Szarvasgede Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) c) pontjában biztosított jogkörében eljáró Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Nógrád Megyei Kormányhivatal Kormány megbízotti Kabinet, Miniszterelnökség és Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

A rendelet célja és hatálya

1.§  (1) E rendelet célja Szarvasgede Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

a)   a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b)   településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)    településképi követelmények meghatározásával;

d)   településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(2) E rendelet hatálya Szarvasgede Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet előírásait a helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.

(4) E rendelet mellékletei:

1. melléklet: Településkép szempontjából meghatározó területek, és a település védett értékei

2. melléklet: Helyi egyedi védelem

3. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz

(5) E rendelet függelékei:

1. függelék: Emlékeztető településképi szakmai konzultációról

2. függelék: Telepítésre javasolt / nem javasolt őshonos és idegenhonos növények jegyzéke

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazása során:

a) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.

b) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m2 reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.

c) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.

d) Helyi értékvédelmi terület (he): helyi területi védelem alatt álló településszerkezet, utcahálózat vonalvezetése, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, épülettömeg, sziluett.

e) Háromszintes növényállomány: cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.

f) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

g) Helyi védett épületrész (H2): védetté nyilvánított olyan épületelem, amely olyan épületen található, mely nem áll helyi védelem alatt. Védett épületrész lehet az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, díszítményei, anyaghasználata, színezése illetve különleges tartószerkezete.

h) Helyi védett műtárgy, műalkotás (H3): helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.

i) Önkormányzati információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, útbaigazító hirdetmény, molinó, üvegezett világító reklámtábla.

j) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

k) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

l) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

m) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

n) Reklám-elhelyezés szempontjából kiemelt területek: a 2016 évi LXXIV. törvény 1. melléklete szerinti Településkép szempontjából kiemelt területek;

o) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 30%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.

II. FEJEZET

A helyi VÉDELEM

A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai

3.§  (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban.

(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

a)   a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b)   a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását, 

c)    a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,

d)   a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató értékvizsgálatot.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)   a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b)   a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,

c)    a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,

d)   a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.

(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül telik el a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.

(6) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a)   a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,

b)   műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

c)    a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell az 3.§ (8) bekezdés szerinti érdekelteket.

(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:

a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,

b )területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét

  követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(9) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület: 

a)   a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és

b)   az 3.§ (8) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek és

    figyelembevételével dönt.

(10) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről 15 napon belül írásban értesíteni kell az 3. § (8) bekezdés szerinti érdekelteket.

(11) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

(12) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül a helyi védelem megszűnik.

A helyi védett értékek megjelölése

4.§ (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelöli meg.

(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

5.§  A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a jegyző a külön jogszabályban megállapítottak szerint gondoskodik.

A helyi a védelem fajtái

6.§ (1) A helyi egyedi védelem fajtái:

         a) helyi védett épület (H1),

         b) helyi védett épületrész (H2),

         c) helyi védett műtárgy, műalkotás (H3)

(2) Helyi területi védelem fajtái:

         a) helyi értékvédelmi terület (he).

A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok

7.§ (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.

(5) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető. 

8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását

az eredetinek megfelelő módon kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

A helyi területi védelem

9.§ (1) Helyi területi védelem alatt álló területen új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

(2) Helyi területi védelem alatt álló területen a közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10.§ Szarvasgede község területén az arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT), valamint az MT-ken belüli alterületek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:

         a) Ófalu MT

         b) Újfalu MT

         c) Nagytelkes intézményterületek MT

         d) Üzemi területek MT

         e )Zöldterületek MT

         f) Természetközeli területek MT

         g) Mezőgazdasági területek MT

A településképi szempontból meghatározó területek szabályai

11.§ (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni.

(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtér beépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtér beépítésnél, bővítésnél

a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd) a tornácok kialakítását;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán parabolaantenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(4) Helyi védett műtárgyak (H3) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

13. § (1) Az MT-k területén a településen és az épület környezetében jellemző fedési mód alkalmazandó.

(2) Főépület tetőhéjalásnál műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, fémlemez fedés és egyéb színes anyagok nem használhatók.

(3) Főépületen, meglévő palatető, hullámlemez és trapézlemez tetőhéjalás cseréje esetén bitumenes zsindely is alkalmazható.

(4) Az épületek közterületről látható homlokzata csak vakolt felületű, kisméretű tégla, terméskő, vagy fa burkolatú lehet.

(5) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér és a földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók.

(6) Csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók egy épületen.

(7) Az épületek tetőhéjalásánál a csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, antracit, grafit, szürke, fekete, réz szín árnyalatai alkalmazhatók.

(8) Nagytelkes intézményterületek MT-n tetőhéjalásként minőségi elemes fémlemezfedés is alkalmazható.

(9) Üzemi területek MT-n t az épület tetőhéjalásként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható.

(10)Üzemi területek MT-n az épületen sötét tónusú színek, zöld, kék, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek és a cégarculatnak megfelelő színhasználat is megengedett.

(11) Mezőgazdasági területek MT-n gazdasági rendeltetésű épület tetőhéjalásaként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható.

(12) Mezőgazdasági területek MT-n gazdasági rendeltetésű épületen zöld szín és a cégarculatnak megfelelő színhasználat is megengedett.

14.§  (1) Az MT-k területén új tömör kerítés nem építhető.

(2) Az MT-k területén utcafronti kerítés fa, fém, vakolt, terméskő és tégla lehet.

(3) Természetközeli területek MT-n kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.

(4) Mezőgazdasági területek MT-n - birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.

15.§ (1) Az MT-k területén kizárólag 35-45° közötti tetőhajlásszögű magas tetős épület helyezhető el, ahol az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án a tető hajlászög ettől eltérhet.

(2) Az MT-k területén lapos tetős épület nem építhető.

(3) Az MT-k területén kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.

(4) Ófalu MT-n a meglévő tornácok megtartandók, oldalai az utcai homlokzati síktól mért 5,0 méterig nem falazhatók be.

(5) Ófalu MT-n intézményi rendeltetés esetén 35°-nál alacsonyabb hajlásszögű magas tető is építhető.

(6) Újfalu MT-n 35°-nál alacsonyabb hajlásszögű magas tetős épület is építhető.

(7) Üzemi területek MT-n alacsony hajlásszögű tető és lapos tető is építhető.

(8) Mezőgazdasági területek MT-n gazdasági rendeltetésű épületen 35°-nál alacsonyabb hajlásszögű magas tető is építhető.

16.§ (1) Új épület elhelyezése csak úgy megengedett, ha a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület alakul ki a szomszédos telkekkel közösen.

(2) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos.

(3) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévővel azonos fafajjal lehetséges.

(4) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.

(5) A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan vagy vízáteresztő burkolatú felületet vagy zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(6) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető.

(7) Egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.

A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17.§  (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.

(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető.

(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.

(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.

(5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(6) Villogó, zavaró fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.

A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

18. § (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utas váró, a kioszk, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.

(2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül

a) a közérdeket alapvetően szolgáló

aa) kerékpártároló

ab) hulladéktároló, - gyűjtő

ac) pad,

amelyen reklámhordozó elhelyezhető.

b) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló

ba) megállító tábla

bb) önkormányzati hirdetőtábla

bc) önkormányzati faliújság

bd) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla,

amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.

(3) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk

(4) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.

(5) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.

(6) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését.

(7) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja.

19. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(3) Közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

a) műemléki környezetben,

b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

c) temetők területén,

d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen.

(2) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el

a) Ófalu, Újfalu, Nagytelkes intézmény területek, Zöldterületek MT-n

b) műemléki környezetben,

c) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

d) temetők területén,

e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen.

(3) Beépítésre nem szánt területen antennát csak a közúti közlekedési célú terület felhasználási egység (KÖu) határától számított, az antenna magasságának legalább másfélszeres távolságára lehet telepíteni.

(4) Építményekre helyezhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el

a) helyi védett értéken,

b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

c) temetők területén,

d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen.

A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények

21. § (1) A település területén található földvár, az országos ökológiai hálózat övezeteibe tartozó területek és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek (a továbbiakban: természeti és természet közeli területek és értékek) lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza

(2) A természeti és természet közeli területek és értékek megőrzendők, megóvását biztosítani kell, ennek érdekében

a) a meglévő tájhasználathoz igazodó természet- és környezetkímélő területhasználat folytatható;

b) a helyi hagyományoknak megfelelő lépték-, forma- és színvilágú új építmény létesíthető;

c) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó;

d) új közmű- és hírközlési létesítmények felszín fölött nem helyezhető el.

V. FEJEZET

A kötelező szakmai konzultáció

A kötelező szakmai konzultáció esetei

22. § Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenységet megelőzően, ha a tervezett építési tevékenység, településképi szempontból meghatározó területen, közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható helyen történik és az egyszerű bejelentés, vagy építési engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik.

A szakmai konzultáció szabályai

23. § (1) A szakmai konzultáció szóban történik.

(2) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a polgármester döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.

(3) A szakmai konzultációról az 1. függelék szerinti emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

VI. FEJEZET

A településképi bejelentési eljárás

A településképi bejelentési eljárás esetei

24. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, - amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat - az alábbi esetekben:

a) Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;

b) Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m2 alapterületet, vagy 2,0 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén;

c) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;

d) Emlékfal építése esetén, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t;

e) Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1.-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén;

f) Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1.-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló

fa) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

fb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

fc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

fd) ideiglenes fedett lovarda,

fe) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése esetén,

g) 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 20-60 m3 közötti térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén;

h) Utcai kerítés, húsfüstölő építése esetén;

i) Cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén.

A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

25.§ (1) A településképi bejelentési eljárás megindításához a 2. melléklet szerinti kérelem használható.

(2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.

(3) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, melynek kérelmező 15 napon belül eleget tesz.

(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év, de indokolt esetben a polgármester ettől eltérő érvényességi határidőt is megállapíthat.

A településképi bejelentési eljárás szempontjai

26. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) Részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,

b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,

c) a tervezett megoldás megfelel-e a helyi építési szabályzat és jelen rendelet előírásainak,

d) a cégtáblák, egyéb grafikai elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,

e) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,

f) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,

g) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban.

VII. FEJEZET

A településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság

A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

27. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) kötelezési eljárást kezdeményez, vagy

b) reklám elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti az illetékes kormányhivatalt.

(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.

(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezés a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,

b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.

A településképi birság

28. § A polgármester a településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő bírság (településképi bírság) kivetését rendelheti el.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

29. §  (1) E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai irányadóak.

(2) A rendelet hatálya a hatálybalépést követően megindított eljárásokra terjed ki.

(3) Jelen rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

30. § Jelen rendelet hatályba lépését követően külön eljárásban hatályon kívül kell helyezni:

a) Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete a Helyi építési szabályzatról (a továbbiakban:HÉSZ) 6.§ (7) bekezdését;

b) a HÉSZ 7.§ (4) bekezdését;

c) a HÉSZ 9.§ (8) bekezdését;

d) a HÉSZ 10.§ (7) bekezdését;

e) a HÉSZ 35.§ (1) bekezdését;

f) a HÉSZ 37. § (1)-(2) bekezdését;

g) a HÉSZ 40. § (3) bekezdését;

h) a HÉSZ 43-44. §-át.

                              Kovács Ottó Béla                                      dr. Tóth Gabriella

                                 polgármester                                                    jegyző