Alsóvadász község Önkormányzata képviselő-testületének 10/2018 (XII.4.) Önkormányzati Rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2018. 12. 19Alsóvadász Község Önkormányzata képviselő-testületének 10/2018 (XII.4.) Önkormányzati Rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Alsóvadász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Miskolci Járási Hivatala, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint Alsóvadász Község Önkormányzat Képviselő-a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 7/2017. (VII.19.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja Alsóvadász Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
3. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
4. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
5. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
6. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
7. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja, feladata
3. § (1) A helyi védelem célja Alsóvadász Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(3) A területi védelem alatt álló területek lehatárolását és az egyedi védelemre javasolt épített értékek listáját az 1. melléklet tartalmazza.
4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a kezdeményezés rövid indokolását,
d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alatt álló érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
(6) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
5. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia:
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
6. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 23/D. §-ában foglaltakon túl:
a) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
b) a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot, valamint
c) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
6. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
8. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
Településképi szempontból meghatározó és településkép védelme szempontjából kiemelt területek
8. Alsóvadász Község településképi szempontból meghatározó területei
9. § (1) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli az alábbi területeket:
a) Központi településrész,
b) Falusias karakterű területek,
c) Pincés területek,
d) Gazdasági területek,
e) Külterület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
9. Településkép védelme szempontjából kiemelt területek
10. § (1) Településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül Alsóvadász területén:
a) Táj- és természetvédelmi területek: országos védelem alatt álló terület (földvár) országos ökológiai hálózat övezete (ökológiai folyosó), természeti területek (tervezett), egyedi tájértékek;
b) Örökségvédelemmel érintett területek: műemlékek és műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.
(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek felsorolása és lehatárolása függelékként e rendelethez csatolandó.
Településképi követelmények
10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
11. § A 9. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott területen új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
12. § (1) A 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék.
(2) A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
13. § A 9. § (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § A 9. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott területeken az előkertben, továbbá az oldal- és hátsókert előírt méretén belül a szabadlépcsők közül a tereplépcső, továbbá az utca, illetve járda szintjétől legfeljebb 1,5 m-es szintkülönbséget áthidaló előlépcső és rámpa elhelyezhető.
15. § (1) A 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen az épületek kialakítására, megjelenésére vonatkozóan e rendelet 21. § szerinti helyi védett területre meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
(2) A közterület felőli telekhatáron tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése lehetséges.
16. § (1) A 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen az új épületek, vagy épületbővítések tömegaránya, fő méretei a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.
(2) Új lakóház 35-45°-os tetőhajlásszögű magastetővel létesíthető.
(3) A tetőidom utcára merőleges, vagy hajlított ház, illetve a kialakult állapot szerint utcával párhuzamos, vagy összetett.
(4) A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet. A rikító színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(5) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.
(6) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
(7) Az utcafronton áttört vagy tömör kerítés létesíthető. Az alkalmazott anyag- és színhasználat harmonizáljon az épülettel.
(8) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
17. § (1) A 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen az új épületek tömege és annak arányai a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.
(2) A területen nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület építhető, tetőhajlásszöge 37°‐45° között lehet.
(3) Homlokzatképzés: Sima vakolaton meszelés, vagy festés hagyományos színezéssel.
(4) Tetőhéjalás: Égetett agyag-, vagy hódfarkú betoncserép vörös-barna színárnyalatokban.
(5) Műanyag előtető nem építhető.
18. § (1) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott területen az épületek, építmények az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítható ki.
(2) Kereskedelmi gazdasági területen:
a) az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet).
b) a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
(3) Különleges mezőgazdasági területen csak a tájba illeszkedő épületek építhetők. A tájbaillesztés előírásai:
a) A tájbaillesztést látványtervvel kell igazolni, melynek során a rálátás szempontjait kell vizsgálni.
b) A természetes terepalakulatokat lehetőség szerint meg kell őrizni.
c) Tereprendezésnél 6/4 rézsűnél meredekebb hajlásszög nem alkalmazható.
d) A terület fásításánál őshonos fákat, cserjéket kell alkalmazni.
e) Tájidegen, invázív növények nem telepíthetők.
19. § (1) A 9. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott területen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.
(2) A tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők.
(3) Az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, cserepeslemez és bitumenes zsindely.
(4) Mezőgazdasági területeken kerítés a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivételével nem építhető.
12. Településképi szempontból meghatározó területeken a közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.
(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.
(3) Tömegközlekedési várakozóhelyeket egységes kialakítással, az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(4) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
13. Településképi szempontból meghatározó területeken a zöldfelület kialakításának követelményei
21. § (1) ) A településképi szempontból meghatározó területeken elsősorban tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.
(3) A telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok listája függelékként e rendelethez csatolandó.
14. Helyi védett területre vonatkozó építészeti követelmények
22. § (1) A helyi védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal-vezetését.
(2) A lakó és közintézmény épületekre vonatkozó szabályok:
a) Lábazatképzésnél: Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
b) Falfelület képzésnél: Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek; rikító, erős színek nem alkalmazhatók
c) Falburkolat kialakításánál: Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
d) Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
da) A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
db) Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.
e) Tetőszerkezet kialakításánál:
ea) A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett.
eb) Tető hajlásszög 35-45 fok.
ec) Lapostető nem építhető.
f) Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
g) A tetőfelületen álló tetőablak elhelyezése utcaképbe illeszkedő módon lehetséges, fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
h) Műanyag előtető nem építhető.
(3) A területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
23. § (1) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
15. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
24. § (1) A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges.
(2) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
(3) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
(4) Reklám, reklámhordozó helyi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
(5) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el
(6) Védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.
16. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
25. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint mesterséges szellőzés kültéri egysége nem helyezhető el.
(2) Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.
17. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok
26. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) a belterület,
b) a helyi védett terület,
c) a településkép védelme szempontjából kiemelt területek, valamint
d) lakóépülettől 50 méteren belül.
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.
(3) Lakótelkeken csak magáncélú és -tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
(4) Általános mezőgazdasági övezetben gyep, legelő területeken, illetve az országos ökológiai hálózat területén szélerőmű-park újonnan nem helyezhető el.
27. § (1) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(2) Általános mezőgazdasági övezetben gyep, legelő területeken, illetve az országos ökológiai hálózat területén belül nem helyezhető el újonnan nagyfeszültségű távvezeték.
(3) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket lehetőleg közös oszlopsoron kell vezetni.
(4) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
28. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani;
d) a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
18. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
(3) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
19. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
30. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.
20. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.
(2) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
32. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban reklámhordozó, reklám, molinó a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
33. § (1) Alsóvadász község területén csak a település építészeti arculatához illeszkedő reklámhordozó helyezhető el, jellemzően fa vagy fém anyaghasználattal.
(2) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
(3) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(5) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
(6) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.
34. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
(3) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.
21. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
35. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.
Településkép-érvényesítési eszközök
22. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
36. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
a) Ha a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) az építési tevékenység rövid leírását,
d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
23. A településképi véleményezési eljárás
37. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
38. § (1) Településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
(2) A polgármester véleménye a 37. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
39. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.
24. A településképi bejelentési eljárás
40. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:
a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
b) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén, amennyiben közterületről látható.
(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
b) az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
ba) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
bb) többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
bc) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
bd) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
be) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;
c) védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
d) védett értéken cégér, üzletfelirat elhelyezése tekintetében;
e) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.
41. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
a) megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai konzultáció szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi, megtiltja, vagy megszünteti.
42. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Alsóvadász Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 40. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Alsóvadász Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
23. A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
43. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le
a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
b) a 42. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése
esetén.
(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(5) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.
Záró rendelkezések
25. Hatályba léptető rendelkezések
44. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
26. Hatályon kívül helyező rendelkezések
45. § (1) Hatályát veszti Alsóvadász Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 14/2008. (IX.15.) számú rendeletének alábbi rendelkezései: 8. § (11)-(12) bekezdése; 9. § (8) bekezdése; 10. § (1) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés második mondata; 13. § (1) bekezdés c) pontja, (3) bekezdése; 16. § (1) bekezdés b) pont első három mondata; 19. § (4) bekezdése; 20. § (8) bekezdése, (16) bekezdés harmadik és negyedik mondata, (18)-(19) bekezdése; 21. § (5) bekezdése; 21/A. § (4) c); 27. § (4) bekezdése; 28. § (3) bekezdés utolsó mondata; 33. § (5)-(10) bekezdése; 1. számú melléklete.
(2) Hatályát veszti Alsóvadász Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 11/2017. (X.26.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Alsóvadász Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 12/2017. (X.26.) önkormányzati rendelete.