Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2018. (IX.27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 10. 01- 2022. 12. 31Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2018. (IX.27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről1
Gönyű Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjaiban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés aa) alpontjában, (2)-(3) bekezdéseiben és az 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja a település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A rendelet hatálya Gönyű község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A rendelet a következő mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
c) 3. melléklet: A településképi szempontból meghatározó terület közútjainak egy fafajból álló fasorú szakaszai
d) 4. melléklet: A településképi szempontból meghatározó terület közútjainak területére ültethető fafajok
e) 5. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása
f) 6. melléklet: Bejelentőlap a településképi bejelentési eljárás megindításához
2. § A helyi védelem célja Gönyű község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség és természeti környezet kiemelkedő értékű elemeinek védelme, azok jelen és a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja
a) a természeti érték, a természetközeli jelleg által meghatározott tájkarakter, a jellegzetes tájhasználat miatt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek természeti állapotának megóvása, a kilátás- és rálátásvédelem megvalósítása,
b) a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot hordozó településrészek lehatárolása a meghatározó arculat megőrzése érdekében, az átépülő vagy újonnan kialakítandó településrészek lehatárolása a megkívánt településkép elérése érdekében.
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) utcai homlokzatmagasság: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beszámítani;
b) utcai homlokzatszélesség: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani;
c) párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata
5. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, megőrzése és a nyilvánossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem alá helyezés és megszűnés szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(2) Helyi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló, vagy megszüntetésére való kezdeményezésnek minősül.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(6) A helyi védelem alá helyezés és megszűnés értékvizsgálat alapján történik.
(7) Az értékvizsgálat elkészíttetése települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester feladata.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti kezdeményezésről az érdekelteket 8 napon belül értesíteni kell a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet (a továbbiakban: partnerség) szerint.
(2) Az eljárás során érdekeltnek minősül:
a) a javaslattal érintett ingatlan, vagy természeti érték tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője,
b) a kezdeményező.
(3) Az érdekeltek észrevételt a partnerség szerint tehetnek.
(4) A Képviselő-testület a 6. § (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 180 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.
(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az 5. § (9) bekezdésben meghatározott érdekelteket a partnerség szerint értesíteni kell.
(6) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásban át kell vezettetni, melynek kezdeményezéséről a jegyző gondoskodik.
8. § (1) A helyi védelem megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben értékvizsgálat állapítja meg, hogy
a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével,
b) a védett érték megsemmisül,
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
d) műemléki védettséget kap.
(2) Védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) A bontás előtt 1:100 léptékű és az értékes részleteket tartalmazó felmérési dokumentáció és fotódokumentáció készítése kötelező, amennyiben azt az értékvizsgálati dokumentáció nem tartalmazza.
(4) Védett növényzetet csak szakértő által megállapított életvédelmi és balesetmegelőzési okból lehet kivágni.
9. § A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
d) a védelem típusát,
e) a védelem rövid indoklását,
f) a védett értékre vonatkozó értékvizsgálatot,
g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
h) a védett értéket érintő átalakítások építészeti dokumentumait.
4. A helyi egyedi védelem
10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása, a védelem céljának megfelelő használata a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi védett építmény rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról, védett növényzet esetén gondozásáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására kötelezheti a tulajdonost.
A településképi szempontból meghatározó területek
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
12. § (1) ) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül
A településképi követelmények
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
13. § (1) Tető héjalására pala, hullámpala, mediterrán tetőcserép nem alkalmazható.
(2) Magastetős épületen, kivéve a gazdasági, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és különleges rendeltetésű épületet, valamint az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon túl épülő gépjármű- és egyéb tárolót, a tető héjalására trapézlemez nem alkalmazható.
(3) Az erdőgazdasági rendeltetésű épület kivételével faház, rönkház nem építhető.
(4) Az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon belül épülő épületek anyaga, formai kialakítása, díszítése nem lehet eltérő.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) A 2. mellékleten 1. sorszámmal jelölt területre vonatkozóan
a) Az intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, igazgatási épületek nagyobb tömegű, szélesebb utcai homlokzatú épületek lehetnek, megengedett az egy emeletes épületkialakítás, ezek az épületek a szomszédos épületektől eltérő méretű, nagyobb előkerttel, vagy előkert nélkül és szabadonálló beépítési móddal is építhetők.
b) Lakó rendeltetésű épület telke oldalhatáron álló beépítésű.
c) A lakóházak földszintesek, vagy tetőtér beépítésűek lehetnek, másfél lakószint kialakításával.
d) Az egymás melletti lakótelkek előkertjének mérete azonos legyen.
e) Utcafronti kerítés legfeljebb 180 cm magassággal építhető úgy, hogy legalább 50%-ban átlátható legyen.
f) A lakóépület utcai homlokzatán garázskapu nem nyitható, a garázs utcai homlokzatán nyílászárókat kell elhelyezni az épület lakóhelyiségeinek nyílászárójához hasonlóan.
(2) A 2. mellékleten 2. sorszámmal jelölt területre vonatkozóan
a) Az intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, igazgatási épületek nagyobb tömegű, szélesebb utcai homlokzatú épületek lehetnek, megengedett az egy emeletes épületkialakítás, ezek az épületek a szomszédos épületektől eltérő méretű, nagyobb előkerttel, vagy előkert nélkül és szabadonálló beépítési móddal is építhetők.
b) Lakó rendeltetésű épület telkének beépítési módja a szomszédos telkekéhez igazodjon.
c) A lakóházak földszintesek lehetnek, tetőterük beépíthető.
d) Az egymás melletti lakótelkek előkertjének mérete azonos legyen.
e) Utcafronti kerítés legfeljebb 180 cm magassággal építhető úgy, hogy legalább 50%-ban átlátható legyen.
f) Telekalakítás esetén az egymás melletti lakótelkek utcai szélességének aránya ne haladja meg a 1,5-es értéket.
g) Új lakóház építése esetén a szomszédos telken álló lakóépületek utcai homlokzatszélességének és homlokzatmagasságának aránya ne haladja meg a 1,5-es, párkány- és tetőgerince magasságának aránya az 1,25-os értéket, földszinti padlóvonaluk abszolút magasságának különbsége az 50 cm-t.
h) A lakóépület utcai homlokzatán garázskapu nem nyitható, a garázs utcai homlokzatán nyílászárókat kell elhelyezni az épület lakóhelyiségeinek nyílászárójához hasonlóan.
(3) A 2. mellékleten 3. sorszámmal jelölt területre vonatkozóan
a) A telkek beépítési módja a szomszédos telkekéhez igazodjon, az előkert határa 0 m, az előkerti építési hely határára az épületet rá kell építeni.
b) A lakóházak földszintesek lehetnek.
c) Utcafronti kerítés legfeljebb 180 cm magassággal építhető úgy, hogy legalább 50%-ban átlátható legyen.
d) Telekalakítás esetén az egymás melletti lakótelkek utcai szélességének aránya ne haladja meg a 1,5-es értéket.
(4) A 2. mellékleten 4. sorszámmal jelölt területre vonatkozóan a területen műemlékvédelem szabályai szerint kell a helyreállítást és a fejlesztést mind az épület, mind a kert tekintetében megvalósítani.
(5) A 2. mellékleten 5. sorszámmal jelölt területre vonatkozóan az épületek formai kialakítása utaljon a Duna folyó szomszédságára.
(6) A 2. mellékleten 6. sorszámmal jelölt területre vonatkozóan
a) Az épületek építészeti megformálása, anyaghasználata igazodjon a funkcióhoz, letisztult, célszerű, egyszerű formák legyenek
b) Az épületek irodai épületrészeik, portáljainak hangsúlyos építészeti kialakítást kapjanak.
(7) A 2. mellékleten 7. sorszámmal jelölt területre vonatkozóan
a) A telkek kiszolgáló útja 12 m széles legyen, zárt csapadékvíz elvezetéssel, járdával, fasorral. Az utcákon egységes fasorokat kell létrehozni.
b) Az épületek lapostetősek is lehetnek, építészeti formák, a felhasznált építőanyagok a legújabb kori építési irányzatokban használt megoldásokat is követhetik.
(8) A 2. mellékleten 8. sorszámmal jelölt területre vonatkozóan
a) Az erdő művelési ágú területen épület az erdei kilátó és magasles kivételével nem helyezhető el. Az épületek építőanyaga jellemzően fa lehet.
b) A gyep művelési ágú területen karám építhető. Az épületek építőanyaga jellemzően fa lehet.
c) A vízgazdálkodási területen a vízi közlekedés és a sporthorgászat műtárgyai helyezhetők el.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A 2. mellékleten 8. sorszámmal jelölt területre vonatkozóan az épület a táj hagyományos építőanyagait használja, az erdős részeken elsősorban a fát, héjalásként cserepet, a Duna menti részeken vakolt téglát és nád vagy cserép fedelet.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre nem szánt telkein, a (3) bekezdés figyelembe vételével - az őshonos, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek. A tájidegen és az inváziós növények telepítését kerülni kell.
(3) A településképi szempontból meghatározó terület közútjain, ahol a műszaki lehetőségek engedik, legalább utcaszakaszonként egy fafajból álló fasort kell létrehozni. Az egyes szakaszok fafajainak kifejlett állapotú mérete jelentősen ne térjen el egymástól.
(4) A településképi szempontból meghatározó terület közútjainak egy fafajból álló fasorú szakaszait a 3. melléklet tartalmazza.
(5) A közút területre ültethető fafajok listáját a 4. melléklet tartalmazza.
10. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
16. § (1) A védett érték 5 méter sugarú környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,
b) nem közterületi építmény építése.
(2) Helyi védett értéken, valamint annak 5 méter sugarú környezetében reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél megőrzendő
a) a tömegformálás,
b) a tetőzet kialakítása
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél a közterületről látható homlokzaton – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg
a) az anyaghasználat és színezés,
b) a nyílászárók elhelyezése, mérete, anyaghasználata, az ablakok osztása, keretezése, árnyékolása.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben településképi bejelentési eljárás során igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.
(6) A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken padlástéri, tetőtéri ablak csak a tetősíkban helyezhető el
17. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értéket egységes megjelenésű táblával kell megjelölni.
(2) A táblának a védelem típusát, a védelem alá helyezés évét, valamint amennyiben ismert, a védett érték keletkezésének évét és tervezőjének nevét kell tartalmaznia.
(3) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak
18. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban alkalmas terület
12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő reklám, reklámhordozó, cégér helyezhető el egységes koncepció alapján e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(2) A település területén reklám és reklámhordozó, és reklámhordozót tartó berendezés
a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával,
b) egymást nem eltakaróan,
c) a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület fenntartási munkáit nem akadályozóan,
d) könnyen karbantarthatóan,
e) állékonyan,
f) élénk színeket nem használóan
helyezhető el.
(3) Reklám, reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.
(4) Reklám, reklámhordozó a településképi szempontból meghatározó területen és helyi, egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.
(5) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámot, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania.
13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Légkondicionáló berendezés kültéri egysége az épületnek az utcai homlokzatán és az utcáról látható tetőfelületén nem létesíthető.
(2) Napkollektort, napelemet az épület telkét határoló közterületről látható tetőn a hajlásszögével azonos szögben kell elhelyezni úgy, hogy az a tetőzet szélein ne lógjon túl.
(3) Antennatartó szerkezet az épületnek az utcai homlokzatán és az utcáról látható tetőfelületén nem létesíthető.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
14. Rendelkezés a szakmai konzultációról
21. § (1) Az önkormányzati főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - a településkép védelme érdekében kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az (1) bekezdésbeli kérelem benyújtása kötelező, amennyiben a tervezett építési tevékenység
a) településképi szempontból meghatározó területen valósul meg,
b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemmel érintett építmény:
a) ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) látványtervet az építési tevékenységgel érintett építményről, az utcaképi illeszkedésről és a tervezett építményről,
c) a tervezett tevékenység rövid leírását.
22. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az önkormányzat hivatali helyiségében kell megtartani, arról emlékeztetőt kell felvenni.
(2) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.
(3) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.
A településképi véleményezési eljárás
15. A véleményezési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
23. § A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó területeken
a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött új építmény építése,
c) az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon belül meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése
esetén.
16. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
24. § (1) A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett kérelemre indul.
(2) A településképi véleményezési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(3) A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.
(4) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül
a) az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezését engedélyezi, ha elhelyezkedésük illeszkedik a településképbe, megfelel e rendelet követelményeinek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet elhelyezési követelményeinek, vagy
b) megtiltja az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, a reklám, reklámhordozó, cégér, elhelyezését, ha
ba) a bejelentőlap nem teljes körűen kitöltött, vagy
bb) a bejelentés nem felel meg az a) pontban meghatározottaknak.
A településképi bejelentési eljárás
17. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
25. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le
a) a településképi szempontból meghatározó területeken kívüli területeken reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött új építmény építése,
c) a településképi szempontból meghatározó területeken kívüli területeken az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon belül meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése
esetén.
18. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
26. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett bejelentésre indul.
(2) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot e rendelet 7. melléklete tartalmazza.
(3) A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.
(4) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül
a) az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezését tudomásul veszi, ha elhelyezkedésük illeszkedik a településképbe, megfelel e rendelet követelményeinek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet elhelyezési követelményeinek, vagy
b) megtiltja az építési tevékenység, rendeltetésmód változás, a reklám, reklámhordozó, cégér, elhelyezését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
ba) a bejelentőlap nem teljes körűen kitöltött, vagy
bb) a bejelentés nem felel meg az a) pontban meghatározottaknak.
A településképi kötelezés, településképi bírság, településképi támogatás
19. A településképi kötelezési eljárás
27. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni
a) a településképet rontó reklámok, cégérek, cégfeliratok megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdetmény vagy hirdetőberendezés
aa) állapota nem megfelelő;
ab) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető;
ac) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez, továbbá
b) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem egyedi és területi fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata szükségessé teszi, valamint
c) a bejelentéshez kötött tevékenységek bejelentésének elmulasztása esetén, a szabálytalan kialakítás, szabálytalan használat megszüntetése érdekében.
(2) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le és az (1) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozat formájában, legfeljebb 12 hónapos határidővel, kötelezést bocsáthat ki.
(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát, az építmény, reklám, reklámhordozó és egyéb műszaki berendezés
a) felújítására
b) átalakítására
c) elbontására
kötelezheti.
(4) A kötelezési határidő kérelemre legfeljebb egyszer, további hat hónappal meghosszabbítható.
(5) Amelyik ingatlannal kapcsolatban az önkormányzat településképi kötelezési eljárást folytat le – az időközben bekövetkező tulajdonosváltás esetét kivéve –, arra vonatkozóan három évig nem vehető igénybe az önkormányzat által meghirdetett településképi támogatás.
20. A településképi bírság
28. § (1) A kötelezett, amennyiben nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségnek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(2) A településképi bírság
a) alsó határa 10.000 forint
b) felső határa 1.000.000 forint.
(3) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni.
(4) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.
21. A településképi támogatás
29. § Az önkormányzat a településen működő civil szervezetekkel közösen, az éves költségvetésében erre a célra elkülönített alap terhére pályázatot írhat ki az épületek, kerítések hagyományos településképhez való illeszkedésének megteremtése érdekében.
Záró rendelkezések
30. § (1) Jelen rendelet 2018. október 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.
(3) Jelen rendelet hatálybalépésével Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 19/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
1. melléklet a 16/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 16/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 16/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 16/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 16/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 16/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet a 16/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 16/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzati rendeletet a Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 31. §-a hatályon kívül helyezte 2023. január 1. napjával.