Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017 (X.26..) önkormányzati rendelete

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

Hatályos: 2018. 01. 01

Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017 (X.26..) önkormányzati rendelete

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

2018.01.01.

Karancsalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. (1) bekezdése alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a talajterhelési díjról az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy rendelkezzen a talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási és eljárási szabályokról.

Adókötelezettség

2. § (1) Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szennyvízelhelyezésre vonatkozó helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyt – a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 24. § c) bekezdése alapján – a települési önkormányzat jegyzője az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez adhat ki.

(3) A jegyző a (2) bekezdésben hivatkozott jogszabály előírásainak megfelelően a szennyvízelhelyezésre vonatkozó (létesítési, üzemeltetési, megszüntetési) engedélyekről nyilvántartást vezet.

(4) Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a talajterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 11. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén.

A talajterhelési díj alapja

3. § (1) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott vagy egyedi vízbeszerzés esetén méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában 5/m3/hó/lakás átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel.

(2) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiségként az 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet 63. § (6) bekezdése szerint kell számolni.

A talajterhelési díj egységdíja

4. § A talajterhelési díj egységdíjának mértéke a Ktdt. 12. § (3) bekezdésében meghatározott díj.

A területérzékenységi szorzó

5. § A területérzékenységi szorzó Karancsalja közigazgatási területén: 1

Talajterhelési díj mértéke

6. § Az éves talajterhelési díj mértékét

- a talajterhelési díj alapja,
- a talajterhelési egységdíj,
- a területérzékenységi és veszélyeztetési szorzó
szorzata adja.

Adatszolgáltatási és eljárási szabályok

7. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzat adóhatósága látja el.

(2) A kibocsátók azonosítása és bevallásuk ellenőrzése érdekében a közszolgáltató az önkormányzati adóhatóság kérésére az általa meghatározott időszakonként adatszolgáltatást teljesít a közcsatornára való új rákötésekről, illetve a vízszolgáltatás megszüntetéséről.

(3) A közszolgáltató a talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat (vízdíj-, csatornadíj-fizető neve, lakóhelye, egyéb azonosításra alkalmas adata, az ingatlan címe, az elfogyasztott víz mennyisége) az adóhatóság kérésére rendelkezésére bocsátja a tárgyévet követő év február 28. napjáig.

(4) A (2)-(3) bekezdés alapján bekért és szolgáltatott adatokat az önkormányzati adóhatóság kizárólag a kibocsátók azonosítására és a bevallások ellenőrzésére használja fel.

A díj bevallás

8. § (1) A díj bevallás

- a kibocsátó azonosításához,
- a díj alapjának, összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.
(2) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítani, bevallani az önadózás szabályai szerint az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentései nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII.31.) PM. rendelet 9. melléklete szerinti nyomtatványon és megfizetnie a tárgyévet követő év március 31-éig az önkormányzat 11741000-15452221-03920000 sz. talajterhelési díj beszedési számla javára.
(3) Ha a gazdálkodó szervezet több telephelyet (gyáregységet) működtet, bevallásában az adatokat telephelyenként tünteti fel. (A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható.)

Egyéb eljárási szabályok

9. § (1) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapítására és a beszedési jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ktdt., valamint az adózós rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A talajterhelési díj bevallására, nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 37/2015. (XII.28.) NGM rendelet előírásait kell alkalmazni.

Környezetvédelmi alap

11. § (1) Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elősegítése érdekében önkormányzati Környezetvédelmi Alapot hoz létre:

(2) a Környezetvédelmi Alap bevételei a következők:

- a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes
összege
- a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen
kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a a veszélyhelyzet
kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott
környezetvédelmi bírság kivételével.
- a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben
meghatározott része,
- az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
- egyéb bevételek,
- helyi vízgazdálkodási hatósági körbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó az
önkormányzathoz befizetett talajterhelési díj.
(3) A Környezetvédelmi Alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni.
(4) A képviselő-testületnek a Környezetvédelmi Alap
- tervezett felhasználásáról – a költségvetési rendelet megalkotásakor,
- a tényleges felhasználásról – a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg –
évente rendelkeznie kell.

Záró és átmeneti rendelkezések

12. § (1) A rendelet 2018. január 1. napjával lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az Önkormányzat talajterhelési díjról és környezetvédelmi alapról szóló 9/2013.(VII.11.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.