1. § E rendelet célja Tab város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Tab város közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Tab Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. § (1) Értelmező rendelkezések: E rendelet alkalmazásában Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

(2) Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

(3) Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

(4) Értékvizsgálat: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározottak szerinti dokumentum.

(5) Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.

(6) Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.

(7) Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.

(8) Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.

(9) Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.

(10) Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

(11) Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.

(12) Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

5. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az Tab Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

6. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.

(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:

(3) A területi védelem kiterjedhet:

(4)¹ A helyi védelem alatt álló értékeket e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.

(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(5) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést. A döntés- és vélemény-előkészítés a települési főépítész (továbbiakban: főépítész) feladata. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény. Ha az értékvizsgálati munkarész egyben a településrendezési eszköz örökségvédelmi fejezete, külön főépítészi szakmai vélemény készítése nem szükséges.

(6) A főépítész által elkészített javaslatnak tartalmaznia kell:

(7) A védelem megszűnik, ha

(8) Ha a védettség megszüntetésére kerül sor, a főépítész gondoskodik az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

(9) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

8. § (1) A helyileg védett értékké nyilvánítás és megszüntetés tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés végett az illetékes ingatlanügyi hatóságot a jegyző keresi meg.

9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Védett építmény” vagy „Védett épület”. A tábla mérete: fektetett A/4. Anyaga: fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezéséről és eltávolításáról a Tabi Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (továbbiakban: Gamesz) közreműködésével a főépítész gondoskodik.

(3) Helyi védelem alatt álló növény, növény-együttes az e célra rendszeresített „Védett növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elkészíttetésről a polgármester, az elhelyezéséről és eltávolításáról a Gamesz közreműködésével a főépítész gondoskodik.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elkészíttetése és pótlása a polgármester, elhelyezése a Gamesz közreműködésével a főépítész feladata. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

10. § (1) A védett értékekről a főépítész nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

(3) A nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza:

(4) Területi védelem esetén a (2) és (3) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a településrendezési tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot (olyan méretarányban hogy a védettségi megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetők legyenek)

(5) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a főépítész gondoskodik.

11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

12. § (1) A tulajdonos köteles a helyileg védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni, és a védett érték állapotát a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

(2) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

13. § (1) Az építmények fenntartása, felújítása –általában díszesebb, régi építésű, elavult épületekről lévén szó- többlet költséget jelenthet a tulajdonosnak, ezért az önkormányzat támogatást nyújthat az örökség megőrzése érdekében. A támogatást az esélyegyenlőség és az átláthatóság biztosítása érdekében, pályázat útján lehet odaítélni.

(2) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák igazolt költségének maximum 50%-áig terjedhet. A támogatást természetben (pl. anyag, munka) is lehet nyújtani.

(3) A védett érték megóvására felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben, e célra elkülönítve kell meghatározni.

(4) A támogatás az állagmegóvó munkák végzésére, készültségi foktól függően, vagy a munkák elvégzése után adható.

14. § (1) A pályázatokat minden évben a költségvetés elfogadását követő hónapban kell kiírni, és a helyben szokásos módon közzétenni.

(2) A pályázatokat a pályázati felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül lehet az önkormányzathoz benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, lakcímét, a védett ingatlan megjelölését, a védett érték megőrzésének módját, fényképet a meglévő állapotról, a tervezett munka rövid műszaki leírását és költségbecslést azon várható többletkiadásokról, amelyek közvetlenül a védett értékek megőrzését szolgálják, illetve befejezett munka esetén a számlával igazolt költségkimutatást.

15. § (1) A pályázatok kiírásáról és döntésre előkészítéséről – a főépítész közreműködésével – Tab Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága gondoskodik.

(2) A pályázatok elbírálásáról a Képviselő-testület a kérelem benyújtását követő 60 napon belül dönt. A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését.

(3) A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.

(4) A pályázati eljárást Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének az államháztartáson kívüli forrás átadásáról-átvételéről szóló 6/2014. (III.28.) önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel kell lefolytatni.

(5) A megállapodásban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a főépítész feladata.

16. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Tab Város teljes közigazgatási területét:

(2)² A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

17. § A 16. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott területeken a településkép védelme érdekében az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják.

18. § (1) A 16. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott területeken a településkép védelme érdekében az új épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-, és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

19. § (1) A 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Településközpont területen az épületek tetőidoma jellemzően az utcavonallal párhuzamos legyen.

(2)³ Az épületek tetőfedése – a nyolc méternél nagyobb fesztávú épületek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely. A tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú szerkezetű épületek – aula, nagyterem, tornaterem, stb. –, valamint egy helyrajzi számon legalább tíz garázsegység építése esetén a garázsépületek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel, (pl. cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel, fémlemez homlokzatképzéssel is építhetők.

(3) A magastetők tetőhéjalásának anyaga és színezése a kialakult utcaképhez igazodó, ennek hiányában hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.

(4) Az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.

(5) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen csak egyféle tetőhéjalás alkalmazható.

(6) A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.

(7) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzatát az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.

(8) Látszó felületű gerendaház, rönkház nem építhető. Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.

(9) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

(10) Kerítés kialakítása:

20. § (1) A 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Átalakuló családiházas területen az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.

(2) Az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.

(3) Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely. A tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet.

(4) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(5) Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai (homlokzati színezések) úgy alakítható ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(6) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.

(7) Kerítés kialakítása:

21. § (1) A 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott Ipari, kereskedelmi gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely. A tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, üzemcsarnokok, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(2) Épületcsoportnál azonos tetőalakítást alkalmazható.

(3) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

22. § (1) A 16. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott Kertes területeken az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból lehet kialakítani.

(2) Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely. A tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet.

(3) Az épületek külső megjelenítésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.

(4) Az épületek homlokzata fehér, vagy világos föld-, ill. pasztellszínezésűek lehetnek.

23. § (1) A 16. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott Külterületen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően kell kialakítani.

(2) Az ingatlanok és épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a meglévő tájkarakterhez kell illeszkedni. A táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető tevékenység céljaira építményt elhelyezni tilos.

(3) Mezőgazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely. A tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.), vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(4) Épületcsoportnál azonos hajlászögű és héjalású tetőalakítás alkalmazható.

(5) Az épületek homlokzata fehér, vagy világos pasztellszínezésűek lehetnek.

(6) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a jellemző természetes rendszerek megóvását.

24. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.

(2) A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.

(3) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.

25. § (1) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(2) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlása a helyben honos fajokkal történhet.

(3) Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell.

(4) A közterületek berendezései (utcabútorok, hirdető-berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhetők el.

(5) Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.

(6) Közterületi burkolattal szembeni elvárás:

(7) A zöldterület (közkert, közpark) kialakításának szabályai:

26. § (1) A telkek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.

(3) Településközpont területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16 cm törzs-körméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély, tudomásulvétel, hatósági bizonyítvány kérelmezéséig el kell ültetni. A tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

(4) Ipari, kereskedelmi gazdasági területen:

(5) Külterületen védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6) A temető szabad területeit fásítani kell.

(7) A településképi szempontból meghatározó területeken fás növényzet ültetése esetén – környezetvédelmi-, természetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt – tájba illő vagy helyben honos, fa- és cserjefajok alkalmazandók.

(8) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.

27. § A jelen rendelet 4. függelék 1) pont a) alpontjában felsorolt helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó szabályok:

28. § (1) A jelen rendelet 4. függelék 1) pont b) alpontjában felsorolt, helyi jelentőségű védett természeti emlékek területén meg kell őrizni a területen található terepviszonyokat.

(2) Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természeti emlékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon megváltoztatja, vagy veszélyezteti.

(3) Gondoskodni kell a védett természeti emlék fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről.

(4) A helyi jelentőségű védett természeti értékeket meg kell őrizni, rendszeres gondozásuk, fenntartásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.

(5) A helyi védettséget élvező egyes fák védelme érdekében:

(6) A kivágott/elpusztult fa pótlásáról a tulajdonosnak 2 éven belül az eredetivel azonos fajjal és fajtával kell gondoskodni.

29. § (1) A jelen rendelet 1. melléklet 2) pontban meghatározott helyi védelem alatt álló területen a településkép védelme, a tájba való illeszkedés és a tájképvédelem érdekében meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését. Új telek kialakítása, vagy telekalakítása csak ezzel összhangban engedélyezhető.

(2) A védett területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(3) A védett területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyag használatát figyelembe véve kell meghatározni.

(4) Különös gondot kell fordítani a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, építményfajták, valamint a növényzet megtartására.

(5) A védett területen az utcakép jellegzetességének megtartásával kell a közterületek burkolatát, és berendezéseit (utcabútorok, hirdető berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) kialakítani.

(6) A védett terület hangulatához illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani (utak, hidak, átereszek, támfalak, vízfolyások, közművek, stb.).

30. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

31. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek: a 16. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjában, illetve a (3) bekezdésében meghatározott területek.

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

(3) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

32. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(3) A műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területeken közmű- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel építhetők. Közmű- és hírközlési berendezések szabadon álló, föld feletti kialakítással nem létesíthetők.

(4) Tájképvédelmi területen közmű és elektronikus hírközlési létesítmények kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél, a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából, a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével, terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

(5) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

(6) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

(7) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8) A csapadékvíz-, illetve szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

33. § (1) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetben takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhetők el.

(3) A gázhálózat rekonstrukcióra kerülő területeken meg kell vizsgálni a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.

(4) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzatra szerelt kémény - a tetősíkból kiálló kivételével- nem helyezhető el.

(5)⁴ Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés -a csak közterületre néző homlokzatokkal rendelkező épületek kivételével- az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség, illetve közműüzemeltetői, szolgáltatói előírások miatt. A műszaki szükségesség a Magyar Mérnöki Kamaránál épületgépész tervezői, illetve épületgépész szakértői jogosultsággal rendelkező személy írásos szakvéleményével, a közműüzemeltetői, szolgáltatói előírások pedig az illetékes közműüzemeltető, szolgáltató nyilatkozatával igazolandók.

(6) Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

34. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(2) Az épületre, építményre szerelt cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú hirdetőberendezés, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhetők el.

(4) A legfeljebb 10 m² reklámfelületet tartalmazó reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építési napló megnyitását követően, az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

35. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 21 naptári nap időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

36. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(3) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

(4) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m²-t meg nem haladó cég-, címtábla, illetve kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(5) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

37. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(2) Utasváró építmény oldalain úgynevezett City Light reklámfelület elhelyezhető.

(3) A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken, közterületen és magánterületen sem helyezhető el:

(4) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

(5) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.

(6) Üzlethelyiségenként kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

38. § (1) A településkép védelme érdekében az építtető vagy meghatalmazottja kérelmére a főépítész szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet – papír, vagy elektronikus formában – az önkormányzat címére kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint a főépítész lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

39. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

39/A. §⁵ A településképi véleményezési eljárásban a képviselő-testület az önkormányzati hatósági hatáskört a polgármesterre ruházza át.

40. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(2) A polgármester véleménye a 39. §-ban meghatározott esetekben a főépítész szakmai álláspontján alapul.

41. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

42. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:

(2) A város teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

42/A. §⁶ A településképi bejelentési eljárásban a képviselő-testület az önkormányzati hatósági hatáskört a polgármesterre ruházza át.

43. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően, a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

44. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott papíralapú kérelemre indul.

(2) A kérelmet a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 42. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

(3) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul – határidő megjelölésével – bekéri a főépítész szakmai álláspontját.

(4) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül:

(5) Az igazoláshoz, illetve a tábla elhelyezés megtiltásához minden esetben csatolni kell a főépítészi szakmai álláspontot, melynek tartalmaznia kell a részletes indoklást is.

(6) Ha a polgármester a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

45. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:

(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

(5) A településkép-védelmi bírság összege:

(6) A településkép-védelmi bírság a településképi követelmények teljesítéséig ismételten kiszabható.

(7) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.

(8) A befolyt településkép-védelmi bírságot a településkép védelme érdekében lehet felhasználni.

45/A. §⁷ A településképi kötelezés, a településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság tekintetében a képviselő-testület az önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.

46. § Ez a rendelet 2018. november 15. napján lép hatályba.

47. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének Tab helyi építési szabályzatáról szóló 27/2003 (X. 30.) rendeletének 1. § (19) bekezdése, 3. § (3) bekezdés c) - d) pontja, 4. § (3) bekezdés c), d) pontja, 5. § (4) bekezdés c) - d) pontja, 6. § (4) bekezdése, 6/A. § (5) bekezdése, 7. § (4) bekezdése, 8. § (5) bekezdése, 9. § (4) és (7) bekezdése, 11. § (4) bekezdése, 13. § (6) bekezdés b) - g) pontja, 13. § (8) bekezdése, 14. § (4) bekezdése, 15. § (7) bekezdés b) - g) pontja, 15. § (8) bekezdése, 17. § (4) bekezdése, 21. § (8) - (9) bekezdése, 24. § (1) és (3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, valamint 1. számú függelékének 11. pontja.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tab Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 21/2004. (VIII. 30.) rendelete.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tab Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás szabályairól, valamint a településképi kötelezésről szóló 11/2016. (VI.30.) rendelete.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 10/2017. (X.23.) önkormányzati rendelete.