Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 12. 14Táp Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Táp Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 8/2017. (VII.14.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
– Általános rendelkezések
1. § A helyi településképi rendelet célja Táp község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § (1) E rendelet hatálya Táp község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.
3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. sz. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
b) 2. sz. melléklet – Helyi védelemre javasolt objektumok listája
c) 3. sz. melléklet – Formanyomtatvány a településképi bejelentési eljáráshoz
d) 4. sz. melléklet – Formanyomtatvány a reklámok, reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési eljáráshoz
4. § E rendeletben Táp területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre és növényzetre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.
6. § Fogalommeghatározások:
7. § (1) A helyi védelem célja az épített környezet és települési környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.
(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.
(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
8. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
9. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap,
e) a védett érték statikai szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását;
e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
10. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, valamint napelem és napkollektor) nem helyezhető el.
(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.
(6) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen építési, átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.
(7) A helyi védelemben részesített épületek esetében az építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását kell szem előtt tartani:
11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt történeti településrész területei
b) településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek
c) településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt gazdasági, ipari és egyéb különleges funkciójú területek
d) településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt mezőgazdasági kertes területek
(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:
13. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt történeti településrész területeire:
(1) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége nem változtatható. A területen a kialakult tömböket meg kell tartani (azaz tömbfeltárás nem megengedett).
(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát.
(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat, oldalhatáron álló és zártsorú beépítést, előkert nélkül vagy kis előkerttel.
(4) A területen a kialakult telekszélességeket meg kell tartani.
(5) A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető.
(6) A területen a telek utcafronti oldalán különálló garázs nem építhető. Garázs csak az épülettel egybeépítve alakítható ki.
(7) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.
(8) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(9) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(10) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(11) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(12) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(13) A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(14) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(15) A villamoshálózat és távközlési hálózat csak földkábelben mehet.
(17) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
(18) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(19) Közterületen a szikkasztó árkok területén kúszótuja, terülőtuja nem ültethető.
(20) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, gyümölcsfa, japán akác stb. nem telepíthetők, kivételt képeznek ez alól a diófa, a hársfa és a bugás csörgőfa, amelyek a település utcáin jellemzően már megtalálhatóak.
(21) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző
14. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt történeti településrész területeire:
(1) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 méternél több.
(2) A területen az épületeken tetőfelépítmény nem létesíthető.
(3) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
(4) A területen az épületek fő tömegének tetőhajlásszöge 38 o-45o lehet. Az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
(5) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
(6) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
(7) A területen törekedni kell a tetőhajlásszögek, valamint a párkánymagasságok idomulására.
(8) A területen az utca felőli épületrész tetőgerincének iránya illeszkedjen az utcában kialakulthoz.
(9) Pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás.
(10) Az épületek hátsó beforduló udvari szárnya a szomszéd felé nem nézhet tűzfalas homlokzattal.
(11) A beforduló tag építmény magassága nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát.
(12) Az épületeken vakolt vagy tégla homlokzati textúrát kell kialakítani.
(13) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10 cm-nél.
(14) Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
(15) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati
15. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területekre:
(1) Szélkerék, napelem, adótorony létesítése a területen nem megengedett.
(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 1. sz. függeléke szerint, a tiltott fajtákat a 2. sz. függeléke tartalmazza.
(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai pufferterületen és ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén és műemléki környezetben, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető
16. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területekre:
(1) A területen (tájképvédelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai pufferterület- és ökológiai folyosó területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
(3) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(4) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(5) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(6) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(7) Kerítés csak telekhatáron építhető.
(8) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.
(9) A területen az anyaghasználat:
17. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt gazdasági, ipari és különleges funkciójú területekre:
(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
18. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt gazdasági, iprai és különleges funkciójú területekre:
(1) A területen a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
19. § Területi építészeti követelmények a mezőgazdasági kertes karakterű területekre:
(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
20. § Egyedi építészeti követelmények a mezőgazdasági kertes karakterű területekre:
(1) A területen az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
21. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:
(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(2) A tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(3) A területen az anyaghasználat:
22. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszí feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) külterületi közlekedési és közműterületek.
b) a gazdasági területek (kereskedelmi-szolgáltató-ipari gazdasági területek, mezőgazdasági jellegű, gazdasági területek, különleges területfelhasználásba sorolt gazdasági jellegű területek)
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:
a) a természetvédelem és tájvédelem területei, és 200m-es védőtávolságuk,
b) a településképi szempontból meghatározó területek, és 200m-es védőtávolságuk,
c) közparkok, közkertek, közterek területei,
d) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek,
e) vízgazdálkodási területek.
(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai folyosó területén és pufferterületen, Natura 2000 területeken, régészeti lelőhely területén, valamint műemléki környezetben, és e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(4) Településképi szempontból meghatározó területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(5) A lakó funkciójú területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(6) Településképi szempontból meghatározó területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
15. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Táp közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(2) Közterületen reklám és reklámhordozó kizárólag az utcabútorokon - az utasváró, a kioszk és a más célú berendezések kivételével, ahol nem lehet –, azok felületének legfeljebb 1/3-án helyezhető el.
(3) Reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó berendezés utcabútorra utólag nem szerelhető, azokat a reklám közzétételére alkalmas reklámfelülettel együtt kell megtervezni és létrehozni.
(4) Az önkormányzat által fenntartott hirdető berendezésen kizárólag az önkormányzat helyezhet el hirdetést, azokon reklámot elhelyezni tilos.
(5) Közterületről két vagy több oldalról látható reklámhordozó csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.
(6) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módosítani kell.
(7) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak
24. § (1) Településképi konzultáció kötelező a
a) településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt történeti településrész területein
b) településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területeken
c) helyi védett épületek, objektumok esetén minden építési, átalakítási, felújítási munkára.
(2) A szakmai konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész látja el.
(3) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.
(4) Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.
(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész gondoskodik.
25. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott
a) településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt történeti településrész területein
b) településképi szempontból meghatározó beépítésre nem szánt területeken
c) helyi védett épületek, objektumok esetén
az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások tekintetében.
(2) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenységeket a vonatkozó (312/201 Korm. rendelet 1. számú melléklete) tartalmazza.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés;
d) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.
(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötéssel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.
(5) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.
(6) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Táp Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.
18. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére
26. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(3) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadványozástól számított egy év.
(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján - a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges
27. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
c) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
ca) az épület jókarbantartása, az épület és udvar rendben tartása édekében
cb) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
cc) egységes megjelenésének biztosítása,
cd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,
ce) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása
cf) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata,
cg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében.
d) a településképi konzultáción készült feljegyzésben foglaltak be nem tartása esetén;
e) településképi konzultáció elmulasztása esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.
(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester
a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot,
b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,
c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.
(5) A bírság ismételhető.
(6) A szabálysértési eljárást hivatalból vagy bejelentésre az önkormányzat jegyzője folytatja le.
28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
29. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Táp Község Képviselőtestületének Táp község Helyi építési szabályzatáról szóló 8/2003.(VI.26.) önkormányzati rendeletének alábbi részei hatályukat vesztik:
1. melléklet a 11/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 11/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 11/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 11/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 4. melléklethez a 11/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 4. melléklethez a 11/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
3. függelék a 4. melléklethez a 11/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
4. függelék a 4. melléklethez a 11/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
