Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2018. (V. 3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 22/2012. (V.22.) önkormányzati rendelet módosításáról

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107-109. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 22/2012. (V.22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) új 31/A. § és 31/B. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) A tulajdonosi jogkör gyakorlására jogosult az Önkormányzat tulajdonában lévő, a 2. § (1) 2-3. pontjaiban hivatkozott jogszabályok hatálya alá nem tartozó ingatlanokat a 32. §-ban rögzített versenyeztetési szabályzat lefolytatása során határozatlan időre, vagy legfeljebb 15 éves határozott időtartamra adja bérbe. A határozott időtartam lejártakor a bérlőt előbérleti jog illeti meg.

(2) A képviselő-testület legfeljebb 15 évre adhatja bérbe az ingatlant, ha

a ) a rendeltetésszerű állapotba hozatalának tulajdonost terhelő költsége az induló bérleti díj 3 évre számított összegét meghaladja,

b) a rendeltetésszerű használatra alkalmas ingatlanban a folytatni kívánt tevékenység végzéséhez szükséges felújítások, beruházások elvégzésének költsége az induló bérleti díj 3 évre számított összegét meghaladja.

31/B. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanban a bérlő a folytatni kívánt tevékenység végzése érdekében felújítási munkákat, illetve beruházásokat végez, melyeket a bérbeadó kizárólagos tulajdonába ad a munkák elvégzését követően. Ebben az esetben a bérlővel bérleti előszerződést kell kötni, melyben szerepeltetni kell

1. a bérbeadó által elfogadott és a bérlő által megvalósítandó felújítási munkák, beruházások tételes felsorolását, azok költségvetéssel alátámasztott, kalkulált költségét,
2. az elvégzendő munkákkal szemben támasztott minőségi követelményeket,
3. a munkálatok elvégzésének határidejét, mely nem lehet hosszabb 12 hónapnál,
4. a műszaki ellenőrzés módját,
5. a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, vagy
6. azt az időszakot hónapokban meghatározva, amely időszak alatt a bérlő a felmerült költsége ellenében a bérleti díj legfeljebb 75%-ának megfizetése alól mentesül,
7. az ingatlan birtokba adásától kezdődően a bérleti szerződés megkötésének időpontjáig terjedő időszakra a közüzemi díjak megfizetésére vonatkozó szabályokat.

(2) A tulajdonosi jogkör gyakorlója a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal, további 60 nappal meghosszabbíthatja.

(3) A bérlővel a bérleti szerződés abban az esetben köthető meg, ha az (1) bekezdés alapján megkötött bérleti előszerződésben vállalt kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.”

2. § A Rendelet új 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § (1) A tulajdonosi jogkör gyakorlására jogosult az Önkormányzat tulajdonában lévő, a 2. § (1) 2-3 pontjaiban hivatkozott jogszabályok hatálya alá nem tartozó,

1. osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan önkormányzati tulajdonban lévő tulajdoni részilletőségének tulajdonjogát, vagy
2. olyan önkormányzati tulajdonban álló ingatlan tulajdonjogát, mely beépítésre nem alkalmas, azon épület nem helyezhető el, illetve egyéb célra sem hasznosítható

megvásárlásra ajánlhatja fel az ingatlan megvásárlásában érdekelt személy(ek) részére, amennyiben az ingatlanrész forgalmi értéke a 32. § (1) bekezdésében meghatározott értéket nem éri el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult(ak) a megvásárlásra felajánlott ingatlanrész vételára részletekben történő megfizetését engedélyezheti a vevő erre vonatkozó kérelmére. A részletfizetési kedvezmény legfeljebb 24 hónapra adható.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában rögzített esetben a felajánlás alapján az adásvétel nem jön létre, úgy a tulajdonosi jog gyakorlója dönthet arról, hogy polgári peres eljárás megindítását kezdeményezi az osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében.”

3. § A Rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

4. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 10/2018. (V. 3.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet az 22/2012. (V. 22.) önkormányzati rendelethez

VERSENYEZTETÉSI   SZABÁLYZAT

I. rész

Általános szabályok

1.         Versenyeztetési eljárás

1.1.      Amennyiben jogszabály, vagy az Önkormányzat rendelete nyilvános versenyeztetésre vonatkozó kötelezettséget ír elő, úgy e szabályzat szerint kell eljárni.

2.         E szabályzat alkalmazásában

2.1.      Kiíró (ajánlatkérő): a jelen rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlója (Képviselő-testület), illetőleg a tulajdonosi jogok gyakorlójától kapott felhatalmazás alapján a Polgármester, a Képviselő-testület bizottsága vagy a költségvetési szerv vezetője.

2.2.      Ajánlattevő (pályázó, licitáló): aki a versenyeztetési eljárás során a pályázati kiírás alapján ajánlatot tesz.

2.3.      Nyílt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

2.4.      Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő kitűzésével – közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

2.5.      Egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.

2.6.      Többfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt pályázati eljárás, amelynek során a kiíró az első forduló pályázati feltételeinek megfelelő pályázók számára a második fordulóban további feltételeket határoz meg, és az ezen feltételeknek megfelelő pályázók közül választja ki a nyertes pályázót.

II. rész

A pályázati eljárás

3. A pályázati eljárás típusai:

3.1.      A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet. Zártkörű pályázat során a Szabályzat nyílt eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően, a zárkörű pályázatra vonatkozó speciális rendelkezésekre is figyelemmel kell alkalmazni.

3.2.      Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha a hasznosítani kívánt vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítás hatékonyságát elősegítő feladatok megoldása ezen feltételeket teljesíteni képes gazdasági szereplők részvételét teszi szükségessé. Zártkörű pályázati eljárás lefolytatásáról dönt a kiíró a Szabályzat 10.4. pontjában meghatározott esetben is.

3.3.      A kiíró döntésétől függően a pályázati eljárás egy vagy többfordulós lehet. A jelen szabályzat alkalmazásában többfordulós pályázati eljárás legfeljebb két fordulóból állhat. Az első forduló feltételeinek megfelelő pályázókat a kiíró a második fordulóban a pályázat kiegészítésére szólítja fel. Az első fordulóban beadott pályázatokban vállalt feltételek csak a kiíró felhívásában foglaltak szerint módosíthatók. A második fordulóban azt a pályázót lehet nyertessé nyilvánítani, aki a pályázat kiegészítésére való felszólításnak eleget tett.

4. A pályázati eljárás megindítása, a pályázati felhívás közzététele:

4.1.      A pályázatot jelen szabályzat 2.1. pontjában meghatározott kiíró írhatja ki.

4.2.      A pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A kiíró döntése szerint országos napilapban vagy üzleti-szakmai lapban, illetve Internetes ingatlanforgalmazási portálon a pályázati felhívás közzétehető. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő nem határozható meg a pályázati felhívás honlapon és ügyfélszolgálati hirdetőtáblán való közzétételétől számított 15 napon belüli időpontban.

4.3.      Zártkörű pályázati eljárásról a kiíró az érintetteket a pályázati felhívás megküldésével postai, valamint elektronikus úton értesíti. A pályázók a pályázati felhívás elektronikus úton történt kézhezvételét visszaigazolni kötelesek. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő nem határozható meg a pályázati felhívás elektronikus megküldésétől 15 napon belüli időpontban. Zártkörű pályázat megindításáról közleményt kell közzétenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján.

4.4.      Zártkörű pályázati eljárás esetén legalább három gazdasági szereplőnek kell megküldeni a pályázati kiírást, kivéve, ha a hasznosítani kívánt ingatlan jellege, vagy a hasznosítás módja igazolható módon ennél kevesebb számú gazdasági szereplő részvételével képzelhető el. 

4.5.      A pályázati eljárást a hasznosítani kívánt vagyon (vagyonrész) egészére, illetőleg meghatározott részére (részeire) lehet meghirdetni.

4.6.      A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

1. a kiíró megnevezését;
2. a pályázati eljárás célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű),
3. a pályázati eljárás tárgyát,
4. szükség esetén a kiíró által elfogadható minimumárat (minimális bérleti díj összegét),
5. az ajánlati biztosíték összegét, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
6. az elvárt óvadék vagy bankgarancia biztosításának módját és összegét,
7. a hasznosítás feltételeit;
8. a pályázat benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
9. a pályázatok felbontásának helyét és időpontját;
10. a hiánypótlás lehetőségét;
11. a pályázatok elbírálásának szabályait, szempontrendszerét;
12. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja;
13. az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;
14. többfordulós pályázati eljárás esetén a kiegészítésre való felszólításra való utalást;
15. a pályázati eljárással kapcsolatos további információszerzés lehetőségének megjelölését.
    1. A zártkörű pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:

1. a kiíró megnevezését;
2. a pályázati eljárás célját, zártkörű jellegét;
3. a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
4. a meghívott pályázók nevét, és – jogi személy pályázó esetén – székhelyét.

5. Az ajánlati biztosíték

5.1.      A pályázati eljáráson való részvételt - ide nem értve azt az esetet, ha a kiíró a költségvetési szerv vezetője – ajánlati biztosíték adásához kell kötni. Az ajánlati biztosíték összegéről, mértékéről a kiíró dönt. Az ajánlati biztosítékot a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.

5.2.      Az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, a pályázat érvénytelenségének megállapítása, a pályázatnak a benyújtási határidőt megelőző visszavonása esetén, továbbá az ajánlati kötöttség lejárta után 3 munkanapon belül vissza kell fizetni. Nem jár vissza az ajánlati biztosíték, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta, illetőleg a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

5.3.      A nyertes pályázó által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg elidegenítés esetén foglalóként, egyéb hasznosítás esetén szerződést biztosító mellékkötelezettségként (óvadék) számít be.

5.4.      A nyertes pályázó által

a) a házi pénztárba befizetett, ÁFA hatályán kívüli tételként elszámolt ajánlati biztosítékról kiadási pénztárbizonylatot, majd ennek megfelelő összeg megjelölésével vételárelőlegről vagy szerződést biztosító mellékkötelezettségről bevételi pénztárbizonylatot és számlát,

b) bankszámlára történő átutalással megfizetett, ÁFA hatályán kívüli tételként elszámolt ajánlati biztosítékról számviteli bizonylatot, majd ennek megfelelő összeg megjelölésével vételárelőlegről szóló számlát vagy szerződést biztosító mellékkötelezettségről szóló számviteli bizonylatot kell kiállítani.

6)         A pályázati eljáráson való részvétel feltételei

6.1.      A pályázatok elbírálása során csak a pályázati felhívásban meghatározott időben és módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.

6.2.      A pályázati eljárásban – a kiírás eltérő rendelkezése hiányában – devizabelföldi- és külföldi (továbbiakban: külföldi) természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy ezek konzorciuma vehet részt. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség; vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.

7)         A pályázatok érvényességi feltételei, az ajánlati kötöttség

7.1.      A pályázó pályázatát zárt borítékban, a pályázati felhívás szerinti példányszámban köteles a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig, a pályázati felhívásban meghatározott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen, postai úton, vagy futár útján benyújtani. A postai úton, vagy futár útján benyújtott pályázatoknak az ajánlattételi határidő lejártáig meg kell érkeznie a pályázati felhívásban meghatározott helyre.

7.2.      A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell azzal, hogy a kiíró a hasznosítani kívánt ingatlan jellege, a hasznosítás módja ismeretében egyéb dokumentumok benyújtására vonatkozóan is rendelkezhet a pályázati felhívásban:

1. a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), természetes személy pályázó esetén személyes adatait, a pályázó elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím);
2. a pályázó rövid bemutatását;
3. a megajánlott ellenszolgáltatást (vételár, bérleti díj, stb.);
4. a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására irányuló nyilatkozatot;
5. a fizetés módját és ütemezését;
6. a pályázó által vállalt további kötelezettségre vonatkozó ajánlatot,
7. a pályázati kiírásban előírt ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást
8. jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság pályázó 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy annak hitelesített másolatát, valamint aláírásra jogosult képviselőjének eredeti aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát, vagy – újonnan alapított gazdasági társaság esetén – a létrejöttét igazoló bírósági, vagy más egyéb nyilvántartásba vételéről szóló okiratot, valamint a képviselet jogára vonatkozó továbbá az aláírás hitelességét igazoló okiratot.
9. természetes személy pályázó esetén a természetes személy személyi adatait.
10. egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói nyilvántartási számát,
11. a konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a konzorcium tagjai között létrejött megállapodás eredeti vagy hitelesített másolatát, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, meg kell jelölniük továbbá a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét.

7.3.      Külföldi pályázónak a 7.2. pont szerinti dokumentumokat hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania. Külföldi pályázó köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni.

7.4.      A pályázó ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 90 napig kötve van. A pályázó ajánlati kötöttségétől szabadul, amennyiben a kiíró ezen időponton belül írásban közli, hogy pályázatát nem nyilvánította nyertessé, vagy hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánította. Abban az esetben, ha a kiíró döntésében második helyezettet is megjelöl, úgy az ilyen pályázó ajánlati kötöttsége a 90 napon belül akkor szűnik meg, ha a kiíró a nyertes pályázóval szerződést köt, és erről írásban értesíti a második helyezettet.

7.5.      A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

8)         A pályázatok átvétele, bontása

8.1.      A pályázat személyesen vagy meghatalmazott útján a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat beadására nyitva álló határidő lejártáig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel időpontját rá kell vezetni a pályázatot tartalmazó borítékra, egyúttal átvételi elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét.

8.2.      A benyújtott pályázatok elbírálásra történő előkészítéséről – ide nem értve azt az esetet, ha a kiíró a költségvetési szerv vezetője – a pályázati eljárás során a Polgármesteri Hivatal gondoskodik, azzal, hogy az előkészítő munkák elvégzése az illetékes osztály vezetője, vagy az általa kijelölt személy feladata.

1. A határidőben beérkezett pályázatok felbontását a benyújtási határidőt követő 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának vezetője, vagy az általa kijelölt személy végzi. A nyilvános bontás időpontjáról a Képviselő-testület tagjait tájékoztatni kell, a Gazdasági Bizottság, a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság elnökét a bontásra meg kell hívni. A nyilvános bontáson bárki jelen lehet. Amennyiben a kiíró a költségvetési szerv vezetője, úgy a pályázatok bontásáról az általa kijelölt munkatárs gondoskodik.
2. A pályázatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell a pályázatot benyújtók nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint a pályázat elbírálásakor figyelembe veendő adatokat.
3. A bontási eljárás során készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az egyes ajánlatokban megjelölt az értékelés során szempontként figyelembe vett tényeket, adatokat. A bontási jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának vezetője – amennyiben a kiíró a költségvetési szerv vezetője, úgy az általa kijelölt munkatárs –, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bontási jegyzőkönyvet a bontási eljárás lezárását követő 3 munkanapon belül meg kell küldeni a pályázatot benyújtók részére.

9. A pályázatok értékelése:
10. A felbontott pályázatok előzetes értékelését – ide nem értve azt az esetet, ha a kiíró a költségvetési szerv vezetője – 3 tagú előminősítő bizottság végzi. Amennyiben a kiíró
1. a Képviselő-testület, úgy az előminősítő bizottság tagjai a Gazdasági Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökei,
2. a Gazdasági Bizottság, úgy az előminősítő bizottság tagjai a Gazdasági Bizottság elnöke, és a bizottság által kijelölt 2 bizottsági tag.
3. Az előminősítő bizottság a benyújtott pályázatokat a bontást követő 15 napon belül formai és tartalmi szempontból értékeli. Az előminősítő bizottság az értékelés során egyszeri alkalommal jogosult

1. a tartalmilag hiányosnak értékelt pályázat vonatkozásában hiánypótlás kiírására,
2. az ellentmondásos, vagy nem egyértelmű közlést tartalmazó pályázat vonatkozásában felvilágosítást, tájékoztatást kérni, tisztázó kérdést feltenni.
   1. A 9.2. pont szerinti esetben a hiánypótlási felhívást, illetve a felvilágosítás, tájékoztatás kérést, tisztázó kérdést tartalmazó megkeresést a Gazdasági Bizottság elnöke – távollétében az általa felkért bizottsági tag – írja alá.
   2. Az előminősítő bizottság a hiánypótlás, illetve a felvilágosítás, tájékoztatás kézhezvételét követően hozza meg a pályázatok előminősítéséről szóló döntését, melyet a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának vezetője által készített előterjesztéshez mellékelni kell.
   3. A pályázat értékelésében nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak:

1. közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2.§)
2. munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján a felettese, vagy alkalmazottja;
3. más szerződéses viszonyban foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja;
4. tulajdonosa, tagja vagy vezető tisztségviselője – amennyiben a pályázó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma.
   1. A pályázat értékelésében részt vevő személy köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben a 9.5. pont szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
   2. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázatok értékelésének céljára használhatják fel.
   3. Az előminősítő bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

1. a pályázat tárgyául szolgáló vagyont (vagyonrészt);
2. a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályázatok számát;
3. a beérkezett pályázatok összefoglalását;
4. az egyes pályázatok szöveges értékelését, az érvényesség/érvénytelenség rövid indokolását,
5. a pályázati kiírásban szereplő bírálati szempont/szempontok szerinti legkedvezőbb pályázat javaslatának indokát;
6. a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első és esetlegesen a második helyre javasolt pályázó megjelölését, vagy az eljárás eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó javaslatot.

10. Érvényesség, eredményesség
    1. Érvénytelen a pályázat, ha:

1. a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;
2. az ajánlati biztosítékot a pályázó nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
3. az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá ha a megajánlott vételár (bérleti díj) összege a minimum vételár (bérleti díj) összegét nem éri el;
4. a pályázó nem tett a pályázati feltételek elfogadásáról szóló jognyilatkozatot, vagy nem vállalt ajánlati kötöttséget;
5. a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;
6. olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson.
   1. Eredménytelen az eljárás, ha:

1. a pályázati eljárás során nem nyújtottak be érvényes pályázatot;
2. a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek;
3. a kiíró eredménytelennek nyilvánítja.
   1. Eredményes az eljárás, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a 10.2. c) pontban, illetve a 11.3. pontban meghatározott esetet.

11. A döntés

1. A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró dönt a bontástól számított 45 napon belül. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a pályázókat tájékoztatni kell.
2.     A pályázatok közül a pályázati kiírásban szereplő bírálati szempont/szempontok szerinti legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is, akivel a kiíró abban az esetben köthet szerződést, ha a pályázati eljárás nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll.
3. Abban az esetben, ha a versenyeztetési eljárásban két vagy több pályázó az elbírálás szempontjait tekintve azonos tartalmú, érvényes ajánlatot nyújtott be, mely ajánlatok egyben a legkedvezőbb ajánlatnak is minősülnek, a kiíró az ajánlatokat érvényesnek, az eljárást eredménytelennek nyilvánítja azzal, hogy az eljárást a III. rész szerinti zártkörű versenyeztetéssel folytatja. A döntésről a nyílt eljárásban ajánlatot tett valamennyi ajánlattevőt értesíteni kell.
4. A döntés során felmerülő összeférhetetlenségre e szabályzat 9.5. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

12. A pályázat eredményének közlése

12.1.    A kiíró döntését követően a pályázati eljárás eredményét haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül, írásban közölni kell valamennyi pályázóval. A nyertessé, illetve második helyezetté nem nyilvánított pályázók ajánlati kötöttsége a döntésről meghozatalának napján szűnik meg.

13. A szerződés megkötése
14. Szerződés a pályázat nyertesével, ennek meghiúsulása esetén – amennyiben megjelölésre került – a második helyezettel köthető meg.
15. A pályázati eljárás nyertese az, akit a kiíró döntésében nyertesnek nyilvánított.
16. A szerződést a kiíró döntését követő 30 napon belül meg kell kötni.
17. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, úgy a kiíró a korábbi döntése alapján jogosult – amennyiben megjelölésre került – a második legjobb pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

III. rész

Zártkörű versenyeztetés

14. Zártkörű versenyeztetés szabályai
15. A kiíró a 3.2. pont szerinti, illetve a 11.3. pont szerinti esetben zártkörű versenyeztetési eljárást folytat le. A zártkörű versenyeztetési eljárásban történő részvételre a kiíró az érintett ajánlattevők részére közvetlenül küldi el, vagy adja át a részvételi felhívást.
16. A részvételi felhívásnak tartalmaznia kell:
1. a kiíró megnevezését és székhelyét,
2. a zártkörű versenyeztetési eljárás részletes szabályait,
3. a részvétel feltételeit, helyét, idejét és módját.
4. A zártkörű versenyeztetési eljárás során a pályázó személyesen, vagy meghatalmazottja útján tehet ajánlatot. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
5. A zártkörű versenyeztetési eljárást a 9.1. pont szerinti 3 tagú eseti Bizottság jelenlétében kell megtartani, az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jegyzőkönyvvezető, az eseti Bizottság tagjai és a zártkörű versenyeztetési eljárásban részt vevő pályázók írnak alá.
6. A zártkörű versenyeztetési eljárásban a résztvevők összeférhetetlenségére a 9.5. pontban meghatározottak az irányadók.
7. A zártkörű versenyeztetési eljárás során a pályázókkal ismertetni kell az eljárás tárgyát képező vagyontárgyat és annak tervezett hasznosítási módját, valamint a kiíró által meghatározott kikiáltási árát vagy a megajánlható minimális bérleti díjának összegét, és a licitlépcső mértékét. A 11.3. pont szerinti esetben

1. a kikiáltási ár megegyezik a pályázók által nyilvános versenyeztetés során megajánlott vételár,
2. a megajánlható minimális bérleti díj összege megegyezik a pályázók által nyilvános versenyezetetés során megajánlott bérleti díj összegével.
   1. A kikiáltási ár, vagy megajánlható minimális bérleti díj ismertetését követően fel kell hívni a pályázókat ajánlatuk megtételére, mely nem lehet kedvezőtlenebb a kikiáltási árnál vagy a megajánlható minimális bérleti díj összegénél.
   2. A zártkörű versenyeztetési eljárás során a licitet addig kell folytatni, amíg a pályázók ajánlatot tesznek. A zártkörű versenyeztetési eljárás nyertese az a pályázó, aki a legmagasabb vételárat ajánlja meg.
   3. Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalára, az eljárás eredményének közlésére, valamint a szerződés megkötésére a szabályzat II. részében meghatározottak az irányadók.

Általános indokolás

Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 22/2012. (V.22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. mellékletének módosítását a piaci bérlakás-pályázatok versenyeztetési eljárásának eredményesebb lefolytatása indokolja.

Részletes indokolás

1. §

Az Önkormányzat tulajdonában lévő, lakásnak, illetve nem lakás célú helyiségnek nem minősülő ingatlanok (pl. intézményi ingatlanok, óvoda-, iskolaépületek stb.) vonatkozásában – melyek hasznosítása nem tartozik az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 27/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelet hatálya alá – hasznosítására vonatkozóan a hasznosítás rendeleti szintű szabályozását, a hasznosítás időtartamának, valamint az ingatlanok felújítására vonatkozó vállalás esetén a bérleti előszerződésre, illetve a beruházás, felújítás igazolt és elismert értékének bérlő részére történő megtérítésére, annak mértékére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

2. §

A Rendelet új szakasszal egészül ki az Önkormányzat tulajdonában lévő egyes – lakásnak, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségnek nem minősülő – ingatlanok (pl. beépítetlen, de építési teleknek nem minősülő telkek, osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok lakásnak, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek nem minősülő tulajdoni részilletőségei, stb.) értékesítésére vonatkozóan.

A nem, vagy rendkívül korlátozott mértékben hasznosítható, az Önkormányzatnak bevételt nem hozó ingatlanok vonatkozásában – melyek értékesítését külön rendelet nem szabályozza, és azok értékesítése kizárólag a társtulajdonos(ok) részére történhet – célszerű, hogy a megvásárlásra történő felajánlás esetén részletfizetésre vonatkozó lehetőséget biztosítson az Önkormányzat a vevő részére. Ilyen esetek lehetnek például – a teljesség igénye nélkül:

• olyan osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok, melyben önkormányzati tulajdon volt, azonban arról az Önkormányzat a használatában lévő épületrészt elbontotta és arra új épület a hatályos szabályozások szerint nem építhető, tehát a meglévő felépítmények udvaraként funkcionál és kizárólag a társtulajdonosok számára bír értékkel, vagy
• olyan, be nem építhető ingatlanok (pl. önálló hasznosításra alkalmatlan volt vizesárok), amelyeket a környező ingatlanok tulajdonosai erre vonatkozó külön használati megállapodás nélkül birtokba vettek, de a tulajdonjogi rendezés valamely okból a korábbiakban elmaradt.

3. §

A Rendelet 1. mellékletének (Versenyeztetési Szabályzat) módosítása, a pályázati kiírás új, nagyobb fórumokon történő megjelentetése. A pályázati eljárás során elvégzendő előkészítő feladatokat, pl.: bontási eljárás a Polgármesteri Hivatal munkatársai látják el, mely során a kiíró dönt, őt az eljárás során képviselő személyéről. A bontási eljárásról készült jegyzőkönyv kötelezően tartalmazza a pályázatok értékelésére vonatkozó szempontokat, valamint a bontást követő 30 napon belül sor kerül a pályázatok értékelésére, az eljárás eredményének megállapítására és a nyertes pályázó kijelölésére.

4. §

Hatályba léptető és deregulációs rendelkezéseket tartalmaz.