Zalalövő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2018. (VII.4.) önkormányzati rendelete
A VÁROS TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2023. 06. 01Zalalövő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2018. (VII.4.) önkormányzati rendelete
A VÁROS TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL
Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
I.FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A RENDELET CÉLJA, TERÜLETI HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA
1. § (1) E rendelet célja Zalalövő jellegzetes és értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának, szerkezetének és településképének megóvása, kialakítása, az épített és természeti környezet egységes védelme.
(2) E rendelet hatálya Zalalövő Város közigazgatási területére terjed ki.
(3) E rendeletet a Kormányrendelet előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel és eltéréseivel, valamint a helyi építési szabályzatról szóló 2/2015. (II.17.) önkormányzati rendelettel és annak mellékletét képező szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(4) A rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: A település országos és helyi védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke
b) 2. melléklet: A településképi követelmények területi lehatárolása
2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazásában:
II. FEJEZET - A HELYI VÉDELEM
3. A HELYI VÉDELEM CÉLJA
3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti és táji-, természeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti és történeti szempontból védelemre érdemes területek, épületek, építmények, növények vagy növény-együttesek megőrzése, ennek érdekében azok nyilvántartásba vétele és a védelem módjának és eszközének meghatározása.
4. A HELYI VÉDELEM FAJTÁI
4. § A település építészeti öröksége, táji és természeti értékei helyi területi és egyedi védelembe részesülnek az 1. számú mellékletben szereplő jegyzéknek és a 2. mellékletben szereplő lehatárolásnak megfelelően.
5. A HELYI VÉDELEM KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE
5. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Zalalövő Város Önkormányzata Polgármesterénél. A védelemről, annak elrendeléséről, vagy megszüntetéséről az önkormányzat értékvizsgálat alapján rendelkezhet.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),
c) a védelem indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) a Kormányrendelet által meghatározott értékvizsgálatot,
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, a helyi védett érték nyilvántartási számát, valamint részletes indoklást.
(3) A védelemre vonatkozó kezdeményezést a polgármester előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára.
(4) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, a védelem módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell postai úton:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait)
b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.
(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a település jegyzője gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.
6. A VÉDETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KORLÁTOZÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK
6. § (1) A helyi védett építmények védelméről, jó karbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
7. A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA
7. § (1) A helyi védett építményekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás része
a) a helyi védett értékeket tartalmazó lista, az értékek megnevezésével, főbb adataival,
b) a védelem típusa,
c) a védelem indoklása, valamint
d) a helyi védett értékeket ábrázoló térkép
e) a helyi védett értékek fotódokumentációja,
f) a helyi védett érték nyilvántartási száma.
III. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK MEGÁLLAPÍTÁSA
8. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek Zalalövőn:
a) városközpont
b) hagyományos falusias karakterű terület,
c) kertvárosias lakóterület,
d) kertes mezőgazdasági területek.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet térképe ábrázolja.
- A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
9. § A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A már beépített területeken építési tevékenység során a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését.
10. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI KÖVETELMÉNYEK
Városközpont építészeti követelményei
10. § (1) Új épület építése, meglévő jelentős átalakítása és bővítése esetén
a) az épületet a kialakult, illetve a szabályozási tervbe jelölt kötelező építési vonal mentén kell elhelyezni úgy, hogy az építmény domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan e vonal mentén helyezkedjen el.
b) zárt, tagolatlan épülettömeg magas és lapos tetővel egyaránt kialakítható. Közterület felé néző magastető hajlásszöge 35-40 fok közötti, héjazatának anyaga piros színű agyag-, vagy betoncserép, korcolt fémlemez és üveg lehet.
c) a hagyományos beépítést őrző vagy visszaidéző, több építészeti egységgel tagolt térfal alakítható ki.
(2) A XX. század közepe előtti épületek korhű felújítása során
a) az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét az eredetitől eltérően megváltoztatni, vagy az eredetitől eltérően kialakítottat megtartani nem lehet. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.
b) a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket megváltoztatni nem lehet. A vakolt homlokzati felületet festetten lehet csak felújítani, melynek során világos pasztellszíneket lehet csak használni.
c) a magastető héjazata piros és árnyalatainak megfelelő színű lehet csak, rajta közterület felé nézően tetőfelépítmény nem helyezhető el.
(3) Utcafronti kerítést és kaput formájában és anyaghasználatában az épület stílusával összhangban lehet kialakítani.
A hagyományos falusias karakterű terület építészeti követelményei
11. § (1) Új épületet a közterület felől a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározottak szerint kell elhelyezni. Ennek hiányában az épületek közterület felőli homlokzati vonalát a környezetéhez illeszkedően kell elhelyezni.
(2) A telek közterület felőli frontján másodlagos rendeltetésű épület, a főépülethez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.
(3) Utcafronti kerítést az épület stílusával összhangban, áttörten lehet csak építeni, a belátás gátlását növényzettel lehet kialakítani.
(4) Új épület építése, vagy meglévő épület építészeti arculatot megváltoztató átalakítása és bővítése esetén
a) a főépület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel lehet csak kialakítani, melynek hajlásszöge 35-40◦ közötti, héjazatának anyaga piros és árnyalatainak megfelelő színű tetőfedő anyag.
b) a főépülettől különálló másodlagos rendeltetésű épületek lapos és magas tetővel egyaránt kialakíthatók. A magastetővel épülő főépülettől különálló másodlagos rendeltetésű épületet a főépülettel azonos színű tetővel lehet csak kialakítani. A főépülettel egybeépített másodlagos rendeltetésű épületet a főépülettel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel kell ellátni.
c) a főépület egyszerű, hagyományos építési mód szerinti tagolatlan tömeggel alakítható ki, domináns tetőfelépítmény a közterület irányába nem helyezhető el,
d) utcával párhuzamos beépítés esetén az épület közterület felőli tömegét osztatlanul, zárt egységben lehet csak kialakítani,
e) az épület közterület felé néző oromzatán erkély, vagy loggia nem építhető,
f) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszíneket lehet csak használni.
(5) A XX. század közepe előtti hagyományos építési móddal épült épületek korhű felújítása során
a) az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét az eredetitől eltérően megváltoztatni, vagy az eredetitől eltérően kialakítottat megtartani nem lehet. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.
b) a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket megváltoztatni nem lehet. A vakolt homlokzati felületet festetten lehet csak felújítani, melynek során világos pasztellszíneket lehet csak használni.
c) a magastető héjazata piros és árnyalatainak megfelelő színű lehet csak, rajta közterület felé nézően tetőfelépítmény nem helyezhető el.
Kertvárosias lakóterület építészeti követelményei
12. § (1) A főépületet térfalat alkotó módon a telek közterület felőli beépítési vonalán kell elhelyezni, ott melléképület, vagy a főépülethez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.
(2) Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során
a) magas és lapos tetős épület egyaránt építhető, magas tetős épület héjazata piros és árnyalatainak megfelelő színű agyag vagy beton cserép lehet,
b) mellékfunkciójú épületeket lapos tetővel, vagy magas tető alkalmazása esetén a főépülettel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel lehet csak kialakítani,
c) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszíneket lehet csak használni.
Kertes mezőgazdasági területek építészeti követelményei
13. § (1) Új, nem csarnok szerkezetű épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során
a) magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható,
b) a magastető hajlásszöge 35-40º közötti lehet csak, héjazatának anyagaként piros és árnyalatai színű agyag, vagy betoncserép alkalmazható,
c) a homlokzat kialakításánál tégla és faburkolat, valamint pasztellszínezésű felület alkalmazható.
(2) Csarnok jellegű épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan lehet csak elhelyezni. Az egységes épített táji környezet kialakítása, a csarnokok táji dominanciájának csökkentése érdekében fémlemez burkolatot és a tetők építése során szürke színt lehet csak alkalmazni.
(3) Utcafronti kerítés áttörten építhető csak, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki.
11. A VÉDETT TÁJI- ÉS TERMÉSZETI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
14. § (1) A Natura2000 természeti védettségű területeket
a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben,
b) a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) kormányrendeletben,
c) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben és
d) a területre készített - Balaton-felvidéki Nemzeti Park holnapján szereplő - fenntartási tervben meghatározottak szerint kell kezelni.
(2) Az országos ökológiai hálózat –magterület, ökológiai folyosó – területén területet felhasználni az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásai szerint lehet úgy, hogy az az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.
(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásait kell betartani.
(4) A Natura2000 természeti védettségű területek, az országos ökológiai hálózat övezete, a magterület, az ökológiai folyosó és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet értelmében az 1. függelék szerinti inváziós növények nem telepíthetők.
12. A HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ ELEMEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi követelmények
15. § (1) A helyi védelem alá tartozó épületet érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez, vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket. A védett épületeket érintő építési munkák során
a) az épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket,
b) az épületek belső korszerűsítését, kialakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát,
c) az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje el és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen,
d) az épületek bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetéséhez vagy az épület részleges bontásához kapcsolódó hatósági eljárás keretében az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása előírható.
(2) A helyi védelem alatt álló, épületnek nem minősülő építmények – emlékművek, szakrális emlékek, stb. – felújítása és helyreállítása az eredeti állapot megtartásával vagy létrehozásával valósítható meg. Ezen építmények környezetét a védett építmény szellemiségével, korával összhangban kell kialakítani vagy fenntartani.
13. AZ EGYES SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE
16. § (1) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület mentén nem helyezhető el felszín feletti 0,4 és 22 kV-os villamos energia hálózat. Meglévő villamos energia hálózat felszín alatti elhelyezéssel korszerűsíthető, meglévő 22 kV-os légvezeték hálózatra új transzformátor csak földkábel csatlakozással létesíthető.
(2) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület mentén új villamos energia bekötés csak felszín alatt kiépített csatlakozással lehetséges.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózat kiépítése, vagy meglévő korszerűsítése elsősorban a meglévő fizikai infrastruktúra felhasználásával történhet.
(4) A település területén közvilágítási kandellábert egységesen kell kialakítani.
(5) A vezeték nélküli hírközlési adók, átjátszók műszaki berendezései a település belterületén meglévő épület felhasználásával és csak rejtetten helyezhetők el.
14. REKLÁMOKRA, CÉGÉREKRE ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETEMÉNYEK
Reklámokra, cégérekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) A reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormány rendelet előírásai szerint lehet. Reklámok közutakon történő elhelyezésére a közúti közlekedésről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete vonatkozik.
(2) 2 m2-nél nagyobb reklámhordozó nem létesíthető.
(3) Reklámhordozó utcabútorok egymástól 50 méteren belül nem helyezhetők el.
(4) Reklámberendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.
(5) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha
a) az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik,
b) szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(6) Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el, mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t.
(7) E rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület üzletportáljai és kirakatai esetében az üzletfelirat nem helyezhető el az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen kívül.
(8) Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér
a) rikító színhasználattal,
b) kápráztató fényű világító táblaként,
c) digitális kijelzésű fényreklámként,
d) változó futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással,
e) fény- és filmvetítéssel.
(9) A város szempontjából jelentős esemény (különösen: népszavazás, városi rendezvény) során évente összesen tizenkét naptári hétig a követelmények és tilalmak alól eltérés engedhető.
(10) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként
a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. § Az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró berendezést - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát, stb. - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
- TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
15. TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek
19. §2 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
(1) reklámok, reklámhordozók elhelyezésénél,
(2) építmények rendeltetésváltoztatása esetén abban az esetben, ha a tervezett rendeltetésváltoztatás
a) építésügyi hatósági engedélyhez és egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységgel járó, továbbá
b) az építmény nem nyilvántartott műemléki értékű, örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy engedélyhez nem kötött.
A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
20. § (1)3 A településképi bejelentés lefolytatásához a kérelmet és a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltoztatás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésére vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló műszaki leírást kell mellékelni, amit papíron, vagy digitálisan kell benyújtani.
(2) A polgármester a kérelem, valamint a véleményezésre alkalmas műszaki dokumentáció beérkezését követő 15 napon belül hatósági határozatban dönt.
(3) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésének megjelölését,
d) a tervezett reklámok, reklámhordozók építési tevékenység elvégzése, vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát,
e)4 a rendeltetésváltoztatás régi és új megnevezését.
(4)5 A polgármester a hatósági határozatban
a) a bejelentett rendeltetésváltoztatást, vagy reklám, reklámhordozó elhelyezését – feltétel meghatározásával, vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés megfelel az (1) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és a tervezett rendeltetésváltoztatás, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
b) megtiltja a rendeltetésváltoztatást, reklám, reklámhordozó elhelyezését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg az (1) és (3) bekezdésekben meghatározott követelményeknek, vagy rendeltetésváltoztatás, reklám, vagy reklámhordozó elhelyezés nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelményeknek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglat elhelyezési körülményeknek.”
(5) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) 21. § szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le, vagy
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
16. A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
21. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere a településkép védelméről szóló törvény 11. §-ában foglaltaknak megfelelően településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) A településképi kötelezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a képviselő-testület 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.
- A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
22. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. számú mellékletének 2. fejezetében szereplő építmények, azok közvetlen környezetének felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Zalalövői Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.
(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
- ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
23. § (1) E rendelet 2018. augusztus 1. napján lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
24. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 2/2015. (II. 17.) önkormányzati rendeletének
a) 4. § (5) bekezdése
b) 5. §,
c) 6. § (2) bekezdése,
d) 17. § (4) bekezdése,
e) 18. § (4) és (5) bekezdései,
f) 19. § (4), (5), (6) és (7) bekezdése,
g) 20. § (4) bekezdése,
h) 21. § (5) bekezdése,
i) 23. § (3) bekezdése,
j) 30. § (4) a) pontja,
k) 33. § (8) bekezdése,
l) 4. melléklete.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésről szóló 14/2017. (IX.30.) önkormányzati rendelete.
1. függelék
A bevezető a Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 8/2020. (X. 12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. október 13-tól.
Módosította a 8/2020. (X. 12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. október 13-tól.
Kiegészítette a 8/2020. (X. 12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. október 13-tól.
Módosította a 8/2020. (X. 12.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2020. október 13-tól.
Az 1. függelék 1. melléklet a Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. függelék 2. melléklet a Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.