1. § A településképi rendelet célja Ásványráró község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

3. § E rendeletben Ásványráró területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

4. § Fogalommeghatározások:

5. § (1) A helyi védelem célja az épített és települési környezet, valamint természeti környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

6. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

7. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(10) A képviselőtestület a védett fák közelében táblát helyez el, melyen tájékoztatást ad a fák jellemző adatairól, azok jelentőségéről és felhívja a figyelmet a természeti érték védelmére.

8. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, illetve napelem és napkollektor) nem helyezhető el.

(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

(6) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.

9. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:

11. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:

(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

12. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:

(1) A területen (ökológiai folyosó területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(4) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

(5) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(6) A területen az anyaghasználat:

13. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó különleges és üdülő funkciójú területekre:

(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.

14. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó különleges és üdülő funkciójú területekre:

(1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

15. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:

(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) A gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(3) A területen az anyaghasználat:

16 § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó beépített és beépítésre szánt területekre:

(1) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(2) Új fejlesztési területek kialakítása, meglévő területek fejlesztése során kötelező telken belüli védőfásítással kell elősegíteni a fejlesztések tájba illesztését. A védőfásítás három szintű (fa, bokor, gyep) és minimum 5 méter szélességű legyen.

(3) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(4) Közterületen a szikkasztó árkok területén kúszótuja, terülőtuja nem ültethető.

(5) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, gyümölcsfa, japán akác stb. nem telepíthetők.

(6) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.

(7) Közparkokban, közterületeken telepíthető fák pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.

(8) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.

17 § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszí feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:

(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén, valamint műemléki környezetben, és e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(4) Településképi szempontból meghatározó területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(5) A lakó funkciójú területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(6) Településképi szempontból meghatározó területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

18 § . A rendelet hatálya Ásványráró Község közigazgatási területén az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletekre (út, járda, tér, park, stb.) terjed ki.

19. § A közterület rendeltetéstől eltérő használatához közterület használati engedély szükséges.

20. § (1) Közterület-használati engedély szükséges

(2) Alkalmi piaci árusítás (ruhanemű, cipő, háztartási eszközök…) esetén nem szükséges közterület használati engedélyt, de közterület használati díjfizetési kötelezettség fennáll. Ennek összegét az 1.számú melléklet tartalmazza.

(3) Munkaterület átadás-átvételi eljárásban kell rendezni a közterület igénybevételét

(4) Nem kell közterület-használati megállapodást kötni az alábbi esetekben:

21. § Az engedélyben kiköthető határidők:

(1) A közterület-használati megállapodás – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 1 év időtartamra köthető.

(2) A 19. § (1) bekezdés h, pontjában foglalt esetben a megállapodás 6 hónap időtartamra köthető.

(3) A megállapodásban rögzített határidő a lejárat előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre meghosszabbítható.

22. § Közterület használati díj

(1) A közterület használatáért – ha a rendelet kivételt nem tesz – a használó díjat köteles fizetni.

(2) A használó a díjat a közterület tényleges használatára, ill. a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles megfizetni.

(3) Nem kell megfizetni a díjat arra az időszakra, amikor a használó a Polgármesteri Hivatal intézkedése miatt kénytelen tevékenységét szüneteltetni.

(4) A közterület használati díj mértékét a képviselő-testület határozza meg és jelen rendelet 4.számú melléklete tartalmazza.

23. § A közterület használat megszüntetése:

(1) A közterület használat közérdekből – a Képviselő-testület vagy a polgármester javaslatára – 15 napos határidővel bármikor megszüntethető. Ilyen esetben a használó kérelmére más helyen kell a közterület használat lehetőségét biztosítani.

(2) A megállapodás polgármester részéről történő felmondását vonja maga után, ha a használó a közterületet nem a megállapodásban rögzített célra és módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz elege.

(3) Amennyiben a használó a közterület használatot megszünteti vagy a megállapodás a (2) bekezdés szerint felmondásra kerül, a használó köteles az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani.

(4) Amennyiben a közterület használat a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt módon szűnik meg, a használó a már befizetett díjat vissza nem követelheti, ill. a megszűnés időpontjában esedékessé vált díjat köteles megfizetni.

24. § (1) Műemléki, községképi vagy más szempontból védett területen csak különösen fontos közérdek miatt köthető közterület használati engedélyt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt területek felsorolását és a környezetükben reklám illetve hirdetőtábla elhelyezésének módját a 5. számú melléklet tartalmazza.

25. § Egyéb rendelkezések

(1) E rendelet szabályainak betartását a Polgármesteri Hivatal jogosult ellenőrizni. Megállapított szabálysértés esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mindenkori hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(3) E rendeletben nem szabályozott közterület használati engedély kiadására a polgármester jogosult azzal a feltétellel, hogy ha a közterület használati díj mértéke eléri az évi 500.000,- ft-ot, az engedély kiadásához a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.

26. § (1) Településképi konzultáció kötelező a

(2) A szakmai konzultációt a polgármester vagy az általa megbízott személy látja el.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.

(4) Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.

(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester, vagy az általa megbízott személy gondoskodik.

27. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott

(2) A településen cégérek településképi bejelentési eljárás nélkül helyezhetők el.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatványt jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány papír alapú dokumentációt kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, amely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához. A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló rajz, műszaki leírás.

(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

(5) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötésel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(6) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.

(7) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Ásványráró Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.

(8) Az e rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett reklámhordozókat a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítást követő - ha jogszabály kivételt nem tesz - 8 napon belül köteles saját költségén eltávolítani.

(9) Amennyiben a reklámhordozó eltávolítását a reklámhordozó tulajdonosa a felszólítás ellenére nem hajtja végre, a jegyző vagy közterület tulajdonos nevében eljáró polgármester intézkedik a végrehajtásáról.

28. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.

(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester

(5) A bírság ismételhető, valamint a bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

(6) A védett fák tekintetében, aki a

29. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet végrehajtásáról a polgármester a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.

30. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Ásványráró Község Képviselőtestületének a közterület használat és a közterületen történő reklám és hirdetési tevékenység rendjéről szóló 10/2005. (X.4.) önkormányzati rendelete, és az azt módosító 1/2014. (II. 13.) önkormányzati rendelete hatályukat vesztik.