Nemesbőd Község Szabályozási Terve, valamint Helyi Építési Szabályzata jóváhagyásáról szóló

15/2002. (XII.05.)  önkormányzati rendelet módosításáról

Nemesbőd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. §-a és 39. §-a szerinti véleményezési eljárás lefolytatását követően -, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ Nemesbőd község Szabályozási Terve valamint Helyi Építési Szabályzata jóváhagyásáról szóló 15/2002. (XII.05.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szabályozási terv kötelező elemei:

a) szabályozási vonalak,

b) építési vonalak,

c) övezeti jelben foglaltak közül:

            ca) beépítési százalék,

            cb) építmény magasság,

            cc) legkisebb telekterület,

            cd) beépítési mód.”

2.§ A Rendelet 4.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.§ (1) A beépítésre szánt területeket a használatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:

a) Lakóterületek

aa) Kertvárosi lakóterület ( 0,6 szintterület sűrűség ) ( KEL )

ab) Falusias lakóterület ( 0,5 szintterület sűrűség ) ( FL )

b) Településközpont vegyesterület (2,0 szintterület sűrűség) ( TV.)

c) Gazdasági terület

ca) Kereskedelmi, szolgáltatási gazdasági terület (1 szintterület sűrűség) ( KG.)

cb) Ipari egyéb területek (1 szintterület sűrűség) (IG)

d) Különleges területek

da) A temető (TE) jelenlegi területe megfelel a távlati igényeknek. ( 0,2 szintterület sűrűség.)

db) Különleges közlekedési terület

dc) Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)

terület-felhasználási egységbe sorolja.

(2) A beépítésre nem szánt területeket:

a) Közlekedési területek (K)

b) Zöldterületek (Közparkok, sport területek) ( KP )

c) Erdőterületek

ca) Védelmi rendeltetésű erdőterület ( VE )

cb) Gazdasági rendeltetésű erdőterület (E.)

d) Mezőgazdasági terület (M)

e) Vízgazdálkodási terület

ea) Folyó- és állóvizek medre és partja (VT.)

eb) Közcélú nyílt csatornák és partja ( VTCS.)”

3.§ A Rendelet 5.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A belterületi építési övezetek közművesítettség mértékét teljes körűnek határozza meg a terv. A külterületi építési övezetben részleges közművesítés szükséges.”

4.§ A Rendelet 6.§ (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A területek parkolási igény kielégítését saját területen kell biztosítani.”

5.§ A Rendelet 6.§ (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Lakótelkeknél az előkert méretét, ha a Szabályozási terv másként nem rendelkezik új beépítés esetén 5 m, de kialakult esetben a meglévő előkert vonalát követve, legfeljebb 10 m-ben kell meghatározni.”

6.§ A Rendelet 7.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legalább 3,5 méter legfeljebb 7,5 méter építménymagasságú épületek helyezhetők el.”

7.§ A Rendelet 7.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egy telken elhelyezhető lakások száma legfeljebb 3 db, legfeljebb 2 épületben.”

8.§ A Rendelet 7.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Elhelyezhető melléképítmények:

a) kerti építmény,

b) hulladéktartály-, tároló,

c) közműcsatlakozási műtárgy,

d) kirakatszekrény,

e) kerti lugas,

f) kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.”

9.§ A Rendelet 8.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jellemzően összefüggő nagy kertes, legalább 3 méter, legfeljebb 7,5 méter építménymagasságú, magastetős lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.”

10.§ A Rendelet 8.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egy telken elhelyezhető lakások száma legfeljebb 2 db.”

11.§ A Rendelet 8.§ (5) bekezdése helyébe az alábbi (5) bekezdés lép:

„(5) Elhelyezhető melléképítmények:

a) kerti építmény,

b) hulladéktartály-, tároló,

c) közműcsatlakozási műtárgy,

d) kirakatszekrény,

e) kerti lugas,

f) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

i) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

j) állatkifutó,

k) trágyatároló,

l) siló, ömlesztett anyag- folyadéktároló,

m) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.”

12.§ A Rendelet 9.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9.§ (1) Jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, legalább 3,5 méter, legfeljebb 7,5 méter építménymagasságú lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.

(3) Elhelyezhető melléképítmények:

a) kerti építmény,

b) hulladéktartály-, tároló,

c) közműcsatlakozási műtárgy,

d) kirakatszekrény,

e) kerti lugas,

f) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

g) kerti épített tűzrakóhely,

h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.”

13.§ A Rendelet 10.§ (1) helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jellemzően kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátóipari célokat szolgáló épületek elhelyezésére kijelölt terület.”

14.§ A Rendelet 10.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Elhelyezhető melléképítmények:

a) kerti építmény,

b) hulladéktartály-, tároló,

c) közműcsatlakozási műtárgy,

d) kirakatszekrény,

e) kerti lugas,

f) kerti épített tűzrakóhely,

g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.”

15.§ A Rendelet 11.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Egyéb ipari területen jelölt építési helyet a Szabályozási terv szerint, attól eltérő felosztás esetén 10.000 m² teleknagyságig legalább 5 m, 10.000 m² teleknagyság felett legalább 10 m oldalkert figyelembevételével kell meghatározni.”

16.§ A Rendelet 13/A.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az övezetben elsősorban a közúti közlekedés fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el:

a) műhelyek

b) raktárak és más tárolóépületek

c) irodaépületek és szociális épületek

d) üzemanyagtöltők

e) parkolók és gépkocsi tárolók személy és tehergépjárművek számára.

Más épület kivételesen sem helyezhető el.”

17.§ A Rendelet 14.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló:

a) közlekedési létesítmények,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek,

c) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.”

18.§ A Rendelet 15.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A területek parkolási igény kielégítését saját területen kell biztosítani.”

19.§ A Rendelet 16.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Területén csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú ( elsősorban a sportolással, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos) építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.”

20.§ A Rendelet 16.§ (3) bekezdésében található „engedélyezhető” szövegrész helyébe a „létesíthető” szövegrész lép.

21.§ A Rendelet 17.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17.§ (1) A zöldterületi előírások közparkokra vonatkoznak.

(2) Közparkban, közkertben építmény elhelyezés, bővítés, illetve területfelújítás, átépítés csak kertészeti terv alapján történhet.”

22.§ A Rendelet 21.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Lakóépület szántó művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.”

23.§ A Rendelet 23.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területbe

a) a folyóvizek medre és partja, a természetes állóvizek medre és partja,( VT )

b) a közcélú nyílt csatornák medre és partja, ( VTCS )

tartoznak.”

24.§ A Rendelet 24.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24.§ (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket (beleértve az elektronikus hírközlést is) a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.

(2) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A szabályozási terven jelölt fásított, és fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(6) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partélétől 1-1 m szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására legalább 1 m-es sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén lehet. A parti sávban tilos olyan növényzet ültetése, és olyan tevékenység végzése, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(7) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszert úgy kell kialakítani, hogy a többlet felszíni vizet megfelelő biztonsággal (elöntés mentesen) továbbvezesse a befogadóig.

(8) A csapadékvízelvezető-hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezését kötelezően elő kell írni.”

25.§ A Rendelet 30.§ (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Külterületeken az élővizek partjától számított 50 m, illetve a Szabályozási terven jelölt védőtávolságon belül gazdasági épület és lakóépület nem építhető.”

26.§ A Rendelet 34.§ (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Temető védőtávolsága 50 m, amelyen belül új lakóépület nem létesíthető.

(2) Az élővízfolyások kiöntési területei, építések határvonalai a Szabályozási terven jelöltek szerint változóak.”

27.§ A Rendelet 35.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ökológiai (zöld) folyosó övezetében (Öf: övezet határvonalán belüli területen):

a) a területek használata és fejlesztése természetkímélő módon történjen, lehetőleg extenzív gazdálkodással.

b) birtokközpont nem alakítható ki.

c) új építmény létesítése csak indokolt esetben- elsősorban vízügyi létesítmények- a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül engedélyezhető.

d) beépítésre szánt területté nem minősíthető át.”

28.§ A Rendelet a következő 13/B.§-al egészül ki:

„13/B.§ (1) A Kmü jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető a mező- és erdőgazdasági növénytermesztés, állattartás és állattenyésztés és ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások, a terület fenntartását szolgáló épület.

(2) A különleges mezőgazdasági üzemi területen meglévő, az előírt épületmagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók. Új, az épületmagasság értékét meghaladó, technológiai célú építmény legfeljebb a beépítés 20 %-án legfeljebb 25 m-ig létesíthető.

(3) A Kmü jelű építési övezetben a legkisebb zöldfelület mértéke 25 %, a beépítettség legnagyobb mértéke 50 %.^[1]

29.§ A Rendelet 36.§ (4) bekezdésében szereplő „4. melléklet: Szabályozási terv Külterület építési területe E4 mód M=1:2000„ szövegrész helyébe a „4. melléklet: Szabályozási terv Major területe SZTM-2/2018 M=1:2000” szövegrész kerül.

30.§ A Rendelet 4. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

31.§ (1) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet a 1.§-a, a 2.§ (1), (2), (4) és (5) bekezdései, a 3.§-a, 5.§ (1) és (3) bekezdései, a 6.§ (1), (3)-(4), (6)-(8) és (10)-(11) bekezdései, a 7.§ (4), (6) és (8)-(9) bekezdései, a 8.§ (4), (6)-(8) bekezdései, a 10.§ (2) és (5) bekezdései, a 11.§ (2), (4) és (7)-(8) bekezdései, a 12.§-a, a 14.§ (2) bekezdése, a 15.§ (1) és (4)-(5) bekezdései, a 18.§ (2)-(3) bekezdései, a 19.§ (2) bekezdése, a 20.§ (1) bekezdése, a 21.§ (2) és (4) bekezdései, a 22.§-a, a 25-29.§-ai, a 30.§ (1)-(10) bekezdései, a 31-33.§-ai, a 34.§ (3)-(11) bekezdései, a 36.§ (3) bekezdése, a 37.§-a, valamint a 5-7. melléklete.     

(2) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Nemesbőd, 2018. december 28.

             (: Simon Ferenc :)                                          (: dr. Kiss Patrik :)

                 polgármester                                 jegyzői feladatokkal megbízott aljegyző

Kihirdetési záradék: Jelen rendelet 2018. december 29. napján kihirdetésre került.

Nemesbőd. 2018. december 29.

   (: dr. Kiss Patrik :)

                                                                                  jegyzői feladatokkal megbízott aljegyző