Fertőszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek véleményének kikérésével, következőket rendeli el:

1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.1. Általános előírások

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Fertőszentmiklós város közigazgatási területére terjed ki.

A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.

       (2) Jelen rendelet mellékletei:

a)         1. melléklet (továbbiakban szabályozási terv): Belterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:5 000, tervszám: SZT-1, munkaszám: 15034

b)        2. melléklet: továbbiakban szabályozási terv): Külterületi szabályozási tervlap: méretarány 1:10 000, tervszám: SZT-2, munkaszám: 15034

A szabályozás elemei

2.§ (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadóak.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a) közigazgatási határ,

b) szabályozási vonal,

c) építési övezet határa,

d) az övezeti jel

e) védőtávolságok

f) megszűnő telekhatár,

g) beépítési vonal,

h) hosszú távú területbiztosítás: a területsáv a jövőbeni fejlesztésekhez szükséges terület elépítése ellen kerül jelölésre, építési tilalmat jelent az adott sávban.

i) építési vonal

j) műemlékek

k) műemléki környezet

(3) A kötelező szabályozási elemek módosítására a szabályozási terv módosítása vagy felülvizsgálata keretében kerülhet sor.

(4) Irányadó szabályozási elemek:

a) javasolt telekhatár

b) irányadó megszüntető jelek a telekhatárokhoz kapcsolódóan,

c) közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz-megállóhely, parkoló),

d) intézmények, közműlétesítmények jelei (beírások),

e) helyi védelemre javasolt természeti-táji értékek,

(5)Az irányadó szabályozási elemek részletes szabályozási tervek alapján, illetve az utak keresztmetszeti elemeinek méretezésével pontosíthatók, illetve módosíthatók.

(6)A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa:

Területfelhasználás

3.§ (1)A település közigazgatási területe építési szempontból:

a), beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg

b), beépítésre nem szánt területként került besorolásra

1. A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

a) lakóterület:                    falusias lakó (Lf)

                                         kertvárosias lakó (Lke)

b) vegyes terület:               településközponti vegyes (Vt)

c) kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)

d) ipari terület (Gip)

e) általános gazdasági terület (Gált)

f) üdülőterület:                   hétvégiházas (Üh)

üdülőházas (Üü)

g) különleges terület:         temetkezési célú,-(Kt)

                                         hulladékudvar területe (Khull)

honvédelmi terület (Khon)

termálüdülőterület (Kter)

hulladéklerakó területe (Khlr)

2.Beépítésre nem szánt terület lehet:

a) közlekedési és közműterület (KÖu)

b) zöldterület                                 közpark (Zkp)

                                                     közkert (Zkk)

c) erdőterület:                                véderdő (Ev)

gazdasági erdő (Eg)

közjóléti erdő (Ek)

d) mezőgazdasági terület:               általános (Má)

                                                    kertes (Mk)

e) vízgazdálkodási terület  (V)

f) töltés terület                              (Vtö)

g) természetközeli terület              (Tk)

h) beépítésre nem szánt különleges területek:

bányaterület (Kb)

                                         repülőtér (Krept)

sportpálya területe (Ksp)

szabadidőközpont, vásártér területe (Kvás)

Telekalakításra vonatkozó előírások

4.§ (1) Ha a szabályozási terv kialakult utca hosszú telkeit új utca kiszabályozásával megoszthatónak jelöli, akkor az új utcáról feltárandó telkeknél kell figyelembe venni az övezeti jelben előírt megengedett legkisebb telekszélességet, a meglévő kialakult utcáról feltárt telkek akkor is megoszthatók, ha a megengedett minimális telekszélességnél kisebb a szélességük.

(2)A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal és telekszélességgel is alakíthatók az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 500 m² területnagyságot, és átlagos telekszélessége és telekmélysége pedig a 14,0 m méretet akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is. Falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen az övezeti jelben szereplő minimálisan kialakítható minimális teleknagyság saroktelek esetén 500 m².

5.§ Rendezettnek tekintendő a telek és nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani külterületen, ha az övezeti határ egy telken belül alrészleteket választ el és az övezeti határ melletti telekosztás a telekalakításra vonatkozó szabályok miatt (az alrészletnek nincs önállóan lejegyzett közút vagy magánút kapcsolata) nem megvalósítható.

6.§ (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha

a) a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a tömbbelsőbe esik, és a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki;

b.) a szabályozási vonal meglévő út kiszélesítését szolgálja, és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás, és a már beépített telken a rendeltetési egységek száma – a kiegészítő épületeket nem számítva – a tervezett építési tevékenységgel nem nő, vagy lakóövezet esetében legfeljebb két lakásosra nő.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) esetben az építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a kötelező szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal és/vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.

7.§ Saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 2 m-ig csökkenthető. Ha a saroktelek megosztásával 22 m-nél kisebb mélységű fekvőtelek alakul ki, akkor az előkert az új telek esetén is 2 m-ig csökkenthető, illetve az újonnan kialakuló telek esetén a hátsókert 4m.

Közterület alakításra vonatkozó előírások

8.§ (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha

a ) a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki;

b)a szabályozási vonal meglévő út kiszélesítését szolgálja, és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás, és a már beépített telken a rendeltetési egységek száma – a kiegészítő épületeket nem számítva – a tervezett építési tevékenységgel nem nő, vagy lakóövezet esetében legfeljebb két lakásosra nő.

(2) Az építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a kötelező szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal és/vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

9.§ (1) Az ökológiai folyosó területét a szabályozási tervlap jelöli.

(2) Ökológiai folyosó területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni¹.

(3)Ex lege védett kunhalom a 0122, 0175, 0193/11, 0193/13 és 0193/14 hrsz-ú területeken található. A védett természeti érték megőrzéséről gondoskodni kell. Azokat mezőgazdasági műveléssel, szántással roncsolni nem szabad, anyagnyerő helyként használni tilos, karakterét megváltoztató tereprendezés tilos.

(4) A nádasok fenntartását, kezelését, hasznosítását úgy kell folytatni, hogy az egyidejűleg biztosítsa a természet-, környezet- és vízminőség védelmi követelményeket. A művelési ág megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha a nádas helyreállítása már nem lehetséges. A nádgazdálkodásról az ingatlan tulajdonosa/vagyonkezelő köteles gondoskodni.

(5) Egyedi tájérték a 0298/1 hrsz (anyaggödör), a gyurgyalagok fészkelő helye védelem alá esik.

Környezetvédelmi előírások

10.§ (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

(3) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.

(4) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló ill. akreditált biológiai kistisztítómű engedélyezhető.

(5) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.

(6) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.

(7) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani. A település természetes víz mellett fekszik, a vízbázis védelemre megállapított ágazati előírásokat be kell tartani.

(8)Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

(9) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.

Korlátozások, védőterületek

11. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:

a) az M85 autóút tengelyvonalától számított 100 m távolságon belül

b)  az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül

c) A vasút szélsővágányától számított 50 m távolságon belül

ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.

(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.

(3) Építési korlátozás alá esik a szabályozási tervlapon hosszú távú területbiztosítás területe.

(4) Építési korlátozás alá esik a temetők 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.

Állattartó építmények (üdülőterület 500 m-es környezetében) + ÁLLATARTÁS melléklete

Közművek előírásai

12.§ (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(3) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

a) falusias lakóterület övezetekben: teljesen közművesített

b) településközpont vegyes terület övezetekben: teljesesen közművesített

c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: teljesen közművesített

d) Ipari gazdasági területek övezetekben: teljesen közművesített

e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: teljesen közművesített

(4) A település már kialakult beépítésre szánt övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

a) falusias lakóterület övezetekben: részlegesen közművesített

b) településközpont vegyes terület övezetekben: részlegesen közművesített

c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben: részlegesen közművesített

d) Ipari gazdasági területek övezetekben: részlegesen közművesített

e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: részlegesen közművesített

(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(7) A település újonnan beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad. Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 500 m-t, akkor a vonatkozó jogszabályban² részletezett részleges közművesítettség is elfogadott.

Építés általános szabályai

13. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.

a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható az övezetre előírt épületmagasság betartása mellett, de a telek beépítettsége tovább nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.

c) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható-bővíthető, de a jelenlegi épületmagassága tovább nem növelhető.

d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az épület az övezeti előírástól eltérő beépítési móddal is elhelyezhető, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.

(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályt kell figyelembe venni:

a) ha a szabályozási terven van jelölt építési vonal, akkor az előkert mélységét mindig az határozza meg.

b) ha a szabályozási terven építési hely került meghatározásra, akkor az építményt az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni.

c) ha kialakult beépítésnél a szabályozási terven nincs jelölt építési vonal, akkor az új épületet a meglévő épületek vonalára ill. 5,00 m-es előkerttelkell építeni. Ha az utcában nem egységes a kialakult előkert méret, akkor a szomszédos telkek előkert méretének valamelyikéhez kell igazodni vagy 5,00 m-es előkerttel kell az épületet elhelyezni.

d) ha a szabályozási terven nem kialakult beépítésnél nincs jelölt építési vonal, akkor a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell az épületet elhelyezni.³

e) ha időben a fő funkciójú építmény elhelyezése előtt kerül a telekre melléképítmény, akkor a melléképítményt nem kell az építési vonalra vagy a kialakult épületek vonalára helyezni.

f) ha a telek mélysége kisebb mint 25 m, akkor a hátsókert 3 m-ig csökkenthető.

(4) Falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 2 m-ig csökkenthető.

(5) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.

(6) Az övezeten belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható.

(7) Amennyiben az építési vonal vagy a hátsó építési határvonal egy meglévő épületet keresztül vág, a meglévő épület

a) felújítható, és/vagy

b) ha az egyéb övezeti paraméternek megfelel, újabb szinttel (emeletráépítéssel vagy tetőtér beépítéssel) bővíthető, és/vagy

c) építési helyen belül bővíthető.

1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

Lakóterületek építési övezetei

14. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:

a) falusias lakóterület (Lf)

b) kertvárosias lakóterület (Lke)

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 14. és 32. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(4) A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért, szabadonálló beépítési módra változtatható.

(5) A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül.

(6) A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.

(7) Megengedett legnagyobb építménymagasság az újonnan kialakított lakóterületen 6,50 m, csoportos beépítésű kertvárosias lakóterület esetén 6,50 m, illetve a már meglévő esetben a kialakult magasság a mértékadó. Amennyiben a már kialakult lakóterületeken igény merül fel a tetőtér beépítésre és a szomszédos telken az engedélyezettnél magasabb épület helyezkedik el, úgy az illeszkedést figyelembe véve megengedhető az 5,00 m-es építménymagasság. Tetőtér beépíthető.

Településközponti vegyes területek építési övezetei

15. § (1) A város területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen a vonatkozó jogszabály⁴ szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

16. § (1) A kereskedelmi szolgáltató terület sajátos építési használata szerint lehet:

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

b) ipari gazdasági terület (Gip)

-     egyéb ipari terület,

-     raktározási terület

(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó jogszabály⁵ szerinti építmények helyezhetők el.

Ipari terület

17.§ (1) Az ipari területen a vonatkozó jogszabály⁶ szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a telephely kiszolgálását célzó alárendelt funkciójú építmények (pl. porta, kerékpártároló, egyéb üzemviteli tároló) épületek elhelyezhetők legalább 3,0 m-es oldal- és hátsókerttel, legfeljebb 4,50 m-es építménymagassággal.

(3) Az építési telkek területének minimum 25%-át zöldfelületként, ezen belül a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(4) Minden új létesítmény építésekor az OTÉK szerinti parkolóhelyeket kell megépíteni telken belül. A nem fedett parkolókat fásítani kell, az OTÉK 42. § (7) bekezdés előírása szerint.

(5) * Az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben – ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) – az eltérést beépített alapterület 5%-ában lehet engedélyezni 20 méter magasságig.

Általános gazdasági terület

18.§ Az általános gazdasági területen (Gált) csak kizárólag a raktározási tevékenységet szolgáló épületek helyezhetők el.

Üdülőterületek építési övezetei

19.§ (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet:

a, hétvégiházas üdülőterület (Üh)

b, üdülőházas üdülőterület (Üü)

(2) Az üdülőterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

Különleges beépítésre szánt területek építési övezetei

20. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

a) temető, illetve kegyeleti rendeltetésű terület

b) hulladéklerakó területe a szabályozási tervlap szerint

c) honvédségi terület a szabályozási tervlap szerint

d) termálüdülőterület, a szabályozási tervlap szerint

e) hulladékudvar

f) mezőgazdasági üzemi terület

g) nádgazdaság, a szabályozási tervlap szerint

(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

Különleges temető (Kt) övezet előírásai

21.§ (1) A különleges-temető (Kt) övezetbe a község temetői és azok bővítési területei tartoznak.

(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, urnafal, szerszámtároló, őrzés építményei stb.) helyezhetők el.

(3) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.

(4) Legkisebb zöldfelületi arány a telek 60%-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(5) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék estén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

Különleges hulladékudvar (Khull) övezet előírásai

22.§ A hulladékudvar övezetében (Khull) a vonatkozó jogszabály szerint előírt és megengedett építmények helyezhetők el.⁷

Különleges mezőgazdasági üzemi (Kmü) terület előírásai

23.§ (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a növénytermesztéssel, az állattartással és állattenyésztéssel kapcsolatos, feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóház is kialakítható. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

(3) Az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) beépítethető terület 5%-ában el lehet térni.

(4) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

Közlekedési terület (KÖ) övezet előírásai

24 § (1) A közlekedési terület sajátos használata szerint lehet:

a) közúti közlekedési terület (KÖu)

b) kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)

(2) A közúti közlekedési övezet elsősorban

c) gyorsforgalmi út,

d) főforgalmi út (országos főút),

e) forgalmi út (országos mellékút),

f) gyűjtőút

g) kiszolgáló út,

h) kerékpárút,

i) gyalogút,

j) parkoló,

k) úttartozék,

l) közmű,

m) járda,

n) az úthoz tartozó zöldfelület,

o) az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezés

p) üzemanyagtöltő állom

elhelyezésére szolgál

(3) Közlekedési területen a vonatkozó jogszabály⁸ szerinti építmények helyezhetők el.

(4) A vonatkozó jogszabályban⁹ előírt parkolási igényt telken belül, vagy helyhiány esetében helyi önkormányzati parkolási rendeletben rögzített feltételekhez kötve 500 m-en belül kell kielégíteni.

(5) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) alkalmazását, ültetését. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.

Zöldterület övezeti előírásai

25. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, mely nagysága és sajátos használata szerint lehet:

a) Közkert (Zkk)

b) Közpark (Zkp)

(2) Zöldterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Zöldterület létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény, terv alapján történhet.

(4) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha a fa egészségi állapota, a balesethárítás, vagy a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

Erdőterület övezeti előírásai

26. § (1) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:

a) véderdő (Ev)

b) gazdasági erdő (Eg)

c) közjóléti erdő (Ek)

(2) Erdőterületen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.

Mezőgazdasági övezetek

27. § (1)Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján lehet:

a) általános mezőgazdasági terület (Má)

b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)

(2) Mezőgazdasági területen a vonatkozó jogszabályban megengedett építmények helyezhetők el.¹²

(3) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények az alábbiak szerint helyezhető el:

(4) Technológiai kényszer (pld. torony-szerű siló) esetén – kivételként – ettől a beépített alapterület 5 %-ában eltérés engedélyezhető 20 méteres magasságig.

Vízgazdálkodási terület (V) övezeti előírásai

28. § (1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedrek, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a külön jogszabályok figyelembevételével.

Természetközeli terület (Tk) övezeti előírásai

29. § Természetközeli területen a külön jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.¹³

Különleges beépítésre nem szánt területek építési övezetei

30. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

a) repülőtér területe

b) bányaterület a szabályozási tervlap szerint

c) sportpálya, a szabályozási tervlap szerint

d) szabadidőközpont és vásártér a szabályozási tervlap szerint

(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

Különleges nagykiterjedésű sportolási célú terület (Ksp) övezet előírásai

31. § A különleges nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Ksp) a sportolási tevékenységhez kapcsolódó, és az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el a szabályozási tervlapon jelölt övezeti paraméterekkel.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. § (1) Jelen rendelet az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Fertőszentmiklós Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003.(IV.30.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról, valamint az azt módosító 14/2007.(XI.26.) KT. rendelet, a 9/2008. (IV.25.) KT. rendelet, az 1/2011.(II.1.) KT. rendelet, a 3/2012.(II.27.) KT. rendelet, a 11/2012.(IX.3.) KT. rendelet, a 10/2015.(V.19.) önkormányzati rendelet, valamint a 9/2016.(VI.21.) önkormányzati rendelet.