Meszes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. (IV.3.) önkormányzati rendelete
a Községi Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 03. 01Meszes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. (IV.3.) önkormányzati rendelete
a Községi Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Meszes Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Meszes Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Községi Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Meszes Község Önkormányzata Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével következőket rendeli el:
Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, jelképei
1. Az önkormányzat megnevezése, székhelye
1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Meszes Község Önkormányzata 3754 Meszes, Fő út 39. sz.
2. Az önkormányzat jelképei
2. § (1) Meszes Község Önkormányzata az alábbi jelképeket alapítja:
a) községi címer,
b) községi zászló.
(2) Használatuk rendjét a helyi címer és zászló alapításáról, és használatának rendjéről a szóló 7/2000. (VII.24.) önkormányzati rendelet szabályozza.
A képviselő-testület működése
3. A képviselő-testület ülései
3. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne: Meszes Község Önkormányzatának tárgyaló terme.
4. Az alakuló ülés szabályai
4. § (1) A polgármester felkérésére az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(2) Az eredmények ismertetése után az eskütételek következnek.
5. § (1) Az eskütételt követően a polgármester megállapítja az ülés határozatképességét, javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére, majd megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét.
(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a polgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
b) az alpolgármester megválasztása,
c) alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
d) a bizottságok tagjainak megválasztása,
e) az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapítása,
f) az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosítása, felülvizsgálata, ha az az önkormányzat és szervei megalakulásához, megválasztásához szükséges,
g) az önkormányzati képviselők tájékoztatása a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, az összeférhetetlenségre és a méltatlanságra vonatkozó szabályokról, a köztartozásmentes adatbázisba való felvételükkel kapcsolatos teendőikről.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül az alakuló ülésen tárgyalható napirend a polgármester javaslata szerint:
a) a polgármester programjának ismertetése,
b) tájékoztatás az önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetéről,
c) az önkormányzat aktuális feladatairól.
5. A rendes ülés
6. § A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
6. Rendkívüli ülés
7. § (1)1 A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni az ülés összehívása indokának megjelölésével.
(2)2 A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra.
(3)3 A rendkívüli ülést össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken kívül akkor is, ha a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul dönteni kell.
(4) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.
(5)4 Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések az Mötv. 44. §-ában meghatározott, és e rendelet 7. § (3) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülések esetében alkalmazandók.
7. Együttes ülés
8. § Az együttes üléseket a székhely önkormányzat polgármestere hívja össze, az érintett polgármesterekkel történt szóbeli egyeztetés alapján.
8. A képviselő-testület összehívásának a rendje
9. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) A polgármester a napirendek összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi meghívó végleges tartalmáról, az ülést megelőzően legalább 8 nappal dönt.
10. § A képviselő-testületet írásbeli meghívóval kell összehívni.
11. § (1) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,
b) a tervezett napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, és
c) ) az ülés típusát,
d) az ülés nyilvánosságának, vagy a zárt ülés tartásának szándékát.
(2) Rendes ülés meghívóját az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző nap 12. órájáig kell kézbesíteni az önkormányzat küldönce útján a képviselők és a meghívottak részére.
(3) Rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés a képviselő-testületi ülésen kerül kiosztásra.
12. § A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt azok a személyek, akiknek meghívását törvény kötelezővé teszi, valamint a feladatkörükhöz kapcsolódóan a településen működő civil szervezetek képviselői, a választókerület országgyűlési képviselője.
13. § (1) A meghívóval együtt a képviselők részére az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat és rendelet-tervezeteket is kézbesíteni kell, melyek átvételét a meghívottak aláírásukkal átvételi elismervényen vagy tértivevényen igazolják.
(2) Valamennyi előterjesztést meg kell küldeni a jegyző részére.
(3)
(4) A tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendhez kapcsolódó előterjesztést kapják meg írásban.
14. § A meghívó és a napirendhez kapcsolódó előterjesztések elektronikus úton is megküldhetők a képviselő-testület tagjai és az ülésen tanácskozási joggal részt vevők részére.
9. Az ülés nyilvánossága
15. § (1) A nyilvános, rendes ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről a lakosság részére legkésőbb az ülést megelőző 5. napon a jegyző tájékoztatást tesz közzé:
a) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével,
b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.
(2) A rendkívüli ülés tartása esetén legkésőbb az ülést megelőző napon kell a tájékoztatást közzé tenni.
10. Az előterjesztések rendje
16. § (1) A képviselő-testületi ülések napirendjéhez előterjesztők lehetnek:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület bizottságának elnöke,
d) települési képviselők,
e) jegyző,
f) önkormányzati intézmények vezetői,
g) mindazok, akiket a képviselő-testület erre felkér, vagy kötelez.
(2) Az előterjesztés lehet:
a) rendelet-tervezet,
b) beszámoló,
c) tájékoztató,
d) határozati javaslat,
e) indítvány.
(3) Az előterjesztést írásban vagy szóban lehet megtenni.
(4) Az írásbeli előterjesztést a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 8 nappal a polgármesterhez kell benyújtani.
17. § (1) Írásban kell előterjeszteni:
a) az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
b) beszámolókat,
c) intézmény alapítására, megszüntetésére, átszervezésére vonatkozó javaslatot,
d) működési célú hitelfelvételre vonatkozó javaslatot,
e) alapítvány létrehozására vonatkozó javaslatot,
f) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényből eredő jogügyleteket,
g) társulások létrehozására, ahhoz való csatlakozásra vonatkozó javaslatot,
h) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést.
18. § Az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelmények:
a) világos, áttekinthető szerkezet,
b) egyszerű, rövid, közérthető, tömör fogalmazás,
c) rendelet-tervezet esetén a jogalkotásról szóló törvény előírásainak betartása.
19. § Az előterjesztésekkel szemben támasztott tartalmi követelmények:
a) a jelenlegi helyzet és az elérni kívánt eredmény bemutatása,
b) megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása, javaslat azok biztosítására,
c) az egyed döntési alternatívák, javaslatok indoklása, érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatása,
d) a végrehajtás határideje, és a felelős szervek, személyek megjelölése.
20. § Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat készítése és meghívóval együtt történő megküldése az érintettek részére.
11. A napirend megállapítása
21. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot.
(2) A napirendet a képviselő-testület állapítja meg, melyről vita nélkül határoz.
(3) Elfogadott napirend hiányában a napirendi javaslat egyetlen pontja sem tárgyalható.
(4) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(5) Napirendi javaslaton kívüli téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.
22. § (1) Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható.
(2) Az ülést vezető, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását.
(3) A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, és arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározva a további előkészítés rendjét, megjelölve a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját.
23. § Az ülést vezető, a képviselők kezdeményezhetik a javasolt napirend sorrendjének megváltoztatását.
12. Sürgősségi indítvány
24. § (1) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottságok elnökei - bizottsági állásfoglalás alapján, - vagy legalább 2 képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő.
(2) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél nyújtható be az előterjesztéssel együtt, rendkívüli testületi ülés esetén is.
(3) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többségű szavazással dönt.
(4) Ha valamelyik képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor az ülésvezető ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben - a sürgősség tényének rövid indokolására.
25. § (1) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület önálló napirendként tárgyalja.
(2) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri ugyan, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
13. Önálló indítványok
26. § A képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 8 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.
14. Kérdés és interpelláció
27. § (1) A képviselők képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottság elnökétől, a jegyzőtől felvilágosítást kérhetnek, hozzájuk kérdés intézhetnek. A kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha a felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 15 napon belül írásban válaszol.
(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet a jegyzőhöz, vagy bizottság elnökéhez. Az interpellációt pontos szöveggel a testületi ülést megelőzően 5 nappal írásban kell benyújtani a polgármesterhez, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Az írásban benyújtott interpelláció szóban nem módosítható.
(5) Interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy annak valamely, az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(6) Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt, ismételt képviselői kérdés, amennyiben újabb körülmény nem merült fel.
(7) A polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökéhez, jegyzőhöz, helyi nemzetiségi önkormányzat elnökéhez intézett kérdésre, interpellációra, ha azt a testületi ülést megelőző 5 nappal előbb benyújtották, az ülésen érdemben válaszolni kell.
(8) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik.
(9) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, úgy arról a képviselő-testület dönt; ha a képviselő-testület sem fogadja el, akkor az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. A képviselő-testület a vizsgálattal megbízhatja a polgármestert, vagy az illetékes bizottságot.
(10) A testület a kérdés, interpelláció és a válasz időtartamát esetenként meghatározhatja, egyébként 5-5 perc áll rendelkezésre.
15. Nem önálló indítványok
28. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.
(3) A Képviselő-testület ülésén tárgyalt napirendi pontokhoz a képviselők szóban vagy írásban tehetnek módosító javaslatot. A módosító javaslatát és indoklását a módosító javaslattevő olvassa fel a testületi ülésen. A módosító javaslatokat a testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig kell leadni a polgármesternek.
16. Felszólalások
29. § (1) A felszólalás lehet:
a) napirend előtti felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás.
(2) A szavazati joggal rendelkezők körén kívül eső meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
30. § (1) Napirend előtti – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra az ülés elnökétől bármelyik képviselő a tárgy megjelölésével kérhet lehetőséget.
(2) A felszólalás tárgyában folyó vitához a képviselők legfeljebb 2 percben 1-1 alkalommal szólhatnak hozzá.
31. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében az ülés elnöke határozza meg.
(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel szólalhat fel, akinek az ülést vezető a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.
32. § (1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(2) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
33. § (1) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra az ülést vezetőtől bármely képviselő a tárgy megjelölésével kérhet lehetőséget. Az erre vonatkozó kérést a napirendi utáni felszólalás szövegével írásban kell a polgármesterhez benyújtani az ülést megelőző nap 9.00 óráig.
(2) A napirendi utáni felszólaláskor az ülésen az előzetesen leadott szövegtől eltérni nem szabad.
(3)
17. A napirendek tárgyalásának sorrendje
34. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
e) kérdés és interpelláció,
f) tájékoztató és egyéb bejelentés.
18. Az ülés vezetése
35. § Az ülést vezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:
a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet, és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
b) előterjeszti és szavazásra bocsátja a meghívó alapján a napirendi javaslatot,
c) napirendként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
d) a bizottsági vélemények elhangzása után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra.
e) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként – az elhangzás sorrendjében – szavazásra bocsátja,
f) megállapítja a döntéshozatalban résztvevők számát,
g) megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a képviselő-testület határozatát és rendeletét,
h) biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,
i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
j) berekeszti az ülést.
36. § Ügyrendi javaslat a képviselők, polgármester által, legfeljebb egy perc időtartamban, az ülés során bármikor tehető.
19. A vita vezetése
37. § (1) A Képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden, szóban indokolhatja, vagy kiegészítheti,
b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
c) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak, észrevételeiket, javaslataikat is megtehetik.
(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc.
(3) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően az ülést vezető lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc.
(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.
(5) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kapnak, akik az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan meghívást kaptak, valamint meghívás esetén a BAZ megyei Kormányhivatal képviselője.
(6) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
38. § (1) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli meghívott személyek, és a hallgatóság a kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(2) A képviselő-testület esetenként – vita nélkül – dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.
(3) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a képviselő-testület döntése alapján kérdezhetnek, véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek. A hozzászólási jogról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Az ülést vezető legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosít a lakosság részéről hozzászólóknak.
39. § Az egyes napirendi pontok tárgyalása során az ülést vezető a saját döntése alapján, valamint az előterjesztő, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.
40. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülést vezető felszólítja a tárgyszerűségre (tárgyra térés). Ennek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja.
20. A tanácskozás rendjének fenntartása
41. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülést vezető gondoskodik.
42. § (1) A rend fenntartása érdekében az ülést vezető:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja azt, akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik,
c) az ülést határozott időre felfüggeszti, ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi,
d) a rendbontót az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel. Erre ismétlődő rendzavarás esetén, a képviselő-testület vita nélkül hozott döntése alapján kerülhet sor. Nem lehet a helyszín elhagyására felszólítani a települési képviselőt.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontban foglalt magatartást önkormányzati képviselő valósítja meg, és azt a képviselő a rendre utasítás ellenére nem hagyja abba, az ülésvezető az érintett képviselő adott havi tiszteletdíját megvonja.
43. § A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet, kivéve, ha annak használata az ülésről kép-és hangfelvétel készítésére irányul. Zárt ülésen mobiltelefont hangfelvétel céljára használni nem lehet.
21. Együttes ülésre vonatkozó szabályok
44. § (1) A közös hivatal működésével kapcsolatos napirend megtárgyalására összehívott együttes ülést a közös hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti.
(2) Az együttes ülésen a napirend megállapítására, a vita vezetésére, a tanácskozás rendjének megállapítására jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglalt szabályok az irányadók.
22. A képviselő-testület döntései
45. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, valamint határozat hozatalát kezdeményezheti:
a) polgármester,
b) települési képviselők,
c) képviselő-testület bizottságai,
d) jegyző,
e)
(2) A rendeletalkotási, valamint a határozathozatalra irányuló javaslatot a polgármesternek kell benyújtani. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület következő ülésén állást foglal a rendeletalkotás vagy határozathozatal szükségességéről, és meghatározza az előkészítés menetét. Amennyiben a határozathozatalhoz külön előkészítés nem szükséges, arról az adott ülésen döntés hozható.
(3) A rendeletet és normatív határozatokat Meszes Község Önkormányzata Meszes településen lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, és hatálybalépéséről a lakosságot közleménnyel is tájékoztatni kell.
(4) A képviselő-testület határozatairól, rendeleteiről a jegyző nyilvántartást vezet.
23. A szavazás rendje
46. § (1) A szavazás során előbb, az elhangzás sorrendjében, a módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a testület.
(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodással” történhessen.
(3) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazás alkalmával, amennyiben a képviselő az ülésen jelen van, de a szavazásban nem kíván részt venni, úgy ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, határozatképesség szempontjából azonban a képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni.
47. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 48. §. (3) bekezdésében meghatározott név szerinti szavazás esetén a az ülést vezető abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
48. § Az Mötv. 50. §-ában szabályozott eseteken kívül minősített többséggel hozott döntés szükséges:
a) helyi népszavazás kiírásához,
b) képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
c) közterület elnevezéséhez, emlékmű állításához,
d) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
e) feladat-és hatáskör vállaláshoz, átvállaláshoz.
49. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. §. (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) A titkos szavazáshoz szükséges tárgyi, technikai feltételek biztosításáról a jegyző, a szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett, pecséttel ellátott szavazólapon, és urna igénybevételével történik.
(4) A titkos szavazás megkezdése előtt az ügyrendi bizottság elnöke ismerteti a szavazás főbb szabályait.
(5) Választás, kinevezés, vezetői megbízás adása esetében tartott titkos szavazás során érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet. A jelöltre szavazni a neve melletti □ négyzetbe tett két egymást metsző vonallal lehet.
(6) Érvénytelen az a szavazat, amelyről nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott. Az érvénytelen szavazatot a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni.
(7) Az Mötv. 46. §. (2) bekezdésében meghatározott egyéb esetekben tartott titkos szavazás során érvényesen szavazni igen □, nem □ vagy tartózkodom □ négyzetek egyikébe tett két egymást metsző vonallal lehet.
(8) Semmis a szavazat, ha
a) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le,
b) azt bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le, vagy
c) a képviselő a szavazólapot nem dobja be az urnába.
(9) A határozatképesség számításánál a semmis szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
50. § (1) Érvényes a titkos szavazás, ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő az urnában elhelyezte szavazólapját és a szavazási eljárás során további érvénytelenségi ok nem merült fel.
(2) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelyet az ügyrendi bizottság tagjai írnak alá.
(3) Ha titkos szavazás esetében szavazategyenlőség alakul ki, azt elutasító döntésnek kell tekinteni.
51. § Amennyiben megállapítható, hogy a képviselő-testület tagja a döntéshozatalnál személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az adott havi tiszteletdíjának összegét 50 %-kal csökkenteni kell.
52. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.
53. § Az együttes ülésen a határozati javaslatok elfogadásáról minden képviselő-testület külön szavazással dönt.
24. A jegyzőkönyv
54. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezik:
a) meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és az írásban benyújtott hozzászólások, az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) a jegyző törvényességi észrevétele,
d) a jelenléti ív,
e) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
f) név szerinti szavazásról készült névsor.
(2) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek és az azokhoz kapcsolódó előterjesztések - a zárt ülés kivételével - a közös önkormányzati hivatalban munkaidőben megtekinthetők, azokról másolat készítése kérhető. Zárt ülésen hozott döntések, illetve közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerése tekintetében az Mötv. 52. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.
(3) A papíralapú jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében az elkészült jegyzőkönyvet és mellékleteit oly módon össze kell fűzni, hogy abban az oldalakat kicserélni ne lehessen.
A Képviselő-testület bizottsága
55. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságként az ügyrendi bizottságot hozza létre, mely 3 fő települési képviselőből áll.
(2) Az ügyrendi bizottság részletes feladatkörét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az ügyrendi bizottság végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, és gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről, az SZMSZ 2. melléklete szerint.
(4) Az ügyrendi bizottság ellátja az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos eljárás lefolytatását.
A települési képviselő tiszteletdíjának csökkentése, megvonása
56. § (1) A települési képviselő tiszteletdíját csökkenteni kell a 42. §-ban szabályozott eseten túl akkor is, amennyiben
a) a képviselő-testületi ülésen történő megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és így a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában nem vesz részt,
b) eskütételét követően három hónapon belül a kormányhivatal által szervezett képzésen önhibájából, a képzésről való hivatalos értesítés ellenére nem vesz részt,
c) elmulasztja a választópolgárok felé évi egy alkalommal előírt tájékoztatási kötelezettségét a képviselői tevékenységéről.
(2) A tiszteletdíj csökkentés és megvonás mértéke az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása során:
a) az ülésről való egymás utáni két távolmaradás esetén az egy havi tiszteletdíj 50 százaléka,
b) az ülésről való egymás utáni harmadik távollét után az adott havi tiszteletdíjat teljes egészében meg kell vonni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában nem minősül igazolt távollétnek a munkahelyi elfoglaltság.
(4) A tiszteletdíj megvonásának időtartama:
a) az (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során 1 hónap,
b) az (1) c) pontja alkalmazása során 3 hónap.
A polgármester, alpolgármester
57. § (1) A polgármester a polgármesteri tisztséget társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tiszteletdíjára, költségtérítésének megállapítására az ügyrendi bizottság elnöke tesz javaslatot.
(3) A polgármester minden páros héten hétfőn délelőtt 8 órától 12 óráig, minden páratlan héten hétfő délután 13 órától 16 óráig fogadóórát tart.
(4) A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.
(5) A polgármester az Mötv. 68. §. (2) bekezdésében fennálló körülmények esetén minden olyan önkormányzati ügyben jogosult dönteni, amely nem tartozik a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe.
(6) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdésében fennálló körülmények esetén, minden olyan önkormányzati ügyben jogosult dönteni, amely nem tartozik a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe.
58. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
A jegyző, aljegyző és a közös önkormányzati hivatal
59. § (1) Az Mötv. 83. § b) pontja szerinti eljárással kinevezett jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A közös önkormányzati hivatalban az Mötv. 83. § b) pontja szerinti eljárással kinevezett aljegyző működik.
60. § (1) képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésének adminisztratív feladatai, és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Martonyi, Meszes, Rakaca, Rakacaszend, Debréte, Viszló Községi Önkormányzatok Képviselő-testületével közösen önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: “Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatal”.
(3) A közös hivatal székhelye: 3754 Szalonna, Fő tér 1. sz.
(4) A közös hivatal kirendeltsége: 3825 Rakaca, Petőfi Sándor u. 92. sz.
(5) A jegyző Meszes településen minden héten szerdán délelőtt 9 órától 12 óráig, Martonyi településen minden héten kedden délelőtt 9 órától 12 óráig, Rakaca településen minden második hét csütörtökön de. 9 órától 12 óráig köteles ügyfélfogadást tartani.
(6) A jegyzői feladat és hatásköröket a tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén az aljegyző gyakorolja.
(7) A jegyző és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítést legfeljebb 6 havi időtartamra a köztisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. §-ában meghatározott képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő közös hivatali köztisztviselő látja el.
61. § A jegyző kötelezettsége a jogszabálysértő döntések, jogszabálysértő működés jelzése az érintett képviselő-testület, a képviselő-testület szervei és a polgármester részére.
62. § A közös hivatal feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.
A választópolgárok részvétele az önkormányzásban
25. Falugyűlés
63. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását falugyűlés intézményével biztosítja.
(2) A képviselő-testület a falugyűlés szervezéséről és időpontjáról esetenként dönt, melyről a falugyűlés előtt 15 nappal a helyben szokásos módon, hirdetmény kifüggesztésével, valamint elektronikus úton, az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel tájékoztatja a lakosságot, a téma megjelölésével.
26. Közmeghallgatás
64. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 8 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni:
a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.
(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a települési képviselők.
(3) A közmeghallgatás alatt, az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.
(4) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet vagy személyt, amely az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja, és a szükséges intézkedéseket megteszi, annak figyelembevételével, hogy legkésőbb 15 napon belül a közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre választ kell adni.
Az önkormányzat feladatai
65. § (1) Az önkormányzat az Mötv. 10. §-ában és 20. § (1) bekezdésében foglaltak szerint látja el kötelező és önként vállalt feladatait.
(2) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását és megnevezését az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza.
(5) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei önkormányzattal és más települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.
(6) A képviselő-testület által társulásra átruházott, társulás útján ellátott önkormányzati feladat- és hatásköröket az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.
Ellenőrzési feladatok ellátása
66. § Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatait önálló belső ellenőr vállalkozási szerződéssel történő alkalmazásával, valamint folyamatba épített vezetői ellenőrzés keretében látja el.
Záró rendelkezések
27. Hatálybalépés
67. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
28. Hatályon kívül helyező rendelkezés
68. § Hatályát veszti a Községi Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet.
A 7. § (1) bekezdése a Meszes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a Meszes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a Meszes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdését a Meszes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. melléklet a Meszes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.