Diósjenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018 (XII.21.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2021. 12. 17A településkép védelméről
Diósjenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § A rendelet célja Diósjenő község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer és településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.
A helyi védelem célja
2. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. § A helyi védelemben részesülő elemek lehetnek egyben a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántartásba vett egyedi tájértékek is. A magasabb szintű jogszabály előírása szerint nyilvántartásba vett egyedi tájérték építmény nem bontható el. A nyilvántartásban szereplő egyedi tájértékek listáját a rendelet 1. melléklet 4. fejezete tartalmazza. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3), (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.
A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
4. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.
Helyi védelem
A helyi védelem feladata
5. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:
Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Diósjenő Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.
(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:
a) kezdeményezőt
b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
c) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
d) az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,
e) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit,
f) az építmények esetében az illetékes Kulturális Örökségvédelemért felelős szervet, természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.
(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
Nyilvántartási szabályok
7. § A helyi védett értékekről Diósjenő Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
8. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.
Egyedi védelem
9. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló művi elemeket a rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza.
Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
11. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
A településképi szempontból meghatározó területek
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
12. § Diósjenő település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:
1. Ófalu: Dózsa György út, Szabadság út a Táncsics Mihály utcáig, Petőfi Sándor út a strandterületig, Arany János út
2. Kertvárosias területek: Szabadság út vasút vonalától keletre eső fele, Ifjúság út, Vasút utca, Kámor utca, Tölgyfa utca
3. Átalakuló falusias településrész: az „Ófalutól” délre eső egyéb utak, utcák
4. Üdülő- hétvégiházas, kertműveléses területek: Jenői-tó üdülőtelep, Óhegy utca, Üdülő sor, „Öreghegy” kiskertek, Kápolna-hegy kiskertek, Aranyos-patak mentén található kertműveléses terület, Görbe-pataktól északra található kertműveléses terület
5. Pincesorok, présházak: Kinizsi utca északkeleti oldala, Kinizsi utca nyugati oldala, „Öreghegy” pincéi, Toldi Miklós utca
6. Turisztikai fejlesztési terület: Petőfi Sándor út strandterülettől nyugatra eső területe, Tulipán utca, Diósjenői Erdei Szabadidőpark területe
7. Ipari- mezőgazdasági területek: belterület déli határához kapcsolódó (Kossuth Lajos út) fatelep és TSZ terület; Ady Endre utcától délre eső telep; a közigazgatási terület déli határán, a Lókos-patak mentén található telep; belterülettől északra található állattartó telepek
8. Temetők: „Öreghegy”: római katolikus- református- izraelita temetők
9. Természeti területek, egyéb külterület: Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei, Natura 2000-es területek, „ex-lege” védelem alatt álló elemek, külterület egyéb erdőgazdálkodási területei, különleges területek, mezőgazdasági hasznosítású és kivett területek (beépítésre nem szánt területek)
13. § A 12. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet ábrái tartalmazzák.
A településképi követelmények
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § A terület-felhasználási, beépítési módokat, a HÉSZ és szabályozási tervlapjai tartalmazzák.
15. § Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.
16. § Tájképvédelmi területeken a csatornákkal és fasorokkal való tagoltság, valamint vizes élőhelyet jelző növénytársulások jelentős tájképi értéket képviselnek, melyek fenntartásáról gondoskodni kell.
17. § Térségi jelentőségű tájképvédelmi területen az értékes tájkarakter elemeire való rálátást a határoló közlekedési pályákról (közút) biztosítani kell. Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani.
18. § Zöldterületen agresszív pollentermelő növényt (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos. Közpark területét intenzív zöldfelületként, háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani. Ez 150 m2-ként minimum 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növelő lombos fa, minimum 40 db cserje és a burkolatlan területeken gyep illetve talajtakaró telepítését jelenti. A település közterületein engedélyezhető eltérő célú használat különösen az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) árusítópavilon (mozgó árusítóhely) létesítése
c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás)
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)
e) szobor, díszkút elhelyezése
f) távbeszélő fülke elhelyezése
g) építési munkával kapcsolatos létesítmények ( állványok ) elhelyezése, építőanyag tárulás
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
19. § (1) Lakóterületen az épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a mellékrendeltetésű épületek kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 48°-nál meredekebb nem lehet. Lakóépületnél tetőhéjazatként tábláslemez és palafedés alkalmazása nem megengedett.
(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve
a) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el, és
b) azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.
(3) Beépítésre nem szánt területeken kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.
A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
20. § (1) Az 1. melléklet 1. fejezetében megjelölt épület esetében a meglévő utcai homlokzat hagyományos jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő tetőalakítást, a nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a vakolat minták elhelyezését meg kell tartani.
(2) A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében bonthatók el.
(3) Az esetlegesen elbontandó épületről részleges felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő.
(4) Védett épületen toronyszerű tetőalakítás nem megvalósítható.
(5) Védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet - konvektor, stb.).
(6) Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.
(7) Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, fekete).
(8) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó.
(9) Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(10) Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó-, illetve mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
21. § Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése az alábbi övezetekben lehetséges:
a) Közműterület
b) Zöldterületek és zöldfelületi létesítmények
22. § Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése „Ófalu” és „Pincesorok, présházak” településképi szempontból meghatározó területén, továbbá helyi művi védelem alatt álló területen, természetvédelmi oltalom alatt álló helyi védettségű területen csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
23. § Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett. A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.
24. § „Természeti területek, egyéb külterület” településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (pl. kilátó) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.
25. § A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani.
26. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.
(3) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(4) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(5) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével
27. § Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
28. § (1) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.
(2) A közműlétesítmények növényzettel takart fonatos kerítéssel határolhatók körbe.
(3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól max. 10 fokos kiemeléssel telepíthető.
Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények
29. § Diósjenő közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
30. § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően. A belterületi lakóövezetek határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.
(2) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.
(3) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.
(4) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha:
a) a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,
b) az gátolja a kilátást,
c) településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.
(5) Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek minősülő épületeken, valamint annak kerítésén.
(6) A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m2 méretben.
31. § Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
32. § Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja. Figyeljünk továbbá arra is, hogy ne használjunk 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó forrásokat, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.
Településkép-érvényesítési eszközök
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
33. § (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.
(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.
(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.
a) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
b) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a záradékolt terveket is.
34. § (1) A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat. A tervdokumentáció a következőket tartalmazhatja:
a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;
b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;
c) műszaki leírás;
d) tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):
da) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;
db) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;
dc) közterületi kapcsolatokat: úttest, járda, kapubehajtó, közművek;
dd) építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;
e) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (jelenlegi és tervezett állapot);
f) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);
g) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);
h) látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);
i) fotódokumentáció (színes az ingatlant és környezetét, valamint a közterületek).
Településképi véleményezési eljárás
Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
35. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően a 36. § (1) a)-d) bekezdéseiben foglalt esetekben
a) amely az építmény külső megjelenésének, valamely homlokzatának változásával jár.
b) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre.
c) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
Településképi véleményezés eljárási szabályai, véleményezési szempontjai
36. § (1) A polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:
a) Az önkormányzat beruházásában készülő épület építése, bővítése, átalakítása, ha a polgármester az építési munka sajátosságainak eseti elbírálása alapján indokoltnak tartja.
b) Műemléki védelem alatt álló, vagy helyi védelem alatt álló építményt érintő építési engedélyköteles tevékenység esetében, amennyiben az építési tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez.
c) Új épület építése műemléki környezetben és védett természeti területen, Natura 2000 területen.
d) Területi vagy helyi egyedi védelemmel érintett területeken.
(2) A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú kérelem benyújtásával és a hozzá tartozó tervdokumentáció ÉTDR rendszeren keresztül történő elektronikus megküldésével, a polgármesternek megfelelő hozzáférés biztosításával indul.
(3) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, kormányrendeletben meghatározottak szerint különösen, hogy a tervdokumentáció:
a) megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;
b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t.
(4) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(5) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(6) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
b) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér és üzletfelirat épületen megjelenő kialakítására,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(7) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) közterülethez való kapcsolata, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-, illetve zavarja-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ab) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ac) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(8) Az (3)–(7) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a polgármesteri vélemény kialakításakor egyaránt figyelembe kell venni.
Településképi bejelentési eljárás
Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
37. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül
a) Helyi védett épület esetében
aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,
ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
ae) szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
b) az épület homlokzatának megváltoztatása
ba) minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,
bb) önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor,
bc) közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények,
bd) cégér, üzletfelirat elhelyezésével járó átalakítása esetén
c) amennyiben annak építésekor, átépítések felülete összességében meghaladja az 1 m2-t,
38. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
b) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
c) jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.
39. § Nem lehet településképi bejelentési eljárást lefolytatni továbbá a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (1) bekezdésében szereplő esetekben.
Településképi bejelentés eljárási szabályai
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.
(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:
a) műszaki leírást,
b) helyszínrajzot,
c) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
d) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
e) látványtervet vagy fotómontázst,
f) fotódokumentációt.
41. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a
a) bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) illetve (3) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben előírt követelményeknek,
b) a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,
(2) A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(3) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld. záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.
(4) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, amely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.
Településképi kötelezési eljárás
42. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:
a) településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
b) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,
c) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.
(2) Ha az ingatlan tulajdonosa (1) bekezdés a)- c) foglaltakat elkövette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A bírság több alkalommal kiszabható.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy a polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
43. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
44. § Hatályát vesztik e rendelet hatálybalépésével „Diósjenő község Önkormányzatának 4/2008. (VI. 13.) HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Diósjenő község településrendezési tervéhez” rendelete alábbi részei: "Diósjenő, 2018. év december hó 21. napja."
1. melléklet1
Az 1. melléklet IV. fejezetének Egyedi tájérték listája Diósjenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelete 1. §-a szerint módosult.