Veszprémvarsány Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. (II.2.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 07. 31Veszprémvarsány Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. (II.2.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Veszprémvarsány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 6/2017. (V.22.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Veszprémvarsány község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § (1) E rendelet hatálya Veszprémvarsány község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.
3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. sz. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
b) 2. sz. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája
4. § E rendeletben Veszprémvarsány területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.
2. Értelmező rendelkezések
6. § Fogalom meghatározások:
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.
b) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
c) Közterület: az az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
d) Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természeti érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.
e) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
f) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
g) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
h) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
i) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
j) Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.
k) Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
3. A helyi védelem célja, feladata
7. § (1) A helyi védelem célja az épített környezet és települési környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.
(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.
(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
8. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
9. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap,
e) a védett érték statikai szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását;
e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen a tervezett – használat, funkció ismertetését.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
f) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(8) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(9) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
10. § (1) A helyi védelem alatt álló objektum nem bontható.
(2) A helyi védelem alá helyezett védett értéken – bármilyen átalakítási, felújítási munkát – csak a polgármester hozzájárulásával lehet elvégezni.
7. Az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalma
11. § Veszprémvarsány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert nem vezet be.
8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
9. Településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területére vonatkozó településképi követelmények
13. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területére:
(1) A területen megtartandók a történeti településszerkezet alábbi elemei:
a) az utcahálózat vonalvezetése;
b) a közterületek szélessége;
c) a kialakult telektömbök (tehát tömbfeltárás nem megengedett)
d) a kialakult telekszélességek (tehát telekmegosztás, összevonás, telektömb újraosztása csak a meglévő méretek figyelembe vételével lehetséges.);
(2) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző előkerteket és beépítési módokat.
(3) A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető.
(4) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.
(5) Az épületen elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja, és nem takarhatja;
(6) A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
(7) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
14. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területére:
(1) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 méternél több.
(2) Az épületeken tetőfelépítmény nem létesíthető.
(3) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
(4) A területen az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magas tető legyen. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapos tetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
(5) Az épületeken elsősorban vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani.
(6) Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
(7) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. Harsány, rikító
10. A településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények
15. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
(1) A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1,50 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.
16. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
(1) A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek, puffer területek, tájképvédelmi területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magas tetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
11. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – zártkertek területéből átalakuló területekre vonatkozó településképi követelmények
17. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – zártkertek területéből átalakuló területekre:
(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
(2) A gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magas tetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
(3) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton nem létesíthető.
(4) Présházak homlokzatán, mind anyagában, mind formavilágában a hagyományos, helyi présházakra jellemző, azt tiszteletben tartó felületképzést, anyaghasználatot, díszítést, nyílásrendet, színezést kell alkalmazni. A homlokzati falazat felületképzését kizárólag természetes anyagból:
12. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területekre
vonatkozó településképi követelmények
18. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:
(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.
13. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre
vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) A település teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozó létesíthető, továbbá e rendeletekben meghatározott méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés.
(2) Közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként (továbbiakban: reklám elhelyezése) kizárólag utcabútor használható.
(3) Közterület felett kifeszített, vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, vagy nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre (max. 12 hét) helyezhető el.
(4) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám és cégér helyezhető el.
(5) Építési reklámháló ill. egyéb ponyva és védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése a környezetet ne zavarja.
(6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
(7) A településképi szempontból meghatározó területeken épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés és cégér létesíthető.
(8) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
(9) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- vagy díszvilágításhoz.
(10) Hirdetés csak vízoldékony ragasztóval helyezhető el és csak az arra kijelölt reklámhordozóra.
(11) Választási plakát külön törvényben meghatározottak szerint, valamint jelen rendeletben foglalt kivételekkel helyezhető el.
(12) Nem lehet választási kampány során választási plakátot elhelyezni:
a) a műemlékvédelem alatt álló, valamint helyi védelemre javasolt középületeken, annak kerítésén,
b) közparkok területén és kerítésén,
c) játszótereken és azok kerítésén,
d) valamennyi közterületen álló szobron, emlékművön és növényzeten,
e) közút/járda szilárd burkolatának felületén, közlekedési és közvilágítási oszlopokon, telefonfülkén, autóbuszvárón, közterület berendezésén (pl: utcabútor, szemetes edény, virágtartó, tűzcsap).
(13) A reklámhordozóknak a meglévő épített- és természetes környezetbe illőnek kell lennie.
(14) Helyi védelem alatt álló épületekre reklámhordozót csak az épületben tevékenységet végzők helyezhetnek el.
(15) A cégtábla és a cégfelirat szövegének magyar nyelven is meg kell jelennie.
(16) Reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit.
(17) Nem helyezhető el reklám:
a) közterületen álló fákon;
b) emlékműveken;
c) szobrokon.
(18) Nem helyezhető el reklám a közút, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatának felületén (festés, ragasztás, festékszórás, stb.)
14. Veszprémvarsány ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
20. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszí feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
15. Szakmai konzultáció
21. § (1) Szakmai konzultáció kötelező Veszprémvarsány Község közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt - függetlenül annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.
(2) Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) A konzultáció elmaradása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016 évi CL tv 77. §. alapján eljárási bírság jogkövetkezményeit vonja maga után.
(4) A szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy - annak hiánya, akadályoztatása esetén - a polgármester feladata.
b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi a 3. számú mellékleten az alábbi tartalmi követelménnyel:
ba) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím);
bb) tervezett tevékenység rövid leírása;
bc) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához;
bd) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
c) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltak a feleket kötik. Az emlékeztetőben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
ca) a tervezett tevékenység helyszínét érintő - településképi rendeletben szereplő - településképi követelmények;
cb) felvetett javaslatok;
cc) a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.”
16. Településképi bejelentés
22. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a) építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklámok, reklámhordozó berendezések, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésénél,
b) közterületen kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, átalakítása, felújítása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,
c) közterülettel határos kerítés építése,
d) az e rendelet szempontjából jelentős egyéb, nem építési engedély köteles építési tevékenységek közül vendéglátóhely, kereskedelmi egység kitelepülése, vendéglátó terasz, kerthelyiség kialakítása esetén.
e) Építmények rendeltetésének megváltoztatása, ha:
ea) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
eb) a korábbi rendeltetéshez képest környezetvédelmi, elsősorban zaj- és légszennyezési szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt,
ec) jelentősen megváltoztatja az ingatlan gépkocsi-forgalmat az ingatlant kiszolgáló közterületen és telken belül,
(2) Településképi bejelentése eljárással érintett:
a) az (1) bekezdés a), c) és e) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.
b) az (1) bekezdés b) és d) pontja tekintetében a településen áthaladó országos közúthálózattal határos ingatlanok.”
17. Településképi kötelezés és bírság
23. § (1) Veszprémvarsány Község Önkormányzata településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat nem állapít meg.
(2) Veszprémvarsány Község Önkormányzata a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetkörei, mértéke, kiszabásának és behajtásának rendje vonatkozásában részletes szabályokat nem állapít meg.
18. Hatályba léptető rendelkezés
24. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet végrehajtásáról a polgármester a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.
25. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Veszprémvarsány Község Képviselőtestületének Veszprémvarsány Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2005. (VI.17.) önkormányzati rendeletének alábbi részei hatályukat vesztik:
4. §
8. § (7) bekezdés
11. §
12. §
15. § (4) bekezdés