Rudabánya Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (III. 14.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 11. 29Rudabánya Város Önkormányzata Képviselő testületének 2/2018.(III.14.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Rudabánya Város Önkormányzata képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rudabánya Város Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3733 Rudabánya, Gvadányi J.u.47.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Rudabánya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Rudabánya Város közigazgatási területe.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását rendeletben állapítja meg.
4. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét az SZMSZ 1.sz. függeléke tartalmazza.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
5. § A Rudabánya Város önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 21. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, valamint az önként vállalt feladatait, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.[1],[2]
6. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő testület a polgármesterre ruházza át a
a) köztemetés elrendelését,
b) települési temetési támogatás megállapítását,
c) a szociális étkeztetés megállapítását,
d) elemi kár esetén 50.000 Ft összeghatárig települési támogatás megítélését,
e) rendkívüli, halasztást nem tűrő élethelyzetben, soron kívül, saját hatáskörben a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke távollétében a polgármester – a szociális- igazgatási ügyintéző javaslata alapján – dönt a kérelem elbírálásáról, aki erről a következő bizottsági ülésen tájékoztatja a bizottságot.
f)1 településkép-érvényesítési eszközök alkalmazását.
(3) A képviselő-testület a Pénzügyi és Szociális Bizottságra ruházza a
a) települési létfenntartási támogatás megállapítását,
b) elemi kár elhárításához 50.000 Ft feletti összeghatárig települési támogatás megítélését. A Pénzügyi és Szociális Bizottság elnökére ruházza a rendkívüli, halasztást nem tűrő élethelyzetben, soron kívüli döntést igénylő kérelem elbírálását, aki erről a következő bizottsági ülésen tájékoztatja a bizottságot. 2
7. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület üléseinek száma
8. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
9. § (1) Évente legalább 8 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott éves rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.[3]
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket.
10. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha a testületi ülés összehívását más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
A képviselő-testületi ülések összehívása
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét a polgármester által írásban kijelölt alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi-és Szociális Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a Rudabányai Szociális Szolgáltató Intézmény tanácskozó termébe vagy a Gvadányi József Művelődési Házba kell összehívni.
12. § A képviselő-testület rendes üléseit lehetőség szerint a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
13. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal kézhez kell kapni a meghívottaknak. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról. [1]
(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) önkormányzati intézmény vezetőinek [2]
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökeinek, [3]
e) az előterjesztőknek és
f) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(7) A (6) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 14. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.
16. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnökeit
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
17. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egyidőben meg kell tenni.
A képviselő-testület ülésének vezetése
18. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
d) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) az ülés bezárása,
19. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a megválasztott képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
20. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
21. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
22. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
23. § Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
24. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
25. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
26. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
27. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
28. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
29. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
30. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
A képviselőtestület döntései
31. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
(3) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
32. § (1) A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik először az igen szerinti válaszra, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával minden képviselőt személy szerint szólítanak, és a képviselő által adott választ (igen, nem) a névsorban rögzíti. A név szerinti szavazás ténye a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
33. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Ad Hoc Bizottság gondoskodik. Az Ad Hoc Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása külön határozattal történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről az Ad Hoc Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye. Az Ad Hoc Bizottság elnöke és tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
34. § Az ülés vezetője a 32-33. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
35. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
36. § A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Rudabánya Város Önkormányzata képviselő-testületének...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ..................................................................... -ról.
37. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
38. § (1) Amennyiben a képviselő elmulasztja az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását egy hónapra 20%-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
39. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt egy hónapra 20%kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
40. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
41. § A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon kívül, napirend előtt tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
42. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
A jegyzőkönyv
43. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
44. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület tagjának kérésére a jegyző köteles a képviselő saját véleményét, hozzászólását szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni. [1]
(5) A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a lapokat zsinórral át kell fűzni, az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárócédulával rögzíteni a jegyzőkönyv hátoldalán.
(6) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(7) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni, könyvszerűen le kell fűzni, hogy abból lapokat ne lehessen eltávolítani.
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt elektronikusan meg kell küldeni a kormányhivatalnak,
c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.
(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a megalkotott rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat.
45. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell beköttetni.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok
46. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
47. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
48. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
49. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
50. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
51. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést (a továbbiakban: fórum) tarthat.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.
(3) A fórum levezetésére a polgármester jogosult.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
A települési képviselő
52. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
53. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
54. § (1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint rendeletben dönt.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(4) Az Mötv-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal egy hónap időtartamra 50%-kal csökkenti vagy megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
(5) A csökkentésről vagy megvonásról a képviselő-testület határozattal dönt.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
55. § (1) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
(2) A rendelet 3. Függeléke tartalmazza az Önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti felsorolását.
A polgármester és az alpolgármester
56. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70 §-a tartalmazza.
57. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve, ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 11. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
59. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat tárgyi ügyben.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
60. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
A képviselő-testület bizottságai
61. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
62. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága: Pénzügyi és Szociális Bizottság
(2) (2) A Pénzügyi és Szociális Bizottság tagjainak száma 7 fő, ebből 5 fő képviselő-testületi tag, 2 fő külsős tag.
(3) A képviselő-testület állandó bizottságának elnevezését és tagjainak nevét az SZMSZ 2. sz. függeléke rögzíti.
(4) A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg.
(5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(6) A létrehozandó bizottság tagjaira bármely képviselő-testületi tag tehet javaslatot.
63. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(3) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(4) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
(5) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.
(6) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
64. § (1) A Pénzügyi-és Szociális Bizottság feladat-és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül:
a) rendelet-tervezetek véleményezése
b) felhalmozási kiadások előterjesztésének előzetes írásos véleményezése,
c) az alpolgármester díjazásának emelésére vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
d) a polgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
e) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
f) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére,
g) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,
h) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
i) az Mötv. 37. §-ban meghatározott a képviselő vagy a polgármester összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
j) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
k) az j) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv.39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,
l) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti és állandó jelleggel átruházott hatáskörben,
m) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti és állandó jelleggel átruházott hatáskörben,
n) nellenőrzési feladatok ellátása,
o) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozatok nyilvántartása.
(2) A bizottság feladata, hogy az (1) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban
a) szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,
b) nyomon kövesse a Közös Önkormányzati Hivatal – különösen döntés előkészítésre és végrehajtásra irányuló- tevékenységét.
(3) A Pénzügyi és Szociális Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint a költségvetési tervezés és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény vezetőjét/képviselőjét.
65. § (1) A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
(2) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(3) A bizottságuk a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol – a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével – határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
(4) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(5) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal egy hónap időtartamra 50%-kal csökkenti vagy megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
(6) A csökkentésről vagy megvonásról a képviselő-testület határozattal dönt.
A jegyző
66. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
67. § A 66. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről és a normatív határozat helyben szokásos módon történő közzétételéről. Az alkalmazható kihirdetési és közzétételi mód: a rudabányai önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés. [2]
68. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § c) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátásának módjáról a munkáltatói jogkört gyakorló Rudabánya város polgármestere gondoskodik.
69. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
A Közös Önkormányzati Hivatal
70. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre Izsófalva és Alsótelekes településekkel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal Címe: 3733 Rudabánya, Gvadányi J u 47.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
Nemzetiségi Önkormányzat
71. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben ( a továbbiakban: Njtv.) foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy – a település nemzetiségi önkormányzatával kötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint- biztosítja a működéshez szükséges feltételeket.
(2) Rudabánya Városban közvetlenül megválasztott német és roma települési nemzetiségi önkormányzat működik. [1]
(3) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozó értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal, gondoskodik a működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
(4) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a Rudabányai Közös Önkormányzati Hivatal 3733 Rudabánya, Gvadányi J u 47. szám alatti épületben a helyiséghasználatot.
(5) Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehet.
(6) A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(7) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, azok beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(8) A (7) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre.
(9) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.
A társulásokra vonatkozó szabályok
72. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás
b) Rudabánya és Környéke Szociális Szolgáltató Önkormányzati Társulás
c) Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás
(2) Az (1) bekezdés a ) pontjában meghatározott társulás átruházott feladat-és hatásköre: hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás átruházott feladat-és hatásköre: családsegítéssel, gyermekjóléti feladatok ellátásával kapcsolatos feladatok ellátása
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott társulás átruházott feladat-és hatásköre: belső ellenőrzési feladatok ellátása.
Az önkormányzat vagyona, az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
73. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra rendeletet alkot.
74. § (1) Az önkormányzat saját intézményeinek pénzügyi ellenőrzéséről a kistérségi társulás Belső Ellenőrzési Csoportja útján gondoskodik.
(2) A kistérség Belső Ellenőrzési Csoportja az éves ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően, illetve a rendkívüli ellenőrzés keretében lefolytatott vizsgálati megállapításait haladéktalanul jelenti a képviselő-testületnek. A vizsgálat által feltárt szabálytalanságok megszüntetésére Intézkedési Terv készül. Amennyiben az Intézkedési Tervben foglaltakkal a képviselő-testület nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
A képviselő-testület gazdasági programja
75. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Vagyonnyilatkozat
76. § (1) Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat - tételre kötelesek.
(2) A Pénzügyi és szociális Bizottság nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.
Záró rendelkezések
77. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2014.(XII.08.) önkormányzati rendelete.
1. függelék
1. Novák Péter Adrián polgármester
2. Veres Lajos alpolgármester
3. Molnár József alpolgármester
4. Tóth Gábor
5. Balázs Máté
6. Papp Andrea
7. Madarász Szilvia
2. függelék
1. Papp Andrea elnök
2. Molnár József
3. Tóth Gábor
4. Balázs Máté
5. Madarász Szilvia
6. Keller Emese
7. Hadobás Sándor
3. függelék
A 6. § (2) bekezdés f) pontját a Rudabánya Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A szöveg a Rudabánya Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.