Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2018. (X.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2026. 03. 20Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2018. (X.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja a település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A rendelet hatálya Ikrény község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A rendelet a következő mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
c) 3. melléklet: Ültethető és nem ültethető fafajok
2. §1 A helyi védelem célja Ikrény község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, azok jelen és a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja
a) a természeti érték, a természetközeli jelleg által meghatározott tájkarakter,a jellegzetes tájhasználat miatt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek természeti állapotának megóvása, a kilátás- és rálátásvédelem megvalósítása,
b) a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot hordozó településrészek lehatárolása, a meghatározó arculat megőrzése.
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. utcai homlokzatmagasság: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beszámítani.
2. utcai homlokzatszélesség: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
3. párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata
5. §2 A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, megőrzése és a nyilvánossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem alá helyezés és megszűnés szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(2) Helyi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló, vagy megszűntetésére való kezdeményezésnek minősül.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(6) A helyi védelem alá helyezés és megszűnés értékvizsgálat alapján történik.
(7) Az értékvizsgálat elkészíttetése a polgármester feladata.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti kezdeményezésről az érdekelteket 8 napon belül értesíteni kell a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet (továbbiakban: partnerség) szerint.
(2) Az eljárás során érdekeltnek minősül:
a)3 a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője,
b) a kezdeményező.
(3) Az érdekeltek észrevételt a partnerség szerint tehetnek.
(4) A Képviselő-testület a 6. § (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.
(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről a 7. § (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket a partnerség szerint értesíteni kell.
(6) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásban át kell vezettetni, melynek kezdeményezéséről a jegyző gondoskodik.
8. § (1) A helyi védelem megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben értékvizsgálat állapítja meg, hogy
a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével,
b) a védett érték megsemmisül,
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
d) műemléki védettséget kap.
(2) Védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) Védett növényzetet csak szakértő által megállapított életvédelmi és baleset megelőzési okból lehet kivágni.
9. § A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
d) a védelem típusát,
e) a védelem rövid indoklását,
f) a védett értékre vonatkozó értékvizsgálatot,
g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
h) a védett értéket érintő átalakítások építészeti dokumentumait.
4. A helyi egyedi védelem
10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyedi védelem
a) az építmény egészére vagy annak egy részére, továbbá a minőséget meghatározó részletére, így különösen
aa) anyaghasználatára,
ab) tömegformálására,
ac) homlokzati kialakítására,
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére;
c) egyedi tájérték védelmére
terjedhet ki.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása, a védelem céljának megfelelő használata a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi védett építmény rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról, védett növényzet esetén gondozásáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására kötelezheti a tulajdonost.
A településképi szempontból meghatározó területek
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül
a) a település közigazgatási területén lévő Natura 2000 területek, a nemzeti ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, valamint magas természeti értékű területek és a természeti területek,
b) a Győri utca, a Vasútsor utca menti telkek területe a 2. számú melléklet szerint lehatárolva.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
A településképi követelmények
7.4 Építmények anyaghasználatára, tetőhajlásszögére vonatkozó általános építészeti követelmények
13. § (1) Lakóépület építése, továbbá lakóépület tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén a tető héjalásánál pala, hullámpala, továbbá kerítés létesítése esetén műanyagok nem alkalmazhatók.
(2) Az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül gépjármű- és egyéb tároló építése, valamint azok tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén tetőzetük héjalásánál pala, hullámpala nem alkalmazható.
(3)5 A település teljes területén a lakóépületek tetőhajlásszöge 30 foknál kevesebb nem lehet.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) A 2. mellékletben 1. sorszámmal jelölt területen
a)6 új épület építésekor, valamint meglévő épület párkánymagasság növelését eredményező átalakításakor az erdei kilátó, a magasles kivételével az épület párkánymagassága a 4,5 métert nem haladhatja meg, kivétel a gazdasági, ipari karakterű területek esetében, ahol a megengedett párkánymagasság 12,0 méter lehet,
b) kerítés a magasabb rendű jogszabályok figyelembe vételével létesíthető.
(2) A 2. mellékletben 2. sorszámmal jelölt területen,
a) a beépítési mód megtartandó
b)7
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A 2. mellékletben jelölt területen
a) lakóépület csak magastetős kialakítású lehet, tetőtéri ablak nem emelkedhet ki a tetőzet síkjából, manzárdtető nem építhető,
b) az a) pontban nem szereplő területen az utcai telekhatárhoz legközelebb álló lakóépületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
c) az a) pontban nem szereplő területen az utcai telekhatárhoz legközelebb álló lakóépületek
tetőzetének hajlásszöge a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el azzal, hogy legfeljebb 400 lehet és a 300-ot el kell érnie.
(2) A településképi szempontból meghatározó területen az épületek tetőzetének héjalása, valamint homlokzatának színezése csak környezetbe illeszkedő lehet. A beépítésre szánt területen lakóépület, valamint az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül álló épület homlokzatának színezésénél a fehér és sárga szín, valamint azok árnyalatai alkalmazhatók, a tetőhéjalásnál a pala nem alkalmazható.
(3)8 A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre nem szánt telkein, az (4) bekezdés figyelembe vételével - az őshonos, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek. Az őshonos fa- és cserjefajok listáját az 5. melléklet tartalmazza.
(4) A közút területére ültethető és nem ültethető fafajok listáját a 3. melléklet tartalmazza.
(5) Közút területére 3 méternél magasabbra növő fafajta nem ültethető.
10. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
16. § (1) A védett érték 5 méter sugarú környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,
b) nem közterületi építmény építése.
(2)9
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
a) a védett építmény jellegzetes tömegét, formáját eredeti arányaiban kell fenntartani,
b) az eredeti alaprajzi elrendezés, különösen a fő tartószerkezetek, valamint a meghatározó belső építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők,
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél a közterületről látható homlokzaton – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg
a) a homlokzat felületképzése
b) a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei
c) a nyílászárók elhelyezése, mérete, anyaghasználata, az ablakok osztása, keretezése,
d) a tetőzet kialakítása, héjalása
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben településképi bejelentési eljárás során igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.
17. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.
(2) A táblának a védelem típusát, a védelem alá helyezés évét, valamint amennyiben ismert, a védett érték keletkezésének évét és tervezőjének nevét kell tartalmaznia.
(3) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak
18. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
1. elsősorban alkalmas terület: a hatályos településrendezési terv lakó területfelhasználású területeinek határától mért 500 m-es távolságon kívüli, településképi szempontból nem meghatározó területű, valamint gazdasági, ipari területek.
2. nem alkalmas terület: az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli terület.
19. §10
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége az épületek közterületre néző homlokzatán, valamint a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.
(2) Napkollektort, napelemet magastetős épület esetén a tető hajlásszögével azonos szögben kell elhelyezni úgy, hogy az a tetőzet szélein ne lógjon túl.
(3) Antennatartó szerkezet a lakóépületek tetőzetén, valamint közterületre néző homlokzatán és a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
13. Rendelkezés a szakmai konzultációról
21. § (1) A polgármester - a településkép védelme érdekében kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az (1) bekezdésbeli kérelem benyújtása kötelező, amennyiben a tervezett építési tevékenység
a) településképi szempontból meghatározó területen valósul meg,
b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemmel érintett építmény:
a) ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) látványtervet az építési tevékenységgel érintett építményről, az utcaképi illeszkedésről és a tervezett építményről,
c) a tervezett tevékenység rövid leírását.
22. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az önkormányzat hivatali helyiségében kell megtartani, arról emlékeztetőt kell felvenni.
(2) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.
(3) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.
A településképi bejelentési eljárás
14. A bejelentési eljárással érintett építmények, rendeltetésváltozások köre11
23. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le
a)12
b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon belül új építmény építése, vagy az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése
esetén.
15.13 A véleményezési eljárással érintett építmények, rendeltetésváltozások köre
24. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett bejelentésre indul.
(2) A bejelentésnek a jogszabályban meghatározottakat kell tartalmaznia.
(3) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4) Amennyiben a bejelentés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kérelmező nem egészíti ki, a polgármester a tervezett tevékenységet megtilthatja.
(5) A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.
A településképi kötelezés, településképi bírság
16. A településképi kötelezési eljárás
25. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
a) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
d) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
(2) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le és az (1) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozat formájában kötelezést bocsáthat ki.
(3)14 A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát, az építmény és egyéb műszaki berendezés
a) felújítására
b) átalakítására
c) elbontására kötelezheti
17. A településképi bírság
26. § (1) A kötelezett, amennyiben nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségnek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(2) A településképi bírság
a) felső határa 200 000 forint
b) alsó határa 10 000 forint.
(3) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(4) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
1. függelék a 11/2018. (X. 31.) önkormányzati rendelethez a 11/2018. (X. 31.) önkormányzati rendelethez15
Módosította a 7/2025. (II.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2025. február 21-től.
Módosította a 7/2025. (II.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2025. február 21-től.
Módosította a 7/2025. (II.20.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2025. február 21-től.
Módosította a 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2024. október 31-től.
Beiktatta a 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2024. október 31-től.
Módosította a 6/2026. (III.19.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2026. március 20-tól.
Hatályon kívül helyezte a 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 8-a. Hatályos 2024. október 31-től.
Módosította a 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2024. október 31-től.
Hatályon kívül helyeztea 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2024. október 31-től.
Hatályon kívül helyeztea 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2024. október 31-től.
Módosította a 7/2025. (II.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2025. február 21-től.
Hatályon kívül helyeztea 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2024. október 31-től.
Módosította a 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2024. október 31-től.
Módosította a 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2024. október 31-től.
Hatályon kívül helyeztea 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2024. október 31-től.
Módosította a 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2024. október 31-től.
Beiktatta a 11/2024. (X.30.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2024. októüber 31-től.