Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2018 (X.26..) önkormányzati rendelete
A település helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2021. 09. 04Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2018 (X.26..) önkormányzati rendelete
A település helyi építési szabályzatáról
Monorierdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés aa) pontjában, 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 37. § biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, érintett területi, települési önkormányzatok egyetértésével valamint Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 16/2017. (V. 26.) önkormányzati rendeletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek véleményének kikérésével az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2018. január 1. napján hatályos állapota alapján a következőket rendeli el.
Bevezető rendelkezések
1. § [A rendelet hatálya]
(1) A rendelet hatálya Monorierdő Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) és a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kormányrendelet) előírásait a szabályzatban foglalt eltérésekkel, valamint a helyi településképi rendeletben foglalt követelményekkel együtt kell alkalmazni.
(3) Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. melléklet: Belterület Szabályozási Terv M=1:2.000
2. melléklet: Külterület Szabályozási Terv M=1:10 000
3. melléklet: Elővásárlási joggal terhelt ingatlanok
4. melléklet: Összefoglaló az egyes építési övezetekre, övezetekre vonatkozó építési szabályokról
(4) Jelen építési szabályzat függelékei: 1. függelék: Természetvédelem alatt álló területek jegyzéke
2. § [ A szabályozási terv elemeinek alkalmazása]
(1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat módosításával történhet:
a) a meglévő és tervezett beépítésre szánt területek határa;
b) szabályozási vonal;
c) övezet, építési övezet jele és határa;
d) védőterületek, védőtávolságok, védősávok;
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) igazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) Országos ökológiai hálózat, ökológiai folyosó területe;
d) OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület;
e) Monor vízbázis hidrogeológiai védőterület határa
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) kerékpárút;
b) gyalogút;
c) javasolt telekhatár;
d) javasolt megszüntetés.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
3. § [ Általános táj- és természetvédelmi előírások]
Az ökológiai hálózat védelme érdekében a műszaki beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa, az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa, a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat lehetőség szerint ne vágja el. A műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti ökológiai kapcsolat kialakulását mesterségesen elő kell segíteni. A beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.
4. § [ Táj- és természetvédelmi területek]
(1) Az országos ökológiai hálózat elemeinek területén az ökológiai kapcsolatok folytonosságának biztosítása szükséges.
(2) Az ökológiai hálózat területe a település közigazgatási területére vonatkozóan Öf jelű Ökológiai folyosó terület a Külterület Szabályozási Terven jelöltek szerint.
(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete által érintett területek a település közigazgatási területén a Külterület Szabályozási Tervén jelöltek szerint található.
(4) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény térségi jelentőségű A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetére (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani.
(5) Védett területen, az országos ökológiai hálózat elemeinek területén és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen szélerőmű park, szélerőmű torony, víztorony nem helyezhető el.
(6) Védett területen, az országos ökológiai hálózat elemeinek területén és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen a táji adottságoknak megfelelően extenzíven fenntartott gyepművelést biztosítani kell.
(7) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
5. § [ Vízminőség-védelmi területek]
Monorierdő község közigazgatási területét Monor vízbázis hidrogeológiai "B" védőövezet érinti, a Szabályozási Terven jelöltek szerint.
Környezetvédelmi előírások
6. § [ Föld- és talajvédelem]
(1) A település teljes közigazgatási területén a talajt és a talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható.
(2) A talaj védelme érdekében folyékony és veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, csak fedett, zárt, vízzáró szigetelésű, a tárolt anyaggal nem reakcióképes tárolóban szabad tárolni.
(3) Az építési tevékenységekhez kapcsolódó földmunkák során:
a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell,
c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni
(4) Területek feltöltése csak természetes eredetű szennyeződésmentes anyaggal pl. kőzet, föld, homok történhet, a vonatkozó jogszabályok szerint.
(5) Építési tevékenység a környezetében lévő mezőgazdasági terület rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.
7. § [ Levegőminőség-védelem]
Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől csak legalább 1000 m távolságban folytatható.
8. § [ Vízminőség-védelem]
(1) A területen a vízgazdálkodásban kedvezőtlen irányú változtatásokat eredményező tevékenység nem engedélyezhető. A kedvezőtlen hatás utólagos megállapítása esetén a tevékenység felfüggeszthető vagy felszámolható.
(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés az élővizekbe ne jusson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül ne változzon.
9. § [ Zaj- és rezgésvédelem]
(1) A zajtól védendő területekre és az épületek zajtól védendő helységeire vonatkozó terhelési határértékeket a vonatkozó rendelet mellékletei szerint kell megállapítani.
(2) Közlekedési létesítmények létesítésével és működtetésével kapcsolatban a vonatkozó hatályos jogszabályban foglalt előírások és határértékek tartandók be.
(3) Közlekedési zajjal terhelt területen az új épületek építése és a meglévő épületek átépítése során passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni.
(4) Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást csak olyan módon lehet létesíteni, üzemeltetni, hogy a vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított zaj és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
(5) A Gip besorolású ipari terület lakó- és intézmény területtel szomszédos határán fokozottan betartandó a vonatkozó határérték, ha szükséges, zajvédelmi fal építésével biztosítandó.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
10. § [ Védőterületek, védőtávolságok]
(1) A település területén a Szabályozási Terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók
11. § [ Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei]
(1) A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása (III. katasztrófavédelmi osztály) alapján meghatározott elégséges védelmi követelményeit a veszély-elhárítási terv határozza meg.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
12. § [ Elővásárlási jog]
(1) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg jelen szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében külön rendeletben meghatározottak szerint.
(2) A település területén az Önkormányzat javára elővásárlási joggal terheltek a Belterület Szabályozási Terven elővásárlási joggal terhelt terület határa jellel körülhatárolt, a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanok.
13. § [ Tilalmak, korlátozások]
(1) Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított, a Szabályozási Terven jelölt
a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok,
b) védelmek és korlátozások
(2) figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok-, valamint az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.
a) Közutak védőtávolsága:
b) M4 gyorsforgalmi út: 100 m
c) 4. sz. főút külterületi szakasz: 50 m
d) egyéb országos közút külterületi szakasz: 50
Közművek előírásai
14. § [ Energiaközművek]
(1) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.
(2) A hálózatok létesítésekor a meglévő zöld felület, növények, fák megóvandók.
15. § [ Viziközművek]
(1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(2) Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztározó medencében kell a keletkező szennyvizeket összegyűjteni.
Építés általános szabályai
16. § [ Az építés általános feltételei]
Az övezetben, építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekterületet el nem érő meglévő, kialakult telek is beépíthető, ha az épületek közötti legkisebb távolságok, valamint a telken belüli parkolás biztosítható.
17. § [ Kialakításról]
(1) 16 m-nél keskenyebb új építési telek nem alakítható ki.
(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén, új épület építési határvonala a telekhatártól min. 1 m-re helyezhető el.
(3) Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható. Ezek az épületek is csak az építési helyen belül bővíthetők.
(4) Az építési helyen kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők sem vízszintes, sem függőleges irányban, nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végezhető.
18. § [Közterület alakítására vonatkozó előírások]
(1) A közterületek kialakítása érdekében a Szabályozási Terven jelölt szabályozásokat végre kell hajtani.
(2) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:
a) önálló reklám, hirdető berendezés,
b) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,
c) árusító pavilon, nyilvános mosdó
d) tömegközlekedési várakozóhely építménye,
e) köztisztasággal kapcsolatos építmények, hulladék tároló,
f) szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút,
g) utcabútor, kerti építmény,
h) távbeszélő fülke,
j) közvilágítási, közlekedésirányítási, közmű és hírközlési műtárgy,
k) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
19. § [ Az épített környezet védelme, értékvédelem]
(1) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlanul régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
20. § [Beépítésre szánt területek tagolódása]
(1) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:
a) Lakóterület
aa) Lf jelű Falusias lakóterület övezete
ab) Lke jelű Kertvárosias lakóterület övezete
b) Vegyes terület Vt jelű Településközpont vegyes terület övezete
c) Üdülőterület Üh jelű Hétvégi házas üdülőterület övezete
d) Gazdasági terület
da) Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezete
db) Gip jelű ipari gazdasági terület övezete
e) Különleges terület
ea) K-Rek jelű Különleges rekreációs terület övezete
eb) K-Sp jelű Különleges sportterület övezete
ec) K-Mü jelű Különleges mezőgazdasági üzemi terület övezete
ed) K-Km jelű Különleges közműterület övezete besorolásúak.
21. § [Falusias lakóterület]
(1) A falusias lakóterület övezete lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterület telkein elhelyezhető
a) 1 db, legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b) mező- és erdőgazdasági üzemi építmény, állattartó épület
c) kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,
f) sportépítmény,
Más épület, építmény kivételesen sem helyezhető el.
(3) A falusias lakóterületen nyeles telek nem alakítható ki.
22. § [Kertvárosias lakóterület]
(1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
e) sportépítmény,
f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(2) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az építési övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
23. § [ Településközpont vegyes területek]
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek káros hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek helyezhetők el:
a) lakóépület;
b) igazgatási épület;
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
d) nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület;
e) egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület;
(2) A területen más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el.
(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára;
24. § [Hétvégi házas üdülőterület]
Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
25. § [Gazdasági terület]
(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület
b) ipari terület
(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
c) igazgatási, egyéb irodaépület,
d) parkolóház, üzemanyagtöltő,
e) sportépítmény.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató területen az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében elhelyezhető:
a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
b) egyéb közösségi szórakoztató épület.
(6) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (pl. veszélyes, bűzös, zajos)
(7) Az ipari terület határain a tulajdonosnak - üzemeltetőnek biztosítani kell, hogy az engedélyezett határtékeket ne lépje túl a tevékenységből származó károsanyag kibocsátás, a por-, bűz- és zajszennyezés.
(8) A gazdasági terület építési övezeteiben lévő telket teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(9) A gazdasági területek telkén a telekhatárok mentén 15 m széles háromszintű növényzetet kell telepíteni.
26. § [Különleges beépítésre szánt területek]
(1) A K-Rek jelű Különleges rekreációs terület építési övezet nagyobb befogadóképességű sport-és szabadidős létesítmények, szálláshely szolgáltató épületek, elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben csak a rekreációs rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(4) A rekreációs terület határain az eltérő területfelhasználású területek felé 15-25 m széles, háromszintű növényzetet kell telepíteni a helyszíni adottságok függvényében.
27. § [ Sportterület]
(1) A K-Sp jelű Különleges sportterület építési övezet nagykiterjedésű, sportolási célú létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben csak a sport rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
28. § [ Mezőgazdasági terület]
(1) A K-Mü/1 jelű építési övezetben elhelyezhető:
a) állattartó épület-istálló és a gazdálkodást kiszolgáló egyéb építmény,
b) terménytárolást szolgáló épület: pajta, szín,
c) vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület.
(2) Az építési övezetben önálló lakóépület nem építhető.
(3) Az övezetben működő létesítmény üzemeltetőjének gondoskodni kell a keletkezett folyékony és szilárd hulladék telken belüli ártalommentes gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról, esetleg előkezeléséről, valamint rendszeres elszállításáról.
29. § [ Különleges közmű]
A K-Km/1 jelű Különleges közmű terület építési övezet csak a közművek üzemeltetésével kapcsolatos épületek elhelyezésére szolgál.
Beépítésre nem szánt építési övezetek előírásai
30. § [ Beépítésre nem szánt területek]
A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:
a) Közlekedési és közműterület: KÖu jelű Közlekedési és közműterület övezete,
b) Zöldterület Z-kk jelű Közkert övezete
c) Erdőterület
ca) Ev jelű Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők övezete
cb) Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdők övezete
cc) Ek jelű közjóléti rendeltetésű erdők övezete
d) Mezőgazdasági terület, ezen belül, általános mezőgazdasági terület övezetei:
da) Má-Sz jelű Nagytáblás szántóföldi növénytermesztés övezete
db) Má-Szk jelű Kisparcellás szántóföldi növénytermesztés övezete
dc) Má-Gy jelű Gyepgazdálkodás övezete
dd) Má-Gyv jelű Védelmi célú gyepgazdálkodás övezete
de) Má-Gyü jelű Gyümölcstermesztés övezete
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Kb-T jelű Különleges temető terület övezete
eb) Kb-Sp jelű Különleges sportterület övezete
ec) Kb-Ehs jelű Különleges egyéb helyi sajátosságot hordozó terület
besorolásúak.
31. § [ Közlekedési és közműterület]
(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv ábrázolja.
(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.
(3) Az elhelyezett funkciókhoz szükséges gépjárműtárolás telken belül biztosítandó. A gépjármű várakozó helyeket az általános érvényű előírások szerint kell kialakítani, kivéve, ha az övezeti, építési övezeti előírások másképpen nem rendelkeznek.
(4) Közlekedési területbe sorolt:
a) M4 gyorsforgalmi út – jele: Köu-1
b) sz.(E60) főút (Budapest-Záhony) – jele: Köu-2
c) 46103 j. közút – jele: Köu-2
d) Monor - Monorierdő ök. út – jele: Köu 3
e) a Budapest-Záhony vasúti fővonal – jele: KöK
32. § [ Zölterületi övezetei]
(1) A Z-kk jelű Közkert övezet játék, sport, pihenés céljára szolgáló, jellemzően növényzettel fedett, be nem épített zöldterület.
(2) Az övezetben a közkerti funkciót szolgáló, a játék, sport, pihenés céljára szolgáló építmények, sétaút, sétány, pihenőhely, szobor, gyepes sportpálya, gyermekjátszótér, pad, pergola helyezhetők el. Az övezetben épület nem helyezhető el.
(3) Az övezetben a minimális zöldfelületi arány 80%.
(4) A közkertnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek, kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhetőnek és használhatónak kell lennie.
(5) Az övezetben parkoló nem alakítható ki.
33. § [ Erdőterületi övezetei]
(1) Az erdők elsődleges rendeltetés szerinti védelmi, gazdasági, valamint közjóléti funkciójú csoportokba sorolhatóak.
(2) Az erdőterülethez tartozó övezetekben a gazdálkodást az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőtervek szerint kell folytatni.
34. § [ Véderdők]
(1) Az Ev/1 jelű Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők övezetbe a talaj-, víz-, zaj-, levegőtisztaság-, és tájvédelmi célú erdőterületek tartoznak.
(2) Az övezet védelmi elsődleges rendeltetésű erdők fenntartására szolgál.
(3) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
35. § [ Erdők]
(1) Az Eg/1 jelű övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű erdők fenntartására szolgál.
(2) Az övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel.
36. § [ Szabadidő eltöltésére alkalmas területek]
(1) Az Ek/1 jelű övezet közjóléti elsődleges rendeltetésű, a szabadidő eltöltésére alkalmas, valamint sport és turisztika céljára kijelölt erdők.
(2) Az övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel.
(3) Az övezetben erdőgazdálkodás célját szolgáló erdészeti létesítmények, továbbá az alábbi közjóléti rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhető el:
a) pihenés, szabadidő-eltöltés építményei, (sétaút, tanösvény, pihenőhely,
b) testedzés építményei, (játszóhely, sportpályák, erdei tornapálya),
c) az erdő bemutatását szolgáló építmények (tanösvény),
d) terület fenntartásához szükséges építmények.
(4) Az övezetben az új erdősítések és erdőfelújítások esetében is csak a tájra jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő hazai fafajok telepíthetők, továbbá természet-és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
37. § [Mezőgazdasági területek]
(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint annak építményei elhelyezésére szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati, valamint a természeti értékek megőrzését, vízbázisvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.
(2) A mezőgazdasági területekhez a következő övezetek tartoznak:
a) Má-sz jelű általános mezőgazdasági terület szántóföldi növénytermesztés övezete
b) Má-szö jelű általános mezőgazdasági terület nagytáblás szőlőtermesztés övezete
c) Má-gy jelű általános mezőgazdasági terület gyepgazdálkodás övezete
d) Má-tk jelű általános mezőgazdasági terület természetközeli övezet
e) Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezet
38. § [ általános mezőgazdasági terület]
(1) Az Általános mezőgazdasági terület övezetébe jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek, szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és szolgáltatás építményei helyezhetők el.
39. § [ szántóföldi növénytermesztés]
(1) Az Má-sz/1 jelű általános mezőgazdasági terület szántóföldi növénytermesztés övezet kizárólag a szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál.
(2) Az övezetben tanya, farmgazdaság építése nem lehetséges, csak közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és vízgazdálkodási építmény valamint geodéziai jel helyezhetők el.
40. § [ általános mezőgazdasági terület]
(1) Az Má-szö/1 jelű általános mezőgazdasági terület nagytáblás szőlőtermesztés övezete nagytáblás szőlőtermesztés és feldolgozás céljára szolgál.
(2) Az övezetben a szőlőtermesztéssel összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el, 1500 m2-t meghaladó telekterületen, legfeljebb 3 %-os beépítéssel.
(3) Az övezetben lakóépület
a) szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén 3000 m²
b) egyéb művelési ág esetén 6000 m²
telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 1,5%-os beépítettséggel.
41. § [ gyepgazdálkodás]
(1) Az Má-Gy/1 jelű általános mezőgazdasági terület gyepgazdálkodás övezetbe tartozó területek gyepgazdálkodási területként hasznosíthatók.
(2) Az övezetben a gyepgazdálkodással összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló építmények, állattartó létesítmények elhelyezhetők, 2500 m2-t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.
(3) Az épületek csak olyan helyen építhetők, ahol nincs védett növényzet és védett állatfaj a területen.
(4) Lakóépület az övezetben nem helyezhető el.
(5) A legnagyobb megengedett épületmagasság 4,0 m.
42. § [ természetközeli terület]
(1) Az Má-tk/1 jelű általános mezőgazdasági terület természetközeli övezetbe tartozó területeken környezetkímélő gazdálkodás folytatható.
(2) Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.
43. § [ kertes mezőgazdasági terület]
(1) Az Mk/1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezet kisparcellás gyümölcs, szőlő és növénytermesztés céljára szolgál.
(2) Az övezetben 720 m²-nél nagyobb telekterületen csak gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel.
(3) Az övezetben lakóépület
a) szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén 3000 m²
b) egyéb művelési ág esetén 6000 m²
telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 1,5%-os beépítettséggel.
30. Vízgazdálkodási terület övezetei
44. § [ vízgazdálkodási terület]
(1) A V/1 jelű vízgazdálkodási övezetben vízkár-elhárítási építmények építhetők.
(2) Az övezetben még ideiglenesen sem lehet bárminemű települési vagy veszélyes hulladékot elhelyezni, vegyszer vagy más környezetszennyező anyagot tárolni, környezetszennyező tevékenységet folytatni.
31. Különleges beépítésre nem szánt területek
45. § [ Különleges temetők]
(1) A Kb-T jelű Különleges temetők övezetbe tartozik a település területén található temető.
(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei helyezhetők el.
(3) Az övezetben szolgálati lakás nem helyezhető el.
46. § [ Különleges sportterület]
(1)1 A Kb-Sp jelű Különleges sportterület övezetbe tartozik a település területén található motorsport terület.
(2) A területen csak a motorsporttal kapcsolatos épületek, építmények helyezhetők el.
47. § [ Különleges egyéb]
A Kb-Ehs jelű Különleges egyéb helyi sajátosságot hordozó területen csak hírközléssel, internet szolgáltatással, műsorszolgáltatással kapcsolatos építmények helyezhetők el.
48. § [Záró rendelkezések ]
(1) A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(3) A rendeletet a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) Jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában hatályát veszti a Monorierdő Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 19/2008. (XII. 28.) önkormányzati rendelet.
A 46. § (1) bekezdése a Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (IX. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.