Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (VI. 18.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól
Hatályos: 2026. 03. 27Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 15/2018 (VI.18.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól
és azok megsértésének a jogkövetkezményeiről
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) állattartó: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott személy,
b) fás szárú növény jelentős mértékű csonkítása: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott fás szárú növény életébe történő olyan mértékű jogellenes beavatkozás, amely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza,
c) hangosító berendezés: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajr.) 2. § h) pontjában meghatározott eszköz,
2. Eljárási szabályok
2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos eljárást a jegyző átruházott hatáskörben folytatja le.
(2)3 A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása és a szankció megállapítása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A jegyző az eljárást hivatalból indítja meg, ha az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására.
(4)4 Az e rendelet alapján megállapított közigazgatási bírság végrehajtását a jegyző önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítja.
(5)5 Az e rendelet alapján megállapított, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló kötelezés végrehajtását a jegyző az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság útján foganatosítja.
(6)6 A végrehajtás foganatosításának költségeit a kötelezett köteles viselni. Amennyiben a végrehajtás foganatosítása során anyagbontással járó tevékenységet kell végezni, a bontott anyag hulladékként kezelendő.
3. Felelősségi szabályok
3. § (1) A közösségi együttélés szabályainak járművel történő megsértése esetén a jogsértés miatt a jármű üzembentartója felel.
(2) A gépjármű üzembentartója mentesül a felelősség alól, ha:
a) a gépjármű a jogsértés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából, és ezt a tényt közokirattal, vagy a büntetőeljárást kezdeményező irattal igazolja, vagy
b) a gépjárművet az üzembentartó a jogsértést megelőzően más használatába adta, és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt okirattal, vagy jogszabályban előírt menetlevéllel, fuvarlevéllel igazolja. Ebben az esetben a felelősség az igazolt használót terheli. Az okirattal igazolt használó a felelősségét nem mentheti ki.
(3) Nem természetes személy üzembentartó esetén, amennyiben nem áll rendelkezésre adat a jármű vezetőjének személyéről, úgy az üzembentartó képviseletére jogosult személy – együttes képviselet esetén valamennyi képviseletre jogosult személy egyetemlegesen – felelős.
(4) A II. Fejezetben szabályozott, a közösségi együttélés szabályait megsértővel szemben közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha az előtárt bizonyítékok alapján a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.
(5) Az, aki a II. Fejezetben szabályozott, a közösségi együttélés szabályait sértő magatartást elköveti, az természetes személy által elkövetett jogsértés esetén kettőszázezer forint, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által elkövetett jogsértés esetén kettőmillió forint közigazgatási bírsággal sújtható.
(6)7 Az, aki a II. Fejezetben szabályozott, a közösségi együttélés szabályait sértő magatartást elköveti, a közigazgatási szankció alkalmazása mellett – amennyiben külön jogszabályban meghatározott hatósági kötelezésnek nincs helye – a jogszerű állapot helyreállítására kötelezhető.
A közösségi együttélés szabályait sértő egyes magatartások
4. Közterület használatára vonatkozó szabályok megszegése
4. § (1)8 Aki
a) közterületet tulajdonosának vagy a használatot engedélyezni jogosult kezelőjének hozzájárulása nélkül, a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő módon vagy a hozzájárulást meghaladó mértékben használ,
b) olyan közterületet, közterület-részt használ, vagy közterületet olyan tevékenységre használ, amelyre közterület-használati hozzájárulás nem adható, vagy
c) közterület-használati tevékenységével annak ellenére nem hagy fel, hogy közterület-használati hozzájárulását visszavonták,
az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2)9 Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója - beleértve az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is – aki az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és az úttest közötti kiépített vagy kiépítetlen terület
a) gondozásáról,
b) tisztán tartásáról,
c) szemét- és gyommentesítéséről, vagy
d) hóeltakarításáról és síkosság mentesítéséről
nem gondoskodik, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(3)10 Aki az üzlet üzemeltetőjeként az egység nyitvatartási ideje alatt
a) a bejárat fél méteres körzetében nem helyez el kisméretű, legfeljebb 50 liter űrtartalmú, jellegét és állapotát tekintve rendeltetésszerű használatra alkalmas, fém vagy műagyag hulladékgyűjtő edényt, vagy annak kiürítéséről nem gondoskodik,
b) az egység homlokzathosszában a homlokzat vonalától az úttestig terjedő közterületi részt folyamatosan nem tartja tisztán –, függetlenül attól, hogy a szennyeződés keletkezése neki felróható-e –,
c) az eladott termékkel egyidejűleg átadott, a tevékenységéhez kapcsolódó azonosítható csomagoló anyagot, egyéb eszközt az üzlet homlokzathosszában, a homlokzat vonalától számított 5 méteres határvonalig terjedő területen folyamatosan nem gyűjti vissza, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(4)11
(5) Aki közterületen nem a saját tulajdonában, üzemben tartásában lévő gépjárművet haszonszerzés céljából üzletszerűen vagy rendszeresen javít, mos, vagy e célból tárol, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(6) Aki a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművet abból a célból helyez el, vagy tárol közterületen, hogy azon reklámhordozót helyezzen el, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(7) Az (1)–(6) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetője ötvenezer forint helyszíni bírsággal sújtható.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetője mentesül a felelősség alól, amennyiben az adott közterület igénybevétele önkormányzati beruházás megvalósítása érdekében, az önkormányzat megbízásából eljáró személyek által történt.
4/A.12 A közterületi zöldfelületek rendeltetésének megfelelő használata
4/A. §13 (1) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója – beleértve az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészletet is – az ingatlan és az ingatlan előtti járda közötti, továbbá az ingatlan előtti járda és az úttest közötti, az önkormányzat tulajdonban álló közterület zöldfelületnek minősülő részén, virágágyást és a virágágyást védő ágyásszegélyt vagy ágyás kerítést létesíthet és tarthat fenn a (2) és (6)-(9) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának a virágágyást és virágágyást védő ágyásszegélyt vagy ágyás kerítést, a létesítés előtt, legalább 15 nappal korábban írásban be kell jelentenie a Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Főmérnöksége (a továbbiakban: Főmérnökség) részére. A bejelentés tartalmazza a létesítő nevét, címét, a tervezett létesítés helyszínének megjelölését – az ingatlan és az ingatlan előtt közterület helyrajzi számának megadásával –, valamint a méretekkel ellátott helyszínrajzot magában foglaló leírást a létesítendő virágágyásról, ágyásszegélyről vagy ágyáskerítésről.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonostól, kezelőtől, használótól eltérő személy, az ingatlan és az ingatlan előtti járda közötti, továbbá az ingatlan előtti járda és az úttest közötti, az önkormányzat tulajdonban álló közterület zöldfelületnek minősülő részén virágágyást és a virágágyást védő ágyásszegélyt vagy ágyás kerítést létesíthet és tarthat fenn a (4)-(9) bekezdésben foglaltak szerint.
(4) A (3) bekezdés szerinti személynek a létesítéshez szükséges előzetesen beszereznie azon ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulását, amely ingatlan előtti közterületi zöldfelületen a létesítést tervezi.
(5) A (3) bekezdés szerinti személynek a virágágyást és virágágyást védő ágyásszegélyt vagy ágyás kerítést, a létesítés előtt, legalább 15 nappal korábban írásban be kell jelentenie a Főmérnökség részére. A bejelentést a (2) bekezdésben meghatározott adattartalommal szükséges megtenni.
A bejelentéshez csatolni kell a (4) bekezdés szerinti írásbeli hozzájárulást, valamint azon személy írásbeli – nevének és lakcímének vagy székhelyének megjelölését tartalmazó – nyilatkozatát, aki vállalja a létesített virágágyás, ágyásszegély vagy ágyás kerítés folyamatos gondozását és karbantartását.
(6) A virágágyást és virágágyást védő ágyásszegélyt vagy ágyás kerítést kizárólag olyan módon lehet létesíteni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, az ingatlanok gépjárművel történő megközelíthetőségét közterületről vagy magánútról ne korlátozza és balesetveszélyt ne okozzon. A virágágyás és virágágyást védő ágyásszegély vagy ágyás kerítés létesítésekor az ágazati jogszabályokban foglalt rendelkezések betartandók.
(7) A virágágyás szélét – ágyásszegély, ágyás kerítés létesítése esetén az ágyásszegély, ágyás kerítés szélét – az úttest szélétől legalább 50 cm távolságra kell elhelyezni. Az ágyásszegély magassága legalább 20 cm és legfeljebb 50 cm, anyaga és kinézete a környezetébe esztétikusan illeszkedő, fa, kő vagy beton elem lehet. Az ágyás kerítés magassága legalább 50 cm és legfeljebb 70 cm lehet, létesítéséhez kizárólag olyan fából, kőből, vagy fémből készült kerítéselem vagy kerítés használható, amely a környezetébe esztétikusan illeszkedik, biztonságos és nem balesetveszélyes.
(8) A virágágyás és virágágyást védő ágyásszegély vagy ágyás kerítés létesítésekor a talaj átforgatása (ásása) legfeljebb 30-50 cm mélyen lehetséges a közműhálózat védelme érdekében.
(9) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója az (1) bekezdésben meghatározott közterületi részen létesített virágágyást és ágyásszegélyt vagy ágyás kerítést folyamatosan gondozni és karbantartani köteles a balesetveszély és a környezet esztétikai romlásának elkerülése érdekében. A folyamatos gondozási és karbantartási kötelezettség a (3) bekezdés szerinti személy által történő létesítés esetén, a folyamatos gondozás és karbantartás vállalásáról szóló írásbeli nyilatkozatot tevő személyt terheli.
(10) Aki az (1)-(8) bekezdésben meghatározottaktól eltérő módon létesít virágágyást és ágyásszegélyt vagy ágyás kerítést, vagy nem teljesíti a (9) bekezdésben foglalt kötelezettséget, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
5. Zöldterületek, közterületi zöldfelületek és játszóterek rendeltetéstől eltérő használata
5. § (1) Aki
a) a zöldterület, közterületi zöldfelület nagyságát csökkenti,
b) a zöldterület, közterületi zöldfelület halasztást nem tűrő igénybevétele esetén (pl. havária, vis maior) az értesítési kötelezettségének nem tesz eleget,
6. § Aki
a) játszótérre szeszes italt visz be, vagy
b) a játszótéri eszközt nem a rendeltetésének megfelelően használja
az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
6. Az állattartás szabályai
7. § (1) Aki
a) az általa tartott állattól származó, bármely közösségi használatú területen található szennyeződést nem takarít el,
b) állatot úgy etet vagy itat, hogy ennek következtében más ingatlana szennyeződik,
c) állatot úgy tart, hogy az azzal okozott zaj- vagy szaghatással másokat rendszeresen jelentős mértékben megzavar, vagy
d) az általa tartott állatot közterületen úgy sétáltatja, hogy nem tartja magánál az állat által okozott szennyezés megszüntetéséhez szükséges eszközöket,
az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás elkövetője ötvenezer forint helyszíni bírsággal is sújtható.
7. Lakóingatlanok, nem lakás célú helyiségek és közös használatú területek közösségi együttélési szabályaival összefüggő közösségellenes cselekmények16
8. § Aki
a)17 a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő lakóingatlanban vagy társasház közös használatú helyiségében és területén a tevékenységével másokat jelentősen zavaró módon bűzt, füstöt, port, vagy egyéb más zavaró hatást okoz, így különösen:
aa) szőnyeget, matracot, takarítási eszközt, vagy más hasonló funkcióval rendelkező tárgyat erkélyen, loggián, ablakon, lépcsőház függőfolyosóján vagy korlátján porol, leseper vagy kiráz,
ab) szemetet folyosóra, lépcsőházra, udvarra kiseper, elhullajt, vagy
ac)18 nyílászárón keresztül folyadékot önt ki, hulladékot, dohánycsikket vagy egyéb tárgyat kidob, vagy
b)19 a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő lakóingatlanban, nem lakás célú helyiségben vagy társasház közös használatú helyiségében és területén, a külön jogszabály által hulladéknak minősülő dolgot nem a saját gyűjtőedényében vagy az e célra biztosított hulladéktárolóban helyezi el, tárol és annak elszállításáról – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – nem gondoskodik,
c)-e)20
az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
8. Zajvédelem szabályainak megszegése
9. §21 Aki a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szabályait megszegi, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
9. Üzletek éjszakai nyitvatartási rendjének megszegése
10. § (1) Aki az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, a szeszesitalt is forgalmazó üzletek éjszakai nyitvatartási idejére vonatkozó korlátozást megszegi, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal is sújtható.
10. Hirdetés céljára szolgáló ábrázolás jogosulatlan elhelyezése
11. § (1) Aki az 5. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott eseten túl, e célra ki nem jelölt helyen vagy módon plakátot helyez el, vagy létesít, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2) Amennyiben a plakátot kihelyező személy kiléte nem állapítható meg, úgy az (1) bekezdés szerint felel az is, akinek az érdekében a plakát elhelyezésre került.
11. Útügyi szabályok megsértése
12. § (1) 22 Aki
a) utat engedély, illetve közútként funkcionáló utat közútkezelői hozzájárulás nélkül a forgalom elől elzár, felbont vagy elfoglal,
b) úton, az alatt vagy felett építményt vagy más létesítményt, vagy ezekhez csatlakozást engedély vagy közútkezelői hozzájárulás nélkül létesít,
c) út vízelvezető árkába, átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza, vagy az árkot, átereszt szennyezi,
d) úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt, vagy azt szétszórja
az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2) Aki a közúton végzett munka, tevékenység megkezdése előtt a közútkezelő hozzájárulását nem szerzi be, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(3) Aki kettőnél több ember által hajtható, olyan járművet, amelyen szeszes italt fogyasztanak
a) más számára rendelkezésére bocsát,
b) hajt, vagy
c) haladásához segítséget nyújt,
az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott cselekmény elkövetője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal is sújtható.
Záró rendelkezések
13. § (1) A rendelet 2018. július 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépését követően elkövetett jogsértésekre kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 15/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelet,
b) az állatok tartásáról szóló 53/2004. (X. 21.) önkormányzati rendelet 30. §-a,
c) a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 52/2008. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 10. §-a,
d) a zöldterületek, zöldfelületek használatáról, fenntartásáról, fejlesztéséről és védelméről szóló 1/2016. (I. 25.) önkormányzati rendelet 7-8. §-a.
Módosította: a 22/2020. (VI. 26.) rendelet 57. § (1) bekezdése
Megállapította: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2026. III. 27-től.
Módosította: 30/2023. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 10. § a).
Megállapította: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2026. III. 27-től.
Beiktatta: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2026. III. 27-től.
Beiktatta: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2026. III. 27-től.
Beiktatta: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2026. III. 27-től.
Módosította: a 22/2020. (VI. 26.) rendelet 57. § (2) bekezdése
Módosította: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 5. §.
Megállapította: 46/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2024. I. 1-től. Lásd: 46/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 4. §.
Hatályon kívül helyezte: 46/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatálytalan: 2024. I. 1-től.
Beiktatta: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2026. III. 27-től.
Beiktatta: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2026. III. 27-től.
*1 A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.011/2020/5. számú határozatával hatálybalépése napjára visszamenőlegesen, 2018. július 1-jei hatállyal megsemmisítette
Megsemmisítette: Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5019/2023/9. határozata. Nem lép hatályba 2022. III. 22-én.
Módosította: 30/2023. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 10. § b).
Módosította: 30/2023. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 10. § c).
Módosította: 30/2023. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 10. § d).
Megállapította: 30/2023. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos: 2023. VII. 11-től.
Hatályon kívül helyezte: 30/2023. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatálytalan: 2023. VII. 11-től.
Megállapította: 30/2023. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2023. VII. 11-től.
Módosította: a 22/2020. (VI. 26.) rendelet 57. § (3) bekezdése