figyelembe vétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva a szabályozási vonaltól kis mértékben eltérően is kialakítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozásban megfogalmazott célokkal és a kialakuló állapot a közterület helyigényének megfelel.
(7) Tömbön belüli övezethatár telekhatár kialakításával együtt a szabályozási tervhez képest kis mértékben módosítható.
(8) A kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági övezetekben, a különleges mezőgazdasági üzemi övezetben, továbbá a mezőgazdasági és erdő övezetekben a szabályozási terven nem jelölt út megszüntethető, illetve új út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági és különleges mezőgazdasági üzemi rendeltetésű övezetekben a szabályozási terven nem jelölt új út minimális szélessége 12 m. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új út minimális szélessége 8 m.
(9) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.
(10) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét
- a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonal esetén e vonalon és attól a telek belseje felé mért 20 m-es sávban,
- kötelező építési vonal hiánya esetén az építési hely területén bármely, a telek belseje felé mért 20 m-es sávban
kell biztosítani.
(11) Úszótelek területe bővíthető. Új úszótelek nem hozható létre.
(12) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb városszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén a területre megfogalmazott városrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a jelenlegi telekalakulat a telekcsoport újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható.”
4. §
A rendelet 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„5. §
(1) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.
(2) A telek beépíthető, ha az övezet szabályozásában meghatározott beépíthető legkisebb telekszélességgel rendelkező terület a tervezett főépítmény számára rendelkezésre áll úgy, hogy az épület elhelyezése az övezet területére vonatkozó illeszkedés és építési vonal szabályának megfelel.
(3) A főépítmény az építési hely azon részén helyezhető el illetve bővíthető, ahol az övezet szabályozásában meghatározott legkisebb telekszélesség biztosított.
(4) Beépítésre nem szánt területen az építési tevékenységnek nem feltétele a szabályozási terv szerinti közlekedési- és közmű-elhelyezési terület (út) leválasztása, ugyanakkor az építési tevékenység, építmény és épület megvalósítása csak a tervezett szabályozás figyelembevételével lehetséges.
(5) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni
a) a szabályozási tervben jelölt építési sáv esetén a 34. § (4) bekezdésben és a 35. § (7) bekezdésben meghatározott területek kivételével az építési sáv területén belül az oldal- és hátsókert általános szabályainak megtartásával,
b) építési sáv jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal- és hátsókert általános szabályainak megtartásával kialakuló építési hely területén lehet.
Az így lehatárolt területen építési hely az övezet szabályozásában meghatározott beépíthető legkisebb telekszélességgel rendelkező terület.
(6) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni
a) építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az építmény domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan e vonalat érintve helyezkedjen el,
b) előkert méretével szabályozott közterület felől a szabályozási terven feltüntetett előkert megtartásával,
c) építési vonallal és előkert méretével nem szabályozott területek esetében illeszkedve a környezet beépítéséhez, vagy kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken 5 méteres előkert megtartásával lehet.
(7) Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb
a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság felénél,
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az övezet szabályozásában meghatározott mértéknél, ennek hiányában a megengedett legnagyobb épületmagasságnál.
(8) A hátsókert legkisebb mélységét az övezetre vonatkozó normatív szabályozás állapítja meg. Ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor annak mélysége nem lehet kisebb
a) sem 6 m-nél,
b) sem az épület hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél.
(9) Azon meglévő beépítések esetében,
a) ahol a meglévő épületet szabályozási vonal érinti, vagy a telek a hatályos szabályok szerint nem beépíthető, az épület bővítését nem eredményező felújítás, helyreállítás, korszerűsítés és átalakítás végezhető;
b) ahol az épület részben vagy egészben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés elvégezhető. Ezen épületeknél bővítés csak az építési hely területén lehetséges;
c) ahol az épület nem a hatályos szabályok szerint helyezkedik el, az OTÉK szerinti telepítési távolságot nem kell tartani.
d) ahol a meglévő épület homlokzat- és épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás végrehajtható akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár. Bővítés esetén a bővítmény homlokzatmagassága a szabályozásban meghatározottnál nem lehet nagyobb.
e) ahol a telek beépítettsége a korábbi előírásoknak megfelelően építési vagy fennmaradási engedély alapján jött létre és az a hatályos övezeti előírások szerinti értéket meghaladja, akkor a meglevő épület(ek) felújítható(k), ill. átalakítható(k) és függőleges irányban bővíthető(k).
Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Lebontott épületnek az számít, ami a földfelszíntől számított 1,0 m-t nem meghaladó mértékben kerül visszabontásra.
(10) Védett épülethez csatlakozó, illetve utcakép védelemmel érintett területen újonnan kialakított épület párkánymagasságának eltérése legfeljebb 3 m lehet.
(11) Zártsorú beépítésnél az eltérő épületmagassággal szabályozott övezetek találkozásánál a magasabb építési lehetőséggel rendelkező övezet területén lévő épületet magasságilag lépcsőzve kell kialakítani. Ennek az épületnek a párkánymagassága legfeljebb 3 m-rel lehet nagyobb a szomszédos övezet megengedett legnagyobb párkánymagasságánál, a lépcsőzést legalább 5 m széles homlokzati szakaszon kell megvalósítani.
(12) A nagyvárosias és kisvárosias lakó- és a településközpont építési övezetek területén zártsorú beépítési módban
a) a főépítmény
aa) oldalhatáron lévő részének az utcai építési határvonalra merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 20 m,
ab) mélysége a telek oldalhatárán az építési határvonalra merőlegesen mért 20 m-től indított, az építési határvonalra állított 45 0-os szögön belül helyezhető el,
valamint
b) a főépítmény elhelyezése során az oldalhatártól való távolság nem lehet kisebb a megengedett épületmagasság felénél, ha
ba) az oldalhatárra néző homlokzati szakasza az utcai építési határvonalra merőlegesen mért 20 m-en túl helyezkedik el, vagy
bb) az oldalhatárra néző homlokzat helyiség nyílását tartalmazza.
(13) Előkert nélküli új építés esetén a lakások utcafronti helyiségeinek ablak - parapet magassága a csatlakozó közterület szintjétől legalább 1,70 m-re helyezhető el.
(14) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 1,5 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.
(15) A kertvárosias lakóterület övezeteiben az építési telek hátsó telekhatárától, saroktelek esetén a tömb hátsókertjeinek vonalában húzódó oldalhatártól mért 10 m-en belül a hátsó-, valamint oldalkert irányába néző homlokzat magassága nem lehet nagyobb 4 m-nél. A 10 m-es távolságon belül szomszéd telekre néző, 1,80 m-nél kisebb parapet magassággal rendelkező tetőtéri ablak nem helyezhető el.
(16) Gazdasági célú haszonállat tartásra szolgáló, valamint trágyatároló építményt a 2. melléklet szerinti telepítési távolságot betartva lehet kialakítani és üzemeltetni úgy, hogy az a környezetére zavaró hatással ne legyen.
(17) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya tárolására.”
5. §
A rendelet a következő 5/A §-al egészül ki:
„Rendeltetés módosítás előírásai
5/A. §
A meglévő épület rendeltetése
a) akkor módosítható, ha az a megcélzott rendeltetéssel az adott telken – az általános építésügyi szabályok, és a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően – megépíthető lenne.
b) lakó funkcióra a kertes mezőgazdasági, a falusias és a kertvárosias lakó övezetekben akkor is módosítható, ha az a) pontban meghatározott feltételek közül az épület elhelyezkedése alapján az építési helyre vonatkozó előírás nem teljesül, de az adott telken kialakult oldalkert szélessége legalább 4 m.”
6.§
A rendelet 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szabályozási terven piacként jelölt közterületen a piac működéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.”
7. §
A rendelet 7.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Terepszint alatti építmény az oldalkert területén kívül, az előírt legkisebb zöldfelület biztosításával, valamint az OTÉK építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírásai teljesülése mellett helyezhető el.”
8. §
A rendelet a következő 7/A. §-al egészül ki:
„Terepkialakítás előírásai
7/A. §
(1) A telek természetes terepfelületét a rendeltetésszerű építmény illetve telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében a talaj állékonyságának biztosítása mellett lehet megváltoztatni.
(2) Terepkialakítás során rendezett terepszint a telkek közös határa mentén legfeljebb 1 méteres szintkülönbséggel vagy a telekhatárra állított függőleges síkhoz képest a telekhatár mentén 60 fokban elfordított síkok között hozható létre.
(3) Lakó és kertes mezőgazdasági övezetek területén a terepszint változtatása legfeljebb 3 méter lehet.”
9. §
A rendelet 9.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti övezetek területén a támfal és a tömör kerítés alacsonyabb terepszinttől számított együttes magassága 2 m-t nem haladhatja meg.”
10. §
A rendelet 10.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Közhasználatú és kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egységeket tartalmazó épületek esetén az ezen egységek után létrehozandó várakozóhelyek 100 %-át az egységek ügyfélköre számára nyitott módon, tájékoztató táblával ellátva kell kialakítani és üzemeltetni. A tervezés során a leválasztott nyitott parkolókat jelölni kell.”
11. §
A rendelet 11.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység, a műemléket, a műemlék telkét és a műemléki környezetet érintő építés és fenntartás során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló magasabb szintű jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.”
12. §
A rendelet 14.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A védőterületek és védőtávolságok szabályai
14. §
(1) A település közigazgatási területén található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50 m-es, az országos főutak külterületi szakaszai mellett 100 m-es védőtávolság jelölt a szabályozási terven. A védőtávolságokra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A település közigazgatási területén található országos vasúti törzshálózathoz tartozó, valamint annak kiváltására tervezett vasúti nyomvonal mentén a szabályozási terven jelölt 50 m-es védőtávolságon belül nem vasútüzemi létesítmény elhelyezése a vasútengedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulásával történhet.
(3) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A meglévő villamos közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A mikrohullámú hírközlési összeköttetések védőtávolságán belül a bázisállomások közötti optikai rálátás biztosítása érdekében a 3. melléklet szerinti magassági korlátozás van érvényben. A védősávban legfeljebb a feltüntetett magasságú építmény helyezhető el.
(6) A hidrogeológiai 5 éves védőövezet szabályozási terven jelölt területére vonatkozó korlátozással kapcsolatos adatszolgáltatást a vízügyi hatóságnál kell kérelmezni. A védőövezet területére a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről szóló magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.
(7) A gázvezetékek nyomvonalára, valamint a nyomásszabályzó állomásokra vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melyek területére a Gáz Műszaki Biztonsági Szabályzatban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.
(8) A CH kutak szabályozási tervben jelölt biztonsági övezetének területén, valamint az olajvezetékek nyomvonalának szabályozási terv szerinti védősávjában a bányászatról szóló törvényben megfogalmazott szabályokat kell betartani.
(9) A szabályozási terven jelölt vizes élőhelyek védőterületén – a vízfolyás partvonalától jelölt 50 m-en belül- a természet védelméről szóló törvénnyel szinkronban a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével új építmény nem helyezhető el.”
13. §
A rendelet 15.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
Vízjárta terület
15.§
(1) A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet (hullámteret), továbbá az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lévő területet hasznosítani, a szabályozási tervben jelölt vízjárta területen, hullámteren, vízfolyás továbbá holtág parti sávjában építményt elhelyezni csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően szabad.
(2) Vízjárta területen az építmény használati terének padlószintje 0,3 m-el a mértékadó árvízszint felett helyezhető el.”
14. §
A rendelet a következő 15/A. §-al egészül ki:
„Felszínmozgás veszélyes terület
15/A.§
(1) A szabályozási terven jelölt felszínmozgás veszélyes területen
a) épület részleges alápincézettséggel nem létesülhet,
b) szikkasztás, koncentrált vízelnyeletés,
c) öntözéses területhasznosítás,
d) 2 métert meghaladó terepalakítás, felöltés vagy bevágás nem történhet.
(2) A felszínmozgás veszélyes területen a felszíni vizek elvezetését oly módon kell megoldani, hogy
a) az ne veszélyeztesse a meglévő épített környezetet,
b) a befogadóig biztosított legyen az eróziómentes elvezetés.”
15.§
A rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ivóvízellátás
16. §
Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldás alakítható ki.”
16.§
A rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Szennyvízelhelyezés
17. §
Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén ha annak rendeltetése során szennyvízkibocsátás történik, akkor megépült és üzembe helyezett közcélú szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.”
17.§
A rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Csapadékvíz-elhelyezés
18. §
(1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni vagy elszikkasztását illetve elhelyezését biztosítani.
(2) A csapadékvíz-elvezető rendszerbe csak olyan csapadékvizek vezethetők, melyek vízminősége kielégíti a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló rendelet 1. vízminőségi területei kategória szerinti előírásokat.
(3) Telekről csapadékvizet a közterületi befogadóba csak az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.
(4) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.
(5) A terepszint alatti épületrészek felszíni vizek elöntése elleni védelmét megfelelő műszaki megoldás kialakításával kell biztosítani. Ezek vízelvezető rendszere a közcélú csapadékvíz-elvezető létesítményhez visszaáramlás elleni műszaki védelemmel csatlakoztatható. A védelmi rendszerek üzemeltetése, karbantartása az ingatlantulajdonos feladata.”
18.§
A rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Új vezetékes elektronikus hálózat - ahol erősáramú oszlopsor található - csak közös oszlopsoron történő elhelyezéssel létesíthető.”
19.§
A rendelet a következő 23/A §-al egészül ki:
„23/A. §
A szabályozási terven csapadékvíz elvezetés szolgalmi jogával jelölt területeken a felszíni vizek elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését biztosítani kell, melyre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára szolgalmi jog bejegyezhető.”
20.§
A rendelet 24.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nagyvárosias lakóterületek „Ln-1”- „Ln-4” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség (saroktelek) mértéke | Megengedett legkisebb és legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Ln-1 | 25 m, 1100 m2 | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -18,0 m Épületmagasság: | 30 % |
Ln-2 | 20 m, 1100 m2 | zártsorú | 50 (75)% (1) | Homlokzatmagasság: -18,0 m Épületmagasság: | 20 % |
Ln-3 | 20 m, 1100 m2 | zártsorú | 60 (75) % (1) | Homlokzatmagasság: -18,0 m (2) Épületmagasság: | 10 % |
Ln-4 | nem szabályozott, nem szabályozott | szabadon álló | kialakult + 5 % , max. 80 % a tömbtelek (építési telek) területére vetítetten | kialakult (3) | 30 % |
(1) A 2008. IV. 25. előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 1100 m2 telekterületig 75%, 1100 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.
(2)Az övezet területének Ady Endre utcai frontján az utcára néző homlokzat megengedett legnagyobb magassága 10,5 m.
(3) Lapostetős épületnél a kialakult épületmagasság magastető és beépített tetőtér építése esetén 1,5 m-rel növelhető.”
21.§
A rendelet 25.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az „Lk-1”- „Lk-7” jelű kisvárosias lakóövezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség (saroktelek) mértéke | Megengedett legkisebb és legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Lk-1 | 12 m, 400 m2 | kialakult | zártsorú | 400 m2 telekterületig 50 %, 400 m2 feletti telekterületre vetítetten 35 % (60 %) (1) | Homlokzatmagasság: -8,5 m Épületmagasság: | 20 % |
Lk-2 | 12 m, 400 m2 | kialakult | zártsorú | 400 m2 telekterületig 50 %, 400 m2 feletti telekterületre vetítetten 35 % (60 %) (1) | Homlokzatmagasság: -9,5 m Épületmagasság: | 20 % |
Lk-3 | 25 m, 1100 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -9,5 m Épületmagasság: | 30 % |
Lk-4 | 20 m, 720 m2 | kialakult | zártsorú | 50 (75)% (2) | Homlokzatmagasság: -12,5 m Épületmagasság: | 20 % |
Lk-5 | 25 m, 1100 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -12,5 m Épületmagasság: | 30 % |
Lk-6 | 20 m, 720 m2 | kialakult | zártsorú | 50 (75)% (2) | Homlokzatmagasság: -14,5 m Épületmagasság: | 20 % |
Lk-7 | 25 m, 1100 m2 | kialakult | szabadon álló | 50 % | Homlokzatmagasság: -14,5 m Épületmagasság: | 20 % |
(1) A 2008. IV. 25. előtt kialakult saroktelek esetében 60 %, egyéb esetben a sarokteleknél 720 m2 telekterületig 60%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 35%.
(2) A 2008. IV. 25. előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 720 m2 telekterületig 75%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.
(3) Dózsa György utcai építési telkek esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 8,5 m.
(4) A kisvárosias lakóövezetekben a másodlagos rendeltetésű épület megengedett legnagyobb épület- és homlokzatmagassága 3,5 m.”
22.§
A rendelet 26.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kertvárosias lakóövezet
26. §
(1) A kertvárosias lakóövezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületek „Lke-1”- „Lke-12” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetekben az épületek a következő rendeltetést tartalmazhatják:
övezeti jel | elhelyezhető rendeltetés | ||||
lakó- | helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató- | hitéleti-, nevelési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális- | kulturális- | szállás jellegű- | |
Lke-1 | telkenként legfeljebb 2 lakás | igen | |||
Lke-2 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-3 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-4 | telkenként legfeljebb 4 lakás | ||||
Lke-5 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-6 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-7 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-8 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Lke-9 | telkenként legfeljebb 4 lakás | ||||
Lke-10 | telkenként legfeljebb 6 lakás | ||||
Lke-11 | telkenként legfeljebb 1 lakás | ||||
Lke-12 | telkenként legfeljebb 2 lakás | ||||
Az övezetek területén az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek.
(3) A kertvárosias lakóövezetekben az előkert területén gépjárműtárolás számára nyitott, lábon álló, egy, legfeljebb 30 m2 vetületi alapterülettel rendelkező tető elhelyezhető, mely építmény legmagasabb pontja a telek csatlakozó közterületi szakaszának átlag magasságához képest 3 m-nél nagyobb nem lehet.
(4) A kertvárosias lakóövezetekben az elő és oldalkert területén a (3) bekezdésben foglaltak és hulladéktároló kivételével egyéb tároló építmény nem helyezhető el.
(5) Az övezet területén 2016. 08. 05.-én jogszerűen működő nem zavaró hatású gazdasági tevékenység folytatható, a rendeltetéshez szükséges épület felújítható, de nem bővíthető.
(6) Az „Lke-1”- „Lke-11” jelű kertvárosias lakóövezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Lke-1 | 20 m, 1100 m2 | 14 m (1), 700 m2 (1,2) | oldalhatáron álló | 25 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 50 % |
Lke-2 | 20 m, 720 m2 | kialakult | oldalhatáron álló | 400 m2 telekterületig 40 %, 400-720 m2 telekterületre vetítetten 17,5 %; 720 m2-nél nagyobb telek esetén 30 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 50 % |
Lke-3 | 20 m, 720 m2 | 20 m, 720 m2 | oldalhatáron álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 50 % |
Lke-4 | 24 m, 1500 m2 | 20 m, 1200 m2 | szabadon álló | 20 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 60 % |
Lke-5 | 22 m, 1100 m2 | 16 m (1), 700 m2 (1) | szabadon álló | 25 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 50 % |
Lke-6 | 22 m, 720 m2 | kialakult | szabadon álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: | 50 % |
Lke-7 | 20 m, 720 m2 | kialakult | oldalhatáron álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 50 % |
Lke-8 | 22 m, 720 m2 | 20 m, 720 m2 | szabadon álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 50 % |
Lke-9 | 24 m, 1500 m2 | 22 m, 1200 m2 | szabadon álló | 20 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 60 % |
Lke-10 | 22 m, 1100 m2 | 18 m, 800 m2 | szabadon álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 50 % |
Lke-11 | 20 m, 720 m2 | kialakult, | ikres | 30 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 50 % |
Lke-12 | 24 m, 1500 m2 | 20 m, 1100 m2 | oldalhatáron álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: | 50 % |
(1)A beépíthető legkisebb telekszélességnél szűkebb, vagy kisebb alapterületű telkek esetén legfeljebb 1 db, nem emberi tartózkodásra szolgáló tároló építmény helyezhető el, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
(2) A 24931/1-2 hrsz-ú kiszolgáló úthoz északi oldalon közvetlenül csatlakozó telek abban az esetben is beépíthető, ha a területe a kötelező útszabályozás végrehajtása következtében 700 m2 alá csökken.
(7) A kertvárosias lakóövezetekben oldalhatáros beépítési mód esetén a meglévő épület függőleges irányban bővíthető, ha a meglévő oldalkert
a) 5 méteres megengedett legnagyobb épületmagasság esetén 4 méternél,
b) 6,5 méteres megengedett legnagyobb épületmagasság esetén 5 méternél
nem kisebb.
(8) A kertvárosias lakóövezetekben a másodlagos rendeltetésű épület megengedett legnagyobb épület- és homlokzatmagassága 3,5 m.
(9) „Lke-11” jelű övezetben meglévő ikres beépítésű épület tömegének, utcafronti megjelenésének változása esetén csak akkor bővíthető vagy alakítható át, ha az ikres beépítés párját képező szomszédos épület átalakítása építészetileg összehangoltan történik.
(10) Az „Lke-12” jelű övezetben épített épületeknek meg kell felelnie az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló magasabb szintű jogszabály „kiemelten nagy energiahatékonyságú” épületenergetikai minőség szerinti besorolásnak.”
23.§
A rendelet 27.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Falusias lakóövezet
27. §
(1) A falusias lakóövezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. A falusias lakóövezetben elhelyezhető telkenként legfeljebb 2 lakás. Az övezetben elhelyezhető épületek - a lakó rendeltetésen kívül -:
a) mező- és erdőgazdasági, a 2. mellékletben meghatározott feltételekkel gazdasági célú haszonállat-tartásával kapcsolatos, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató és
rendeltetést is tartalmazhatnak.
Az övezetek területén az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek.
(2) A falusias lakóövezetekben az előkert területén gépjárműtárolás számára nyitott, lábon álló, egy, legfeljebb 30 m2 vetületi alapterülettel rendelkező tető elhelyezhető, mely építmény legmagasabb pontja a telek csatlakozó közterületi szakaszának átlag magasságához képest 3 m-nél nagyobb nem lehet.
(3) A falusias lakóövezetekben az elő és oldalkert területén a (2) bekezdésben foglaltak és hulladéktároló kivételével egyéb tároló építmény nem helyezhető el.
(4) Az „Lf” jelű falusias lakóövezet telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszéleség | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Lf | 20 m, 1100 m2 | 14 m | Oldalhatáron álló | 30 % | Lakó, kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és sportépület és az ezekkel egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 7,0 m Épületmagasság: 6,0 m | 40 % |
(5) A falusias lakóövezetben a meglévő épület függőleges irányban bővíthető, ha az oldalkert a meglévő épület esetén 4 méternél nem kisebb.
(6) A falusias lakóövezetben a főépületet és a hozzá kapcsolódó másodlagos rendeltetésű épületet azonos tetőfedő anyaggal kell ellátni.”
24.§
A rendelet 28.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Településközpont övezet
28. §
(1) A településközpont övezet elsősorban lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál, melyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. Az övezetben elhelyezhető épületek - a lakó rendeltetésen kívül -:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhatnak.
Az övezetek területén az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek.
(2) Az övezet területén 2016. 08. 05.-én jogszerűen működő nem zavaró hatású gazdasági tevékenység folytatható, a rendeltetéshez szükséges épület felújítható, de nem bővíthető.
(3) A településközpont terület „Vt-1”- „Vt-11” jelű övezetekre tagozódik, melyek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség (saroktelek) mértéke | Megengedett legkisebb és legnagyobb beépítési magasság | Hátsókert legkisebb mélysége | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |||||
Vt-1 | 16 m, 500 m2 | kialakult | zártsorú | 50 (75) % (1) | Utcai párkánymagasság: -7,5 m Épületmagasság: | 6,0 m | 10 % | ||||
Vt-2 | 18 (22) m (3), 720 m2 | kialakult | zártsorú | 75 % | Párkánymagasság: Jákum utca felől -7,5 m Szeglet, Munkácsy utcák, Mérleg tér és Budai N. Antal utca felől -9,5 m Épületmagasság: | 6,0 m | 10 % | ||||
Vt-3 | 20 m, 720 m2 | kialakult | zártsorú |
| Homlokzatmagasság: -12,0 m (4) Épületmagasság: | 6,0 m | 10 % | ||||
Vt-4 | 18 (22) m (3), 720 m2 | kialakult | zártsorú | 75 % | Párkánymagasság:(5) Épületmagasság: | 6,0 m | 10 % | ||||
Vt-5 | 30 m, 2000 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -12,0 m Épületmagasság: | OTÉK szerint | 20 % | ||||
Vt-6 | 16 m, 400 m2 | kialakult | zártsorú | 75 % | Homlokzatmagasság: -14,0 m (6) Épületmagasság: | 6,0 m | 10 % | ||||
Vt-7 | nem szabályozott | kialakult | zártsorú | kialakult+5 %, max. 80 % a tömbtelek (építési telek) területére vetítetten | Utcai párkánymagasság: a kialakult állapothoz, illetve védett épületekhez illeszkedő Épületmagasság: | 6,0 m | 10% | ||||
Vt-8 | nem szabályozott | kialakult | zártsorú | 75 % | Homlokzatmagasság: -18,0 m Épületmagasság: | 6,0 m | 10 % | ||||
Vt-9 | 25 m, 1100 m2 | 25 m, 1100 m2 | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -18,0 m Épületmagasság: | OTÉK szerint | 30 % | ||||
Vt-10 | 18 (22) m (3), 1100 m2 | kialakult, 720 m2 | zártsorú | 80 % | Párkánymagasság: Piac tér felől -8,5 m Munkácsy és Sütő utca felől -10,5 m Épületmagasság: | 6,0 m | 10 % | ||||
Vt-11 | 20 m, 720 m2 | kialakult | oldalhatáron álló | 30 % | Homlokzatmagasság: -9,0 m Épületmagasság: | OTÉK szerint | 50% | ||||
Vt-12 | 22 m 1100 m2 | kialakult | oldalhatáron álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -9,0 m Épületmagasság: | építési sáv területén belül az OTÉK szerint | 20% | ||||
Vt-13 | 22 m 1100 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -9,0 m Épületmagasság: | OTÉK szerint | 20% | ||||
(1) A 2008. IV. 25. előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 500 m2 telekterületig 75%, 500 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.
(2)A 2008. IV. 25. előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 720 m2 telekterületig 75%, 720 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.
(3) Saroktelek esetén legalább az egyik utcai homlokvonal hossza 22 m.
(4) A Petőfi Sándor utca felől az Ady Endre utca és Mártírok út közötti szakaszon 9,0 m.
(5) - A Jákum és Munkácsy utcák közötti tömb esetében a Jákum utca felől 9,0 m, a Munkácsy utca felől 10,5 m.
- A Kazinczy tér és a Sütő utca, Piac és Deák tér közötti tömbök északi oldalán, valamint a keresztutcák – Jákum, Munkácsy, Sütő - felől 10,5 m. A Kazinczy tér felől a kialakult állapothoz, illetve védett épületekhez illeszkedő.
- A 3126 és 3127/1 hrsz-ú telkek esetén az utca felől 10,0 m.
(6) A Kelemen Imre utca felől a megengedett legnagyobb párkánymagasság 9,0 m.
(7) A Béke-ligeti utca – Kosztolányi utca tömbben a megengedett legkisebb épületmagasság nem korlátozott.
(4) A másodlagos rendeltetésű épület megengedett legnagyobb épület- és homlokzatmagassága 3,5 m.
(5) A településközpont övezetei közül
- a „Vt-1” jelű övezet Jákum utcai telkein,
- a „Vt-2” jelű övezetben,
- a „Vt-3” jelű övezet Eötvös, Ady utcák, Kazincy tér és Mártírok út által határolt tömb területén,
- a „Vt-4” jelű övezetben,
- a „Vt-10” jelű övezetben
épületet jellemzően magastetővel lehet kialakítani, melynek héjalásához kerámiacserép fedést, korcolt fémlemez fedést, vagy üvegfedést lehet alkalmazni. A magastető utcával párhuzamos gerincű, 35-40° hajlásszögű lehet. A tetősíkból kiemelkedő felépítmények az épület utcai oldalán az épület tömegalakítását dominánsan nem befolyásolhatják. A magastető megengedett legnagyobb szélessége 12 m. E telkeken a hagyományos beépítést őrző, vagy visszaidéző építészeti egységet kell létrehozni, melynek érdekében az egykori telekstruktúrát megközelítő építészeti tagolásban kell kialakítani a térfalat.”
25.§
A rendelet 29.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az intézményi területek „Vi-1„ –„Vi-9„ jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Vi-1 | az övezet területe | kialakult | szabadon álló | 25 % | Homlokzatmagasság: 9,0 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-2 | 22 m, 1100m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: 9,0 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-3 | 40 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: 14,0 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-4 | 40 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 50 % | Homlokzatmagasság: 17,5 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-5 | 30 m, 3000 m2 | kialakult | zártsorú | 60 % | Homlokzatmagasság: 17,5 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-6 | 40 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 50 % | Homlokzatmagasság: 23,5 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-7 | nem korlátozott | kialakult | zártsorú | 50 % | Homlokzatmagasság: 20,0 m Épületmagasság: 18,0 m | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-8 | 20m, | kialakult | zártsorú | 100 % | Utcai párkánymagasság: (1) Épületmagasság: 13,5 m | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-9 | az övezet területe | kialakult | zártsorú | 100 % | Homlokzatmagasság: 10,5 m (2) Épületmagasság: 9,0 m (2) | a be nem épített terület 50 %-a |
(1) - A 3623-3625 hrsz-ú telkek beépítése során a csatlakozó épületrész megengedett legnagyobb
párkánymagassága a 3622 hrsz-ú területen található épület csatlakozó párkánymagassága, további szakaszokon a párkánymagasság nem korlátozott.
- A Jákum és Munkácsy utca közötti tömb esetében 12 m.
(2) - A 3125/1 hrsz-ú telken a beépítettség magassága nem korlátozott.
- A Piac tér felőli homlokzat megengedett legnagyobb párkánymagassága 8,5 m.”
26.§
A rendelet 30.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kereskedelmi, szolgáltató övezet
30. §
(1) A kereskedelmi, szolgáltató övezet környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, mely rendeltetések között kereskedelmi, szolgáltató és szállás épület is elhelyezhető. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás elhelyezhető. Önálló lakó rendeltetésű épület nem létesíthető.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területek „Gksz-1”- „Gksz-9” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legkisebb és legnagyobb beépítési magasság | Oldalkert megengedett legkisebb mértéke | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Gksz-1 | nem szabályozott | kialakult | zártsorú | 60 % | Homlokzatmagasság: -7,5 m Épületmagasság: | - | 20 % (2) |
Gksz-2 | 30 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -9,0 m Épületmagasság: | 3,75 m | 20 % (2) |
Gksz-3 | 50 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -12,0 m Épületmagasság: | 5,25 m | 20 % (2) |
Gksz-4 | 30 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -12,0 m Épületmagasság: | 5,25 m | 20 % (2) |
Gksz-5 | 30 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 50 % | Homlokzatmagasság: -14,0 m Épületmagasság: | 6,25 m | 20 % (2) |
Gksz-6 | nem szabályozott, 1300 m2 | kialakult | szabadon álló | 60 % | Homlokzatmagasság: -9,0 m Épületmagasság: | 3,75 m | 20 % (3) |
Gksz-7 | 30 m, 3000 m2 | kialakult | oldalhatáron álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -12,0 m Épületmagasság: | 8,0 m | 20 % (2) |
Gksz-8 | 30 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 60 % | Homlokzatmagasság: -12,0 m Épületmagasság: | 5,25 m | 20 % (2) |
Gksz-9 | 30 m, 3000 m2 | kialakult | oldalhatáron álló | 40 % | Homlokzatmagasság: -9,0 m Épületmagasság: | 6,0 m | 20 % (2) |
(1) Műtárgyak magassága nem korlátozott.
(2) A kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75%-án a zöldfelület fásítása kötelező.
(3) A „Gksz-2”, „Gksz-4”, „Gksz-5”, „Gksz-6”, „Gksz-7”, „Gksz-8”, „Gksz-9” jelű övezetekben a telek utcafrontján az épület elhelyezését az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.
(4) A „Gksz-6” jelű övezet területén a Fenyő, Baross Gábor utcák és az ipari vasút által határolt tömb szabályozási terven jelölt építési helyén belül a szomszédos építési telek határától 3,75 méternél közelebb elhelyezett épületet a szomszéd telek irányába tűzfallal kell kialakítani.”
27.§
A rendelet 31.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ipari övezet
31. §
(1) Az ipari övezet gazdasági célú elsősorban ipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari rendeltetésű területek „Gip-3” jelű környezetre jelentős hatást gyakorló, „Gip-1”, „Gip-2”, „Gip-4”, „Gip-5” és „Gip-6” jelű egyéb ipari övezetekre tagozódnak.
(3) A „Gip-3” jelű környezetre jelentős hatást gyakorló ipari övezet a különlegesen veszélyes (pl. tűz- és robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet területén lakás nem helyezhető el.
(4) A „Gip-1”, „Gip-2”, „Gip-4” „Gip-5” és „Gip-6” jelű egyéb ipari övezetekben az ipari építményeken túl kereskedelmi és szolgáltató rendeltetésű építmények, továbbá a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(5) Az ipari övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Gip-1 | 40 m, 5000 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: 12,5 m Épületmagasság: 10,5 m (1) | 25 % (2) |
Gip-2 | 40 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 50 %(3) | Homlokzatmagasság: 15,0 m Épületmagasság: | 25 % (2) |
Gip-3 | 40 m, 5000 m2 | kialakult | szabadon álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 15,0 m Épületmagasság: | 40 % (2) |
Gip-4 | 30 m, 2000 m2 | kialakult | szabadon álló | 50 % | Homlokzatmagasság: 12,5 m Épületmagasság: | 25 % (2,3) |
Gip-5 | 100 m, 10000 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: 20,0 m Épületmagasság: | 25 % (2) |
Gip-6 | 40 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 60 % | Homlokzatmagasság: 15,0 m Épületmagasság: | 25 % (2) |
(1) Műtárgyak magassága nem korlátozott.
(2) A kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75%-án a zöldfelület fásítása kötelező.
(6) A „Gip-1”- „Gip-4” és „Gip-6” jelű övezetekben a telek utcafrontján az épület elhelyezését az út kezelőjével egyeztetve kell meghatározni, illeszkedve a környezet beépítéséhez.
(7) A „Gip-6” jelű övezet területén a Fenyő, Baross Gábor utcák és az ipari vasút által határolt tömb szabályozási terven jelölt építési helyén belül a szomszédos építési telek határától 3,75 méternél közelebb elhelyezett épületet a szomszéd telek irányába tűzfallal kell kialakítani.
(8) A „Gip-3” jelű övezetbe sorolt 120/20 kV-os transzformátor állomások a szabályozási tervben jelölt, az állomás kerítésétől számított 10 m-es biztonsági övezetben a transzformátor állomás építményén kívül egyéb építmény nem helyezhető el.”
28.§
A rendelet 33.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Különleges övezet
33. §
(1) A különleges övezetekben azok rendeltetéséhez tartozó építmények és a rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el. A különleges övezetek szabályozási tervben szereplő jele és rendeltetése a következő:
övezeti jel | elhelyezhető rendeltetés |
K-b | törvényszék és büntetés-végrehajtás |
K-e | templom, rendház, egyházi hivatal és szolgálati lakás |
K-h | hulladék-kezelés és elhelyezés |
K-kf | kutatás-fejlesztés és kapcsolódó szolgáltatás, megújuló energiaforrás hasznosítás |
K-mü | üzemi mezőgazdaság |
K-sf-1 | strand és uszoda, termálfürdő, kemping |
K-sf-2 | strand és uszoda, termálfürdő, kemping |
K-sp-1 | sport |
K-sp-2 | sport |
K-szm | szabadtéri múzeum |
(2) A különleges övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
K-b | nem korlátozott | kialakult | zártsorú | 40 % | Homlokzatmagasság: 14,0 m Épületmagasság: 12,5 m | 40 % |
K-e | nem korlátozott | kialakult | kialakult, illetve a környező beépítéshez illeszkedő | 40 % | a templom nem korlátozott, egyéb építmény a meglévő és környező beépítési magassághoz illeszkedő | 40 % |
K-h | nem korlátozott | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: 12,0 m(1) Épületmagasság: | 40 % |
K-kf | nem korlátozott | kialakult | szabadon álló | 50 % | Homlokzatmagasság: 18,0 m(1) Épületmagasság: | 15 % |
K-mü | 30 m 5 000 m2 | kialakult | szabadon álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 12,0 m(1) Épületmagasság: | 40 % |
K-sf-1 | nem korlátozott | kialakult | szabadon álló | 30 % | Homlokzatmagasság: 15,0 m Épületmagasság: | 50 % |
K-sf-2 | nem korlátozott | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: 15,0 m Épületmagasság: | 30 % |
K-sp-1 | nem korlátozott | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: 15,0 m Épületmagasság: | 40 % |
K-sp-2 | nem korlátozott | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: 15,0 m(2) Épületmagasság: | 15 % |
K-szm | nem korlátozott | kialakult | szabadon álló | 20 % | Homlokzatmagasság: 9,0 m Épületmagasság: | 60 % |
(1): Technológiai és tároló építmények magassága nem korlátozott.
(2): Stadion lefedését szolgáló építmények, világító- és jelzőberendezések építményeinek magassága nem korlátozott.”
29.§
A rendelet 34.§ (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A közlekedési és közmű övezetben építési hellyel nem jelölt területen legfeljebb földszintes, 30 m2 beépített területtel rendelkező épület alakítható ki. 30 m2 beépített területnél nagyobb, vagy földszintesnél magasabb épület a szabályozási tervben e célra építési hellyel jelölt területen valósítható meg.
Terepszint alatti személygépkocsi tároló építménye, továbbá támfalgarázs az erre közlekedésileg alkalmas területeken helyezhető el. A terepszint alatti személygépkocsi tároló felett felépítmény épülhet az alépítmény alapterületének legfeljebb 10%-ával.
(5) A közműhálózatok és létesítmények számára az előírások szerint védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával folytatható.”
30.§
A rendelet 36.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Erdőterület
36. §
(1) Az erdő területek rendeltetésük szerint „Ev” jelű védelmi-, „Eg” jelű gazdasági- és „Ek” jelű közjóléti erdő övezetekre tagozódnak.
(2) Az „Ev” jelű védelmi erdő övezetben közmű és út építményei, valamint erdei kilátó, és magasles kivételével egyéb építményt elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Eg” jelű gazdasági erdő övezetében az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, és az előzőekhez kapcsolódó turisztikai célú kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épület, valamint közmű és út építményei helyezhetők el.
(4) Az „Ek” jelű közjóléti erdő övezetében az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, valamint turisztikai célú szolgáltató rendeltetésű épület, továbbá közmű és út építményei helyezhetők el.
(5) Az erdő övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei:
Beépítési mód | Beépíthető legkisebb telek területe | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | |
Eg | szabadon álló | 10 ha | 0,3 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: |
Ek | szabadon álló | 1 ha | 1 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m(1) Épületmagasság: |
(1) : Kilátótorony és sportépület magassága nem korlátozott
(6) Az „Eg” jelű erdő övezetben az épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, a tájhagyománynak megfelelő szerkezettel és anyaghasználattal valósíthatók meg. Az épület szerkezete és színezése a táji hagyománynak megfelelő legyen, tetőzete szimmetrikus 35°-45° közötti tetőhajlásszöggel, cserépfedéssel létesíthető.
(7) Az „Ev”, „Eg” és „Ek” jelű övezetek területében a közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.
(8) Az „Ev”, „Eg” és „Ek” jelű övezetek területén az ökológiai folyosó megyei övezetében külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.”
31.§
A rendelet a következő 36/A. §-al egészül ki:
„Kertes mezőgazdasági terület
36/A. §
(1) Az „Mk-1” és „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállat-tartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmény és a (2) bekezdés szerint telkenként legfeljebb egy, legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el.
(2) Az „Mk-1” és „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetben lakóépületet elhelyezni
a) a művelés alól kivett,
b) a művelés alatt álló telkek esetében legalább 3000 m2 szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú területtel rendelkező,
c) bármely művelési ágú, 6000 m2-nél nagyobb
telken lehet.
(3) Az „Mk-1” és „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetben 1500 m2-nél kisebb telekterület esetén egy épület építhető.
(4) Az „Mk-1” és „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetben birtokközpont létrehozható, melynek telkén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület elhelyezhető.
(5) Az „Mk-1” és „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezet területén az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Övezet jele | Kialakítható legkisebb telek-szélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | |||
gazdasági épület elhelyezése esetén | lakó épület elhelyezése esetén | gazdasági épület elhelyezése esetén | lakó épület elhelyezése esetén | |||||
Mk-1 | Művelés alatt terület | 12 m 1100 m2 | 9 m 720 m2 | 16 m (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti terület | oldal-határon álló | -720-1500 m2 telekterület esetén – 5% -1500-3000 m2 telekterület esetén – 1500 m2-re vetítetten 5 % + 1500 m2 feletti telekterületre vetítetten 3 % -3000 m2 telekterület felett – 1500 m2-re vetítetten 5 % + 1500-3000 m2 telekterületre vetítetten 3 % + 3000 m2 feletti telekterületre vetítetten 2% | Homlokzat magasság: 5,5 m Épület magasság: 4 m | Homlokzat magasság: 6,5 m Épület magasság: 5 m |
Művelés alól terület | 20 m 1500 m2 | 9 m 720 m2 | 16 m 3000 m2 | oldal-határon álló | Homlokzat magasság: 5,5 m Épület magasság: 4 m | Homlokzat magasság: 6,5 m Épület magasság: 5 m | ||
Birtok-központ | 50 m 1 ha | 50 m 1 ha | oldal-határon álló | 20 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m(1) Épületmagasság: 6 m(1) | |||
Mk-2 | Művelés alatt terület | 12 m 1100 m2 | 9 m 720 m2 | 16 m (2) b) és c) pontok szerinti terület | oldal-határon álló | Lakóépülettel beépíthető terület: 5% Beépíthető terület összesen: 10 % | Homlokzat magasság: 5,5 m Épület magasság: 4 m | Homlokzat magasság: 6,5 m Épület magasság: 5 m |
Művelés alól terület | 20 m 1500 m2 | 9 m 720 m2 | 16 m 1100 m2 | oldal-határon álló | 10 % | Homlokzat magasság: 5,5 m Épület magasság: 4 m | Homlokzat magasság: 6,5 m Épület magasság: 5 m | |
Birtok-központ | 50 m 1 ha | 50 m 1 ha | oldal-határon álló | 20 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m(1) Épületmagasság: 6 m(1) | |||
(1): Műtárgyak magassága nem korlátozott
(6) A kertes mezőgazdasági területen a meglévő épület függőleges irányban bővíthető, ha az oldalkert a meglévő épület esetén 4 méternél nem kisebb.”
32.§
A rendelet a következő 36/B. §-al egészül ki:
„Általános mezőgazdasági terület
36/B. §
(1) Az „Má-1” és „Má-2” jelű általános mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállat-tartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmény, az „Má-2” jelű övezet esetében a mezőgazdasági rendeletetéshez kapcsolódóan telkenként legfeljebb egy, legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el.
(2) Az „Má-1” és „Má-2” jelű általános mezőgazdasági övezetben legalább 30 ha nagyságú birtoktesthez tartozóan birtokközpont létrehozható, melynek telkén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület és legfeljebb egy, legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület elhelyezhető.
(3) Az „Má-3” jelű általános mezőgazdasági övezet területén a legeltető állattartáshoz kapcsolódó nyitott állatbeálló és hozzá kapcsolódó terménytároló építmény helyezhető el.
(4) Az „Má” jelű általános mezőgazdasági övezet területén az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Beépíthető legkisebb telekterület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | |||
lakóépülettel beépítethető | összesen beépíthető | gazdasági épület elhelyezése esetén | lakó épület elhelyezése esetén | |||
Má-1 | 7500 m2 | szabadon álló | Meglévő bővítése esetén | 3 % | Homlokzat 8,5 m Épület 7,5 m | Meglévő bővítése esetén |
Má-2 | 6 000 m2 | szabadon álló | 1,5 % | 3 % | Homlokzat 8,5 m Épület 7,5 m | Homlokzat 6,5 m Épület 5 m |
Birtok-központ | 1 ha | szabadon álló | 20 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m(1) Épületmagasság: 6 m(1) | ||
Má-3 | 5 ha | szabadon álló | 0,5% | Homlokzatmagasság: 5,0 m Épületmagasság: 4,0 m | ||
(1): Műtárgyak magassága nem korlátozott”
A rendelet a következő 37/A §-al egészül ki:
„Természetközeli terület
37/A §
(1) A természetközeli területek „Tkm”, Tkt” és „Tkv” övezetekbe tartoznak, melyek közül
a) a „Tkm” jelű övezet disztróf hinaras élőhely,
b) a „Tkt” jelű övezet regenerációra alkalmas lápréttel vegyes ártéri ligeterdő,
c) a „Tkv” nyílt vízfelülettel rendelkező vizes élőhely
helyreállítására és fenntartására szolgál.
(2) Az övezetek területén épület, építmény, műtárgy, kerítés, burkolt terület, pormentesített útburkolat nem létesíthető. Napkollektorok, szélkerekek és más tájképet zavaró műszaki létesítmények építése tilos.
(3) Az övezetek területén zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység a területen nem folytatható. A terület feltöltése és a természetes vízháztartás megváltoztatása tilos.”
34.§
A rendelet a következő 37/B §-al egészül ki:
„Különleges beépítésre nem szánt övezet
37/B §
(1) A különleges beépítésre nem szánt övezetekben azok rendeltetéséhez tartozó építmények és a rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható. A különleges beépítésre nem szánt övezetek szabályozási tervben szereplő jele és rendeltetése a következő:
övezeti jel | elhelyezhető rendeltetés és építményei |
Kb-bá | bánya |
Kb-kk | közösségi kert, és a kapcsolódó raktár és szociális építményei |
Kb-kb | kavicsbánya roncsolt területeinek helyreállítására és extenzív-természetközeli fenntartására szolgáló építményei |
Kb-sp | sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, raktár, kereskedelemi és szálláshely szolgáltató építményei |
Kb-t | temető és kiszolgáló építményei |
Kb-v | vadászattal kapcsolatos közösségi, vendéglátó, szállás jellegű és tároló építményei |
(2) A különleges övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Kb-bá | nem korlátozott | kialakult | szabadon álló | 3 % | nem korlátozott | nem korlátozott |
Kb-kk | övezet területe | övezet területe | szabadon álló | 1 % | Homlokzatmagasság: 4,0 m Épületmagasság: 4,0 m | 80 % |
Kb-kb | (3) bekezdés b) pontja szerint | kialakult | szabadon álló | telkenként legfeljebb 90 m2 hasznos alapterülettel | Homlokzatmagasság: 5,0 m Épületmagasság: 4,0 m | állandó vízzel nem borított terület 90 % |
Kb-sp | övezet területe | 2000 m2 | szabadon álló | 5 % | Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 7,5 m | a sportpályák területén túl 20 % |
Kb-t | övezet területe | kialakult | szabadon álló | 2 % | nem korlátozott | nem korlátozott |
Kb-v | övezet területe | kialakult | szabadon álló | 10 % | Homlokzatmagasság: 9,0 m Épületmagasság: 7,5 m | 70 % |
(1): Műtárgyak magassága nem korlátozott
(3) A „Kb-kb” jelű övezet területén
a) A vízfelületek geometrikus formáit lágyítani, harmonizálni, a vízfolyások lágy, meanderező formáit újra ki kell alakítani. A harmonikus formák és a tájra jellemző évezredes terepviszonyok helyreállításával törekedni kell a terület természetes önfenntartó egyensúlyának előmozdítására. Az egyensúly tartós létrejöttét követően tilos a tavakon meszezés és kotrási munkálatok végzése.
b) A jelenlegi telekalakulatot megváltoztató első telekalakításra kizárólag a teljes övezet összes ingatlanára vonatkozó eljárás keretében együttesen kerülhet sor, melynek keretében a minimálisan kialakítható telekterület a használati megosztás szerint alakulhat, minden további telekalakítás során a minimálisan kialakítható telekméret min. 1 ha. A telekalakítás során a feltáró utak kialakítását - meglévő kerítések környezetének kivételével - a minta-keresztszelvények figyelembevételével kell megvalósítani.
c) Az övezetben a fenntartáshoz szükséges, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló létesítmények - gazdasági épület, tároló, kezelési létesítmény stb. - helyezhető el, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület nem létesíthető.
d) Az övezetben felszín alatti építmény vagy épületrész - pince, verem és más terepszint alatti építmény - a közműaknák kivételével nem alakítható ki.
e) Napkollektorok, szélkerekek és más tájképet zavaró műszaki létesítmények építése 4 méter teljes magasságot meghaladó mérettel tilos.
f) Zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység a területen nem folytatható.
g) Az épületek legalsó padlószintjét a mértékadó árvízszint fölött min. 30 cm-rel magasabban kell kialakítani.
h) Az épület - az áramlásviszonyok zavartalansága érdekében - kizárólag cölöpalapokkal készülhet, épületenként egy rámpa- és egy előlépcső alaptestének kivételével.”
35. §
(1) A rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A rendelet 2. melléklete helyébe az 2. melléklet lép.
Záró rendelkezések
36. §
(1) Ez a rendelet 2017. április 18. napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatának megállapításáról szóló 13/2008. (IV.25.) önkormányzati rendelet.
(3) Hatályát veszti a rendelet 38. §-a , 39. §-a és 40. §-a.
(4) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.
Dr. Kovács Gábor sk. címzetes főjegyző | Balaicz Zoltán sk. polgármester |