1. § (1) A helyi településképi rendelet célja Gyarmat épített környezetének és természeti örökségének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása, a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

2. § (1) E rendelet hatálya Gyarmat község teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § (1) E rendelet előírásait a hatályban levő Helyi Építési Szabályzattal, a Településképi Arculati Kézikönyvvel és a településrendezési eszközökkel együttesen kell alkalmazni.

4. § E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:

5. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek, a táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növényegyüttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(4) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

6. §² (1) Helyileg védetté történő nyilvánításra, valamint annak megszüntetésére javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezés és megszüntetés szakmai előkészítése Gyarmat község települési főépítészének (továbbiakban: főépítész) feladata.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez indokolt esetben be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően szakértők véleményét.

(3) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezheti az arra érdemesnek talált épületeket, építményeket, azok tulajdoni viszonyaitól függetlenül.

(4) A védetté nyilvánítás előtt a tulajdonost tájékoztatni kell, aki 15 napon belül írásban észrevételt tehet.

(5) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszűnésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(6) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános.

8. § (1) A helyi területi védelem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Tr.) 23/C. § (3) bekezdésében helyi területi védelemként meghatározott helyi értékekre terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem a Tr. 23/C. § (4) bekezdésében helyi egyedi védelemként meghatározott értékekre terjedhet ki.

(2a)³ Az önkormányzat helyi egyedi vagy területi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott helyi értékeket

(3)⁴

9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti, természeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Azon tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

(3) A védett érték településképbe illő esztétikus fenntartása, gondozása és jókarbantartása a mindenkori tulajdonos, vagyonkezelő feladata.

9/A. §⁵ (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(4) A védett épületet vagy építményt – ha a védelem az építmény egészére terjed ki - meg kell jelölni „Helyi védelem alatt álló” táblával. A táblák elkészíttetéséről a jegyző, elhelyezéséről és fenntartásáról az ingatlan-tulajdonos gondoskodik.

10. § (1) Gyarmat település településképi szempontból meghatározó területei az 5. számú melléklet szerinti

(2) A 7. sz. melléklet szerinti ökológiai és tájképi szempontból fontos területek:

11. § (1) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) Előkertben az utcavonalon kerítés legfeljebb 2 m magasságig építhető.

(3) Tömör kerítést az utcai telekhatáron a lakóépület homlokzati részei előtt Gyarmat község egész területén építeni szigorúan tilos.

(4) Lapos tetős lakóépületet épületet Gyarmat község egész területén építeni szigorúan tilos.

(5) Kerítés egyéb övezeti előírás hiányában közterület határán 180 cm magasságig építhető, legfeljebb 60 cm lábazattal, a kapuépítmény legmagasabb pontja 2 m lehet. A kerítés magasságát a szomszédos meglevő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. A kerítésnek 70 %-ban áttörtnek kell lennie.

(6) A kerítés anyaga nem lehet fémlemez, hullámlemez, felületkezelés nélküli nyersbeton, zsalukő.

(7) A településképi szenpontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére csak a hatályos jogszabályoknak megfelelően szabad épületet építeni, azok alapvetően beépítésre nem szánt területek.

12. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell, különösen

14. § (1) Épület közterületről látható homlokzatán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó vagy egyéb tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cégér, cégtábla, cégfelirat) létesíthető. Kerítésen, tetőfelületen - gazdasági terület kivételével - vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el és nem haladhatja meg a homlokzat felületének 10 százalékát.

(3) Cégér maximális mérete 70 × 70 cm lehet.

(4) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla, vagy cégfelirat nem helyezhető el.

(5) Az (1) bekezdés szerinti cégér, cégtábla, cégfelirat csak káprázatmentes kialakítású lehet, futófény nem alkalmazható.

(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott felület 25%-át.

15. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket, napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

16. § (1) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható

17. § (1) A településen található védett fasorokat meg kell őrizni, a hiányzó egyedeket pótolni kell. (2) A zöldfelületeken legalább 20%-ban olyan magasra növő fákat kell ültetni, hogy a megengedett legnagyobb építménymagasságú épületeket a kifejlett egyedek lombkoronaszintje meghaladja.

(1a) Saroktelek esetén a takaró növényzetet a közterületen úgy kell telepíteni, hogy az ne zavarja a kilátást a járművel közlekedők számára.

18. § (1) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell előnyben részesíteni, olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott terület és környezet funkciójával. Inváziós növényfajokat telepíteni tilos az idegenhonos növényfajok terjedésének megelőzése céljából! A telepítésre javasolt növények listáját az 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Közterületen faültetéshez, járda, gépkocsibehajtó építéséhez, burkolat elhelyezéséhez a közterület tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

19. § (1) Meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani a helyi egyedi védelem tárgyának a védettség alapját jelentő, az értékvizsgálat szerinti értékét képező

(2) Helyi védettségű építészeti örökség telkén az értékes növényzetet meg kell tartani.

20. § (1) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületet bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(2) Kisebb mértékű bővítés, átalakítás esetén az új hozzátétel homlokzata a korabeli állapot ismétlésével, analógiák alapján is kialakítható, amennyiben az harmonikus összképet eredményez.

(3) Jelentős bővítés esetén az új hozzátétel homlokzata korunk építészeti eszközeivel alakítható, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi védettségű építészeti értékkel összhangban áll.

21. § (1) Helyi védelem alá helyezett épületen utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a roló tokja nem látható módon van elhelyezve.

(2) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

22. § (1) A védett épületek színezését a szomszédos épületek színezésének figyelembevételével, azzal harmonizálóan lehet megtervezni. Ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.

23. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett épület belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló elvek és szabályok betartása mellett megengedett.

(2) Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílusidegen módon eltérő megjelenésűvé alakították át, (pl. felületképzés, tagozatok, nyílászárók mérete, nyílásrendje) és az eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

24. § (1) Helyi egyedi védett építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

(2) A helyi egyedi védett építmény csak az épület teljeskörű felmérése, dokumentálása és a védettség megszüntetése után bontható.

24/A. §⁷ (1) Az Újhegy utca helyi területi védelmi területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését. Új telek kialakítása vagy telekalakítás csak azzal összhangban engedélyezhető.

(2) A védett területen lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(3) Az újhegyi pincesor helyi területi védelemmel érintett területén betartandó településképi követelmények:

25/A. §⁹ A helyi egyedi védett gunyhók felújításásra vonatkozó egyedi előírásokok:

27. § Helyi védettségű szobor, képzőművészeti alkotás helyreállítása szakrestaurátor bevonásával, felügyeletével történhet.

28. § Védett fát kivágni, csak életveszély elhárítása érdekében lehetséges. Kivágás esetén új fával pótolni kell.

29. § (1) Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető településképi szempontból meghatározott védett természeti területeken.

(2) Antenna, hírközlési szerelvény a víztornyokon elhelyezhető.

30. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető.

(3) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(4) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(5) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

(6) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

31. § A település területén torony jellegű építmény (kémény, torony, siló stb.) piros festéssel nem készülhet.

32. § (1) A reklámok közzétételére, a reklámhordozók elhelyezésére a településkép védeleméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (továbbiakban Tktv.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település számára jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester településképi bejelentési eljárásban, a Tktv. 11/B. § (1) – (2) bekezdésében, az Rr-ben és e rendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól eltérést engedélyezhet évente összesen tizenkét naptári hét időszakra.

33. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdetőfelületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

(2) Funkcionális utcabútoron reklám, reklámtartó berendezés nem helyezhető el.

(3) Reklámot, reklámtartó berendezést elhelyezni egyéb célú berendezésen lehet.

34. § (1) A településen telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek iránymutató tábláit a települési utcaneveket és intézményeket jelölő egységes kialakítású útbaigazító táblák mintájára kell kialakítani.

(2) Útbaigazító tábla a létesítmény 2000 méteres körzetén belül helyezhető el. Az itt meghatározott korlátozás alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható. Ez vonatkozik a községben telephellyel rendelkező szervezetek, vállalkozók, szálláshelyek tájékoztató, iránymutató és figyelemfelhívó berendezéseire is.

35. § (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített) hirdetőberendezés közterületen

(2) Mozgatható hirdetőberendezés minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

36. § (1) Településképi szakmai konzultáció a település belterületén kötelező minden építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve a településképi véleményezési és településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.

(2) A szakmai konzultációt a települési főépítész látja el, akadályoztatása esetén a polgármester, vagy az általa kijelölt személy végzi el a feladatot.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz a 4. sz. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek dokumentumaival. A dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(4) Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek, mivel a konzultációról készült jegyzőkönyv az említett eljárások során az önkormányzatot az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe vehető.

37. § (1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása szükséges a (2) bekezdésben részletezett esetekben a települési főépítész szakmai álláspontja alapján.

(2)¹¹ A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz:

(3) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a vonatkozó településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció és a településképi helyi rendelet elveinek és előírásainak, valamint megfelel-e az elvárható szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.

(4) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó: az alaprajzi elrendezés, a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredő hatások nem korlátozzák, zavarják indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlan használatát; az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(5) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:

(6) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó:

(7) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - az alábbi, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített munkarészeket is tartalmazza:

38. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott településképi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén, valamint a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó és vegyes területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.

(2) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött

(3) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről igazolást állít ki, melynek érvényességi ideje a kérelemnek megfelelő.

(5) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Gyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, 60 napon belül.

(6) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - legalább az alábbi, megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített munkarészeket tartalmazza:

39. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

(3) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester pénzbírságot szab ki:

(4) A településképi kötelezés háromszori határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot 30 naponként ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(5) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

(6) A bírság adók módjára behajtható. A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a Gyarmat Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül meghozza.

40. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat az alábbiak szerint támogatást adhat:

(1a) a támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(1b) a támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

41. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell értelmezni.

(4) A jelen rendeletben jóváhagyott előírásokat a Helyi Építési Szabályzat, és a helyi egyéb rendeletekben található településképi rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni; ellentmondás esetén az e rendeletben foglaltakat kell irányadónak tekinteni, és a helyi rendeleteket ennek megfelelően kell módosítani.

42. § Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.