Kondorfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 10. 12Kondorfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. (II.26.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Vas Megyei Kormányhivatal állami főépítész, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya, értelmező rendelkezések
1. § (1)1 E rendeletben Kondorfa 1. melléklet szerint meghatározott településrészeinek területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a 2. melléklet szerint, melyek a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt a településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) szerinti helyi építészeti örökség egyedi védelmére vonatkoznak.
(2) E Rendelet alkalmazásában:
a) védett érték: A védelmet megalapozó értékvizsgálatban megállapított érték
b) cégtábla, cégfelirat és címtábla: vállalkozás vagy intézmény tulajdonában vagy használatában álló építmény homlokzatán, tetőzetén elhelyezett, a vállalkozás, illetve a rendeltetés azonosítására szolgáló önálló betűkből kialakított felirat.
c) cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló, anyaghasználattól függetlenül.
d)2
e)3
f)4
g)5 információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;
h) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
i)6
j)7 más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
k) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
l) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
m) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
2. § Az e rendeletben foglalt településképi követelmények, valamint a település településkép védelme érdekében az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket alkalmaz, és a főépítész közreműködésével a polgármester szakmai konzultációt biztosít.
ÖRÖKSÉGVÉDELEM
3. § (1) A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek 3. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánításhoz, vagy annak megszüntetéséhez be kell szerezni az önkormányzat főépítészének előzetes szakmai véleményét.
(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(4)8 A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását.
(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett civil szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(6) A helyi védettség megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak.
(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(8) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) akinek az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan vonatkozásában joga van bejegyezve,
b) az illetékes ingatlan-nyilvántartást vezető hatóságot bejegyzés céljából,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőt.
(9) A használó értesítése a tulajdonos útján történik.
(10) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltoztatható, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.
(11) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
(12) A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt a településképi követelmények szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(13) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(14) A helyi védelem alatt álló értékekről külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakon túl tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését,
b) területhatárát (utca, tér, közterület),
c) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,
d) térképmásolatot,
e) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(15) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.
TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM
2. Általános területi követelmények
4. § (1)9 Telek homlokvonalán kerítés legfeljebb 2 m magasságig építhető.
(2) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges. Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.
(3) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és kivitelben helyezhető el.
(4) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(5)10 Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás is.
3. Az egyes településrészekre vonatkozó külön építési előírások
5. § (1) A Meglévő kialakult - történeti településrész a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.
(2)11 Az Átalakuló, fejlődő településrészen az épületek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
(3) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(4) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(5) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
4. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
6. § (1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató; ipari; általános) területek;
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges közműterületek, stb.) területek;
c) közlekedési és közműterületek;
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (pl. különleges beépítésre nem szánt közműterületek stb.)
(2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) lakó területek;
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
g) vízgazdálkodási területek
h) természetközeli területek,
i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek
5.12 A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
7. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
8. § Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
9. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
10. § A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
11. § (1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el. A cégérek kialakításának illeszkednie kell az épület
a) homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához,
b) színéhez,
c) arányrendszeréhez,
d) nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához és a
e) homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.
(2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-rel, kapukon nem helyezhetők el, elhelyezhetők azonban kapu pilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.
(3) Cégérek elhelyezése nem lakás célú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarok kialakítás esetén 2 db lehetséges, konzolos kialakítással, maximum 70 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 70 cm magas függőleges felülettel.
(4) Digitális reklám homlokzaton nem helyezhető el, kirakatban az adott üvegfelület maximum 10 %-a lehet.
(5) Kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.
(6) Cégzászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként maximum 1 m2 felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.
6. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
15. § A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;
ab) arányos;
ac) a funkciót tükröző
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő;
ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel
eltakaró kialakítás alkalmazható.
b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ba) nem rozsdásodó;
bb) minőséget képviselő;
bc) könnyen karbantartható;
bd) élénk színeket nem használó;
be) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
kialakítás alkalmazható.
7. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
16. § (1) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) a településkép szempontjából meghatározó területen kötelező minden építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket.
(2) A konzultációt a települési főépítész látja el, akadályoztatása esetén a polgármester, vagy az általa kijelölt személy végzi el a feladatot.
(3) A konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani.
(4) A konzultáció során a főépítész további konzultációt írhat elő, és meghatározhatja az ott benyújtandó munkarészeket.
(5) A konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő - településképi rendeletben szereplő - településképi követelmények;
b) felvetett javaslatok;
c) a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata
(6) Az önkormányzatot az említett eljárások során az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe kell venni.
8. Településképi bejelentési eljárás
17. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az e rendeletben meghatározott településképi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén, valamint a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó és vegyes terület felhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.
(2) Településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenységek:
a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik, esetén
b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,
c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) - 6,0 m-t meg nem haladó magasságú - égéstermék-elvezető kémény építése esetén,
d) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
e) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén
f) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, esetén.
g)13
h) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
i) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
j) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
k) közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,
l) szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén.
m) építménynek minősülő háztartási célú hulladékgyűjtő és hulladéktároló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén.
n)14 közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése.
(3)15 A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) meglévő építmények rendeltetésének és a rendeltetési egységek számának megváltoztatása,
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése
esetén.
(4) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:
a) építési munka esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról; helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével; alaprajzot; valamennyi homlokzati rajzot; amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik - utcaképi vázlatot.
b) rendeltetés-módosítások esetében műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, vagy technológia jellemzőjét, a rendeltetés-módosítás következtében - a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő - változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat; helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével; szükség szerint alaprajzot, valamint szükség szerint homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst kell mellékelni.
c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített - benyújtandó dokumentumok:
ca) műszaki leírás,
cb) közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) M=1:500 méretarányú, a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajz,
cc) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldása,
cd) az építmény érintett részletét, 2 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzat, valamint
ce) látványterv vagy fotómontázs.
(5)16 A (2)-(3) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján - a (6) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével - megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés beérkezésétől számított 8 napon belül adja ki.
(7) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntése a főépítész szakmai véleményén alapul.
(8) Az igazolás érvényességi ideje 1 év.
9.17 A településképi kötelezés
18. § A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképi bírság
19. § (1) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
(2) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész
a) átalakítására vagy
b) elbontására
kötelezheti.
20. § (1) A polgármester, ha a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost minimum 100.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság kiszabása során a polgármester, illetve a képviselő-testület mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a jogsértések számát és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny mértékét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. Hatályba léptető rendelkezés
23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
11. Hatályon kívül helyező rendelkezés
24. §18
2. melléklet a 2/2018. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
|
1. Meglévő, kialakult településrész településképi építészeti előírásai |
|
|---|---|
|
1.1 Telepítés módja |
- amennyiben a HÉSZ építési helyet jelöl ki úgy a telepítés a szomszédos ingatlanokon már kialakult beépítési módot, épület elhelyezéséhez kell alkalmazni |
|
1.2 Szintszám (legmagasabb pont) |
1 szint, + tetőtér min. 3,0 méter szintmagasságot feltételezve |
|
1.3 Tömegformálás |
A település utcaszerkezete megtartandó. A fő funkciójú épületek kialakítása hagyományos magastetős, a tetőhajlásszög 25-45 fok közötti, utcára merőleges, illetve párhuzamos gerincű, illeszkedve a szomszédos ingatlanok már kialakult tetőformájához, tetőhajlásszögéhez. A főépület lapostetős nem lehet. |
|
1.4 Anyaghasználat |
időtálló, minőséget képviselő, természetes (pl. kő, tégla, fa) |
|
1.5 Homlokzat kialakítás |
- a homlokzattagolás arányos |
|
1.6 Kerti építmények |
Magassága alacsonyabb kell, hogy legyen a főépületnél. |
|
1.7 Kerítés |
Oszlopos, lábazatos, lábazat max. 60 cm magas, áttört mezős, áttörtség mértéke min. 30 %. Drótháló csak élősövény esetén alkalmazható, tüskésdrót nem alkalmazható. Lábazat élősövény esetén is alkalmazandó, magassága a telekhatár előtti járda felett min.20 cm. Anyaghasználat: fa, tégla, kő, kovácsoltvas; műanyag, fémlemez nem alkalmazható. Tömör kerítés forgalmi terhelések mérséklésére, történeti hagyományok megtartására, utcaképi illeszkedés biztosítására, valamint építészeti koncepció érvényesítésére kialakítható. A főépület anyaghasználatával harmonizáljon. |
|
1.8 Zöldfelületek |
a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető: |
|
A beépítésre szánt terület építési használata szerint |
TAK: meglévő kialakult településrész |
|
2. Átalakuló, fejlődő településrész településképi építészeti előírásai20 |
|
|---|---|
|
2.1 Telepítés módja |
- amennyiben a HÉSZ építési helyet jelöl ki úgy a telepítés a szomszédos ingatlanokon már kialakult beépítési módot, épület elhelyezéséhez kell alkalmazni |
|
2.2 Szintszám (legmagasabb pont) |
1 szint, + tetőtér, min. 3,0 méter szintmagasságot feltételezve |
|
2.3 Tömegformálás |
Az épületek kialakítása a hagyományos magastetős, utcára merőleges gerincű, tetőhajlás szöge 25-45 fok között kell, hogy legyen, mandzárt tető nem alkalmazható |
|
2.4 Anyaghasználat |
időtálló, minőséget képviselő, természetes (pl. kő, tégla, fa) |
|
2.5 Homlokzat kialakítás |
- a homlokzattagolás arányos |
|
2.6 Kerti építmények |
Magassága alacsonyabb kell, hogy legyen a főépületnél. |
|
2.7 Kerítés |
Oszlopos, lábazatos, lábazat max. 60 cm magas, áttört mezős, áttörtség mértéke minimum 50 %. Lábazat élősövény esetén is alkalmazandó, magassága a telekhatár előtti járda felett min.20 cm. Drótháló csak élősövény esetén alkalmazható, tüskésdrót nem alkalmazható. Anyaghasználat: fa, tégla, kő, kovácsoltvas; műanyag, fémlemez nem alkalmazható. A ház előtti parkolás biztosítása érdekében nagykapuk legyenek visszahúzva és a parkolás felületét szilárd burkolatúan kell kialakítani. Az utcakép és járdák akadálymentes közlekedési feltételeinek biztosítás érdekében fontos a bejárók szintjének és kialakításának összehangolása. Tömör kerítés nem létesíthető. A főépület anyaghasználatával harmonizáljon. |
|
2.8 Zöldfelületek |
a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető: |
|
A beépítésre szánt terület építési használata szerint |
TAK: átalakuló fejlődő településrész |
|
3. Közfunkciót ellátó kialakult településrész településképi építészeti előírásai |
|
|---|---|
|
3.1 Szintszám (legmagasabb pont) |
2 szint, + tetőtér, min. 3,3 méter szintmagasságot feltételezve |
|
3.2 Tömegformálás |
A funkcióhoz illeszkedő, a település kialakult arculatával harmonizáló, magastetős, |
|
3.3 Kerti építmények |
létesítését kerülni kell, a fő épület tömegén belül kell megvalósítani |
|
3.4 Kerítés |
a funkcióhoz illeszkedő, csak szükség esetén, hagyományos oszlopos, áttört mezős, a főépület anyaghasználatával harmonizáljon. |
|
A beépítésre szánt terület építési használata szerint |
TAK: közfunkciót ellátó kialakult településrész |
3. melléklet a 2/2018. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
|
utca |
hrsz |
épület funkció |
|
|
1. |
Alvég |
1339 |
templom |
|
2. |
Alvég 7 |
676 |
fogadó |
|
3. |
Alvég 17 |
664 |
lakóház |
|
4. |
Alvég 39 |
566 |
lakóház |
|
5. |
Alvég 86 |
126 |
lakóház |
|
6. |
Alvég 113 |
1300 |
lakóház |
|
7. |
Alvég 64.21 |
293/2 |
lakóház |
1. függelék a 2/2018. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
Őshonos fafajok
|
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
|
Acer campestre |
mezei juhar |
|
Acer platanoides |
korai juhar |
|
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
|
Acer tataricum |
tatár juhar |
|
Betula pendula |
közönséges nyír |
|
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
|
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
|
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
|
Fraxinus ornus |
virágos kőris |
|
Malus sylvestris |
vadalma |
|
Populus nigra |
fekete nyár |
|
Populus termula |
rezgő nyár |
|
Prunus avium |
madárcseresznye |
|
Prunus padus |
zselnicemeggy |
|
Pyrus pyraster |
vadkörte |
|
Quercus cerris |
csertölgy |
|
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
|
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
|
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
|
Salix alba |
fehér fűz |
|
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
|
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
|
Sorbus domestica |
házi berkenye |
|
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
|
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
|
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
|
Ulmus glabra |
hegyi szil |
|
Ulmus laevis |
vénicszil |
|
Ulmus minor |
mezei szil |
|
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Őshonos cserjefajok
|
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
|
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
|
Cerasus fruticosa |
csepleszmeggy |
|
Cornus mas |
húsos som |
|
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
|
Coryllus avellana |
közönséges mogyoró |
|
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
|
Cotoneaster niger |
fekete madárbirs |
|
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
|
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
|
Euonymus europeus |
csíkos kecskerágó |
|
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
|
Hedera helix |
közönséges borostyán |
|
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
|
Lonicera xy |
ükörke lonc |
|
Prunus spinosa |
kökény |
|
Prunus tenella |
törpemandula |
|
Rosa canina |
gyepűrózsa |
|
Rosa pimpinellifolia |
jajrózsa |
|
Rubus caesius |
hamvas szeder |
|
Salix cinerea |
rekettyefűz |
|
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
|
Viburnum lantana |
ostorménfa |
|
Viburnum opulus |
kányabangita |
|
Vinca minor |
kis télizöld meténg |
Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok
|
Tudományos név |
Magyar név |
|---|---|
|
Acer ginnala |
tűzvörös juhar |
|
Aesculus carnea |
vadgesztenye |
|
Aesculus hippocastanum |
vadgesztenye |
|
Catalpa bignonioides |
szivarfa |
|
Colutea arborescens |
sárga borsófa |
|
Corylus colurna |
törökmogyoró |
|
Ginkgo biloba |
páfrányfenyő |
|
Laburnum anagyroides |
közönséges aranyeső |
|
Liriodendron tulipifera |
tulipánfa |
|
Malus baccata |
díszalma |
|
Platanus × acerifolia |
közönséges platán |
|
Prunus × cistena |
vérszilva |
|
Salix caprea |
kecskefűz |
|
Sophora japonica |
japánakác |
|
Sorbus rotundifolia |
kereklevelű berkenye |
|
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
|
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
|
Prunus fruticosa |
csepleszmeggy |
|
Prunus serrulata |
díszcseresznye |
2. függelék a 2/2018. (II. 26.) önkormányzati rendelethez
1143/2014. EU rendelet
az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának
és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
|
Magyar név |
Tudományos név |
|
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
|
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
|
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
|
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
|
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
|
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
|
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
|
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
|
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
|
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
|
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
|
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
|
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
|
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
|
Magyar név |
Tudományos név |
|
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
|
vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
|
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
|
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
|
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
|
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
|
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
|
Alternanthera philoxeroides |
|
|
Microstegium vimineum |
Az 1. § (1) bekezdése a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés d) pontját a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdés e) pontját a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdés f) pontját a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdés g) pontja a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés i) pontját a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdés j) pontja a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (5) bekezdése a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. alcím (7–11. §) a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdés g) pontját a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (2) bekezdés n) pontját a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 17. § (3) bekezdése a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdése a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. alcím (18–20. §) a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 24. §-t a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. mellékletben foglalt táblázat fejléce a Kondorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Megállapította a 9/2019. (XII. 3.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2019.12.04-től.