Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI. 30.) ök. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bérbeadói jogok és kötelezettségek teljesítése során a PALOTA-HOLDING Ingatlan- és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint a bérbeadó tulajdonában álló lakások és helyiségek vagyonkezelője (a továbbiakban: vagyonkezelő) a Képviselő-testülettel kötött megállapodás alapján e rendeletben meghatározott módon a Képviselő-testület megbízottjaként közreműködik.”

2. §

A Rendelet „Bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szervek” alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. §

(1) A vagyonkezelő biztosítja, hogy a lakásbérleti pályázat kiírását, illetve pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötését megelőzően a lakás bérbeadásra alkalmas állapotban legyen. A lakás akkor tekinthető bérbeadásra alkalmasnak, ha az az Ltv. 7. § (2) bekezdése szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas, és a szerződésben foglalt határnappal birtokba adható.

(2) A vagyonkezelő minden hónap utolsó napjáig írásban tájékoztatja a polgármestert az üresen álló, bérbeadásra alkalmas lakásokról.”

3. §

A Rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. §

(1) Lakás csak e rendeletben meghatározott jogcímen és módon adható bérbe.

(2) A bérbeadó csak az üresen álló és a 2/A. § (2) bekezdése szerint bérbeadásra alkalmas lakás bérbeadásáról hozhat döntést.

(3) A társasházban lévő önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása során tekintettel kell lenni a társasházi alapító okiratban, illetve a társasház közgyűlésének, ügyintéző szervének határozataiban foglaltakra.

(4) Lakást nem lakás célú helyiséggé, illetve nem lakás célú helyiség lakássá való át-, vagy visszaminősítéséről, továbbá az állományból való törlésről, valamint visszahelyezéséről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(5) A lakásbérletre vonatkozó szerződést a polgármester által kiadott írásbeli tulajdonosi hozzájárulás alapján a vagyonkezelő köti meg a bérlővel. A bérleti szerződés módosításához, kiegészítéséhez a polgármester által kiadott írásbeli tulajdonosi hozzájárulás szükséges.

(6) A bérleti szerződést a polgármester által kiadott írásbeli tulajdonosi hozzájárulás kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül kell közjegyzői okiratba foglaltan megkötni. A vagyonkezelő a közjegyzői okiratba foglalás közjegyzői díját a bérleti szerződés fennállása alatt egyenlő részletekben terheli a bérlőre.

(7) A szerződés létrejöttéről a szerződéskötést követő nyolc napon belül a vagyonkezelő a bérleti szerződés megküldésével értesíti a polgármestert.

(8) A polgármester a tulajdonosi nyilatkozatot visszavonja, ha a jogosult a bérleti szerződést az (6) bekezdés szerinti határidőig önhibájából nem köti meg. Ha a jogosult igazolja, hogy késedelme nem önhibájából ered, úgy az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kérheti a polgármestertől a tulajdonosi hozzájárulás ismételt kiadását és a szerződés megkötését.

(9) A vagyonkezelő a bérleti szerződés megkötését követő harminc napon belül köteles a lakást a bérlő birtokába adni. A birtokba adásról a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni.”

4. §

A Rendelet „A bérlet létrejötte” alcíme a következő 3/A-3/B. §-sal egészül ki:

„3/A. §

(1) A vagyonkezelő a határozott idejű szerződés lejártát hatvan nappal megelőzően köteles e tényre, valamint a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségére a bérlőt írásban felhívni.

(2) A bérlő az (1) bekezdésben említett felhívást követően legkésőbb a bérleti szerződés lejártának napjáig nyilatkozik arról, hogy a lakást kiüríti, vagy arra új bérleti jogviszonyt kíván létesíteni.

(3) Ha a (1) bekezdés szerinti felhívásra a bérlő nem tesz nyilatkozatot, akkor úgy kell tekinteni, hogy a bérlő új bérleti jogviszonyt nem kíván létesíteni, és tudomásul veszi a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségét.

3/B. §

(1) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) Az életvitelszerű bentlakás követelményét sérti a bérlő két hónapot meghaladó távolléte.

(3) Nem sérti az életvitelszerű bentlakás követelményét, ha a bérlő a két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát a vagyonkezelőnek előzetesen bejelenti, és igazolja, hogy a kiköltözés szándéka nélkül, a személyes körülményeiben bekövetkezett átmeneti változás miatt indokoltan tartózkodik távol.

(4) A lakástól való ideiglenes távollétet indokoló személyes körülményekben bekövetkezett átmeneti változásnak kell tekinteni különösen

a) az egészségi állapotban bekövetkezett változást, gyógykezelést,

b) munkahelyi kötelezettség teljesítését,

c) tanulmányok folytatását.

(5) Ha a távollét időtartama az egy évet meghaladja, a távollét indokát a bérlő köteles évente írásban igazolni. Az igazolást a tárgyév június 30-áig kell benyújtani a vagyonkezelőnek. Az igazolás benyújtásának hiányában a távollétet az életvitelszerű bentlakás követelményét sértőnek kell tekintetni.”

5. §

A Rendelet 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4/A. §

(1) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra az jogosult, aki

a) és a vele együtt költöző személy nem rendelkezik más beköltözhető ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával, és

b) háztartásában élők igazolt jövedelme nem haladja meg

ba) egyedülállónál a havi nettó 85.000,-Ft-ot,

bb) több tagú háztartás esetében az egy főre eső havi nettó 75.000,-Ft-ot.

(2) A bérlő a szerződés megkötését követően hat hónaponként köteles a vagyonkezelőnek bemutatni a közüzemi szolgáltatók számláit vagy igazolásait arról, hogy a lakásra fennáll-e tartozása.

(3) A szociális helyzet alapján, valamint a költségelven bérbe adott lakás bérlőjének jogosultágát  a vagyonkezelő minden év október 31-éig felülvizsgálja. Ennek érdekében a bérlő köteles minden év június 30-áig benyújtani a vagyonkezelőnek a jövedelmi kimutatásokat, valamint írásban nyilatkozni a lakásban élők számáról és az ott lakás jogcíméről.

(4) Ha a bérlő a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a vagyonkezelő írásban felszólítja a jövedelmi kimutatások és a nyilatkozat megtételére. A vagyonkezelő a bérleti szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a bérlő önhibájából eredően a felszólítást követő tizenöt napon belül sem tesz eleget igazolási és nyilatkozat-tételi kötelezettségének.

(5) Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a bérlő már nem jogosult szociális vagy költségelvű bér fizetésére, a polgármester tulajdonosi nyilatkozattal megállapítja az új bért, és azt a bérlővel írásban, haladéktalanul közli.

(6) A költségelvű lakbérrel bérbe vehető lakás bérleti jogára az jogosult, aki a jövedelmi és vagyoni helyzete alapján szociális bérű lakást nem bérelhet, és háztartásában élők igazolt jövedelme

a) egyedülállónál havi nettó 85.000 forintnál magasabb, de a 130.000,-Ft-ot nem haladja meg,

b) több tagú háztartás esetében az egy főre eső havi nettó 75.000,- forintnál magasabb, de a 110.000,-Ft-ot nem haladja meg.

(7) A szociális helyzet alapján, illetve a költségelven bérbe adott lakások esetén a bérlő a vagyonkezelő felé tizenöt napon belül írásban köteles bejelenteni és igazolni a jövedelmi és vagyoni helyzetében bekövetkezett változást.

(8) A vagyonkezelő a kérelmező nyilatkozatait folyamatosan feldolgozza, és elvégzi a lakbér-felülvizsgálatot. A vagyonkezelő tájékoztatja a polgármestert, ha a bérlő jövedelmi és vagyoni viszonyainak változása a szociális vagy költségelvű lakbér fizetésére való jogosultságot érinti. A polgármester tulajdonosi nyilatkozattal megállapítja az új lakbért, ami a nyilatkozat kiadását követő második hónap első napjától alkalmazandó. A polgármester a tulajdonosi nyilatkozatot a bérlővel, valamint a vagyonkezelővel írásban közli. A polgármester tulajdonosi nyilatkozata alapján a vagyonkezelő harminc napon belül gondoskodik a bérleti szerződés módosításáról.

(9) Ha a bérlő a (7) bekezdésben foglalt bejelentési és igazolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a polgármester a (8) bekezdés szerinti tulajdonosi nyilatkozatával az igazoltan magasabb jövedelem megszerzésének időpontjára visszamenőleges hatállyal állapítja meg az új bért.

(10) A polgármester az (5) bekezdés és a (8)-(9) bekezdés szerinti tulajdonosi döntéséről a soron következő rendes ülésén tájékoztatja az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottságot.

(11) Piaci alapon az bérelhet lakást, akinek háztartásában élők igazolt jövedelme meghaladja

a) egyedülállónál a havi nettó 130.000,-Ft-ot,

b) több tagú háztartás esetében az egy főre eső havi nettó 110.000,- Ft-ot.

(12) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásáról szóló előterjesztések mellékletét képezi a kérelmező munkáltatója által kiállított munkáltatói- és jövedelemigazolás.”

6. §

A Rendelet „A lakások bérbeadásának jogcímei” alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:

„4/B. §

(1) A bérbeadás feltétele, hogy a pályázat benyújtásakor, illetve pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő rendelkezzen a lakás fenntartásához elégséges, igazolt jövedelemmel, kivéve ismételt bérbeadás és jogviszony rendezése.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a bérlő a lakás fenntartásához elégséges jövedelemmel rendelkezik, ha a háztartásában élők igazolt jövedelme

a) egyedülálló bérlő esetében a havi nettó 50.000,-Ft-ot,

b) több tagú háztartás esetében az egy főre eső havi nettó 35.000,-Ft-ot

meghaladja.

(3) Bérlőtársak esetében a bérlőtársak együttes jövedelmének kell elérnie a (2) bekezdésben meghatározott, a lakás fenntartásához elégséges jövedelmet.”

7. §.

A Rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. §

(1) Piaci alapon történő bérbeadás elsősorban pályázat keretében történik.

(2) A bérbeadói jogokat piaci alapú pályázat esetén az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság gyakorolja. A bérlő kijelöléséről és a bérleti díj mértékéről - a vonatkozó hatályos rendelet szerint - a pályázat eredménye alapján az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság dönt.”

8. §

(1) A Rendelet 7. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Közérdekből valósul meg a bérbeadás:)

„i) az Önkormányzat egészségügyi intézményében szakorvosi feladatokat ellátó személy részére.”

(2) A Rendelet 7. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az (1) bekezdés tekintetében a bérbeadói jogokat)

„az a), e), h) és i) pont vonatkozásában a polgármester,”

(3) A Rendelet 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az (1) bekezdés e) és i) pontjában meghatározott esetben a bérbeadás ideje legfeljebb öt év határozott idő lehet, vagy a bérlő foglalkoztatási jogviszonyának idejére szólhat.”

9. §

A Rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. §

(1) Üres lakás bérbe adható lakásgazdálkodási érdekből a falszomszédos lakás bővítésére, ha

a) az üres lakás önállóan nem hasznosítható, illetve a hasznosításához a bérbeadót terhelő kötelezettségek az önálló hasznosíthatósághoz képest aránytalanul nagyok, és

b) a bővítendő lakás bérlője vállalja az üres lakás felújítását, illetve a lakásához csatolásával kapcsolatos munkák hat hónapon belül, saját költségére történő elvégzését, valamint az egyéb járulékos költségek – társasház esetén az alapító okirat módosításának költségének – megfizetését.

(2) A bérlő (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségvállalásának műszaki megvalósítását a vagyonkezelő ellenőrzi, amelyről helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel. A megvalósulást követően a változást az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, valamint a vagyonkataszterben át kell vezetni.

(3) Másik, nagyobb alapterületű, több szoba számú, és/vagy magasabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,

a) akinek lakhatási igényének mértéke az e rendelet 1. mellékletében foglaltakat nem haladja meg,

b) az Önkormányzatnak bérlakását tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leadja, és

c) vállalja a másik lakás Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság által meghatározott felújításának költségeit.

(4) Másik, kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,

a) akivel szemben a vagyonkezelő a fennálló, határozatlan idejű bérleti szerződés felmondását kezdeményezte, de a lakbérben és a lakhatáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások díjában keletkezett tartozását kiegyenlítette, vagy ennek érdekében megállapodást kötött, és a tartozás kiegyenlítésének megkezdését igazolta,

b) akinek a határozott idejű bérleti szerződése úgy járt le, hogy azt megelőzően a lakbérben és a lakhatáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatási díjban tartozása keletkezett, de tartozását kiegyenlítette, vagy ennek érdekében megállapodást kötött, és a tartozás kiegyenlítésének megkezdését igazolta,

c) aki a családi, szociális helyzetében bekövetkezett változás miatt az általa bérelt nagyobb alapterületű, több szobás, magasabb komfortfokozatú lakást a továbbiakban nem kívánja bérelni, de bérlakásra igényt tart.

(5) Az e § szerinti bérbeadásról az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság dönt. A döntéshez a lakás műszaki állapotáról a vagyonkezelő véleményét, a díjhátralékokról a vagyonkezelő, valamint a lakhatási szolgáltatásokkal kapcsolatos elszámoló hivatal adatait és igazolásait kell beszerezni.”

10. §

A Rendelet 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a pályázati kiírás a lakás bérletéért megajánlott legtöbb havi díjra vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, a szerződéskötéskor a vagyonkezelő köteles érvényesíteni azt a szerződési feltételt, amely szerint a megajánlott hónapok lejártát és a rájuk eső bérleti díj megfizetését követően a bérlő a mindenkor hatályos önkormányzati lakbérrendelet alapján megállapított lakbért köteles megfizetni.”

11. §

A Rendelet 21. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Költségelvű pályázat esetén a nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötése előtt pályázati költséget köteles fizetni. A pályázati költség összegét a pályázat kiírója a pályázati kiírásban határozza meg.”

12. §

A Rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási jog jogosultja így rendelkezik, amit a bérleti szerződésben is rögzíteni kell.”

13. §

A Rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. §

(1) A lakást jogcím nélkül használó, a jogcím megszűnését követő naptól a jogviszony rendezéséig vagy a lakás kiürítéséig köteles a lakás használatáért a lakbér mértékével azonos lakáshasználati díjat fizetni.

(2) Ha a jogcím nélküli használó másik lakásra nem tarthat igényt, a jogcím megszűnésétől számított harmadik hónap első napjától a fizetendő lakáshasználati díj mértéke a lakásra megállapított lakbér kétszeresére emelkedik.

(3) A lakáshasználati díj érvényesítése, valamint a jogviszony rendezésének hiányában a lakás kiürítése a vagyonkezelő feladata.”

14. §

A Rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérlő kérelmére a polgármester engedélyezheti, hogy a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott és vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek), szülője, valamint a jogszerűen befogadott unokája a bérlőtársi szerződést megkösse, ha a gyermek, illetőleg az unoka a 18. életévét betöltötte, és az együttlakás a bérlővel legalább három év óta folyamatos.”

15. §

A Rendelet 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A (3) bekezdés tekintetében az engedélyt a polgármester adja meg, valamint dönt a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, ha a tevékenység gyakorlása telephely engedélyhez kötött.

16. §

(1) A Rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérlő a vagyonkezelővel kötött szerződésben vállalhatja a lakásbérlet ideje alatt a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételét vagy a hatósági előírásoknak megfelelően a komfortfokozatának növelését. Ha a munkálatok elvégzését a bérlő pályázat keretében vállalta, akkor az erre vonatkozó megállapodást a bérleti szerződés rögzíti. A bérlő által elvégzett, a bérbeadótól átvállalt (egyébként a bérbeadót kötelezően terhelő) munkák, kötelezettségek teljesítésének ellenértékét a lakbérbe történő beszámítással lehet ellentételezni.”

(2) A Rendelet 36. § a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A vagyonkezelővel az (1) bekezdés szerint megkötött szerződésen alapuló munkálatok kivételével a bérlő a lakáson nem végezhet építési, átalakítási, továbbá a rendes gazdálkodás körét meghaladó felújítási munkálatokat.

(8) A (7) bekezdésben foglalt rendelkezés megszegése esetén a vagyonkezelő a bérleti szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti.”

17. §

A Rendelet a következő 36/A. §-al egészül ki:

„36/A. §

A bérlő a lakást nem adhatja albérletbe. E tilalom megszegése esetén a vagyonkezelő a bérleti szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti.”

18. §

(1) A Rendelet 41. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A kezelő a bérleti szerződés felmondását kezdeményezheti az alábbi esetekben:)

„g) a bérlő megsérti a 3/B. §-ban meghatározott életvitelszerű lakhatás követelményét.”

(2) A Rendelet 41. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti eseteket a bérleti szerződésben felmondási okként köteles megjelölni.”

19. §

A Rendelet 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vagyonkezelő vezeti az önkormányzati bérlakások nyilvántartását.”

20. §

(1) A Rendelet 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bérlő kérelmére a vagyonkezelő a polgármesternél kezdeményezheti a 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján történt felmondás visszavonását, ha a bérlő a lakbértartozást, illetve közüzemi díjtartozást a felmondási időn belül maradéktalanul kiegyenlítette. A felmondás visszavonásának csak a vagyonkezelő kezdeményezése alapján van helye, azt a bérlő a bérbeadónál közvetlenül nem kezdeményezheti.”

(2) A Rendelet 58. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vagyonkezelő a bérlő kérelmére kezdeményezheti a polgármesternél a lakás határozott időre történő bérbeadását, ha a bérleti szerződés a 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján felmondással szűnt meg, és a bérlő a lakbértartozását, illetve közüzemi díjtartozását a felmondási idő lejártát követően kiegyenlítette. A kezdeményezésről a polgármester előterjesztésére az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság dönt.”

(3) A Rendelet 58. § a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A felmondási idő alatt a vagyonkezelő a polgármesternél kezdeményezheti a felmondás visszavonását, ha a bérleti szerződés felmondására okot adó 41. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott körülményt a bérlő megszűntette. A kezdeményezésről a polgármester előterjesztésére az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság dönt.

(7) Amennyiben a bérleti jogviszony rendezését a bérlő kezdeményezi, akkor a vagyonkezelő javasolhatja az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottságnak a bérleti jogviszony helyreállítását.”

21. §

A Rendelet

a) 2. § (7) bekezdésében az „(1)-(6)” szövegrész helyébe „(1)-(4)” szöveg,

b) 3. § (6) bekezdésében, 10. § (3) és (5) bekezdésében, 12. § (7) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 21. § (5) bekezdésében, 24. § (6) bekezdésében, 30. § (7) bekezdésében, 32. § (5) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében és (5) bekezdés c) pontjában, 40. § (7), (10) és (13) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésében, 57. § (1) és (3) bekezdésében és 58. § (3) bekezdésében a „kezelő” szövegrész helyébe a „vagyonkezelő” szöveg,

c) 19. § (4) bekezdésében és 21. § (4) bekezdésében a „harminc szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg,

d) 24. § (4) bekezdésében a „kezelőnek” szövegrész helyébe a „vagyonkezelőnek” szöveg,

e) 36. § (2) bekezdés a) pontjában, 37. § (1) és (3) bekezdésében a „bérbeadó” szövegrész helyébe a „vagyonkezelő” szöveg,

f) 39. § (3) bekezdésében a „kezelőt szövegrész helyébe a „vagyonkezelőt” szöveg

lép.

22. §

Hatályát veszti a Rendelet

a) 2. § (5) és (6) bekezdése,

b) 11. §-a,

c) 13. § (6) és (8) bekezdése,

d) 15. §-a,

e) 24. § (7) bekezdése,

f) 28. § (2) bekezdése,

g) 30. §-a,

h) 31. §-a,

i) 35. §-a,

j) 39/A. §-a,

k) 40. § (1) bekezdés i) pontja,

l) 40. § (2) bekezdés a) pontjában a „(lakásokat)” szövegrész,

m) 40. § (2) bekezdés c) pontjában a „(lakások)” szövegrész,

n) 59. § 6. pontja.

23. §

Ez a rendelet 2018. május 15-én lép hatályba.