Zalalövő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2018. (VI.21.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 2/2015.(II.17.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2018. 07. 06- 2018. 07. 06Zalalövő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2018. (VI.21.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 2/2015.(II.17.) önkormányzati rendelet módosításáról
2018-07-06-tól 2018-07-07-ig
Zalalövő Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alkalmazásával, az abban megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a helyi építési szabályzatról szóló 2/2015.(II.17.) önkormányzati rendelete módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:
1. §
A helyi építési szabályzat 4. § az alábbiak szerint módosul:
3. Építészeti értékek országos védelme
(1) A település területén található kiemelten védett és általános vedelem hatálya alá tartozó régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli, a védettséggel érintett területek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.
(2) A 21274 azonosítási számú ’Belterület’ elnevezésű, valamint a 39795 azonosítási számú ’Vár’ elnevezésű kiemelten védett régészeti lelőhely egyedileg védett régészeti terület. A település területén található további régészeti lelőhely általános védelemmel rendelkezik.
(3) Építés illetve a területet földmunkával érintő beavatkozások során a szabályozási terven jelölt régészeti területeken a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi Törvény és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.
(4) Az országos műemléki védettséggel rendelkező épületek és építmények listáját a 2. függelék tartalmazza. A műemlékek környezetében a szabályozási tervben jelölt, a 3. függelék szerinti területek a műemlék környezetét alkotják.
(5) A műemléki környezet területén épületet átalakítani, bővíteni, új épületet építeni csak a környezet műemléki jellegének figyelembevételével és megtartásával, ahhoz illeszkedően lehet. A műemléki templomok, a Nepomuki Szt. János szobor műemléki környezetében az épületeket tagolatlan épülettömeggel, 35-40° hajlásszögű szimmetrikus magastetővel lehet kialakítani. A tetőhéjazat anyaga piros színű natúr agyagcserép lehet. A homlokzatot a lábazat felett vakolattal kell kialakítani, melynek színezésénél a földfestékek pasztell színárnyalatai használhatók.
2. §
A helyi építési szabályzat 6. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
(1) A beépítésre szánt területeken az utak mentén legalább egyoldali fasort kell telepíteni.
(2) A szabályozási terven jelölt Natura 2000 területeken a mezőgazdasági ingatlanok a kezelési irányelveknek megfelelően történő, oly módon és ütemben történő használata megengedett, amely nem haladja meg megújuló képességüket, és nem vezet a biológiai sokféleség csökkentéséhez. Ezen területeken történő tevékenységek végzéséhez az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságnak engedélye szükséges. A Natura 2000 védettségű területen építményt elhelyezni az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendeletben meghatározottak figyelembevételével lehet.
3. §
A helyi építési szabályzat 19. § (3) bekezdésében az „Lf-2” övezet normatív szabályozása az alábbiak szerint módosul:
(3) Az „Lf” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
A | B | C | D | |
Lf-1 | Lf-2 | Lf-3 | ||
1. | Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | 20m, 1000 m2, a tömböt megosztó övezethatár szerinti telekosztás esetében nem korlátozott | 20m, 1000 m2 | 30m, 3000m2 |
2. | Beépíthető legkisebb telek területe | kialakult | kialakult | kialakult |
3. | beépítési mód: | Oldalhatáron álló | Oldalhatáron álló | Oldalhatáron álló |
4. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 500 m2 telekterületig 30 %, 500-1000 m2 feletti területre vetítetten 20 %, 1000 m2 feletti területre vetítetten 10 % | 25 % | 10 % |
5. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 6,0 m Épületmagasság: 5,0 m Különálló gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 7,5 m | Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 5,5 m Különálló gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 7,5 m | Lakóépület és azzal egybeépített gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 6,5 m Épületmagasság: 5,5 m Különálló gazdasági épület esetén: Homlokzatmagasság: 7,5 m Épületmagasság: 7,5 m |
6. | Oldalkert legkisebb mértéke | 14 m-nél szűkebb telek esetén 4,0 m, 14 m-nél szélesebb telek esetén 5,0 m | 14 m-nél szűkebb telek esetén 5,0 m, 14 m-nél szélesebb telek esetén 6,0 m | 6,0 m |
7.. | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | 40 % | 50 % | 70 % |
4. §
A helyi építési szabályzat 33. § -a az alábbiak szerint módosul:
(4) Az Má-4 jelű általános mezőgazdasági területen a növénytermesztéssel, az állattartással és állattenyésztéssel, halászattal kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az övezetben nem helyezhető el az előzőkhöz kapcsolódó feldolgozó, árusító építmények, lakóépület és birtokközpont. Az övezetben építményt elhelyezni a táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírásokról szóló 6. § (2) bekezdés szerint lehet.
(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken, az így létrehozott birtokközpont területén is kihasználható, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti.
(6) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
A | B | C | D | |||
1. | Má-1, Má-2, Má-3 | Má-4 | Má-5 | |||
2. | szántó, legelő, rét, gyümölcsös | Szőlő | Birtokközpont | |||
3. | Kialakítható legkisebb telek terület | 3000 m2 | 3000 m2 | 2 ha | 3000 m2 | 3000 m2 |
4. | Kialakítható legkisebb telekszélesség | 20 m | 20 m | 50 m | Nem korlátozott | 20 m |
5. | Beépíthető legkisebb telek területe | 2 ha | 3000 m2 | 2 ha | 1 ha | 3000 m2, Lakóépület építésekor szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 |
6. | Beépítési mód: | Szabadon álló | Szabadon álló | Szabadon álló | Szabadon álló | Szabadon álló |
7. | Megengedett legnagyobb beépítettség | 3%, Lakóépület esetén a telek területének 1,5 %-a | Művelt telek esetében 3%, Lakóépület esetén a telek területének 1,5 %-a | birtok összterületének 3%-a, telek területének 20%-a | 1,5 % | 3%, Lakóépület esetén a telek területének 1,5 %-a |
8. | A megengedett legnagyobb beépítési magasság | Homlokzat-magasság: 7,5 m, Épület-magasság: 7,5 m | Homlokzat-magasság: 7,5 m, Épület-magasság: 7,5 m | Homlokzat-magasság: 7,5 m, Épület-magasság: 7,5 m | Homlokzatmagasság: 7,5 m, Épületmagasság: 7,5 m | Homlokzat-magasság: 7,5 m, Épület-magasság: 7,5 m |
5. §
(1) E rendelet 2018. július 6-án lép hatályba és a hatályba lépést követő napon hatályát veszti. Előírásait a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a hirdetőtáblán való kifüggesztés útján gondoskodik.
Pintér Antal polgármester | Vigh-Tardi Valéria jegyző |