Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. és 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy helyi szabályok megállapításával biztosítsa a közterületek rendeltetésszerű használatát, a közterületeken folytatható munkálatok és tevékenységek végzését, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, közegészségügyi, köztisztasági és közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meggátolja a közterületek rendeltetéstől eltérő használatát, elősegítse a város területén a településtisztaság fenntartását, a településtisztaság helyzetének fokozatos javulását, továbbá meghatározza az ezekkel kapcsolatos eljárások rendjét, a jogokat és kötelezettségeket.

2. A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed Tiszaújváros közigazgatási határán belül valamennyi természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre.

3. Értelmező rendelkezések

3. §

A rendelet alkalmazása szempontjából:

1.   Játszótér: a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló GKM rendelet szerinti játszótér.

2.   Közpark: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerinti közpark.

3.   Közterület: a közterület-felügyeletről szóló törvény szerinti közterület.

4.   Közterület rendeltetéstől eltérő használata: a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos tevékenység, állapot.

5.   Köztárgy: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet szerinti köztárgy.

6.   Labdatér: játszótér közelében kialakított, labdajátékok céljára szolgáló közterület.

7.   Tisztántartás: az ingatlanok tisztítása, hó- és síkosság mentesítése.

8.  Üzemképtelen jármű: a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, vagy baleset folytán megsérült és elhagyott jármű, vagy műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben részvételre szemmel láthatóan alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült) jármű.

9.   Városközpont: a városi piachoz vezető út – Szent István út – Lévai József utca – Bethlen Gábor út által határolt közterületek.

4. A közterületek rendeltetése

4. §

A közterület rendeltetése különösen:

a) a közlekedés biztosítása (utak, terek)

b) a pihenőhelyek és emlékhelyek kialakítása (közparkok, köztéri szobrok), valamint

c) a közművek elhelyezése.

II. Fejezet

Közterületek használata

5. A közterületeken elvárt és tiltott magatartásformák

5. §

(1) A közterületek és az azokon elhelyezett köztárgyak csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók.

(2) A közterületeket úgy kell használni, hogy az másokat a közterület igénybevételében ne zavarjon.

(3) Közfeladat végzése során a közterület-használat zavarása a szükséges mértéket nem lépheti túl.

6. §

A közterületen tilos:

a) gépjárművek tárolására tároló helyet (sátorgarázst) kialakítani,

b) gépjárművek javítása, szerelése és mosása, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást;

c) törmeléket, építési anyagot lerakni, tárolni,

d) engedély nélkül építési munkát végezni,

e) a közúti járművek közlekedésére nem szolgáló díszburkolattal ellátott közterületeken - a városi rendezvénynaptárban meghirdetett program, illetve útburkolat és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat ellátására szolgáló jármű kivételével, amennyiben ez feladata ellátása érdekében szükséges - gépjárművel behajtani, várakozni, megállni,

f) utcabútort, berendezést rendeltetésellenesen használni,

g) virágot és dísznövényt leszedni, a fák és cserjék ágait letörni, károsítani,

h) az ott természetes körülmények között élő állatot bármely eszközzel  megzavarni, madárfészket megrongálni,

i) gazdátlan állatot etetni,

j) ebet - vakvezető kutya kivételével - a 6. mellékletben felsorolt, táblákkal megjelölt területekre bevinni,

k) zöldterületen, játszótereken járművel parkolni, közlekedni.

7. §

(1) Közterület-használati engedély szükséges az alábbi esetekre:

a)  a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény elhelyezésére,

b) köztárgyak, távbeszélő fülke, postai levélszekrény vagy előszállítási láda elhelyezésére, kivéve a közvilágítási és közlekedésirányítási köztárgyakat,

c) építmény, építési munkával kapcsolatos állvány, daru és építőanyag, törmelékgyűjtő konténer, valamint szerszám, eszköz és gép elhelyezésére,

d) sátor közterületen történő elhelyezésére,

e) zöldterület, park, burkolt tér bármilyen célú igénybevételére,

f) tűzijáték rendezésére,

g) magánszemélyek esetén építéshez szükséges szerkezetek, építőanyagok, illetve tüzelő és egyéb anyagok közterületen történő elhelyezésére, ha az meghaladja a 48 órát, amennyiben az a közlekedést nem akadályozza. Anyagtárolás miatt történő közterület károsítás esetén az érintett helyreállítási kötelezettséggel tartozik.

h)  kereskedelmi és egyéb szolgáltató, cirkuszi és mutatványos tevékenységre, árusító eszközre, berendezésre,

i) vendéglátó ipari előkert, terasz céljára,

j) kiállítás, vásár, fesztivál, alkalmi rendezvény céljára, szórakoztató, művészeti tevékenységre,

k) személy-, áruszállítás állomáshelyének igénybevételére,

l) őstermelőként végzett értékesítésre,

m) ^[1]

(2) Nem adható engedély az alábbi esetekre:

a) közterületen zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, kivéve a 24. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket,

b) garázs létesítésére,

c) közterületen mozgóbüfé és zöldség-gyümölcs árusítás kivételével gépjárműből történő árusítás céljára,

d) autójavító, autókölcsönző vagy használtautó-kereskedő tevékenységgel összefüggő gépjárművek, szerelvények, alkatrészek tárolására, kölcsönzésére,

e) erotikus termékek bemutatására és értékesítésére,

f) a külön jogszabályban meghatározott, kizárólag üzletben árusítható termékek forgalomba hozatalára,

g) ha a tervezett igénybevétel a városképet, a közterület állagát jelentősen rontaná, környezetszennyezéssel, a közegészségügyi érdekek sérelmével, a közúti forgalom zavarásával, biztonságának veszélyeztetésével járna,

h) ha a tervezett igénybevétel a városrendezési, városfejlesztési célok, önkormányzati programok megvalósíthatóságát veszélyeztetné,

i) ha a kérelem elbírálásában közreműködő a szakvéleményében, állásfoglalásában a kérelem teljesítéséhez nem járul hozzá,

j) ha a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása áll fenn,

k) ha a kérelmező olyan tevékenységet kíván a közterületen folytatni, melynek gyakorlását jogszabály tiltja,

l) ha a kérelmező a tevékenység folytatására előírt jogszabályi feltételeknek nem felel meg,

m) üzemképtelen jármű tárolására.

(3) Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:

a) a közút, járda, tér, park, egyéb közterület építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda, tér, park területének elfoglalásához,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések, továbbá a közterület köztisztaságával kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez,

c) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek építése, hibaelhárítása érdekében végzett munkához,

d) külön jogszabály által engedélyezhető közterületbe nyúló épületrészek, épülettartozékok létesítéséhez,

e) a gyülekezési jogról, valamint a választási eljárásról szóló törvény alapján megtartott rendezvényekhez,

f) a közvetlen baleset-, élet- és kárveszély elhárításához,

g) az egyházi ünnepekkel kapcsolatos közterület-használathoz.

6. A közterület használatára vonatkozó eljárás általános szabályai

8. §

 (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használata közterület-használati engedély alapján, az e rendeletben meghatározottak szerint, az engedélyben előírt közterület-használati díj megfizetését követően történhet.

(2) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, szabályzatokat, a városrendezési terveket, kegyeleti, környezetvédelmi, köztisztasági, idegenforgalmi, kulturális szempontokat, egyéb előírásokat, szakmai állásfoglalásokat.

7. A közterület-használati kérelem

9. §

(1) A közterület-használati engedélyek kiadása önkormányzati hatósági ügy, az eljárásra e rendelet, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közterület-használati eljárás a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott kérelemre indul, melyet írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) meghatározott elektronikus úton, az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy azzal megegyező tartalommal annak kell benyújtania, aki a közterületet használni kívánja, a tervezett használat megkezdése előtt legalább 8 nappal.

(3) A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

(4) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és lakóhelyének, vagy székhelyének és telephelyének címét, bankszámlaszámát, adószámát vagy adóazonosító jelét;

b) a közterület-használat célját és időtartamát;

c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagysággal és a használat módjával történő meghatározását.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező által a közterületen folytatni kívánt tevékenységben közreműködők (így különösen alvállalkozók, bérlők, üzemeltetők) nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét;

b) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a jogerős építésügyi hatósági engedélyt;

c) az ügy jellegéből adódóan a tényállás tisztázásához, kérelem megítéléséhez szükséges további (hatósági, szakhatósági, kezelői vagy egyéb) engedélyeket, állásfoglalásokat, véleményeket, nyilatkozatokat, valamint az ügy megítéléséhez az ügyfél által fontosnak tartott egyéb iratot, nyilatkozatot, véleményt;

d) rendezvények esetében továbbá:

da) a rendezvény szervezője, vagy a rendezvény lebonyolításáért felelősséggel tartozó személy nevét, elérhetőségét,

db) a résztvevők és a várható látogatók tervezett létszámát,

dc) a rendezvény részletes programját,

dd) a rendezvény műszaki-technikai igényeinek felsorolását,

de) a tervezett illemhelyek - külön megjelölve az akadálymentesítettek - helyét és darabszámát.

e) a közterület azonosítására alkalmas helyszínrajzot,

f) a közlekedés forgalmát befolyásoló közterület-használat esetén az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás tervét,

g) kulturális rendezvény, búcsú, vásár, cirkuszi és mutatványos tevékenység és egyéb rendezvény esetében a terület takarítására vonatkozó kötelezettség teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatot,

h) fenyőfa árusítás esetén a fenyőfa származását bizonyító okiratot,

i) mutatványos tevékenység esetén az ahhoz használt eszközre vonatkozó érvényes biztonságtechnikai jegyzőkönyvet, tanúsítványt,

j) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát.

8. A közterület-használati engedély

10. §

(1) A közterület-használati engedélyt az önkormányzat nevében a polgármester adja ki.

(2) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, vagy székhelyének, telephelyének címét, adószámát, adóazonosító jelét, bankszámlaszámát;

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig az engedély érvényes;

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását;

d) utalást arra, hogy az engedély csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes;

e) az engedély megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét;

f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét;

g) a jogosultnak a közterületen végzett tevékenységében közreműködők (így különösen alvállalkozók, bérlők, üzemeltetők) nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét;

h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást;

i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását;

j) a közterület-használati engedély átengedésének tilalmát és a közreműködők igénybevételének lehetőségéről szóló tájékoztatást;

k) a közterület-használat egyéb feltételeit.

l) az engedélyben előírtaktól eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,

m) a közterület-használat közérdekből történő megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást,

n) a társasházak, többlakásos épületek, gazdálkodó, kereskedelmi egységek, intézmények, természetes személyek által közterületre tartósan kihelyezett hulladékgyűjtő edényzet pontos helyét, az edényzet zárhatóvá tételére vonatkozó kötelezést, annak módját, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló miniszteri rendeletben rögzített előírásokat. 

(3) Építési, bontási munkákkal, valamint az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélynek tartalmaznia kell továbbá arra vonatkozó kikötést, hogy a tárolás csak a munka- és egészségvédelmi rendszabályokban előírt módon történhet, valamint ki kell térni a törmelékszállítás gyakoriságának meghatározására.

(4) Az építési munka végzésére vonatkozó engedélyben elő kell írni:

a) a terület biztonságos elkerítését,

b) közút, járda lezárása esetén a forgalomtechnikai megoldásokat,

c) a munkavégzés területének táblával történő megjelölését, amelyen fel kell tüntetni a kivitelező nevét, telephelyét és elérhetőségét, a munkavégzés kezdetét, befejezésének időpontját.

 (5) A közterület-használati engedély alapján a közterületet kizárólag a jogosult, valamint a közterület-használati engedélyben nevesített személyek használhatják, mivel a közterület-használati engedély kizárólag a jogosult részére szól és csak az abban nevesített személyeket jogosítja a közterület használatára. A közterület-használati engedély más személyre át nem ruházható és az az alapján folytatott közterület-használat más személynek át nem engedhető, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használatához közreműködőket is igénybe vegyen.

(6) A közterület-használat legfeljebb egy évre engedélyezhető, kivéve a 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetet.

9. A határozat közlése

11.§

Az engedély megadása, megtagadása, vagy visszavonása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) a kérelmezővel, engedélyessel,

b) az engedélyezési eljárásban közreműködőkkel,

c) a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységével.

10. A közterület-használat díja

12. §

(1) A közterület használatáért a használatba vevő közterület-használati díjat köteles fizetni.

(2) A közterület-használati díjat a rendelet 2. melléklete tartalmazza. A fizetendő használati díj legkisebb összege 1.000 Ft.

(3) A díjfizetési kötelezettség megállapítása során:

a) minden megkezdett nap és töredék terület (m²-ben) egésznek számít,

b) a közterület-használat nagyságának meghatározásánál annak alapterületét és a használathoz szükséges legfeljebb 1 m szélességű csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni,

c) reklámtábla esetén a reklámmal borított felület nagyságát kell figyelembe venni.

(4) A közterület-használati díjat az engedély kiadását követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb a tényleges használat megkezdése előtt 48 órával kell megfizetni.

(5) A közterület-használati díjat postai utalványon, átutalással, vagy bankkártyás befizetéssel helyben kell megtéríteni az Önkormányzat Költségvetési Elszámolási Számlájára, mely összegről a Polgármesteri Hivatal számlát állít ki.

 (6) A használatba vevő a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen elhelyezett létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

11. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

13. §

Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá a polgári védelem, katasztrófavédelem és polgárőrség, valamint a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezéséhez,

b) az önkormányzati beruházások kivitelezését végző természetes személyeknek, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak az általuk benyújtott kérelemben feltüntetett használati határidő lejártáig,

c) a közművek, postai és távközlési tevékenységekkel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezéséhez, valamint a köztisztasági feladatot ellátó szolgáltatóknak közérdekű létesítményeik elhelyezéséhez és a hibaelhárítási munkák végzéséhez,

d) a közforgalmú közúti közlekedési feladatot ellátó szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló létesítmények elhelyezéséhez,

e) díszítés céljából a Polgármesteri Hivatal felé történő bejelentési kötelezettség mellett kihelyezett virágládák, virágkosarak elhelyezéséhez, függetlenül attól, hogy azokat ki helyezi el,

f) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek igénybevételéhez,

g) jótékony, közcélú, sport- és kulturális rendezvények esetén,

h) az önkormányzat, az önkormányzati intézmények, és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok rendezvényeinek megtartásához szükséges közterület-használat esetén,

i) régészeti feltáráshoz,

j) társasházak, többlakásos épületek, gazdálkodó, kereskedelmi egységek, intézmények, természetes személyek hulladékgyűjtő edényzetének közterületen történő tartós elhelyezéséhez.

12. A közterület használójának kötelezettségei

14. §

(1) A közterület használója köteles az általa használt közterületet rendben és tisztán tartani, és az engedély lejárta után az önkormányzatnak eredeti állapota szerint visszaadni.

(2) A közterület-használattal összefüggésben a keletkező hulladékot naponta, a kihelyezett utcabútort a tevékenység befejezésével a közterületről el kell távolítani.

(3) Minden olyan közterület-használat esetén, amikor olaj, zsír, más szennyező anyag juthat a használt területre, olajfogó eszköz használata kötelező. A közterület használója az olaj, zsír és egyéb szennyező anyagot köteles a közterületről naponta eltávolítani.

(4) A közterületen elhelyezett anyagok és szerkezetek tárolása csak a munka-, tűz-, baleset- és egészségvédelmi jogszabályokban előírt módon történhet.

(5) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használat esetén szükség szerint a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítést kell létesíteni, valamint ha a járdát teljes szélességben el kell foglalni, és a gyalogos közlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át, a kérelmező köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót kialakítani, és azt szükség szerint nappal is megvilágítani.

(6) A használatba vevő köteles a használt területen található növényzetet, felszíni és felszín alatti vezetékeket megóvni, az okozott károkat megtéríteni.

(7) Amennyiben a kérelmező a jelen § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, az önkormányzat jogosult a kérelmező költségére a közterület tisztán tartásához szükséges munkákat elvégezni vagy harmadik személlyel elvégeztetni. 

(8) A közterület-használati engedélyt, a díjfizetési kötelezettség teljesítését igazoló iratot, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket a közterület-használati engedéllyel rendelkező személy, szervezet a közterület használatakor köteles magánál tartani és az ellenőrzése jogosult szerv részére bemutatni.

(9) A személy-, és áruszállítás állomáshelyének használatára jogosító közterület-használati engedély meglétét és a használati díj befizetését tanúsító kártyát az állomáshelyen való tartózkodáskor a kérelmező a gépjármű szélvédője mögött, jobb oldalon, jól látható módon köteles elhelyezni az ellenőrzés lehetővé tétele céljából.

(10) ^[2]

(11) Ha a közterület-használat bármilyen okból megszűnik, a kérelmező a saját költségén köteles az eredeti állapotot – kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ha a kérelmező a helyreállítási kötelezettségének az engedélyező határozatban vagy a felhívásban megjelölt időpontig nem tesz eleget, az engedélyező hatóság a kérelmező költségére és veszélyére az eredeti állapotot helyreállítja.

13. Az engedély érvénye, a közterület-használat megszüntetése

15. §

 (1) A közterület-használat megszűnik:

a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,

b) ha a kérelmező a közterület használat megszüntetését az engedély érvényességi idejének lejárta előtt bejelenti, vagy

c) az engedély visszavonásával.

(2) A közterület-használati engedély visszavonható:

a) közérdekből bármikor,

b) engedélytől eltérő közterület-használat esetén,

c) ha a közterületet nem az engedélyben megjelölt személy használja, vagy az engedélyt átruházza,

d) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy

e) ha a kérelmező a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.

(3) Ha a közterület-használat az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott okból szűnik meg, a közterület-használati díjat az engedély megvonásáig terjedő időszakra kell megfizetni, az ezen felül befizetett közterület-használati díjat vissza kell téríteni a használatba vevőnek.

 (4) A használatba vevő a közterület használatának megszüntetését, az engedély visszavonását bármikor kezdeményezheti.

 (5) A közterület-használat indokolt esetben, legfeljebb egy éves időtartamra meghosszabbítható. Az erre vonatkozó kérelmet írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton az engedély lejárta előtt be kell nyújtani.

14. Hatósági ellenőrzés

16. §

(1) A közterület-felügyelet köteles a közterület-használatot folyamatosan ellenőrizni és az engedély nélküli használat esetén a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) A közterület-használat megszűnését követő 3 napon belül a közterület-felügyelet ellenőrzi az eredeti állapot helyreállítását, és az ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedéseket és tájékoztatja az engedélyező hatóságot.

15. Jogosulatlan közterület-használat következményei

17. §

 (1) Jogellenesen használja a közterületet az, aki a rendelet előírásait megszegve közterület-használati engedély nélkül, vagy a meglévő közterület-használati engedélytől eltérő módon (így különösen az engedélyben rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy az engedélyben meghatározott mértéket meghaladó területen), vagy használati tilalom ellenére használja a közterületet. A jogellenes közterület-használó a közterület-használat ellenőrzésére jogosult szerv vagy személy felszólítására köteles a használatot haladéktalanul megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén, bármiféle kártérítési, kártalanítási vagy egyéb igény nélkül azonnal helyreállítani.

(2) Aki a rendeletben előírt kötelezettségeket elmulasztva a közterületet közterület-használati engedély nélkül, vagy meglévő közterület-használati engedélytől eltérő módon vagy a használati tilalom ellenére használja, közigazgatási szabályszegést követ el és vele szemben - ha cselekménye egyébként más jogszabályban meghatározott jogsértést nem valósít meg - közigazgatási bírság szabható ki a (3)-(7) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) A kiszabható közigazgatási bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb kétmillió forint lehet.

(4) A közigazgatási bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról a polgármester dönt.

(5) A közterület-felügyelő a közterület használatának ellenőrzése során az (6) bekezdésben meghatározott mértékű helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával annak jogszabályi feltételei fennállnak.

(6) A kiszabható helyszíni bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb ötszázezer forint lehet.

(7) Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a közterület-felügyelő a rendelkezésre álló adatok és jegyzőkönyv megküldésével tájékoztatja a polgármestert az (1) bekezdés szerinti jogsértés megtörténtéről.

(8) A közigazgatási bírságot és a helyszíni bírságot a döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül kell befizetni Tiszaújváros Város Önkormányzatának költségvetési számlájára.

(9) A közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, amennyiben a jogosulatlan közterület-használat az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.

16. Cirkuszi, mutatványos, vásáros, búcsú-vásáros és kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó

rendelkezések

18. §

(1) Cirkuszi, mutatványos, vásáros, búcsú-vásáros és kereskedelmi tevékenység csak az e célra kijelölt közterületen folytatható.

(2) Vásár tartására az a személy, szervezet jogosult, aki vagy amely megfelel a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló Korm. rendeletben meghatározott valamennyi követelménynek. 

(3) Üzlettel nem rendelkező kereskedő kereskedelmi tevékenységét csak vásáron és piacon, külön feltételekkel folytathatja, kivéve a 20. § (3) bekezdésében foglalt esetet.

(4) A város területén automata árusító berendezés a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában helyezhető el, amennyiben nem akadályozza a biztonságos közlekedést.

(5) Hangos bemondás a város területén 10.00 és 16.00 óra közötti időszakban lehetséges.

(6) Lakó-, pihenőövezet területén az ott lévő kereskedelmi egységek árufeltöltése csak 06.00 és 22.00 óra között végezhető.

17. Vendéglátó előkertekre vonatkozó rendelkezések

19. §

(1) A vendéglátó előkertben a vendéglátáshoz szorosan kapcsolódó berendezés az illetékes szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el.

    (2) A kerthelyiség használatára a nyitvatartási idő 9.00 és 22.00 óra közötti időtartamára adható engedély.

    (3) A kerthelyiségben zeneszolgáltatás tilos, zenés rendezvény nem tartható.

    (4) A közérdek sérelmére okozott, a köznyugalmat tartósan és rendszeresen zavaró tevékenység esetén az engedély azonnal visszavonható.

18. Városközponti közterület használatára vonatkozó rendelkezések

20. §

(1) A városközpont közterületein kizárólag kulturális, sport, közösségi, jótékonysági célú és ünnepi rendezvények szervezhetők.

(2) Közterületi rendezvények idején az önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vételezési pontokból történő villamos energia vételezésért a közterület-használati díjon felül 1.000 Ft/nap rendelkezésre állási díjat, illetve a hitelesített mérőállás alapján megállapított tényleges fogyasztás után a szolgáltató által kiszámlázott díjat kell fizetni.

(3) Ünnepekhez, rendezvényekhez kötődő, alkalmi árusításra engedély adható kereskedelmi tevékenység, virágárusítás, továbbá nép- és iparművészeti alkotások árusítása céljára szolgáló mobil árusítóhelyekre.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt területen a parkosított és gondozott zöldterületek védelmét fokozottan biztosítani kell.

(5) A Városközponti tó sétányai csak gyalogos forgalom céljára vehetők igénybe.

(6) A Városközponti tóban és a szökőkutakban tilos

a)  fürödni,

b) csónakázni,

c) téli időszakban ezen vízfelületeken képződött jégre rálépni, azon tartózkodni.

(7) A Városközponti tó területén horgászni csak az önkormányzat engedélyével lehet.

(8) Az (5)-(7) bekezdésekben foglaltaktól eltérni csak az (1) bekezdésben meghatározott célokra kiadott engedély alapján lehetséges.

19. Gépjárművek tárolására, kereskedelmi

egységek árufeltöltésére vonatkozó

rendelkezések

21. §

(1) A 3500 kg össztömeget meghaladó gépjármű közúton vagy más közterületen 20.00 és 6.00 óra közötti időben nem tárolható.

(2) Gépjárműparkoló, illetve rakodóhely rendeltetéstől eltérő használatára különösen indokolt esetekben engedély adható.

20. Kizárólagos használatú parkolóhelyek

22. §

(1) Közterületen azon parkolóhelyek használatára, amelyek esetében forgalomtechnikai és műszaki szempontból az elkorlátozás megoldható, kizárólagos használati jog biztosítható Tiszaújváros Város Önkormányzata tulajdonában lévő gazdasági társaságok és az önkormányzati intézmények részére az önkormányzat által kiadott közterület-használati engedély alapján.

 (2) A kizárólagos használatú parkolóhely iránti kérelmet írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton lehet a polgármester részére benyújtani. A kérelemhez másolatban csatolni kell a parkolóhelyen várakozó gépkocsi forgalmi engedélyét.

 (3) A kérelem elbírálásáról a polgármester dönt, a kizárólagos használatú parkolóhelyre vonatkozó engedélyt az önkormányzat képviseletében a polgármester adja ki.

(4) A kizárólagos használatú parkolóhely használatának igazolására a rendelet 3. mellékletében meghatározott igazolást kell kiállítani, melyet a használó köteles jól látható helyen a gépkocsi szélvédője mögött elhelyezni.

(5) A kizárólagos használatú parkolóhely csak a kiadott igazoláson megjelölt forgalmi rendszámú gépkocsival használható, az engedély véglegessé válását követően annak visszavonásáig. A kizárólagos használati jogosultság átengedése tilos.

(6) A kizárólagos használatú parkolóhely használatáért az önkormányzat nem állapít meg díjat.

(7) A kizárólagos használat biztosítása érdekében a parkolóhely kialakításáról, a tábla és esetlegesen a parkolásgátló elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.

(8) A parkolásgátló lezárásához szükséges eszközről a használó a saját költségén köteles gondoskodni.

 (9) A gépkocsi forgalmi rendszámának változását a használó köteles az önkormányzatnak a változást követő 15 napon belül bejelenteni, melyet írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott elektronikus úton tehet meg.

21. Játszóterek, labdaterek használatára vonatkozó rendelkezések

23. §

(1) A játszóterek játszófelszereléseit csak 14 év alatti gyermekek használhatják.

(2) A labdatereket kizárólag 18 év alatti személyek 8.00 és 21.00 óra között használhatják.

(3) 6 év alatti gyermek a játszótéren csak nagykorú személy felügyelete mellett tartózkodhat.

(4) A játszótereket nyilvántartásba kell venni, amelyet a 4. melléklet tartalmaz.

(5) A játszószerek és játszófelszerelések csak rendeltetésszerűen, a játszószer típusának és a korcsoportnak megfelelően vehetők igénybe.

22. Közterület-használatra vonatkozó egyéb rendelkezések

24. §

 (1) Tiszaújváros közigazgatási területén, a közterületen megrendezendő tűzijáték, vagy más hanghatást, füstöt eredményező pirotechnikai termék felhasználásával járó rendezvényhez közterület-használati engedély szükséges.

(2) A kérelemnek a 9. § (4) bekezdésében előírtakon kívül tartalmaznia kell:

a) az (1) bekezdésben említett tevékenységet engedélyező hatóság által kiadott engedélyt, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet 99. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentésről a hatóság által kiállított igazolást,

b) a tűzijáték pontos idejét, időtartamát,

c) a kapcsolódó rendezvény rövid ismertetését.

 (3) A lakosság nyugalma érdekében engedély az alábbi esetekben és feltételekkel adható:

a) a tűzijáték időpontját úgy kell meghatározni, hogy az legkésőbb 23.00 óráig befejeződjön,

b) a használatba vevő a tűzijátékról, a helyszín és időpont megjelöléssel köteles tájékoztatni a lakosságot valamely helyi médiafelületen.

25. §

(1) A mozgóképről szóló törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatási célú közterület-használat) vonatkozásában e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő, Mktv.-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

(3) A filmforgatási célú közterület-használat nem haladhatja meg a 15 napot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható.

(4) A filmforgatási célú közterület-használat naponta 7.00-20.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat, különösen indokolt esetben ettől eltérő időtartam is engedélyezhető.

(5) Közmű üzemzavar elhárításának szükségessége, helyre nem hozható károsodással fenyegető helyzet, vagy rendkívüli természeti esemény esetén önkormányzati döntés alapján a használatba vevő köteles a közterület érintett részének igénybevételét három órán belül megszüntetni. A helyzet elhárítását követően a közterület-használatot három napon belül biztosítani kell.

(6) A közterület filmforgatási célú igénybevétele szempontjából Tiszaújváros közigazgatási területén turisztikailag kiemelt területek a 3. § 9. pontjában megjelölt városközponti közterületek.

(7) A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a használatba vevő köteles folyamatosan biztosítani.

(8) A közterület-használat díja 50 %-kal csökken, ha a filmforgatás célja Tiszaújváros történelmi, kulturális örökségének, gazdasági, tudományos, kulturális, egyházi és sportéletének, természeti és turisztikai nevezetességeinek bemutatása.

(9) A közterület filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra az Mktv. és annak felhatalmazása alapján kiadott, a törvény végrehajtásáról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.

(10) A használati díj összegét az Mktv. 3. mellékletében foglalt díjtételek alapján kell meghatározni. 

26. §

(1) Közterületen szeszes ital fogyasztása tilos.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi alkoholfogyasztási tilalom nem terjed ki:

a) nyilvántartásba vett vendéglátó-ipari egységek tevékenységéhez kapcsolódó engedélyezett kitelepüléseire, teraszaira, előkertjeire (az üzlet nyitvatartási ideje alatt),

b) érvényes engedély alapján szervezett, alkalmi sport és kulturális rendezvényeken kialakított ideiglenes árusítóhely közvetlen környezetében lévő, fogyasztásra kijelölt területre,

c) minden év december 31-én 18.00 órától a következő év január l-jén 6.00 óráig terjedő időszakra.

27. §

(1) Az építést, felújítást végző birtokos, ingatlan használó, kivitelező az építési területen és közvetlen környékén, az építés körüli közterületen a közterület tisztaságát és a biztonságos közlekedés lehetőségét köteles biztosítani.

    (2) A közterületeken elhelyezett idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetmény elhelyezője köteles azt eltávolítani és az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni.

    (3) Kiállítások, vásárok, sport- és egyéb rendezvények idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a terület tisztántartásáról, valamint megfelelő számú hulladékgyűjtő edényzet kihelyezéséről.

23. Üzemképtelen járművekkel kapcsolatos szabályok

28. §

 (1) Közterületen üzemképtelen jármű – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tárolható. Az üzembentartó vagy a tulajdonos az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles eltávolítani.

(2) Ha a jármű azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik, a közterületen közterület-használati hozzájárulás nélkül a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet 59. §-ában meghatározott időtartamon túl nem tárolható.

(3) A közterület-felügyelet a közterületen elhelyezett, hatósági jelzéssel nem rendelkező járműveken értesítést helyez el, hatósági jelzéssel rendelkező járművek üzembentartója vagy tulajdonosa részére pedig levélben értesítést küld az elszállítás elmaradása esetén várható jogkövetkezményekről, határidő tűzésével. Az eredménytelen értesítéstől számított 30 napot követően a közút kezelője a külön jogszabályokban meghatározottak szerint elszállíttatja a járművet.

 (4) Az elszállított jármű tárolása a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. 3580 Tiszaújváros, Tisza út 2/E. szám alatti telephelyén történik.

(5) A közterület-felügyelet a gépjárművek elszállíttatásáról értesíti a rendőrhatóságot.

(6) Hatósági elszállításnál a jármű műszaki állapotát a közterület-felügyelet – szükség esetén szakértő bevonásával – állapítja meg és arról jegyzőkönyvet vesz fel.

(7) A hatóságilag elszállított, üzemképtelen járműveket az erre a célra kijelölt (megbízott) szervezet a tulajdonos költségére és veszélyére tárolja. A kényszer-elszállítás és a tárolás költségei a tulajdonost terhelik.

(8) Amennyiben az üzembentartó vagy a tulajdonos kiléte megállapítható, a közterület-felügyelet a beszállítást követő munkanapon, ha pedig az adatok csak később kerülnek megállapításra, akkor a megállapítást követő munkanapon köteles az üzembentartót vagy a tulajdonost írásban felszólítani a jármű 15 napon belüli átvételére. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos a határidő elteltével nem gondoskodik a jármű elszállításáról, a felszólítást 3 napon belül meg kell ismételni.

(9) Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos kiléte nem állapítható meg, a közterület-felügyeletnek a beszállítást követő első munkanapon jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni a szükséges adatok megállapítása érdekében. A jegyzőkönyvben a felnyitás tényén felül rögzíteni kell az azonosításhoz szükséges adatokat, a járműben talált tárgyak felsorolását és a felnyitás során tapasztalt, beszállításkor nem rögzített sérüléseket.

(10) Az elszállított gépjárművet 6 hónapig meg kell őrizni.

(11) A megőrzés ideje alatt helyi újságban két esetben, illetve a városi internetes portálon 15 napig meg kell hirdetni, hogy honnan, mikor, milyen típusú, forgalmi rendszámú (alvázszámú, motorszámú) gépjárművet szállítottak el.

(12) A hirdetményben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tárolási idő lejártáig az üzembentartó vagy a tulajdonos által el nem szállított gépjárművek értékesítésre kerülnek.

(13) A hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező, 6 hónap elteltével ki nem váltott üzemképtelen járműveket az önkormányzat értékesíti.

(14) A jelen rendelet szabályainak megszegésével közterületen tárolt üzemképtelen járművek értékesítésére külön jogszabályok szerint kerül sor.

(15) Az üzembentartó vagy tulajdonos az értékesítés során befolyt – az önkormányzat költségeivel csökkentett – összeget az értékesítés napjától számított hat hónapos határidőn belül átveheti, amennyiben tulajdonjogát hitelt érdemlően igazolja.

(16) Az értékesítés során befolyt összegből nem fedezett, de felmerült költségét az önkormányzat is jogosult az üzembentartóval, tulajdonossal szemben érvényesíteni.

(17) Az elhagyott vagy üzemképtelen gépjárművek elszállítására, megőrzésére, értékbecslésére és értékesítésére az önkormányzat bármely erre feljogosított gazdasági szervezettel, intézménnyel vagy vállalkozóval szerződést köthet.

III. Fejezet

Ingatlanok tisztántartása

24. Az ingatlanok tisztántartásával kapcsolatos kötelezettségek

29. §

(1) Az ingatlan birtokosa köteles az ingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről gondoskodni.

(2) Ha az ingatlan birtokosa az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az ingatlan birtokosát 8 napos határidő tűzésével értesíteni kell az annak elmaradása esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről.

(3) Az ingatlan birtokosa köteles a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő, a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedést biztosító nyeséséről gondoskodni.

(4) Az ingatlan birtokosa köteles az ingatlant határoló járdaszakasz mentén (járda hiányában egy méter széles területsávon, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területen) a gaz burkolat megrongálása nélküli kiirtására.

(5) A növényzet (cserjék, sövények) magassága a csomóponti rálátási háromszögekben a rálátást nem akadályozhatja. A rálátási háromszögekben a meglévő növényzet magasságát az útügyi műszaki előírásokban foglaltaknak megfelelően biztosítani kell. Az ingatlan birtokosa az ingatlana előtti növényzetet köteles maximum 80 centiméter magasságig visszavágni. Amennyiben a növényzet magassága az előírásoknak nem felel meg, úgy az érintett ingatlan birtokosa a növényzet metszésére vagy kivágására kötelezhető. Ha az érintett ingatlan birtokosa a felszólítás ellenére a növényzetet nem metszi meg, vagy nem vágja ki, úgy a Polgármesteri Hivatal a munkálatokat az ingatlan birtokosának költségére elvégezteti.

30. §

(1) Bármely építési, felújítási vagy bontási munkánál a közterület tisztántartása az építtető kötelessége.

(2)  Az önkormányzati utak, helyi közutak tisztántartásáról, mosásáról és sepréséről, hó és síkosság elleni védekezésről a közszolgáltatóval kötött külön szerződés alapján az önkormányzat gondoskodik.

(3) A hó és síkosság elleni védekezést a (4) és (7) bekezdésekben meghatározottak szerint kell elvégezni. Az úttest csapadékelvezetésének folyamatos biztosításáról a főbefogadó csapadékvízelvezető csatornahálózat fenntartásával a helyi közút tulajdonosa köteles gondoskodni. A járdaszakaszok melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, kiépített beton vagy egyéb átereszek, valamint a járdához tartozó folyókák és víznyelő rácsok tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik.

 (4) Az ingatlanokkal, építési telkekkel, épületekkel közvetlenül érintkező járdaszakasz tisztántartása – ide értve a hó és síkosság elleni védekezést, gyommentesítést is – az ingatlan birtokosának kötelessége. Az ingatlanok előtti járdaszakaszt reggel 8 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztántartással kapcsolatos munkákat szükség szerint elvégezni.

(5)  Közös tulajdonban álló – ideértve a társasházi és szövetkezeti lakásokat is – épületek esetében a (4) bekezdésben foglalt feladatok elvégzése a birtokosok egyetemleges kötelezettsége.

(6)  A szórakoztató, vendéglátó egységek, árusító helyek, üzletek előtti, körüli járdaszakaszt – közterületi részt – a birtokos, üzemeltető, használó, bérlő az időjárási viszonyoktól függően köteles a nyitvatartás ideje alatt tisztán tartani, nyitás előtt és zárás után feltakarítani.

 (7) A gyalogos és a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni:

a) útkereszteződésben,

b) úttorkolatban 8 m-en belül,

c) kijelölt gyalogátkelő helyen,

d) kapubejáró előtt annak teljes szélességében,

e) közterületen lévő fák tövén,

f) tömegközlekedési jármű megállójában az úttest és a járda között.

(8) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, vagy a szennyeződés kereskedelmi, vendéglátó tevékenység során következik be, a jármű üzemben tartója, a kereskedelmi, vendéglátó egység üzemeltetője köteles a szennyeződés eltávolításáról haladéktalanul gondoskodni.

(9) Az alkalmi vásárok, kirakodások, búcsúk és egyéb közterületet igénybe vevő rendezvények ideje alatt és után a közterület rendben tartásának, takarításának rendjét, a közterület-használatot engedélyező köteles előírni és a végrehajtást ellenőrizni. Aki közterületen közterület-használati engedélyhez kötött árusító, szolgáltató, kereskedelmi vagy egyéb tevékenységet végez vagy kíván végezni, illetve közterületi rendezvényt szervez, köteles azt a közszolgáltatónak bejelenteni és a közszolgáltatóval a közterületen végzendő tevékenység időtartamára, valamint a várható hulladék fajtájára, összetételére és mennyiségére figyelemmel szerződést kötni.

(10) A rendszeres heti piacokon a piac területének takarításáról a piac üzemeltetője köteles gondoskodni.

IV. Fejezet

Közterületek és ingatlanok használatával összefüggő, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

31. §

Aki a rendelet 5. § (1) bekezdésében, az 6. §-ában, a 18. § (3)-(6) bekezdéseiben, a 19. § (3) bekezdésében, a 20. § (1), (5) bekezdéseiben és a (6) bekezdés b) pontjában, a 21. § (1) bekezdésében, a 23. § (1), (2) és (5) bekezdéseiben, a 27. § (1)-(3) bekezdéseiben, a 29. § (1), (3)-(5) bekezdéseiben, a 30. § (4), (6)-(8) és (10) bekezdéseiben meghatározott előírásokat megszegi, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást tanúsít, és vele szemben természetes személy esetén ötvenezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve természetes személy esetén kétszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

32. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2018. november 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet 7. § (1) bekezdésének m) pontja és a 14. § (10) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.

(3) Hatályát veszti Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatának rendjéről és a településtisztaságról szóló 17/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelete.

dr. Juhos Szabolcs s. k.                                                          Bráz György s. k.

            jegyző                                                                           polgármester