Nemesbük község önkormányzata képviselő testületének 10/2018 (V.25..) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2023. 04. 28

Nemesbük község önkormányzata képviselő testületének 10/2018 (V.25..) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2023.04.28.

Nemesbük Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének és a partnerek kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. §1

2. Mellékletek

2. § Jelen rendelet mellékletei: 1.melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása, 2.melléklet: Helyi értékvédelem – helyi védett épületek, építmények listája, 3.melléklet: Településképi véleményezés – kérelem, 4.melléklet: Településképi bejelentés – kérelem.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Cégér: a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. § 1b. Pontjában meghatározott fogalom

b) Cégtábla: A cég nevét vagy egyéb adatait is feltüntető tábla.

c) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, és/vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

d) Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely a lakosság részére közérdekű információt biztosít.

e) Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas világító reklámberendezés

f) Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz vagy információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.

g) Megállító tábla: általában mozgatható, mobil hirdetőtábla, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató elé a közterületre kihelyezett egy vagy kétoldalú hirdető tábla.

h) Molinó:építményen vagy építmények illetve fák vagy oszlopok között kifeszített, rögzített írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó.

i) Útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű táblacsoport

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

4. A helyi védelem feladata, fajtái

4. § (1) A helyi védelem feladata:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes:

aa) településkarakter, településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac) településkép, utcaképek és látványok,

ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,

továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) Nemesbük község Önkormányzatának Képviselő-testülete jelen rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. melléklet szerint.

(3) Helyi egyedi védelem illeti bármely épület, építmény, köztárgy (közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti, szobor, emlékmű, díszkút és egyéb műtárgy továbbá utcabútor) egészét vagy meghatározott részét, amennyiben építészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti értelemben a település karaktere szempontjából meghatározó jelentőségű.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint a védettség megszüntetése

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot;

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását;

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, nyilvántartási számát. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását;

b) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;

b) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;

d) a védett érték magasabb védettséget kap.

(5) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket.

(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek is.

(2) A Képviselő-testület a 5. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés alapján e rendelettel illetve e rendelet módosításával - amennyiben települési főépítészt alkalmaz, akkor a települési főépítész szakvéleménye alapján - dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6 § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(4) A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy megszüntetés esetén a törlését.

(5) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

8. § (1) A védett érték megőrzése, jókarbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet a polgármesteri hivatalban.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/D. §-ában ismertetetteken túl a védett érték

a) jelenlegi és ha ismert, az egykori rendeltetését,

b) pontos helyét (utca, házszám, hrsz),

c) a védett érték állapotfelmérésének adatait,

d) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (korlátozás, támogatás),

e) egyéb adatokat, esetleges helyreállítási javaslatokat.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

8. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer

10. § (1) Az önkormányzat a jelen rendelet 2. számú mellékletében szereplő helyi védett épületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását segítheti támogatás formájában.

(2) A támogatás előirányzatát az Önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében – lehetőségeihez mérten - biztosítja.

(3) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

11. § (1) A jelen rendeletben előírt településképi követelmények alkalmazását és a helyi védett érték jókarbantartását, példaértékű felújítását az alábbi módon ösztönözheti az önkormányzat:

a) önkormányzati elismerést megszövegező tábla elhelyezése;

b) arculati verseny meghirdetése, lebonyolítása;

c) a megvalósult jó példa bemutatása a Településképi Arculati Kézikönyvben (annak módosításával);

d) adókedvezmény meghatározott időszakra;

e) pénzbeni díjazással, amennyiben erre az éves költségvetésben keretet biztosítanak.

(2) A pontos feltételekről – a pénzügyi lehetőségek függvényében a mindenkori költésvetésben dönt a Képviselő-testület.

9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12. § (1) A 2. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló épületek (továbbiakban: védett épület) hagyományos építészeti tömegét, tetőformáját meg kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait.

(2) A védett épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése során a védelem érdekében az épületek mai igényeknek megfelelő használatát biztosítani kell.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

a) a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén lehetőleg az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

(4) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét e rendelet hatályba lépését megelőzően az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(5) Helyi védelem alá helyezett épület esetében a tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

(6) Helyi védett épület bontására csak a védettség 5. § (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK, településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13. § (1) Az önkormányzat az 1. melléklet szerinti lehatárolással az alábbi településképi szempontból meghatározó területeket jelöli ki:

a) Ófalu

b) Hagyományos falusias karakterű lakóterület

c) Folyamatosan fejlődő településrész

d) Átalakuló, volt szőlőhegy

e) Külterület

(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül Nemesbük területén:

a) régészeti lelőhely területe,

b) országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó,

c) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

d) Kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület

e) Ex-lege védett láp

f) az Április utca kétoldali térfala.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

14. § (1) A 13. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott Ófalu településrészen az alábbi előírások érvényesek.

(2) Területi építészeti követelmények:

a) Új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

b) A hagyományos telekszerkezetű településrészeken új épület építése a kialakult állapothoz igazodva (az eredeti főépület helyén) ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra (általában északi) lehetséges.

c) (3) Egyedi építészeti követelmények:

d) Az épületek homlokzati felfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürke, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek, halvány zöld illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók, harsány színek nem használhatók.

e) az új vagy átépülő homlokzatok a kialakult homlokzat szerkesztési arányoknak és az alkalmazott építészeti díszítő elemek vonatkozásában illeszkedjenek a meglévő kialakult utcaképet alkotó formákhoz és anyaghasználathoz.

f) Csak magastetős lakóépület létesíthető, 35-45 fok közötti dőlésszöggel, tetőtér csak egy szintben létesíthető.

g) A tetőfedés anyaga hagyományos cserép lehet, vörös-barna színtartományban.

h) Tömör kerítés utcafronton nem építhető.

i) A telken elhelyezendő épületek építészeti kialakítása egymással összhangba legyen.

15. § (1) A 13. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott Hagyományos falusias karakterű lakóterület településrészen az alábbi előírások érvényesek.

(2) Területi építészeti követelmények:

a) Új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
b) A hagyományos telekszerkezetű településrészeken új épület építése a kialakult állapothoz igazodva ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra lehetséges.
c) (3) Egyedi építészeti követelmények:
d) Az épületek homlokzati felületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürke, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek, halvány zöld illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók, harsány színek nem használhatók.
e) A meglévő hagyományos homlokzatdíszítés lehetőség szerint megtartandó.
f) Csak magastetős lakóépület létesíthető, tetőtér csak egy szintben alakítható ki.
g) A tetőfedés anyaga elsősorban hagyományos cserép lehet, vörös-barna színtartományban, sötét tónusú kiselemes hatású fedés ill. bitumenes zsindely is alkalmazható.
h) Tömör kerítés utcafronton nem építhető.
1. A telken elhelyezendő épületek építészeti kialakítása egymással összhangba legyen.

16. § (1) A 13. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott Folyamatosan fejlődő településrészen az alábbi előírások érvényesek.

(2) Területi építészeti követelmények:

a) Új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

b) A hagyományos telekszerkezetű településrészeken új épület építése a kialakult állapothoz igazodva ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra lehetséges.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) A homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók.

b) Tetőtér csak egy szintben létesíthető.

c) A tetőfedés anyaga elsősorban hagyományos cserép lehet, vörös-barna színtartományban, sötét tónusú kiselemes hatású fedés ill. bitumenes zsindely is alkalmazható.

d) Tömör kerítés utcafronton nem építhető.

17. § (1) A 13. § (1) bekezdés d) pontban meghatározott Átalakuló, volt szőlőhegy településrészen az alábbi előírások érvényesek.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

a) Új épület építése a kialakult állapothoz illeszkedve lehetséges.

b) A homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók.

c) Tetőtér csak egy szintben létesíthető.

d) A tetőfedés anyaga elsősorban hagyományos cserép lehet, vörös-barna színtartományban, sötét tónusú kiselemes hatású fedés ill. bitumenes zsindely is alkalmazható.

e) Tömör kerítés utcafronton nem építhető.

18. § (1) A 13. § (1) bekezdés e) pontban meghatározott Külterület településrészen az alábbi előírások érvényesek:

(2) Mezőgazdasági területen kerítésként csak drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető.

(3) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;

b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén fasorokat, erdősávokat, azaz fás növényzetet kell telepíteni, illetve a vízfolyások mentén lévő galérianövényzetet meg kell őrizni;

c) a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők;

d) külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.

(4) Erdőterületen, mezőgazdasági területen csak tájba illeszkedő épület építhető.

12. Reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre vonatkozó településképi követelmények

19. § (1) A település területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése a termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges.

(2) A 13. § (2) bekezdésben felsorolt kiemelt területeken reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

(4) Funkcióváltásnál, homlokzat-felújításnál, kerítésépítésnél az elhelyezendő reklámtáblák, cégérek méretét és elhelyezését a homlokzattal, városképi látvánnyal együtt, összhangban kell kialakítani. Utólagos elhelyezésnél igazolni kell, hogy az elhelyezni kívánt táblák nem bontják meg a meglévő épület egységes városképét.

(5) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, a reklámfelület mérete maximum 1,0 m2 lehet.

(6) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építési telkeken önállóan, továbbá utcabútoron kerülhet kialakításra.

(7) Hideg színhőmérsékletű fényforrás (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség, fényreklám nem alkalmazható.

(8) Közterületen csak az önkormányzat által engedélyezett egységes megjelenésű hirdető és reklámberendezések létesíthetők.

(9) Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó, hirdető-berendezés, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.

(10) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania, valamint a felújítást követően az új településképi előírásoknak meg kell felelni.

(11) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú megállító tábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon,

(12) Építési reklámháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára.

(13) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó transzparens, hirdetmények elhelyezhetők közterületen illetve magán területen is.

(14) A Településszerkezeti terven lehatárolt mezőgazdasági és erdőterületen önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a) Közműlétesítmények lehetőleg terepszint alatt létesüljenek, de minden esetben takartan és a tájba illesztést szolgáló igényes kialakítással, színezéssel, növényzettel.

b) Antennatorony önálló építményként (nem épületben, kilátóban) a település belterületén illetve a 13. § (2) bekezdésben felsorolt területeken nem létesíthető.

c) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.

d) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat zínéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.

e) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény csak falazott burkolattal építhető.

f) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán csak műszakilag indokolt esetben helyezhető el.

g) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán lehetőleg takartan helyezhető el.

h) Az épületen napelem és napkollektor csak tetősíkban helyezhető el.

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területként csak a meglévő antennaépítmények vehetők igénybe.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

14. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció szabályai

21. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester – településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

15. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

22. § (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni

a) új lakó épület építése esetén ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő építési munkát is.

b) helyi védelem alatt álló épületek építési munkái esetében

(2) Amennyiben a szakmai konzultációra vázlatterv, vagy műszaki terv dokumentáció is benyújtásra kerül, vizsgálni kell, hogy annak tartalma megfelel-e a jelen rendeletben foglalt előírásoknak.

(3) A szakmai konzultációról a főépítész, vagy annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.

16. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

23. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyezési eljárást megelőzően az alábbi esetekben:

a) helyi védett épületeket érintő, építési engedélyhez kötött építési munkák esetében;

b) minden 200 m2 alapterületnél nagyobb épület elhelyezése esetében;

c) a település területén 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése esetén.

(3) A településképi vélemény a főépítész szakmai álláspontján alapul.

17. A településképi véleményezési eljárás szempontjai

24. § (1) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel és építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,

c) teljesíti-e a településképi szempontokkal kapcsolatos e rendeletben előírt tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

(2) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a határoló közterületekkel való kapcsolat vizsgálatával összefüggő részletes szempontok: az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.

18. A településképi véleményezési eljárás szabályai

25. § (1) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 3. melléklete szerinti papír alapú kérelem minta alapján terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.

(2) A véleményezési eljárás egyéb szabályait külön jogszabály tartalmazza.

19. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

26. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a) ha a meglévő lakórendeltetés megváltozása történik, illetve lakó rendeltetésre történő változtatás esetén.

b) a helyi védett épületen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek utcafronti kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cég- és címtábla, információs berendezés elhelyezése esetén.

c) reklám, reklámhordozó, cégreklám elhelyezése esetén.

20. A településképi bejelentési eljárás szabályai

27. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul, a bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 4. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.

VI. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

21. A településképi követelmények megszegésének esetei

28. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:

a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,

b) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak megszegése,

c) a településképi bejelentési eljárás elmulasztása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a polgármester felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

22. A településképi kötelezési eljárás szabályai

29. § (1) Az önkormányzat polgármestere - a 28. § (2) bekezdése szerinti határidő eredménytelen letelte után - a 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11. § (2) bekezdése szerint a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

(2) A polgármester a településképi rendeletben a 28. § (1) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése esetére e magatartás elkövetőjével szemben településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege:

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000 - 500.000,- forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000 - 800.000,- forint,

c) az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén 100.000 - 1.000.000.-forint,

d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően esetén 100.000 - 1.000.000,- forint,

e) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 100.000,- 1.000.000,- forint.

f) elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak a 28. § (2) bekezdés szerinti felhívástól számított 30 napon belül el kell távolítani, ennek elmulasztása esetén 20.000 - 500.000,- forint.

g) a bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

(3) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 12/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet.

1. függelék a 10/2018. (V. 25.) önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK NEMESBÜKÖN
Régészeti területtel érintett telkek:

Lelőhely neve

Azonosító

Hrsz. szerinti kiterjedés

Mihályházi-hegy (Miházi-hegy)

10870

4376/3, 4369, 4376/1, 4374, 4373, 4372/1, 891, 965, 966, 963/1, 964, 963/2, 955, 959, 962, 885/8, 960/1, 885/7, 885/10, 885/9, 885/2, 960/2, 885/11, 945, 946, 944, 949, 948, 947

Pincesor 240. sz. (Szabó Béla kertje)

10871

1026, 730/2, 730/1, 725, 726, 727, 728, 729

Öreg-hegy (Tóth Sándor volt földje)

10872

1026, 715, 714/1, 714/2

Pusztai-gödör

10873

094/13, 1138, 094/2, 094/4, 094/3

Plébánia

10874

330/1, 331/1, 332/1, 332/2, 313, 329, 312, 331/2, 330/2, 333/1, 310, 311, 307, 309, 47, 48,

Zala-menti dombhát Észak

65022

077/12

Zala-menti dombhát Dél

65032

077/12, 077/13

Köszvényes-patak jobb partja

65038

094/5

1. Műemlék telke, műemléki környezet, régészeti lelőhelyek (2017 decemberi adatszolgáltatás)
2. Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó, Natura 2000 területek, Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
(a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján)

2. függelék a 10/2018. (V. 25.) önkormányzati rendelethez

Telepítésre ajánlott honos fa- és cserjefajok (A Balatoni NP Igazgatósága adatszolgáltatása alapján)


Latin elnevezés


Magyar elnevezés


Lombos fák

Acer campestre

Mezei juhar

Acer platanoides

Korai juhar

Acer tataricum

Tatárjuhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa

Enyves éger, mézgás éger

Betula pendula

Közönséges nyír

Carpinus betulus

Közönséges gyertyán

Castanea sativa

Szelídgesztenye

Cerasus avium (Prunus avium)

Vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

Sajmeggy

Fraxinus excelsior

Magas kőris

Fraxinus ornus

Virágos kőris

Juglans regia

Közönséges dió

Malus sylvestris

Vadalma

Padus avium

Zelnicemeggy, májusfa

Populus alba

Fehér nyár

Populus tremula

Rezgő nyár

Pyrus pyraster

Vadkörte, vackor

Quercus cerris

Csertölgy

Quercus pubescens

Molyhos tölgy

Quercus robur

Kocsányos tölgy

Salix alba

Fehér fűz

Sorbus aria

Lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

Madárberkenye

Sorbus domestica

Házi berkenye

Tilia cordata

Kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

Nagylevelű hárs

Ulmus minor (U. campestris)

Mezei szil


Lombos cserjék

Amygdalus nana

Törpe mandula

Artemisia alba

Sziklai üröm

Berberis vulgaris

Közönséges borbolya

Cornus mas

Húsos som

Cornus sanguinea

Veresgyűrű som

Corylus avellana

Közönséges mogyoró

Cotinus coggygria

Cserszömörce

Crataegus monogyna

Egybibés galagonya

Cytisus nigricans

Fürtös zanót

Erica carnea

Alpesi erika

Euonymus europaeus

Csíkos kecskerágó

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

Kutyabenge

Hedera helix

Közönséges borostyán

Ligustrum vulgáre

Közönséges fagyal

Lonicera caprifolium

Jerikói lonc

Lonicera xylosteum

Ükörke lonc, ükörke

Prunus spinosa

Kökény

Rhamnus catharticus

Varjútövis (benge)

Ribes alpinum

Havasi ribiszke

Rosa canina

Gyepűrózsa

Salix caprea

Kecskefűz

Sambucus nigra

Fekete bodza

Sarothamnus scoparius (Cytisus scoparius)

Seprőzanót

Spiraea media

Szirti gyöngyvessző

Spiraea salicifolia

Fűzlevelű gyöngyvessző

Viburnum lantana

Ostorménfa

Viburnum opulus

Kányabangita

Vitis sylvestris

Ligeti szőlő

A felsorolt honos növényzet a művelés alatt álló mezőgazdasági területek (szántó, szőlő stb.) és lakótelkek növényzetének (gyümölcsfák, veteményes- és díszkert) kiegészítésére szolgál, valamint a települési zöldfelületek, közparkok, kül- és belterületi fasorok, facsoportok és cserjesávok telepítésére.

AZ INVÁZIÓS NÖVÉNYEK LISTÁJA
az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának
és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján
A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.
A listában szereplő növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

Borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

Kaliforniai tündérhínár

Cabomba caroliniana

Vízijácint

Eichhornia crassipes

Perzsa medvetalp

Heracleum persicum

Sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

Hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

Fodros átokhínár

Lagarosiphon major

Nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

Sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

Sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

Közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

Keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

Ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

Kudzu nyílgyökér

Pueraria montana var. lobata

Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:

Magyar név

Tudományos név

Közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

Vékonylevelű átokhínár

Elodea nuttallii

Bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

Felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

Kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

Óriásrebarbara

Gunnera tinctoria

Tollborzfű

Pennisetum setaceum

Alternanthera philoxeroides

Microstegium vimineum

a növényvédelmi tevékenységről
A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).

1. melléklet a 10/2018. (V. 25.) önkormányzati rendelethez

Településkép-védelmi szempontból meghatározó területek lehatárolása

1.

null

2. melléklet a 10/2018. (V. 25.) önkormányzati rendelethez2

Helyi értékvédelem – helyi védett épületek listája

1. Önkormányzati hivatal Petőfi u. 1. (330/1 hrsz. )

2. Sportöltöző ( 1191 hrsz.)

3. Művelődési Ház Rákóczi u. 62. ( 60 hrsz.)

4. Orvosi rendelő Rákóczi u. 59. (289 hrsz.)

5. Ravatalozó Mártírok u. ( 85 hrsz.)

6. Római katolikus templom és plébánia Petőfi u. 1. (330/2 hrsz.)

7. Óvoda Rákóczi u. 28. (16 hrsz.)

8. Köszvényes patak feletti híd

9. Lakóház-gazdasági épület Április utca 49. (203/3 hrsz)

3. melléklet a 10/2018. (V. 25.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM Településképi véleményezési eljáráshoz

1. Kérelmező/építtető neve:……………………………………………………………………. …………………..

2. Kérelmező/építtető címe: …………………………………...........................................................................

3. Levelezési cím: …………………………………………………………………………………………………….

4. A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye: ……………………………………………..

5. Az érintett telek helyrajzi száma:…………………………………………………………………………………

5a. Melléklet: Építészeti műszaki tervdokumentáció, a építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,

b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),

c) reklámelhelyezés ábrázolása,

d) rendeltetés meghatározása, valamint

e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.

5b. A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíralapon kell benyújtani, a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt papír és elektronikus formában kell biztosítani.

5c. Alulírott, kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.

5d. Tájékoztatás: A polgármester a döntését a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül küldi meg a kérelmező nevére és címére. A polgármester véleményében:

a) engedélyezésre - feltétellel vagy anélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy a tervezett építési tevékenység nem felel meg az e rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

c) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

4. melléklet a 10/2018. (V. 25.) önkormányzati rendelethez

Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz

1. Bejelentő neve:……………………………………………………………………. …………………..

2. Bejelentő címe: …………………………………...........................................................................

3. Levelezési cím: …………………………………………………………………………………………………….

4. A bejelentéssel érintett ingatlan helye: ……………………………………………..

5. Az érintett telek helyrajzi száma:…………………………………………………………………………………

Melléklet:

5a. Építészeti műszaki tervdokumentáció, az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,

b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),

c) reklámelhelyezés ábrázolása,

d) rendeltetés meghatározása, valamint

e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.

5b. A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíralapon kell benyújtani, a fenti dokumentációt papír és elektronikus formában kell biztosítani.

5c. Alulírott, kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjen.

5d. Tájékoztatás: A polgármester a döntését a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül küldi meg a bejelentő nevére és címére. A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást kikötéssel vagy anélkül tudomásul veszi, megtiltja vagy a bejelentés tudomásul vételét megtagadja.

1

Hatályon kívül helyezte 7/2019.(V.7.) ÖR

2

A 2. melléklet a Nemesbük Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.