Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018. (V.25.) önkormányzati rendelete
Harkány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2018. (V.25.) önkormányzati rendelete a Helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2023. 07. 04Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018. (V.25.) önkormányzati rendelete
Harkány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2018. (V.25.) önkormányzati rendelete a Helyi építési szabályzatról
Harkány Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek, valamint a város partnerségi rendeletében szereplők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § Az önkormányzati rendelet 1. sz. melléklete az Sz jelű Szabályozási terv, amely a közigazgatási területre terjed ki.
2. Közterület alakításra vonatkozó előírások
2. § (1) A település közterületein felszín felett elhelyezhető:
a) közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények, várakozóhelyek és tartozékaik, hulladékgyűjtő edényzet,
b) közmű műtárgyak,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
e) távbeszélő fülke,
f) növényzet,
g) közparkolók.
(2) A település közterületein felszín alatt nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.
3. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások
3. § (1) a) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
b) A terepszint alatti építmény feletti zöldfelület az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) szabályainak megfelelően számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületbe.
c) A város beépítésre nem szánt övezeteiben további szabály, hogy a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépíthető területének 10%-át.
(2) Házi szélkerék vagy szélerőmű lakóterületen nem helyezhető el.
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen (Tkv) történő építés esetén a tájképet jelentősen megváltoztató építmények engedélyezési tervéhez látványtervet kell csatolni. A látványtervben igazolni kell, hogy a tervezett építmény a táj karakterét és a történelmileg kialakult tájképi értékek látványát nem rontja.
(2) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során a természetvédelmi kezelés szempontjait kielégítő módon egyaránt biztosítani kell.
(3) A Tkv területén lévő véderdők megőrzésének és a természetvédelmi kezelésnek megfelelően honos fajokkal kell kiegészíteni.
5. A környezet védelmének általános előírásai
5. § (1) Az építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításról a külön jogszabályok előírásainak megfelelően kell gondoskodni.
(2) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(3) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.
(4) Telken szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, az esetleges talajszennyezés kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetése után szabad.
(5) A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető, ahol az övezeti előírás ezt lehetővé teszi.
(6) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt övezetekben a terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt övezetekben az azokat feltáró úthálózat részeként, a vonatkozó műszaki és természetvédelmi előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően kell megvalósítani.
(7) Új légszennyező környezeti emisszióval járó szagos-bűzös létesítmények a védendő területek jó környezetminőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával helyezhető el.
(8) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, ill. üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására, vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.
(9) A hulladékudvar csak a védendő területek használatának zavarása nélkül létesíthető.
6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
6. § (1) A belvízzel veszélyeztetett területeken a közterületek felszíni vízelvezetési rendszerét új közterület esetében annak kialakításakor létre kell hozni.
(2) A belvízzel veszélyeztetett területeken – a vízkár-elhárítási terv alapján - a földszinti padlószint magassága az eredeti terepszinthez képest legalább 0,6 méter magasra kerüljön.
7. Tilalmak, védőtávolságok és korlátozások
7. § (1) Közlekedési létesítmények védőtávolságai:
a) az országos úthálózat részét képező összekötő és bekötő utak külterületi szakaszának mindkét oldalán 50,0 – 50,0 méter védőtávolság tartandó. Épület, kerítés a védőtávolságon belül csak külön jogszabályok betartásával létesíthető.
b) egyéb külterületi utak védőtávolsága az úttengelytől számítottan 10,0 – 10,0 méter. Kerítés a védőtávolságon belül nem létesíthető. Épület a védőtávolság határától 5 méternél közelebb nem építhető (épület az út tengelyétől 15 m-re építhető).
8. Közművekre vonatkozó általános előírások
8. § (1) Önálló, 6,0 métert meghaladó antennatartó szerkezet nem helyezhető el a beépítésre szánt építési övezetek területén.
(2) Beépítésre nem szánt övezeten belüli birtokközpont telkén, valamint a mezőgazdasági övezetek mezőgazdasági üzemeiben hiányos közműellátás biztosítandó. A villamos energia, az ivóvíz ellátás, a csapadékvíz elvezetés, a szennyvíztisztítás és elhelyezés együttesen, korszerű és szakszerű közműpótló alkalmazásával, talajszennyezés nélkül, környezetkímélő módon valósítandó meg.
9. Telekalakítás általános szabályai
9. § (1) Új kiszolgáló közutak és közhasználat elől el nem zárt magánutak telekszélessége legalább 6,0 méter kell, hogy legyen. Amennyiben az új kiszolgáló közút, vagy új közhasználat elől el nem zárt magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára végforduló létesítendő.
(2) Telekhatár rendezés révén kialakuló építési telek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb lakótelek esetében 10,0 méternél, a telekosztás után kialakult telek legkisebb szélessége minimálisan 12,0 méter lehet.
(3) Az új saroktelek – legalább az egyik utca felőli - szélességi méretének legalább 3,0 méterrel nagyobbnak kell lennie az övezetben, ill. építési övezetben a kialakítható telek előírt legkisebb szélességénél.
(4) A meglévő építési telek akkor is beépíthetőnek minősül, ha a méretei a hatályos előírásoknak nem felelnek meg, de az övezeti előírások ezen kívül betarthatók.
10. Építés általános szabályai
10. § (1) A kialakult telek, ill. építési telek beépíthető, kivéve:
a) a köz- vagy magánúti közvetlen gépjármű kapcsolattal nem rendelkező, telket,
b) valamint a telek, ill. építési telek, amelyeken az épület körül a telepítési távolság nem biztosítható, azaz nem áll rendelkezésre a tényleges épületmagasságnak megfelelő oldalkert vagy hátsókert,
(2) A telken, ill. építési telken csak az egyes rá vonatkozó övezetben, ill. építési övezetben megállapított rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(3) Oldalhatáron álló beépítési módnál: 18,0 méter alatti kialakult telekszélességnél új épületet az oldalhatártól legfeljebb 2,0 méterre lehet elhelyezni.
(4) Oldalhatáron álló beépítési módnál: 18,0 métert meghaladó telekszélességnél az új épületet az építési helyen belül szabadon lehet elhelyezni.
(5) Építési tevékenység (vagy telekalakítás) az érintett övezetben vagy építési övezetben megállapított rendeltetésűtől eltérő építmény, ill. telek esetében akkor is végezhető, ha az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
11. § (1) Építési övezetben épületet építeni csak építési helyen belül lehet. Ha az építési telken meglévő épület egy része építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.
(2) A védett természeti területen lévő építési telek esetében az építési helyen a környezet használatát biztosító rendeltetés valósítható meg, elsősorban a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területen természetvédelmi, bemutatási, kezelési, ill. erdészeti célból szabad építményt elhelyezni.
(3) Építési övezetben az építési hely – amennyiben a szabályozási terv, ill. az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek – a beépítési mód figyelembe vételével a következő:
a) az előkert mérete: az építési tevékenységgel érintett építési telek helye szerinti utcaszakaszon (azaz legfeljebb 3-3 azonos oldali szomszédos telket tekintve) a meglévő legkisebb méret, vagy legalább 5,0 méter,de legfeljebb 7,0 méterre lehet a beépítés vonalát az építési helyen belül hátrahúzni.
b) az oldalkert szélessége:
ba) szabadon álló beépítési módnál: - a vonatkozó építési övezeti előírás eltérő rendelkezésének hiányában - az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter,
bb) 18,0 méter alatti kialakult telekszélességnél új épület építésénél legalább 5,0 méter, kialakult állapotnál legalább 3,5 méter, oldalkert felőli tűzfalképzés esetén 3,0 méternél kisebb nem lehet,
bc) 18,0 métert meghaladó telekszélességnél új épület építésénél legalább 6,0 méter, kialakult helyzetben, oldalkert felőli tűzfalképzés esetén 4,5 méternél kisebb nem lehet.
c) a hátsókert mélysége:
ca) a 40,0 méter telekmélységet elérő és meghaladó telek esetén legalább 6,0 méter,
cb) a 60,0 métert meghaladó telekmélység esetén legalább 15,0 méter,
cc) a 80,0 métert meghaladó telekmélység esetén az építési hely mélysége legfeljebb 65 méter. Az építési hely határa és a hátsó telekhatár közötti telekrész hátsókertnek tekintendő.
(4) Beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telken épület - a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában - legalább 10,0 méteres elő-, oldal- és hátsókert megtartásával helyezhető el.
12. § (1) A kialakult állapot esetén alkalmazandó szabályok:
a) Ha a telken és az építési telken meglévő épület(ek) jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési tevékenységet, végezni:
aa) Ha a telek vagy az építési telek jelenlegi beépítettsége meghaladja a rá vonatkozóövezetben, ill. építési övezetben megállapított mértéket, a meglévő épület felújítható, a telek vagy az építési telek beépítettsége, nem növelhető.
ab) Ha a meglévő épület épületmagassága meghaladja a rá vonatkozó övezetben, ill. építési övezetben megállapított mértéket, az építési tevékenység során a meglévő épületmagasság nem növelhető, kivéve
ac) ha a szomszédos épületek épületmagassága és az utcában kialakult utcakép indokolja, és ha az esetleges épületmagasság növekedése nem korlátozza a szomszédos épületek használatát (pl. benapozás biztosítása). Az építési tevékenységgel érintett épület épületmagassága ebben az esetben sem lehet magasabb a már meglévő, közvetlenül szomszédos épület(ek) épületmagasságánál.
b) Ha a meglévő épület megsemmisül, azaz tartófalai a terepszinttől mért 1,0 méternél alacsonyabbakká válnak, a telket vagy építési telket beépítetlennek kell tekinteni, és a rá vonatkozóövezeti, ill. építési övezeti előírásokat kell alkalmazni.
(2) A földmunkával járó beruházások esetében érvényre kell juttatni a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseit.
11. Geotechnikai követelmények
13. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10,0 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás-, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
12. Zöldfelületek kialakításának általános szabályai
14. § Az egyes ingatlanokon az építési övezetenként, övezetenként meghatározott zöldfelületeket legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.
13. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
15. § Harkány a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményeit külön jogszabály szerint kell biztosítani.
15/A. §1 Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK 4. számú mellékletében rögzített norma szerint kell kiszámítani és kialakításukat – a 15/B. § (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – az igényt keltő építmény telkén kell biztosítani.
15/B. §2 (1) A szükséges parkolók telken belüli létesítésétől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha
a) a gépkocsival a telekre való be- és kihajtást forgalomtechnikai okokból az út kezelője nem engedélyezte, vagy
b) a telken meglévő értékes, országos vagy helyi védelem alatt álló növényzet (köztük: védett fa) miatt az épületen kívüli parkoló, vagy mélygarázs építése jelentős növénykárral járna, vagy
c) a telek megközelítésére szolgáló közforgalom céljára megnyitott magánúton a rendeltetésszerű használat biztosítása mellett a parkolási igény kielégíthető, vagy
d) a telken szabályosan létesült meglévő és megmaradó épület, épületrész műszaki jellemzői nem teszik lehetővé a parkolók kialakítását.
(2) A parkolók telken kívüli létesíthetőségét biztosító (1) bekezdés szerinti esetekben az építtető köteles a szükséges parkolók telken nem elhelyezhető részét telken kívül létesíteni.
(3) Az építtető a telken kívüli parkoló létesítési kötelezettségét az építési telek határától légvonalban mért 500 méteren belül
a) más telken parkolóban, parkolóházban vagy
b)a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, vagy a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával az adott telken meglévő kapacitás feletti új parkoló megépítésével teljesítheti, az OTÉK 42. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével.”
(4) Ha az építtető a szükséges parkolót a (3) bekezdés a) pontja alapján a telkén kívül létesíti vagy megveszi, a parkoló-létesítéssel-, vagy vétellel érintett ingatlan vonatkozásában az építési munka megkezdése előtt az építésügyi hatóság részére igazolnia kell a rendelkezési jogosultságát, továbbá az erre az ingatlanra készített parkolási mérleget, mely bemutatja, hogy a telekre vonatkozó parkolási igény ki van elégítve.
(5) A (3) bekezdés b) pontja alapján létesítendő parkolók kialakításához az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
II/A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK
14. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
15. Lk jelű Kisvárosias lakóövezetek
16. § (1) Az építési övezetekben elhelyezhető rendeltetések:
a) lakó
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató
d) sport,
e) szállás maximum 6 egységig,
f) igazgatási, iroda
(2) Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
a) Lk-1 jelű építési övezet
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 500 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
ac) A beépítési mód oldalhatáron álló; zártsorú *
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
* a beépítési mód a Szabályozási terven van jelölve
b) Lk-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 500 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
bc) A beépítési mód zártsorú, oldalhatáron álló *, szabadon álló *
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
* a beépítési mód a Szabályozási terven van jelölve
c) Lk-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 400 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 10 m
cc) A beépítési mód zártsorú
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
d) Lk-4 jelű építési övezet
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1.200 m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
dc) A beépítési mód oldalhatáron álló
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
e) Lk-5 jelű építési övezet
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1.000 m2
eb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 15 m
ec) A beépítési mód szabadonálló
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
f) Lk-6* jelű építési övezet
fa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 180 m2
fb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 10 m
fc) A beépítési mód zártsorú, szabadonálló, oldalhatáron álló
fd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
fe) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
ff) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
(3) Az építési övezetben a telken maximum 1 főépület helyezhető el.
(4) Az épületek homlokzatainak magassága az utcai homlokzatnál az illeszkedés szabályai szerint az utcaképhez kell, hogy igazodjon.
(5) Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők.
a) az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert,
b) az oldalkert szélessége az oldalhatáron álló beépítési mód esetében egyenlő az magassággal (telepítési távolság)
(6) Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.
(7) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,2 m2/m2
16. Lke jelű Kertvárosias lakó övezetek
17. § (1) Az építési övezetekben elhelyezhető rendeltetések:
a) lakó (egy telken max. 4 lakás építhető),
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, egészségügyi, szolgáltató
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészség
d) sport
e) szállás
f) melléképítmények közül elhelyezhető:
fa) közműcsatlakozási műtárgy,
fb) kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
fc) kerti épített tűzrakóhely,
fd) kerti lugas, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(2) Az övezetekben a telken maximum 1 főépület létesíthető.
(3) Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
a) Lke-1 jelű építési övezet
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 14 m
ac) A beépítési mód oldalhatáron álló
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
b) Lke-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 900 m2
ba) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 14 m
bc) A beépítési mód oldalhatáron álló
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
c) Lke-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 450 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
cc) A beépítési mód ikres
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
d) Lke-4 jelű építési övezet
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret 250 m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 10 m
dc) A beépítési mód oldalhatáron álló; zártsorú *
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
* a beépítési mód a Szabályozási terven van jelölve
e) Lke-5 jelű építési övezet
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret 900 m2
eb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - m
ec) A beépítési mód szabadonálló, zártsorú *
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
* a beépítési mód a Szabályozási terven van jelölve
f) Lke-6 jelű építési övezet
fa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 900 m2
fb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
fc) A beépítési mód szabadonálló
fd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
fe) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
ff) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
g) Lke-7 jelű építési övezet
ga) A kialakítható legkisebb telekterület méret 2.500 m2
gb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
gc) A beépítési mód szabadonálló
gd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m
ge) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
gf) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
h) Lke-8 jelű építési övezet
ha) A kialakítható legkisebb telekterület méret 300 m2
hb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 10 m
hc) A beépítési mód szabadonálló
hd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,0 m
he) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
hf) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
(4) Az oldalhatáron lévő építési helyen belül az épület szabadon álló módon is elhelyezhető.
(5) Kialakult építési övezetben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m lehet.
(6) Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők. Ha az építési hely és határvonal nincs jelölve a Szabályozási Terven, akkor a következőképpen kell eljárni:
a) az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert,
b) az oldalkert szélessége az oldalhatáron álló beépítési mód és a meglévő épületek esetén a kialakult állapotnak megfelelő, de négy méternél nem lehet kevesebb. Szabadon álló és ikres beépítési mód esetén a legnagyobb beépítési magasság mértékének a fele.
(7) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 0,6 m2/m2
17. Lf jelű Falusias lakó övezetek
18. § (1) A falusias lakó építési övezetben elhelyezhető:
a) telkenként 1 db lakóépületben legfeljebb 2 lakás vagy 2 rendeltetési egység, telkenként 1 db lakóépület csak átmenő telken, vagy saroktelken létesíthető (átmenő telek: két egymással ellentétes utcafronttal rendelkező ingatlan, nem saroktelek)
b) a 800,0 m2-t meghaladó telken:
ba) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató
bb) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató
bc) szállás jellegű épület, épületrész építhető
bd) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület létesíthető
be) igazgatási, iroda
bf) sport
(2) A falusias lakó építési övezetben nem létesíthető:
a) üzemanyag töltő állomás
(3) A telekbehajtó közterületi műszaki megoldása csak tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulással valósítható meg, és csak olyan lehet, ami nem lehetetleníti el a közterületen kiépített csapadékvíz elvezető rendszert.
19. § (1) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen belül helyezhetők el.
a) Amennyiben a meglévő épület az építési hely területén kívülre kiterjed, az épület esetleges bővítését már az építési helyen belül kell megoldani.
(2) Az építési övezeti előírásnál magasabb meglévő épületek kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az épület magassága nem nőhet, a bővítmény épületmagassága az övezeti előírás szerinti mértéket nem haladhatja meg.
(3) A terület építési övezetei, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
a) Lf-1 jelű építési övezet
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
ac) A beépítési mód oldalhatáron álló
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
b) Lf-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 900 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
bc) A beépítési mód oldalhatáron álló
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
c) Lf-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1.000 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m
cc) A beépítési mód oldalhatáron álló
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
(4) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 0,5 m2/m2
18. Vt jelű Városközpont építési övezetek
20. § (1) Az építési övezetekben az OTÉK 16. § (2) bekezdésében részletesen megnevezett rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezetekbe a városközpont, valamint a város egyéb helyein kialakult kereskedelmi és vendéglátóhelyek környezetének területe
(3) Az építési övezet általános előírásai:
a) új építési telek – kivéve a saroktelkeket - csak a terv szerinti minimális telekterület, ill. szélességi- és mélységi mérettel alakítható ki, saroktelkek megosztása esetén az előírt telekterület és telekmélység felének megléte elegendő.
b) a telkeken kialakult beépítettség esetén a hátsókert mérete 25 m-es telekmélységig 0,00 m is lehet
c) maximum 2 telek összevonása (de legfeljebb az előírt telekszélesség minimumának két és félszeresével azonos telekszélesség mellett) lehetséges
(4) Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
a) Vt-1 jelű építési övezet
aa)3 aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
ac) A beépítési mód zártsorú
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
ag) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 2,4 m2/m2
b) Vt-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 300 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
bc) A beépítési mód zártsorú; oldalhatáron álló *
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
bg) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m2/m2
* a beépítési mód a Szabályozási terven van jelölve
c) Vt-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
cc) A beépítési mód zártsorú; oldalhatáron álló *
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
cg) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m2/m2
* a beépítési mód a Szabályozási terven van jelölve
d) Vt-4 jelű építési övezet
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
dc) A beépítési mód zártsorú; oldalhatáron álló *
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
dg) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,0 m2/m2
* a beépítési mód a Szabályozási terven van jelölve
e) Vt-5 jelű építési övezet
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1.800 m2
eb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 16 m
ec) A beépítési mód szabadonálló; zártsorú *
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
eg) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,0 m2/m2
* a beépítési mód a Szabályozási terven van jelölve
f)4 Vt-6 jelű építési övezet
fa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 3000 m2
fb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
fc) A beépítési mód szabadonálló
fd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 9,5 m
fe) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
ff) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
g)5 Vt-7 jelű építési övezet
ga) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1500 m2
gb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 16 m
gc) A beépítési mód zártsorú
gd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m, azonban a Kossuth Lajos utca keleti telekhatárára – a szabályozási tervlapon jelölt építési helyre –elhelyezhető földszintes épület megengedett legnagyobb homlokzatmagassága: 3,5 m, míg az utcavonaltól (Kossuth Lajos utca, Bartók Béla utca, 2489/1 hrsz-ú út) 8-10 méterre – a szabályozási tervlapon jelölt építési helyre – elhelyezhető meglévő és tervezett épületek legnagyobb homlokzatmagassága: 9,5 m.
ge) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
gf) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
19. Vi jelű Intézményi építési övezet
21. § (1) Az építési övezetben az OTÉK 17. §-ában részletesen megnevezett rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezetbe a városközponton kívüli városi és regionális intézmények területe tartozik.
(3) A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
a) Vi-1 jelű építési övezet (óvoda)
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 3.000 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 30 m
ac) A beépítési mód szabadonálló
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
b) Vi-2 jelű építési övezet (iskola)
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 10.000 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
bc) A beépítési mód szabadonálló
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
c) Vi-3 jelű építési övezet (városháza, művelődési központ)
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 2.000 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
cc) A beépítési mód zártsorú
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 9,5 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 25 %
(4) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m2/m2.
20. Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet
22. § (1) Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ában megnevezett épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezetbe a meglévő, ill. tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek tartoznak.
(3) A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
a) Gksz-1 jelű építési övezet
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 2.000 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 45 m
ac) A beépítési mód szabadonálló
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
ag) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 5/6/6 m.
b) Gksz-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 2.500 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 25 m
bc) A beépítési mód szabadonálló; oldalhatáron álló *
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
bg) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 5/6/7,5 m.
* a beépítési mód a Szabályozási terven van jelölve
c) Gksz-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 4.000 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
cc) A beépítési mód szabadonálló
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 30 %
cg) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 5/6/6 m.
d) Gksz-4 jelű építési övezet
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
dc) A beépítési mód szabadonálló; oldalhatáron álló *
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
dg) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 5/6/6 m.
* a beépítési mód a Szabályozási terven van jelölve
e)6 Gksz-5 jelű építési övezet
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 1.000 m2
eb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 17 m
ec) A beépítési mód oldalhatáron álló: szabadonálló, zártsorú
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,5 m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 100 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke: 0 %
eg) A legkisebb előkert mérete: 0 m
f)7 Gksz-6 jelű építési övezet (piac)
fa) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 500 m2
fb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete: 25 m
fc) A beépítési mód: szabadonálló
fd) A megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,5 m
fe) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50 %
ff) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %
fg) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 4/6/7,5 m
(4) Az építési övezet területe olyan gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületek elhelyezését teszi lehetővé, amely a meglévő lakásfunkciókra nincsenek zavaró hatással.
(5) Új lakás csak az OTÉK 19. § (2) bek. 2-ben előírt ún. „szolgálati lakásként” építhető a területen.
(6) Az építési telkek mindkét oldali oldalhatára, valamint a hátsó telekhatára mentén legalább egy sor védőfásítást kell telepíteni, ill. fenntartani.
(7) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m2/m2
21. Gip jelű Ipari övezet
23. § (1) Az építési övezetben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás céljára szolgáló épületek, tevékenységek helyezhetők el.
(2) Az építési övezet területen nem helyezhető el:
a) egészségügyi, szociális épület
b) roncsautó tároló és bontó telepek
(3) A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
a) Gip jelű építési övezet
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1500 m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
ac) A beépítési mód szabadonálló
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0* m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 25 %
* A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb) legmagasabb pontja 12,0 m.
(4) Az építési övezetben az előkert minimális szélessége 5,0 m, az oldalkert minimális szélessége 5,0 m, a hátsókert minimális szélessége 10,0 m, valamint az OTÉK 35. § 1-4 bekezdése szerinti értékek.
(5) Az építési övezetben bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető.
(6) Az építési telkek mindkét oldali oldalhatára, valamint a hátsó telekhatára mentén legalább egy sor védőfásítást kell telepíteni, ill. fenntartani.
(7) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5 m2/m2
22. Az Üü jelű Üdülőházas övezet
24. § (1) Az építési övezetben olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságok alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek a túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak (OTÉK 22. §).
(2) A betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
a) Üü-1 jelű építési övezet
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 8.000 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
ac) A beépítési mód szabadonálló
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 14,5 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
b) Üü-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 2.500 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 14 m
bc) A beépítési mód szabadonálló
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
c) Üü-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 5.000 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
cc) A beépítési mód szabadonálló
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
d) Üü-4 jelű építési övezet
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret 3.000 m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
dc) A beépítési mód szabadonálló
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 14,5 m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
e) Üü-5 jelű építési övezet
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret 3.000 m2
eb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
ec) A beépítési mód szabadonálló
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
f) Üü-6 jelű építési övezet
fa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 10.000 m2
fb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
fc) A beépítési mód szabadonálló
fd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 9,0 m
fe) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 25 %
ff) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
(3) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,0 m2/m2
23. Az Üh jelű Hétvégiházas övezet
25. § (1) Az építési övezetben az OTÉK 23. §-ában megnevezett épületek, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek helyezhetők el.
(2) Egy építési telken legfeljebb kettő épület létesíthető, az üdülőegységek száma maximum kettő lehet.
(3) Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
a) Üh-1 jelű építési övezet
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 250 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 14 m
ac) A beépítési mód szabadonálló; oldalhatáron álló *
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,0 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
* a beépítési mód a Szabályozási terven van jelölve
b) Üh-2 jelű építési övezet
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 400 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 14 m
bc) A beépítési mód szabadonálló
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,0 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
c) Üh-3 jelű építési övezet
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 350 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 12 m
cc) A beépítési mód oldalhatáron álló
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 5,5 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
(4) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 0,2 m2/m2
24. A K jelű Különleges építési övezetek
26. § (1) A különleges építési övezetbe a város azon területei tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más építési övezetben nem helyezhetők el.
(2) Az építési övezetbe tartozó tömbök helyét, telekformáját, övezeti jelét a szabályozási terv jelöli.
(3) Az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(4) A terület építési övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírások
a) K-1 jelű építési övezet (gyógy- és strandfürdő)
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 10.000 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 100 m
ac) A beépítési mód szabadonálló
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 18,0 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %
b) K-2 jelű építési övezet (kórház, balneológia)
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret 8.000 m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
bc) A beépítési mód szabadonálló
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
c) K-3a jelű építési övezet (sportcsarnok)
ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret 15.000 m2
cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 100 m
cc) A beépítési mód szabadonálló
cd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 m
ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
cf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
d) K-3b jelű építési övezet (sporttelep)
da) A kialakítható legkisebb telekterület méret 20.000 m2
db) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - m
dc) A beépítési mód szabadonálló
dd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
de) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 %
df) A zöldfelület legkisebb mértéke 90 %
e) K-4 jelű építési övezet (hulladékelhelyezés)
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret 10.000 m2
eb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
ec) A beépítési mód szabadonálló
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
f) K-5 jelű építési övezet (autóbusz pályaudvar)
fa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 3.000 m2
fb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 30 m
fc) A beépítési mód szabadonálló
fd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
fe) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
ff) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
g) K-6 jelű építési övezet (benzinkút)
ga) A kialakítható legkisebb telekterület méret 1.000 m2
gb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m
gc) A beépítési mód szabadonálló
gd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
ge) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
gf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
h) K-7 jelű építési övezet (szennyvíztisztító)
ha) A kialakítható legkisebb telekterület méret 20.000 m2
hb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 50 m
hc) A beépítési mód szabadonálló
hd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
he) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
hf) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
i) K-mü jelű építési övezet (major)
ia) A kialakítható legkisebb telekterület méret 8.000 m2
ib) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete -60 m
ic) A beépítési mód szabadonálló
id) A megengedett legnagyobb épületmagasság 6,0 m
ie) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 %
if) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
j)8 K-R jelű építési övezet (sport, rekreációs terület)
ja) A kialakítható legkisebb telekterület méret 8000 m2
jb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 60 m
jc) A beépítési mód szabadonálló
jd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 12,0 m
je) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 %
jf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
(5)9 A K-1 jelű gyógy- és strandfürdő építési övezet részletes szabályai:
a) A fürdő területén a vendégforgalom ellátását szolgáló pihenési, egészségügyi és szociális, művelődési, testnevelési és sportolási, igazgatási, kereskedelmi ellátó és szolgáltató stb. tevékenységek épületei és kertjei helyezhetők el.
b) Telekalakítás: A fürdő területét a telekalakítást követően is egy egységként kell fenntartani, működtetni.
c) A fürdő azon ellátási épületei (pavilonok) - amelyek a terv szerinti közlekedési utak mentén, azoktól mért 10 m-es sávban vannak (2006. évi felmérési állapot szerint) továbbra is megtarthatók és tömeg-kontúrjaikon belül átépíthetők.
d) A kutak 20 m-es belső védőterületén belül csak a kút üzemeltetéséhez, ill. bemutatásához szükséges építmények helyezhetők el.
e) A fürdőterület sajátos környezetvédelmi előírásai:
ea) A fürdő területére csak olyan létesítmény telepíthető, ill. olyan tevékenység végezhető, amely a vízbázist szennyezéssel nem veszélyezteti és szervesen kapcsolódik a fürdő szolgáltató tevékenységéhez.
eb) A fürdő fejlesztésénél figyelembe kell venni a harkányi termálvízkészlet védőidomának és azon belüli hidrogeológiai védőterületének kijelölésére vonatkozó korlátozó, szabályozó intézkedési előírásokat.
(6) Az építési övezetben a területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 1,5m2/m2
II/B BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK
25. KÖu jelű Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési övezetek
27. § (1) Az övezet az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
(3) A város kialakult közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - általában a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak. A szabályozási szélesség növelésének helyeit a szabályozási terv ábrázolja.
(4) Közlekedési övezetek:
a) a közlekedési területek megoszlanak a közúti közlekedés, a gyalogút-hálózat és a közforgalmi közlekedés területeire.
b) A település belterületén az utakat a szabályozási tervben feltüntetett szabályozási szélességgel kell kialakítani a meglévő adottságok figyelembevételével.
26. Z jelű Zöldterület övezet
28. § (1) E terület az állandó növényzettel fedett közterület (közpark): Zkp, Zkk, Za
(2) A közparkokban az OTÉK 27. § szerinti épületek, épületek helyezhetők el.
(3) A szabályozási terven - a telkeken - jelölt összefüggő zöldfelületek a város karakterének hangsúlyos részei. E felületeken a meglévő növényállomány részbeni megszüntetése, módosítása, áttelepítése csak kertépítészeti tervek alapján lehetséges.
(4) A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű telkeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 3,0%-os beépítettséggel helyezhetők el. A legnagyobb épületmagasság: 3,5 m. A zöldterület telke tovább nem osztható.
27. E jelű Erdő övezetek
29. § (1) Általános előírások:
a) az övezetekben kerítést létesíteni csak természetvédelmi,vadgazdálkodási, ill. erdőgazdálkodási célból szabad.
b) a 10,0 hektárnál nagyobb telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel lehet építeni.
(2) Az Eg jelű (gazdasági erdő) övezetben:
a) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő épületek helyezhetők el
(3) Az Ev jelű (védelmi erdő) övezetben:
a) az erdei kilátó, magasles kivételével épületet elhelyezni nem lehet
28. V jelű Vízgazdálkodási övezetek
30. § (1) Az övezetbe tartoznak a külterületen lévő vízmedrek, vízgazdálkodási területek:
a) a vízmedrek területe a Lanka-csatorna vízmedre. A kezelésükhöz szükséges sávot szabadon kell hagyni, ill. csak a vízügyi jogszabályokban megengedett építmények helyezhetők el,
(2) Az övezet a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe).
(3) Természetes állapotú vízfolyások mellett külterületen 50 m-en belül nem helyezhető el építmény.
(4) Az övezetben az OTÉK 30. § szerinti, ill. a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.
29. M jelű Mezőgazdasági övezetek
31. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági termelés) építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A város mezőgazdasági területei építési szempontból az alábbi övezetre tagolódnak:
a) Má-1 jelű - általános művelésű övezet
b) Má-2 jelű - kisparcellás művelésű övezet
c) Má-3 jelű – gyep, legelő művelési ágú területek övezete
d) Mk-1 jelű – kiskertek övezete
e) Mk-2 jelű - szőlőhegyi kertek övezete
f) Mk-3 jelű - hegyaljai kertek övezete
(3) Az Má-1 jelű általános művelésű övezetben:
a) 10.000 m2-nél kisebb telken épületet elhelyezni nem szabad.
b) A 10.000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén max. 3,0%-os beépítettséggel, de legfeljebb épületenként 500 m2 bruttó alapterületű, az adott terület művelésével összefüggő gazdasági épület helyezhető el, - legfeljebb 5,5 m-es épületmagassággal.
c) Építési lehetőség esetén egyedi adottságoktól függően, a kialakult állapot figyelembevételével épületek / építmények szabadon elhelyezhetőek azzal, hogy új épületet / építményt az út felőli telekhatártól legalább 5,0 m-re lehet elhelyezni. A többi telekhatár tekintetében telekhatárra is elhelyezhetőek az épületek / építmények.
(4) Az Má-2 jelű - kisparcellás művelésű övezetben építmény nem helyezhető el.
(5) Az Má-3 jelű – gyep, legelő művelési ágú területek övezetben építmény nem helyezhető el.
(6) Az Mk-1 jelű – kiskertek övezetben építmény nem helyezhető el.
(7) Az Mk-2 jelű - szőlőhegyi kertek övezetben:
a) 1.500 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
b) 750 m2-nél kisebb – már kialakított telken - telken épületet elhelyezni nem szabad.
c)10 c) 750 – 1.500 m2 területű, már kialakított telek esetén max. 5,0%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és pince helyezhető el, - legfeljebb 5,0 m-es épületmagassággal
d) Az 1.500 m2-t meghaladó teleknagyság esetén max. 3,0%-os beépítettséggel, az adott terület művelésével összefüggő gazdasági épület(ek) helyezhetők el.
e) Építési lehetőség esetén egyedi adottságoktól függően a kialakult állapot figyelembevételével épületek / építmények szabadon elhelyezhetőek azzal, hogy új épületet / építményt az út felőli telekhatártól legalább 5,0 m-re lehet elhelyezni. A többi telekhatár tekintetében telekhatárra is elhelyezhetőek az épületek / építmények.
f) Épületekre vonatkozó előírások:
fa) A gazdasági épület funkciója körébe tartozónak kell tekinteni a borturizmussal összefüggő vendéglátási létesítmény (helyiség) is. A területen kereskedelmi szálláshely, üdülő nem létesíthető.
fb) Az épületek legfeljebb 80,0 m2 beépített alapterülettel, legfeljebb 5,0 m-es épület magassággal és legfeljebb 7,0 m szélességi mérettel építhetők. Az ezt meghaladó építési lehetőség és program esetén a tervezett funkciót több, különálló épületben kell elhelyezni.
g) Az övezetben állattartásra szolgáló épület nem építhető.
(8) Az Mk-2a jelű - szőlőhegyi kertek turisztikai övezetében:
a) Az övezet a borturizmushoz kapcsolódó rendezvények létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
b) Az övezet területén max. 5,0%-os beépítettséggel gazdasági épület és pince épületeken túl a borturizmushoz kapcsolódó ellátási és szolgáltató épületek / építmények helyezhetők el, - legfeljebb 5,0 m-es épületmagassággal.
c) 3.000 m2-nél kisebb telek az övezetben nem alakítható ki.
(9) Az Mk-3 jelű – hegyaljai kertek övezetében az Mk-2 jelű övezeti előírások alkalmazandók azzal, hogy a területen a lovas-túrizmussal összefüggő állattartó épületek – a helyi állattartásról szóló rendelet figyelembevételével – is elhelyezhetők legfeljebb 5,0 m-es épületmagassággal.
(10) Birtokközpont kialakítása
a) az Má-1 jelű övezetben birtokközpont létesíthető
b) a birtokközpont legkisebb területe minimum 20.000 m2, beépítettsége maximum 35%
c)11 c) a birtokközponton belül max. 1.000m2-es bruttó alapterületű épületek helyezhetők el, max. 7,5 m-es épületmagassággal. A birtokközponton belül max. 2000 m2-es bruttó alapterületű épületek elhelyezhetők, amennyiben az ingatlan a „Tájképvédelmi terület övezetével” nem érintett.
d) a birtokközpontban az adott terület művelésével kapcsolatos technológiai létesítmények (termésszárító, tisztító, tároló, kémény) max. magasság 30,0 m.
e) a birtokközpont telkén az építési vonal (előkert) a közúttól minimum 50 m-re alakítható ki, a telken belül, az utcavonal menti telekhatár mentén 15 m-es fásítás készítendő. A védőfásítás (tájfásítás) a létesítmény használatbavételi eljárásáig megvalósítandó, honos, előnevelt fafajok alkalmazásával.
f) Birtokközpont nem létesíthető
fa) országos ökológiai hálózat övezetében
fb) tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében.
30. K jelű Különleges beépítésre nem szánt övezet
32. §12 A különleges beépítésre nem szánt övezetekben az övezet nevében megnevezett funkcióhoz kapcsolódó épületek helyezhetők el.
a) Kb-Kt jelű övezet (burkolt vagy fásított köztér)
aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 2.000 m2
ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 30 m
ac) A beépítési mód szabadonálló
ad) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 %
af) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
b) K-t jelű övezet (temető)
ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret nincs kikötés m2
bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete nincs kikötés m
bc) A beépítési mód szabadonálló
bd) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,0 * m, azonban a legnagyobb magasság értékét meghaladhatja a harangláb, harangtorony magassága.
be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10 %
bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
bg) A temető telekhatára mentén védőfásítás létesítendő.
c) K-rek jelű övezet (rekultivációs terület - homokbánya) Rekultivációs területek: telekalakítás és építés nem megengedett.
d) K-b jelű övezet (ásványi-nyersanyag lelőhely) Rekultivációs területek: telekalakítás és építés nem megengedett.
e) Kb-np jelű övezet (napelempark)
ea) A kialakítható legkisebb telekterület méret 5000 m2
eb) A kialakítható telek szélességi mérete nincs kikötés
ec) A beépítési mód szabadonálló
ed) A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m
ee) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 3 %
ef) A zöldfelület legkisebb mértéke 20 %
f)13 Kb-mü jelű övezet (mezőgazdasági üzem)
fa) A kialakítható legkisebb telekterület méret: 5000 m2
fb) A kialakítható telek szélességi mérete: nincs kikötés
fc) A beépítési mód: szabadonálló
fd) A megengedett legnagyobb épületmagasság: 6,5 m
fe) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10 %
ff) A zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %
ÖRÖKSÉGVÉDELEM
31. Kulturális örökségek védelme
33. § Műemlékek védelme - Ld.1. sz. Függelék
34. § Helyi építészeti értékek védelme – Ld. 2. sz. Függelék
35. § Régészeti lelőhelyek védelme – Ld. 3. sz. Függelék
32. A természeti értékek védelme
37. § Új rendelet készítése van folyamatban a helyi természeti értékek vonatkozásában.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. Hatályba léptető rendelkezések
38. § (1) Ez a rendelet 2018. június 18. napján lép hatályba.
34. Hatályon kívül helyező rendelkezések
39. § (1) Hatályát veszti az 1/2007.(II.06.) sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat és mellékleteit képező szabályozási tervek.
2. melléklet
a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12,0 m‐nél távolabbi (hátrább álló) épület részeket,
c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,0 m magasságú
d) a magastető és oromfalainak 6,0 m‐t meg nem haladó magasságú részét.
a) irányadó telekhatár
b) megszüntető jel
c) helyi művi értékek
3) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő a következők figyelembevételével:
a) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítást, ill. építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően szabad.
b) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez:
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
FÜGGELÉKEK |
|---|
1. sz. függelék
Védelmi korlátozás jegyzék – műemlékek (adatszolgáltatás)
Azonosító |
Törzsszám |
megnevezése |
cím |
hrsz. |
környezet |
|---|---|---|---|---|---|
1413, |
394 |
Református templom |
Kossuth L. u. 66-66A |
248/4 |
238, 239/1, /2, /3, /4, 2505/2, 2506, 2508/1, 2551/6, 2551/7, 284/2, 286, 234/1, 235/1, 236/1, 237/1, 2551/5, 2551/3 |
1414, |
430 |
Református templom |
Terehegy, Dózsa Gy. u. |
4245 |
4014/1, 4015, 4016, 4024, 4025, 4026, 4027, 4028, 4029, 4030/1, 4237/2, 4238, 4246 |
1412, |
10408 |
Gyógyüdülő |
Bajcsy- Zs. Endre u. 3. |
2408 |
2451, 2450, 2449, 2448, 2447, 2446, 2445, 2444, 2454/1, 2409, 2396, 2389, 2397, 2398, 2407/1 |
2. sz. függelék
Védelmi korlátozás jegyzék – helyi építészeti értékek védelme
A |
HELYI EGYEDI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLT ÉPÜLETEK |
||
|---|---|---|---|
sor |
utca, házszám |
Helyrajzi szám |
funkció |
1 |
Ady Endre u. |
2460 |
Jézus Szíve templom |
2 |
Ady Endre u. 34/B |
803 |
Szociális gyógyotthon |
3 |
Zsigmondy sétány |
2464 |
fürdőbejárat (dél) |
4 |
Bajcsy Zsilinszky u. |
2454/2 |
fürdőbejárat (kelet) |
5 |
Bajcsy Zsilinszky u. 1. |
2396 |
gyógyszálló |
6 |
Bajcsy Zsilinszky u. 7. |
2407/1 |
hotel |
7 |
Kossuth L. u. 62-64. |
286 |
üzlet+lakóépület |
8 |
Kossuth L. u. 66/A |
284/4 |
parókia |
9 |
Kodolányi köz |
284/5 |
skanzen |
10 |
Jár József u. 1. |
2420 |
hotel |
11 |
Táncsics Mihály u. |
240/3 |
állomás épület |
Terehegy |
|||
12 |
Széchenyi tér 31. |
4093 |
lakóépület |
13 |
Széchenyi tér 9. |
4227 |
lakóépület |
14 |
Széchenyi tér 19. |
4287/2 |
turistaközpont |
15 |
Terehegyi u. 3 |
4248 |
húsfüstölő |
16 |
Terehegyi u. 4. |
4249 |
lakóépület+keresztcsűr |
17 |
Terehegyi u. 5. |
4251 |
lakóépület |
18 |
Nagyhegy u. 9. |
4064 |
lakóépület |
19 |
Nagyhegy u. 10. |
4063 |
lakóépület |
B |
HELYI VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉK |
||
a |
Helyi védett természeti terület |
||
1 |
Bolgár temető |
0280/1 |
kegyeleti park |
2 |
Izraelita temető |
0284, 0285 |
zsidótemető |
3 |
Arborétum |
2361/6, 2363/3 |
|
4 |
facsoport |
0276/5 |
3 db kocsányos tölgy |
5 |
idős fa |
0384 |
kocsányos tölgy |
6 |
sportterület fasora |
242/7 |
vadgesztenye fasor |
7 |
Terehegyi utca |
4015 |
kettős hársfasor |
8 |
városközponti sétány |
553/62 |
kettős harsfasor |
3. sz. függelék
Régészeti lelőhelyek
VÉDETT ÉS NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK |
||
|---|---|---|
Lelőhely azonosító |
Helyrajzi szám |
Megnevezés |
56940 |
026, 027/1-32 |
Harkány – Szilágy |
24904 |
0351/1-2, 0353/2, 0354/1-5, 0355, 0356, 0359/1, 0360, 0361 |
Harkány – Lulu-puszta - Dögkút |
24679 |
2441/1, 2516/1-3, 2519/1, 2520/2-3, 2525/2, 2525/8, 2551/3, 2551/5 |
Harkány – Kossuth L. u. 69. (kert) |
24678 |
4015, 4016, 4245, 4246. |
Harkány – Terehegy – Templomdomb – Terehegyi u. 1. |
Beiktatta Harkány Város Önkormányzat Polgármesterének 11/2020. (VI.15.) önkormányzati rendelete 1.§-a
Beiktatta Harkány Város Önkormányzat Polgármesterének 11/2020. (VI.15.) önkormányzati rendelete 1.§-a
Módosította Harkány Város Önkormányzat Polgármesterének 11/2020. (VI.15.) önkormányzati rendelete 2.§-a
Beiktatta Harkány Város Önkormányzat Polgármesterének 11/2020. (VI.15.) önkormányzati rendelete 3.§-a
A 20. § (4) bekezdés g) pontját a Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 22. § (3) bekezdés e) pontja a Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdés f) pontja a Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (4) bekezdés j) pontját a Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Módosította Harkány Város Önkormányzat Polgármesterének 11/2020. (VI.15.) önkormányzati rendelete 4.§-a
Módosította Harkány Város Önkormányzat Polgármesterének 11/2020. (VI.15.) önkormányzati rendelete 5.§-a
Módosította Harkány Város Önkormányzat Polgármesterének 11/2020. (VI.15.) önkormányzati rendelete 6.§-a
A 32. § a Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § f) pontját a Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VII. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.