Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. §

(1) Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 24/2016. (XII. 9.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Szabályozási Terven környezet- és természetvédelmi-, értékvédelmi szempontból jelölt területek telkein, valamint a Duna-parti, illetve a Nemeskéri erdővel határos telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fák és cserjék fajtáiból lehet választani (az F-5. sz. függelék figyelembevételével).”

(2) Az R. 47. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) az SZT-n speciálisan meghatározott beültetési kötelezettségű telkeken a kötelezőzöldfelület legalább 80 %-át fásítani kell, a minimális zöldfelület 50%-át egybefüggő zöldfelületként kell kialakítani,”

2. §

(1) Az R. 3. §- a következő l) és o) ponttal egészül ki:

l) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy építményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza.

o) Tömör kerítés: Olyan kerítés, mely falazott és a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

(2) Az R. a következő 7. §-al egészül ki:

7. § (1) Parabola antenna az utcafronti homlokzaton nem helyezhető el.

(2) Klíma berendezés kültéri egysége az utcafronti homlokzaton nem helyezhető el.

(3) Égéstermék elvezetésére homlokzaton szerelt kémény nem alakítható ki.

(3) Az R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

1. A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek - a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. Természetvédelmi területeken kizárólag a kezelési terv előírásai alapján lehet bármilyen tevékenységet folytatni. Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(4) Az R. 11. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

(7) Az országos közutak mentén, a közút telkén, a vasút mentén, azok építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából ültetési tervben meghatározott módon fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepítendő. Az ültetési tervet önkormányzati hivatal jegyzője hagyja jóvá.

(5) Az R. 14. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) A helyi védett területeken művelési ág megváltoztatása, egyéb tevékenység, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása alapján történhet / valósítható meg.

(6) Az R. 16. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

(2) Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

(7) Az R. 23. § a következő (4) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

(4) Védett természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(7) Védőzöld sávok, véderdő sávok telepítésénél több szintű növényállományt kell kialakítani.

(8) Az R. 31.§ a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

(5) Az épületek valamennyi homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét - a kezelhetőség biztosításával -az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani.

(9) Az R. 35. § a következő (1)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

(1) Új beépítésre szánt területen új (120 kV-os nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukciója csak földkábeles elhelyezéssel szabad. Amennyiben a föld alatti elhelyezésnek akadálya van, a föld feletti vezetékek rekonstrukciója során a vezetékeket közös oszlopsorra kell helyezni.

(2) Meglévő beépített területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat. A villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési/hírközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, építésekor, valamint a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.

(4) Reklám- és térvilágítással ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(5) A vasút és a Duna közötti területen új (120 kV-os nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózat építésekor, valamint a meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukciója esetén az oszlopokat zöld, pörgetett villanyoszlopokra kell cserélni. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból, belterületen a transzformátorállomás átépítése, valamint beépítésre szánt területen új transzformátorállomás létesítése csak ún. házas trafó építésével lehetséges.

(10) Az R. a következő 37. §-al egészül ki:

37. § (1) Új beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, és utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési távközlési/hírközlési hálózatot létesíteni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel lehet. Ahol a földfeletti vezetés fennmarad, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a távközlési/hírközlési szabadvezetéket, a villamos energia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(2) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes hírközlési távközlési/hírközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat. A távközlési/hírközlési szabadvezetéket, a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(11) Az R. 40. § a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

(1) A város területén magasépítmény nem helyezhető el, kivétel az antennatorony, víztorony, kilátó, harangtorony, amelynek magassága maximum 40 méter lehet.

(12) Az R. 41. § a következő (1)-(5) , (7)-(10) és (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

(1) Homlokvonali kerítést létesíteni azzal a megkötéssel lehet, hogy

1. saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon készülhet,
2. a homlokvonali kerítések nem lehetnek tömör kerítések, a Pesti út, az Ady Endre út, és a Duna út, Pesti út és a vasút közötti szakasza melletti kerítések kivételével. Az áttörtség legalább 50%-os legyen, a kerítés tömör szakasza az utcafront 50%-áig terjedhet ki.
3. a Pesti út az Ady Endre út, és a Duna út, Pesti út és a vasút közötti szakasza melletti tömör kerítések homlokzati töréssel készülhetnek, az 1,5 m hosszúságot meghaladó a tömör kerítésszakaszokban legyen egy minimum 0,5 m2-t meghaladó méretű összefüggő áttörés (pl. átlátható rácsos felület). Az áttörés minimális mértéke a teljes kerítés méretének 10%-a.
   

(2) A kerítések magassága legfeljebb 1,8 m lehet, a nem homlokvonali kerítések legalább 50%-os áttörtséggel készülhetnek, ettől eltérni csak településképi bejelentés alapján lehet.

(3) A külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel, vagy élő-sövénnyel szabad elválasztani.

(4) A kerítés anyaga nem lehet nádszövet, vagy hullámlemez.

(5) Utcavonali kerítés mellett, egyéb előírások betartásával fedett kapubejárat vagy gépkocsi beálló csak a kerítéssel összeépítetten létesíthető, maximum 15 m2 felületű lehet, (3x5 m), anyaga a kerítés anyagához illeszkedjen. A tető a közterület fölé maximum 50 cm-re lóghat ki minimum 2 m magasan.

(7) Az Lke-1 építési övezetben az utcai és oldalkerítéseknek minimum 70%-ban áttörtnek kell lennie

(8) Az Lke-6 – Lke-9 és Vt-2 – Vt-5 építési övezetekben az utcai kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet, anyaga csak természetes anyagú kő, fa, tégla, kovácsolt vas lehet, a lábazat maximum 40 cm lehet, a kerítésnek minimum 50 %-ban áttörtnek kell lennie.

(9) Az Lke-6 – Lke-9 és Vt-2 – Vt-5 építési övezetekben a telkek egyéb határvonalain és telken belül 1,8 m-nél magasabb kerítés nem létesíthető, a külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel, vagy élősövénnyel szabad elválasztani

(10) A Különleges oktatási intézmények építési övezetekben, a vízjárta területeken a Duna felőli kerítés csak lábazat nélküli, rácsos, vagy fonatos lehet.

(12) Birtokközpont kialakítása esetén kizárólag a birtokközpont telke keríthető be.

(13) A birtokközpont telke lekerítése esetén, a maximum 1,8 m magas kerítés csak áttört lehet.

(13) Az R. 42.§ a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) Meglévő támfalban támfallétesítmény csak az esetben létesíthető, ha annak magassága nem változik, illetve az eredetihez képest városképi, illetve környezeti illeszkedés érdekében legfeljebb 0,5 m-rel növekszik.

(14) Az R. 45.§ a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

(2) Úszómű (állóhajó) elhelyezéséhez előzetes sziluett vizsgálatot kell végezni, amellyel igazolni kell a környezethez illeszkedést.

(15) Az R. 47. § (2) bekezdés a következő ab) alponttal egészül ki:

         ab) a városképi illeszkedés biztosított,

(16) Az R. 47.§ a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) Épületek külső megjelenése:

a) több rendeltetési egységből álló épület homlokzati kialakítása, színezése, tetőszerkezete és –héjalása csak egységes megjelenésű lehe,

b) belterületen a gazdasági övezeteket kivéve tilos hullámlemez tetőhéjalás alkalmazása.

(17) Az R. 47.§ (4) bekezdés a következő b) ponttal egészül ki:

b) a városképi illeszkedés valamint a bővítés utáni állapot egységes megjelenése biztosított,

(18) Az R. 47.§ (6) bekezdés a következő a)-c) pontokkal egészül ki:

a) utcai homlokzaton nem helyezhető el:

aa) klímaberendezés kültéri egysége,

ab)            parabolaantenna,

b) a kerítéstől számított 2,6 m távolságon belül nem helyezhető el a klímaberendezés kültéri egysége,

c) kémények, szellőzők: A tüzelőberendezések füstgázát a tetősík fölé kell kivezetni. Külső falon nem helyezhető el szerelt kémény vagy szellőzőcsatorna,

(19) Az R. 47. § (7) bekezdés a következő c) és d) pontokkal egészül ki:

c) 30%-nál nagyobb kötelező zöldfelületi arány meghatározása esetén a kialakítandó zöldfelület legalább 35 %-át fásítani kell,

d) 30%, vagy annál kisebb kötelező zöldfelület arány meghatározása esetén a kialakítandó zöldfelület legalább 50 %- át fásítani kell,

(20) Az R. 47.§ a következő (10) bekezdés egészül ki:

(10) Oldalhatáron tömör fallal rendelkező, jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi, meglévő épülethez ugyanolyan rendeltetésű épület ikresen csatlakoztatható, amennyiben az épület az egyéb építési jogszabályok betartásával megépíthető és a két épület külsőleg egy szabadon álló épület képét mutatja. Homlokzatképzésük, színezésük, tetőszerkezetük csak egységes kialakítású lehet. Magastetős kialakítás esetén a két épület eresz- és gerincmagasságának, lapostető esetén a két épület párkánymagasságának meg kell egyeznie. A két épület tartószerkezetének egymástól függetlennek kell lennie, a csatlakozásnál mindkét épület szomszéd felőli csatlakozásánál önhordó tömör térelhatároló falat kell építeni. Amennyiben a telek 16 méter vagy annál szélesebb, főépület nem csatlakozhat ikresen a szomszédos épülethez, kivéve a meglévő ikres beépítéseket. A meglévő ikres beépítések megtartandók.

(21) Az R. 49. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(6) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben az építmények, épületek legmagasabb pontja az egyes építési övezetekben meghatározott épületmagasságnál legfeljebb 4 m-rel lehet magasabb.

(22) Az R. 57.§ a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

(6)  Építmény homlokzatán a mesterséges szellőzés és égéstermék kivezetés berendezései nem helyezhetők el. Légkondicionáló berendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem
helyezhető el.

(7) Többlakásos lakóépület esetén az épület homlokzati kialakításának anyagában és színében egységes megjelenést kell biztosítani. Az utcai kerítésnek több tulajdonos esetén is teljes hosszában egységes megjelenést kell biztosítani.

(23) Az R. 64. § a következő (5) és (10) bekezdésekkel egészül ki:

(5) Az Lf építési övezetben az épületek csak magastetősek lehetnek, a tető hajlásszöge 30-45O közötti lehet.

(10) A falusias lakóterület építési övezeteiben az építmények, épületek legmagasabb pontja az egyes építési övezetekben meghatározott épületmagasságnál legfeljebb 4 m-rel lehet magasabb.

(24) Az R. 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

(2) Az övezetben a lakások hasznos alapterülete nem lehet kisebb 50 m2-nél. Az épületek hossza 25 méternél hosszabb nem lehet, kivéve a Vt-3 övezetet.

(25) Az R. 65. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(6) Az övezetekben elhelyezésre kerülő épületeken magastetőt kell alkalmazni. A tető hajlásszöge 20-45º közötti lehet, a manzárdtetők kivételével.

(26) Az R. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

(3) Az építési övezetben a megengedett maximális szintszám F+TT, az utcai homlokzat maximum 30%-áig emeleti kiemelés megengedett.

(27) Az R. 66. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kerül:

(4) Sorházi egységek csak egységes terv alapján, egy időben építhetők, véghomlokzat tűzfal nem lehet.

(28) Az R. 67. § a következő (4), (5), (9), (10) és (13) bekezdésekkel egészül ki:

(4) Az elhelyezésre kerülő épületek fő méreteinek a meghatározásakor a szomszédos épületek szélességére, magasságára, geometriai formájára, arányaira tekintettel kell lenni.

(5) Az övezetekben az épületek csak magastetősek lehetnek, a tető hajlásszöge 20-45O közötti lehet, a szomszédos beépítéshez igazodva. Az épületek tető héjalásánál, a hullámlemez, vagy hullámprofilú tetőhéjalás használata tilos.

(9) Építmény homlokzatán a mesterséges szellőzés és égéstermék kivezetés berendezései nem helyezhetők el. Légkondicionáló berendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

(10) Többlakásos lakóépület esetén az épület homlokzati kialakításának anyagában és színében egységes megjelenést kell biztosítani. Az utcai kerítésnek több tulajdonos esetén is teljes hosszában egységes megjelenést kell biztosítani. 

(13) Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), csak a kerítéssel egybeépítve helyezhető el.

(29) Az R. 84. § a következő (5) és (9) bekezdésekkel egészül ki:

(5) Az üdülőépületeken kizárólag magastető alkalmazható. A tető hajlásszöge legfeljebb 45o lehet, a manzárdtető kivételével.

(9) Az üdülőépületeken kizárólag magastető alkalmazható. A tető hajlásszöge legfeljebb 45o lehet, a manzárdtető kivételével.

(30 )Az R. 95. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

(2) A vízjárta területen a Duna felőli kerítés csak lábazat nélküli, rácsos, vagy fonatos lehet.

(31) Az R. 96. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) Az övezetekben elhelyezésre kerülő épületeken magastetőt kell alkalmazni. A tető hajlásszöge 20-45º között választható meg, a kiegészítő létesítmények (pl. sportcsarnok) kivételével.

(32) Az R. 97.§ a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) Az övezetekben elhelyezésre kerülő épületeken magastetőt kell alkalmazni. A tető hajlásszöge 20-45º között választható meg.

(33) Az R. 101. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) A vízjárta területeken a Duna felőli kerítés csak lábazat nélküli, rácsos, vagy fonatos lehet.

(34) Az R. 105. § a követekző (9) és (10) bekezdésekkel egészül ki:

(9) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.

(10) A telken belüli parkolókat fásítva kell kialakítani: 4 parkolóhelyenként 1 közepes lombkoronájú fa telepítendő.

(35)  Az R. 106. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

(8) Zöldterületet - közparkot, közkertet - illetve díszteret kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

(36) Az R. 107. § a következő (2) és (4) bekezdésekkel egészül ki:

(2) Az övezet telkein létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 20-45 fok között választható meg.

(4) A Duna menti közpark sávban biztosítani kell a természetszerű növényzet fenntartását, védelmét, a burkolatok, parkberendezési tárgyak természetes anyagok felhasználásával létesíthetők.

(37) Az R. 108. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

(2) Az övezet telkein létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 20-45 fok között választható meg.

(38) Az R. 115. § a következő (5) és (8) bekezdésekkel egészül ki:

(5) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes vagy természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel magasabban lehet.

(8) Az épületek csak magastetős kialakításúak lehetnek. A tető tetőhajlásszöge 25-45o között választható meg.

(39) Az R. 116. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(4) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból szükséges effektív magassága legfeljebb kétszeresen haladhatja meg.

(40) Az R. 117. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

(5) Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból szükséges effektív magassága legfeljebb kétszeresen haladhatja meg.

(41) Az R. 122. § (5) bekezdés a következő b) ponttal egészül ki::

b) magastető alakítandó ki: 20-45o közötti tetőhajlással, cserép- vagy természetes anyagú fedéssel,

(42) Az R. 127. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) A Kb-Kt övezet telkein létesíthető épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 20-45 fok között választható meg.

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

                  Markó József                                                             dr. Szinay József

                   polgármester                                                              címzetes főjegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Gödi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2018. március 23. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.

                                                                                                     dr. Szinay József

                                                                                                    címzetes főjegyző