Szentbalázs Község Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2018(IX.24..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 01. 28Szentbalázs Község Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2018(IX.24..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szentbalázs Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Kormányrendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településterv, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítésével és módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 10/2022. (X.26.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Szentbalázs Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi művi és táji értékek egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszűntetés szabályozásával
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával
c) a településképi követelmények meghatározásával
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja Szentbalázs településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme és jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
a) a különböző rendeltetésű és használatú területek karakterének meghatározása
b) a sajátos karakterjegyek megőrzése, egyedi szabályozása.
4. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak
1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: az a hajlásszög, mely a tető vízszintes vetületének legalább 80%-át meghatározóan érvényesül (a fennmaradó 20%-on eltérő hajlásszög is lehet).
2. Művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, képzőművészeti alkotás.
3. Utcai épület: az egy telken álló épületek közül az utcai telekhatárhoz legközelebb eső épület.
4. Utcai homlokzat: az építmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.
5. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.
HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem alatt álló művi érték a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2) A helyi védelem feladata
a) az épített örökség érték meghatározása, számbavétele
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása
c) az épített örökség megőriztetése
d) a lakossággal történő megismertetése.
(3) Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1/a. és 1/b. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi értékek.
(4) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban Szentbalázs község polgármesteréhez benyújtott levélben, az alábbiak benyújtásával:
a) a védendő építmény és építményrész pontos helyének megjelölése (utca, házszám, hrsz)
b) védendő építményre, építményrészre vonatkozó szakszerű rövid indoklás
c) fotódokumentáció.
(5) A helyi védelemben részesítési vagy a védelem megszűntetési javaslatot a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláján – legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát
b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.
(6) A helyi védelem alá helyezésről illetve annak megszüntetéséről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt e rendelet módosításával.
(7) A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.
(8) Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(9) A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.
3. Az egyedi védelem meghatározása
6. § (1) Az egyedi védelem Szentbalázs jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét és táji környezetét meghatározó helyi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak, 1/b. mellékletében térképen ábrázoltak.
(2) A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról a települési főépítész, annak hiányában a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, védelem típusát
b) a pontos helyét, helyrajzi számát
c) a tulajdonos, kezelő, használó megnevezését
d) a védelemre javaslatot tevő nevét
e) a védelem indoklását
f) a védett érték fotóit
g) a védelmet megállapító rendelet számát.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A védett helyi művi értéket a rendeletetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.
(2) A védett helyi művi érték jókarbantartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
(3) A védelem a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására terjed ki.
(4) A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.
(5) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:
a) a felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani
b) a jókarbantartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltoztatásával járó beavatkozás
c) az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védett érték nem sérül.
5. A helyi védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó építészeti követelmények
8. § Helyi védelem alatt álló épület esetén
a) bővíteni az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával szabad. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak
b) fésűs beépítés esetén az épület bővítése – ha a telekszélesség lehetővé teszi – az utcai homlokzatsíktól legalább 5 méterrel hátrahúzott oldalszárnnyal is lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal
c) az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve a cégért és a cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja
d) az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:
a) lakóterület (új lakóterület, történelmi lakóterület)
b) intézményterület
c) jelentős zöldfelület (közpark, temető, szőlőhegy)
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
7. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek
10. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek:
a) műemlék
b) műemléki környezet
c) nyilvántartott régészeti lelőhely
d) a helyi védelem alatt álló művi érték
e) az országos ökológiai hálózat övezet területe
f) a Natura 2000 terület
g) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete
(2) A településképi védelme szempontjából kiemelt területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
11. § (1) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.
(2) A homlokzatképzés és a tetőhéjalás nem lehet a környezettel nem harmonizáló, kirívó színű.
(3) Az épületek tetőhéjalása nem lehet trapézlemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely.
(4) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt, hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
Lakóterület (új és történelmi lakóterület)
12. § (1) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.
(2) Az utcai előkert mérete azonos kell legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.
(3) A lakóépületeket szimmetrikus magastetővel lehet megépíteni, jellemzően 35-45o-os tetőhajlásszöggel, a beépítési magasságot a helyi építési szabályzat határozza meg. A tetőfelépítmény a tetősík legfeljebb 30%-át foglalhatja el. Kis lejtésű tető a tető vetületének legfeljebb 20%-án alkalmazható. A tetőfedés anyaga kerámiacserép, vagy azzal színben megegyező betoncserép lehet.
(4) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő, beton, műkő) lehet alkalmazni, a színezés a természetes földszínek pasztell színárnyalata lehet.
(5) A melléképületeket a főépület utcai takarásában lehet elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.
(6) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrább lehet elhelyezni.
(7) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élősövény is alkalmazható áttört kapukkal.
(8) Lakótelkenként egy kocsibehajtó létesíthető.
(9) A kertek első részét díszkertként lehet kialakítani és fenntartani. A fás szárú növények közül a gyümölcsfákon kívül őshonos fafajokat lehet ültetni.
Intézményterület
13. § (1) Az épületeket jellemzően szimmetrikus magastetővel lehet kialakítani, attól eltérni legfeljebb a tető vetületének 20%-án lehet. A tetőfedés égetett kerámiacserép lehet.
(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) lehet használni. A homlokzatszínezés a természetes földszínek pasztell árnyalata lehet.
Jelentős zöldfelület (közpark, temető, szőlőhegy)
14. § (1) A területen csak egyszintes, magastetős épületek létesíthetők.
(2) A homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, beton, műkő) lehet használni.
(3) Telken belül háromszintű növényültetést kell alkalmazni.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) A település villamosenergia-ellátásának, táv- és hírközlésének nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.
(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.
(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken
a) 10 m-nél magasabb sajátos építmények (víztorony, hírközlési átjátszó torony, antenna) nem helyezhetők el
b) a villamosenergia-ellátás, táv- és hírközlés nyomvonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni
c) a kültéri világítást lefelé világító lámpatestekkel kell megoldani
d) talajszintre épített fényvető, reflektor csak akkor helyezhető el, ha fényét csak a megvilágítandó felületre vetíti.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
16. § (1)2 A település közigazgatási területén reklámhordozók és reklámok elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény (a továbbiakban: településképi törvény) és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, illetve e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.
(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
(3) A település közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) helyezhető el, a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(4) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben önálló reklámberendezés mérete a 2 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatja meg.
(5) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
(6) Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án – egységes felületet alkotva – helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. Az utasváró tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(7) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és formájának típusonként azonosnak kell lennie.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Közmű- és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el.
(2) Az utcai épületek utcai homlokzatán és az utcai homlokzatsíktól 5 m-en belül távközlési telekommunikációs eszköz, mesterséges szellőző és égéstermék kivezető nem helyezhető el.
(3) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen nem helyezhető el napelem, napkollektor.
(4) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel járó építés esetén az ingatlan villamosenergia, valamint táv- és hírközlési hálózat bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
12/A.3 Rendelkezés önkormányzati hatáskörökről
17/A. § Szentbalázs Község Önkormányzat képviselő-testülete az alábbi hatósági hatásköröket:
a) szakmai konzultáció biztosítása,
b) településképi bejelentési eljárás;
c) településképi kötelezési eljárás;
d) és településkép-védelmi bírság kiszabása átruházza a polgármester részére.
13. Szakmai konzultáció
18. § (1) A településkép védelme érdekében a tulajdonos, beruházó, vagy a tervező (továbbiakban együtt: építtető) kérelmére az önkormányzati főépítész illetve ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: konzultáció felelőse), a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
(2) A kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére (Szentbalázs, Fő u. 85.), illetve ügyfélkapun vagy hivatali kapun keresztül.
(3) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a tervezett tevékenység helyszíne (cím, hrsz.)
b) a tervezett tevékenység bemutatása,
c) a településképi arculat bemutatása (fotó, megjelenés a közvetlen környezetben),
d) építészeti megjelenés vázlatos bemutatása.
(4) Kezdeményezhető a szakmai konzultáció
a) a tervezés kezdeti szakaszában épület építése, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén
b) meglevő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt
c) minden új reklámhordozó és reklám kialakítása előtt.
(5) Kötelező a szakmai konzultáció
a) a településképet befolyásoló építési tevékenység
b) védelem alatt álló épületen, annak építményein, kertjében és növényállományában tervezett településképet befolyásoló tevékenység
c) reklámhordozó és reklám elhelyezése
esetén.
(6) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy – a kérelem benyújtójának kérésére – a helyszínen is lefolytatható.
(7) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, illetve a konzultáció felelősének nyilatkozatát.
(8) A konzultációról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.
14. A településképi bejelentési eljárás
19. §4 (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámhordozók és reklámok elhelyezése, valamint építmény rendeltetésének módosítása és rendeltetési egységei számának megváltoztatása esetén.
(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező, építtető (a továbbiakban: bejelentő) kérelmére indul.
(3) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon elektronikus úton vagy- természetes személy esetén -papír alapon.
(4) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester dönt a településtervek tartalmáról és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerint.
(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Szentbalázs Község Önkormányzat Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
15. A településképi kötelezés, településképi bírság
20. §5 (1) E rendelet szerinti településképi követelmények teljesülését, a településképi bejelentési kötelezettség teljesítését a polgármester ellenőrzi.
(2) Amennyiben a polgármester az (1) bekezdésben szerinti ellenőrzés során, vagy közérdekű bejelentés alapján a településképi követelmények megsértését észleli, úgy a jogszabályban foglaltak szerinti településkötelezési eljárást folytat le. A polgármester megfelelő határidő biztosításával végzésben hívja fel az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester hatósági határozatában - a településképi követelmények teljesülése érdekében - az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására - és ezzel egyidejűleg a településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(4) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzett reklámelhelyezések és rendeltetésváltozások esetében.
(5) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése során az ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100.000 forint, felső határa természetes személyek esetén kettőszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forint lehet.
(6) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Szentbalázs Község Önkormányzat számlájára. Kérelemre a polgármester 12 havi részletfizetési kedvezményt adhat.
(7) A be nem fizetett településkép-védelmi bírság a településképi törvény rendelkezései alapján köztartozásnak minősül, ami adók módjára hajtandó be és Szentbalázs Község Önkormányzatának a bevételét képezi.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
16. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
21. § (1) A helyi védelem alatt álló művi értékek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre az éves költségvetésében meghatározott mértékig támogatást adhat.
(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet.
(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel a képviselőtestület felhatalmazásával a polgármester támogatási szerződést köt.
(4) A támogatás kifizetése a támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján történhet.
(5) A helyi védelem alatt álló művi érték tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy mentességben részesíthető, melyeknek mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. § Jelen rendelet 2018. október 1-jén lép hatályba.
23. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szentbalázs Község Önkormányzat Képviselő-testületének
a) a Szentbalázs helyi építési szabályzatáról szóló 15/2004. (XII.30.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdés c.) pontból a „A lakóépületek utcai homlokzatszélessége a 8,50 métert nem haladhatja meg (keresztszárny illetve "hajlított" ház az utcai homlokzatsíktól minimum 4,5 méterre építhető)” szövegrésze, 3. § (5) bekezdés d) pontja, 4. § (4) bekezdése, 6. § (7) bekezdése, 10. § (3) bekezdésből „.Az épületek tetőfedése - a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek - tárolók, állattartó épületek, stb. - alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.” szövegrésze, a 16. § (3) bekezdése, 17. §-a valamint a 2. melléklete,
b) a Szentbalázs Község helyi értékek védelmének szabályozásáról szóló 6/2001.(IX.26.) önkormányzati rendelet.
1. függelék7
2. függelék8
A bevezető a Szentbalázs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Szentbalázs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 12/A. alcímet (17/A. §-t) a Szentbalázs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 19. § a Szentbalázs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a Szentbalázs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Szentbalázs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. függeléket a Szentbalázs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. függeléket a Szentbalázs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 27.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.