Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2018.(VI.21.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 26. §, az Szt. 132. § (4) bekezdés g) pontjában, Szt. 92. § (1) bekezdésében, az Szt. 115. § (7) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1a) bekezdésében, a Gyvt. 29. § (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. és 11a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A szociális igazgatásról és egyes szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 8. § (3) bekezdésében a „250 %-át” szövegrész helyébe a „300 %-át” szöveg lép.

2. §

(1) R. 14. § (3) bekezdés a) pontjában a „220 %-át” szövegrész helyébe a „320 %-át” szöveg lép.

(2) R. 14. § (3) bekezdés b) pontjában a „300 %-át” szövegrész helyébe a „400 %-át” szöveg lép.

(3) R. 14. § (3) bekezdés c) pontjában a „420 %-át” szövegrész helyébe a „450 %-át” szöveg lép.

(4) R. 14. § (4) bekezdés a) pontjában a „150 %-át” szövegrész helyébe a „250 %-át” szöveg lép, valamint a „200 %-át” szövegrész helyébe a „300 %-át” szöveg lép.

(5) R. 14. § (4) bekezdés b) pontjában a „200 %-át” szövegrész helyébe a „280 %-át” szöveg lép, valamint a „250 %-át” szövegrész helyébe a „320 %-át” szöveg lép.

(6) R. 14. § (4) bekezdés c) pontjában a „250 %-át” szövegrész helyébe a „300 %-át” szöveg lép, valamint a „300 %-át” szövegrész helyébe a „380 %-át” szöveg lép.

(7) R. 14. § (4) bekezdés d) pontjában a „300 %-át” szövegrész helyébe a „400 %-át” szöveg lép, valamint a „420 %-át” szövegrész helyébe a „450 %-át” szöveg lép.

(8) R. 14. § (5) bekezdésében a „6 hónap” szövegrész helyébe a „12 hónap” szöveg lép.

3. §

(1) R. 15. § (1) bekezdésében a „200%-át” szövegrész helyébe a „250 %-át” szöveg lép.

(2) R. 15. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

   „(2) Az eseti gyógyszertámogatás megállapítható összege az igazolt eseti gyógyszerköltség, de legfeljebb 5000 Ft, oltóanyag költsége esetében legfeljebb 10 000 Ft, és tárgyévben ugyanazon személy részére legfeljebb háromszor igényelhető.”

(3) R. 15. § az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(3) Oltóanyagra nyújtott eseti gyógyszertámogatás esetén a támogatás folyósítását követő 90 napon belül be kell mutatni az Ellátási Osztályon az orvosi igazolást arról, hogy a támogatott vagy gyermeke részesült a védőoltásban.”

4. §

R. 16. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A gyógyszertámogatás megállapításakor a 15. § (2) bekezdés kivételével az igazolt gyógyszerköltség legfeljebb 20 %-ában vehető figyelembe a társadalombiztosításba nem befogadott gyógyszerek költsége.”

5. §

R. 19. § (4) bekezdésének b) pontjában a „300 %-át” szövegrész helyébe a „400 %-át” szöveg lép.

6. §

(1) R. 20. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Tervezett létfenntartási támogatás elsősorban a tartós létfenntartási gondok fennállása esetében, annak időtartamáig, de legfeljebb a tárgyév végéig állapítható meg.”

(2) R. 20. § (2) bekezdésének c) pontjában az „5000 Ft-ot” szövegrész helyébe a „6000 Ft-ot” szöveg lép.

7. §

R. 22. § (2) bekezdésében a „váratlan haláleset” szövegrész helyébe a „lakhatást veszélyeztető körülmény” szöveg lép.

8. §

(1) R. 25. § (1) bekezdésében a „300%-át” szövegrész helyébe az „500%-át” szöveg lép.

(2) R. 25. § (2) bekezdés a) pontjában a „250%-át” szövegrész helyébe a „400 %-át” szöveg lép.

(3) R. 25. § (2) bekezdés b) pontjában a „280%-át” szövegrész helyébe a „450 %-át” szöveg lép.

9. §

R. 30. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Bérlet támogatás a (4) bekezdésben foglalt kivétellel, az adott tanév október 1-jétől az (1) bekezdés b) pontjában megállapított ellátásokra való jogosultság lejártát követő hónap végéig, de legfeljebb szeptember 30-áig tartó időszakára állapítható meg.”

10. §

R. 31. § (2) bekezdésében a „220%-át” szövegrész helyébe a „300%-át” szöveg lép.

11. §

(1) R. 32/A. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A támogatás összege jogosultanként 10 000 Ft.”

(2) R. 32/A. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A jogosultsági feltételek fennállása esetén a támogatás hivatalból kerül megállapításra és a támogatás folyósítása október hónapban történik.”

12. §

R. 32/C. § (2) bekezdésében a „8 000 Ft” szövegrész helyébe a „10 000 Ft” szöveg lép.

13. §

R. 33. § (1) bekezdés a) pontjában a „házi gyermekfelügyeletet (Gyvt. 44. §)” szövegrész helyébe a „napközbeni gyermekfelügyelet (Gyvt. 44./C § )” szöveg lép.

14. §

R. 43. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A bölcsődében, óvodában, általános iskolai napközi otthonokban, nyári napközis táborban, általános és középfokú iskolai menzai ellátás keretében biztosított étkeztetésért, valamint a bölcsődében az alapellátáson felül biztosított egyéb szolgáltatásokért a 3. mellékletben, a gyermek- és családos üdültetésért fizetendő térítési díjat a 3./a. mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani.”

15. §

R. 44.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (2) Az (1) bekezdés hatálya kiterjed minden Budapest II. kerületben állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat fenntartásában és a tankerületi központ által fenntartott, a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanban működő köznevelési intézményben tanuló gyermekre,

b) a II. kerületben működő nem önkormányzati, nem állami fenntartású intézményben tanuló gyermekre,

c) nem a II. kerület területén - fenntartótól, működtetőtől függetlenül – működő intézményben tanuló gyermekre.”

16. §

R. 46.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A gyermeküdültetésben az étkezési térítési díj kedvezmény jogcímét és mértékét adott tanévre megállapított kedvezményről szóló értesítés alapján az intézményvezető állapítja meg a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.”

17. §

R. 47.§ (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az étkezési térítési díj kedvezményt – e rendelet figyelembe vételével -  az Önkormányzat fenntartásában és a tankerületi központ által fenntartott, a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanban működő köznevelési intézményben tanuló gyermek esetében az intézmény vezetője, a   44. § (2) bekezdés b.) és c.) pontjában meghatározott intézményekben tanuló gyermek esetében a polgármester állapítja meg. A kötelezettet a megállapított térítési díj összegéről írásban értesíteni kell.” 

18. §

(1) R. 2. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) R. 3. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

(3) R. kiegészül 3/a. melléklettel.

Záró rendelkezések

19. §

(1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével 2018. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 1. melléklete 2018. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) Hatályát veszti a R. 32/A. § (4) bekezdése 2018. július 1-jén.

(4) Hatályát veszti a R. 33. § (2) bekezdés bc) pontja 2018. július 1-jén. 

            Dr. Láng Zsolt                                                                                  dr. Szalai Tibor

             Polgármester                                                                                        Jegyző

ZÁRADÉK

A rendeletet a Képviselő-testület a 2018. június 21-i ülésén fogadta el, hatályba lépésének napja – a 19. § (2) bekezdésének kivételével - 2018. július 01.

E rendelet 1. melléklete 2018. augusztus 01-jén lép hatályba.

Kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az SZMSZ 37. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megtörtént.

Budapest, 2018. június 21.

                                                                                                        dr. Szalai Tibor

                                                                                                               jegyző

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a kerületben élő polgárok, valamint gyermeket nevelő családok segítését.

A helyi szociális pénzbeli és természetbeni juttatások rendszerét az Önkormányzat időről időre felülvizsgálja, és a napi ügyintézés tapasztalatait alapul véve módosítja. Jelen előterjesztés is az előző évek tendenciáját követi, a támogatások összegének növelésével, illetve a támogatotti kör kiszélesítésével. Mindemellett részben az egyes eljárásbeli rendelkezéseinek szükségszerű pontosítása is indokolt. A rendelet megalkotásával egyidejűleg a szociális ellátások számára a költségvetési fedezetük biztosított.

A bölcsődében, óvodában, általános iskolai napközi otthonokban, nyári napközis táborban, általános és középfokú iskolai menzai ellátás keretében biztosított étkeztetésért, valamint a gyermeküdültetésért fizetendő térítési díjak módosítása mellett a rendeletmódosítási tervezet az időközben bekövetkezett működetési változások átvezetését is tartalmazza.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) alapján az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről akkor gondoskodik az illetékes települési önkormányzat, ha nincs vagy nem fellelhető a temetésre köteles személy, illetve ha az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik a temetésről. Tapasztalataink alapján ez utóbbi esetben a köteles személy rossz szociális helyzete miatt nem tudja vállalni a temettetést.  Ebben az esetben az Szt., valamint az R. lehetőséget biztosít méltányosságra. A kérelmeket egyedileg bírálja el az Egészségügyi-, Szociális és Lakásügyi Bizottság. A méltányosságban részesítés felső jövedelemhatárának emelése 250%-ról 300%-ra történt, ezzel összhangba hozva az egyéb rendkívüli élethelyzetben adható támogatási formáink jövedelemhatáraival, de tekintettel arra is, hogy az eltemettetésre köteles személy nem feltétlenül II. kerületi lakos, így további támogatásokat a lakóhelye szerinti önkormányzattól is igényelhet.

2-4. §-hoz: Az Ellátási Osztály tapasztalatai azt mutatják, hogy mind a rendszeres gyógyszerkiadások, mind pedig az alkalmanként jelentkező gyógyszerszükségletek nagymértékben megterhelik a családokat anyagilag. Sok esetben létfenntartási támogatást nyújtanak be a kérelmezők a magas gyógyszerköltségeikre hivatkozva, tekintettel arra, hogy annak a támogatásnak magasabb a jövedelemhatára. A gyógyszertámogatás jövedelemhatárainak megemelésével jelentősen több személynek tudunk segítséget nyújtani, akik így a gyógyszertámogatás mellett a létfenntartási támogatást egyéb megélhetési nehézségekre hivatkozva kérelmezhetik.

A kerület védőnői, háziorvosai visszajelzése alapján az oltóanyagok költségére nyújtott eseti gyógyszertámogatás esetében, annak magas árára való tekintettel indokolt egy magasabb összegben adható eseti gyógyszertámogatás (5000 Ft-ról 10 000 Ft-ra emelve). Az összeg emelésével várhatóan több személy részére lesznek elérhetőek a sokszor nagyon fontos oltóanyagok. A magasabb összeg miatt indokolt, hogy visszajelzést kapjon az osztály arról, hogy a védőoltás valóban beadásra került. Az eseti gyógyszertámogatások esetében az akut állapotra való tekintettel nem releváns a társadalombiztosításba nem befogadott gyógyszerek költségének maximalizálása.

Az R. alkalmazása óta eltelt időszak tapasztalata azt igazolta, hogy mind a rendszeres gyógyszertámogatást igénylők, mind a havi rendszerességgel megállapított létfenntartási támogatásban részesülő jogosultak mintegy 85-90 %-ában a kérelmeiket ismételten benyújtották a 6 hónap letelte után. Megállapítható, hogy ezekben az esetekben szociális helyzetükben változás nem volt, – elsősorban – jövedelmi helyzetük alapján jogosultságuk hosszabb távon fennáll, ezért az ügyfelek tehermentesítése és az adminisztrációs terhek csökkentése céljából a jelzett támogatások megállapításának maximális időintervallumát indokolt a hat hónapról tizenkét hónapra megemelni. A döntés során figyelemmel kell lenni különösen a család/személy jövedelmi helyzetének stabilitására, állandóságára, hogy a kérelmező család szociális helyzetében átmeneti időszakról van-e szó, milyen időintervallumot érinthet, várható-e a jogosultságot érintően jövedelemváltozás a támogatási időszak alatt, de természetesen egyéb szociális körülmény is jelentőséggel bírhat.

Megemlítendő, hogy a támogatásban részesülők a szociális és jövedelmi viszonyaikban bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek bejelenteni, melynek elmulasztása szankcionálható visszafizetési kötelezettséggel, akár kamatokkal együtt is. A gyógyszertámogatás időtartamának az eddigi 6 hónapról 12 hónapra történő emelésével a kérelmezőket tehermentesítjük.

5-6. §-hoz: A létfenntartási támogatás időtartamának a gyógyszertámogatáshoz hasonlóan, a fenti okokra tekintettel indokolt az emelése, azzal a kitétellel, hogy legfeljebb a tárgyév végéig állapítható meg. A támogatás időtartamának emelésével a jövedelem értékhatárokra is figyelemmel kellett lenni olyan formában, hogy az egyes jövedelem értékhatárokhoz kapcsolódó (R. 20. § (2) bek.), havonta adható támogatások legfeljebb 12 hónapra vetített mértéke összhangban legyen az éves keretösszeggel. Fentiek érvényesülése céljából az R. 19. § (4) bekezdés b) pontjában az éves adható támogatás mértéke került módosításra a nyugdíjminimum 300 %-áról (85 500 Ft-ról) 400 %-ára (114 000 Ft-ra).

A módosítással az egyes jövedelem értékhatárokhoz a havonta megállapítható támogatások maximális összegei 12 hónapra vetítve sem haladják meg az éves keretösszeget, ezzel biztosítva azt a lehetőséget, hogy – indokolt esetben - eseti támogatás is megállapításra kerülhessen.

A havonta adható támogatás összege a legmagasabb jövedelemmel rendelkező kérelmezők esetében 5000 Ft-ról 6000 Ft-ra emelésével arányos a támogatási összeg a többi jövedelemsávban adható összegekkel.

7-8. §-hoz: A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy magasabb jövedelemmel rendelkező, de rendkívüli élethelyzetbe került személyek esetén méltányosságból az Egészségügyi-, Szociális és Lakásügyi Bizottság egyszeri létfenntartási támogatást állapítson meg. A rendelet alapján váratlan halál esetében is ezt a támogatási formát tudták többségében igénybe venni az érintettek. Tekintettel arra, hogy egyre többször nyújtottak be kérelmezők erre az esetre hivatkozva méltányossági kérelmet a Bizottság felé, indokolt a temetési támogatás felső jövedelemhatárát a bizottsági támogatás jövedelemhatárához igazítani, azaz a nyugdíjminimum 500%-ra, mellyel egyszerűbben, gördülékenyebben történnek a kérelmek elbírálásai. Ezt az adminisztrációs terhek csökkenése mellett az a tény is indokolja, hogy a halálesetek után a hozzátartozók érzékenyebbek, és egy gyorsabb, egyszerűbb ügyintézés az ügyfelet is tehermentesíti. A temetési segély felső jövedelemhatára emelésének megfelelően a támogatási összegek sávjai is arányosan módosításra kerültek. Erre tekintettel javasoljuk a bizottsági támogatás indokainak köréből a „váratlan halálesetet” kivenni, és helyette az egyre gyakrabban előforduló, lakhatást veszélyeztető körülményt beemelni. Ebbe a kategóriába tartozna pl. a kötelező kéménybélelés, fűtés meghibásodása, kötelező gázkészülék csere, életveszélyes villanyvezetés cseréje, stb.

9. §-hoz: A helyi utazási bérlet támogatásra való jogosultság lejártának módosítását javasoljuk oly módon, hogy az arra jogosító ellátás lejártát követő hónap végéig állapítható meg. A támogatásra jogosító ellátások ismételt megállapítása után van csak lehetőség a helyi utazási bérlet iránti kérelem benyújtására, így egy hónap kimaradt a bérlettámogatásra való jogosultságból. A jogosultság végének 1 hónappal történő meghosszabbításával a bérlettámogatásra való jogosultság folytatólagossá tehető, nem marad ki egy hónap.

10. §-hoz: A rendelet szerint egyszeri karácsonyi támogatás állapítható meg a rendszeres gyermeknevelési kedvezményben vagy gyermeknevelési támogatásban, és a tervezett létfenntartási támogatásban vagy lakhatási támogatásban részesülteknek. Emellett az Önkormányzat szociális intézményeinek vezetői is javasolhatnak a támogatásra családokat, személyeket jövedelemhatár alapján. Ennek a jövedelemhatárnak az emelése indokolt 220 %-ról 300 %-ra, tekintettel a létfenntartási és a lakhatási támogatás jövedelemhatárára.

11. §-hoz: A rendelet alapján az Önkormányzat az idősek világnapja alkalmából október hónapban egyszeri támogatásban részesíti a rendelet által felsoroltak szerinti idős személyeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősebb polgárok az Erzsébet utalványt nehézkesebben tudják felhasználni, célszerűbb részükre pénzben folyósítani a támogatást, mely összegének növelése is indokolt 8000 Ft-ról 10 000 Ft-ra.  Az Erzsébet utalványok helyett pénzben történő kifizetés adminisztrációs terhek csökkenésével is jár, valamint költséghatékony, tekintettel arra, hogy az utalványok legyártása és kiszállítása többletköltségekkel jár.

12. §-hoz: Az eseti kiegészítő gyermeknevelési támogatás összegének 8000 Ft-ról 10 000 Ft-ra történő emelése is indokolt, ezzel jelentősen könnyítve a gyermekes családok anyagi helyzetét a tanévvégi kiadásokra (osztálykirándulás, táborok stb.), valamint a beiskolázásra tekintettel április és augusztus hónapokban.

13. §-hoz: Az 1997. évi XXXI. törvény alapján a házi gyermekfelügyelet, mint gyermekjóléti szolgáltatás neve napközbeni gyermekfelügyeletre módosult, ennek megfelelően indokolt a rendeletben a technikai módosítás.

Az Önkormányzat a támogató szolgáltatást, mint szociális ellátási formát, ellátási szerződés keretén belül nem biztosítja, ezért itt is szükséges a technikai módosítás.

14-18. §-hoz: A bölcsődében, óvodában, általános iskolai napközi otthonokban, nyári napközis táborban, általános és középfokú iskolai menzai ellátás keretében biztosított étkeztetésért, valamint a gyermek- és családos üdültetésért fizetendő térítési díjak módosítására 2016 szeptemberétől került sor.

1. melléklet (szociális étkeztetés és személyi térítési díjak): A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjáról a Képviselő-testület az 58/2018 (III.22.) határozatával döntött. A szolgáltatást igénybevevők által fizetendő személyi térítési díjakat javasolt az előző évi szinten hagyni, tekintettel arra, hogy az intézményi térítési díjak az előző évhez viszonyítva kis mértékben növekedtek és ezt a költséget nem kívánjuk áthárítani a gondozottak részére. Az ágazatban a gondozás területén is jelentős változások voltak, mely nehézséget jelentett a gondozottak részére is, valamint a nyugdíjak emelkedése alacsony mértékű volt. Fentiekre tekintettel erre az évre vonatkozóan az előző évi térítési díjak változtatás nélkül kerülnek meghatározásra. A személyi térítési díj összege évente két alkalommal felülvizsgálható és a felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik (Szt. 115. § (6)-(7) bekezdés).

2. melléklet (gyermekétkeztetés): Az üdültetésre vonatkozó díjtételek áthelyezésre kerültek a rendelet 3/a. mellékletébe.

3/a. melléklet (üdültetés): Az üdültetési feladatokat a II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. látja el Közszolgáltatási megállapodás keretében. A Kft. az önkormányzati gyermeküdülőkben a szállás és étkeztetésen kívül kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt és ezek figyelembe vételével kerültek megállapításra a térítési díjak.

19. §-hoz: A hatályba lépésről, valamint a hatályon kívül helyezésről rendelkezik.