Szabadegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018 (I.17.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 02. 14Szabadegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018 (I.17.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szabadegyháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet alkalmazása
1. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
1/A. §1 A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom
2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület.
5. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
6. Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó, legfeljebb 11 m2 méretű reklám.
7. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led-panel, elektromos led-állvány, videófal, monitor.
8. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi és hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, települési- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) Az önkormányzat helyi területi védelemmel érintett területet nem határol le.
(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, és hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra,homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(4) Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a rendelet 2. mellékletében meghatározott ingatlanokat, értékeket.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4 ) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak.
(2) A Képviselő-testület e rendelet módosításával dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.
(3) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.
(4) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
8. § (1) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak főépítészi konzultációt követően a főépítész egyetértő véleménye szerint lehet.
(2) Az egyéb védett értékek vonatkozásában a tulajdonos/használó kötelezettsége a védett érték megőrzése, gondozása.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait,
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
h) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
i) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
j) a helyreállítási javaslatot,
k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.
8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás
10. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését,
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.
(4) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor
(5) A lebontott épület helyén épülő új épület őrizze meg az épület közterületről látszó tömegének, homlokzatának arányait, a tető formáját, hajlását.
11. § (1) Az Önkormányzat helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti keretösszeg felhasználásáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
(3) Vissza nem térítendő támogatás nyerhető el pályázati úton az (1) bekezdésben meghatározottakhoz az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése szerint. A pályázati feltételeket az önkormányzat évenként határozza meg.
(4) Az elnyert támogatásról szerződést kell kötni. A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
9. Településképi követelmények, a helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § A 2. mellékletben megjelölt egyedi védelemmel érintett épületen vagy elemen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a hagyományos természetes építőanyag (kő, tégla, fa, cserép stb.) használata vagy az épületen található anyag használata megengedett.
13. § (1) Az egyedi védelemmel érintett épület tetőzetének kialakítása során a hagyományos, eredeti formától való eltérés nem megengedett.
(2) Az épület tetőgerincének a telek homlokzatához képest meghatározott iránya és a tető hajlásszöge nem változtatható meg.
14. § (1) Az egyedi helyi védelemmel érintett épületen vagy elemen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúra és a homlokzattagolás megtartandó, vagy az eredeti visszaállítandó.
(2) A kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése kizárólag műszaki szükségszerűségből megengedett.
10. A helyi védelem alatt álló értéken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
15. § (1) Égéstermék elvezetésére szerelt kémény nem építhető.
(2) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérőórái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán csak műszaki szükségszerűségből, más megoldás hiányában helyezhető el.
(3) Műholdvevő és távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
(4) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.
11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények
16. § Az önkormányzat az eltérő építészeti karakterű területek közül az alábbi területeket jelöli ki településkép szempontjából meghatározó területként: az 1. mellékletben jelölt átalakuló falusias településrész
17. § (1) A 16. § a) pontjában meghatározott átalakuló falusias településrészen az új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) A tetőidom és hajlásszög: a területen új lapostető csak épületrész lefedéseként építhető. A magastető hajlásszöge 30-45 fok lehet.
(3) A tetőhéjalás magastető esetén égetett agyagcserép hagyományos színezéssel vagy a felületében és színében ahhoz hasonló tetőfedő anyag lehet.
(4) A homlokzatszínezés a homlokzatokon a településen hagyományos színezés.
(5) A településképet meghatározó kerítés kialakítása az utcafronton legfeljebb 1, 8 m magas, áttört vagy 1/3 részben tömör kerítés lehet. Élő sövény alkalmazása a meglevő pótlásaként megengedett.
18. § (1) A 16. § a) pontjában meghatározott területeken a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakítása során
a) a szomszédos telkek telekhatárától a fák legalább 1,5 m, a cserjék 1,0 m távolságra telepíthetők,
b) a fás szárú növényfajok az épületektől legalább 2 m távolságra telepíthetők,
c) saroktelkeknél az utcafronti telekhatáron a telek sarokpontjaitól számított 3-3 m-es távolságon belül sövény nem telepíthető.
Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) A község belterületeinek utcáiban legfeljebb egy oszlopsor állhat a villamos energia és hírközlés ellátására, egyébként földkábeles megoldást kell alkalmazni fejlesztésük és átépítésük során.
b) Nagyfeszültségű elektromos vezeték területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
c) Belterületen, valamint külterület területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
d) A lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
e) Jelentősebb energiaigény-növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
f) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni vagy a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
g) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.
h) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán vagy az épület nem közterület felé néző homlokzatára szerelhető.
i) Égéstermék elvezetésére közterület felé néző homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
j) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.
k) Műholdvevő és távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
l) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.
m) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos
ma) fokozottan védett természetvédelmi területen,
mb) ökológiai hálózat részét képező magterületen,
mc) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
md) tájképvédelmi területen,
me) Natura 2000 területen.
13. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(2) A cégtáblát, cégéreket, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot, a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést) a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblát, egyéb felületen vagy az épület(ek) közterületről látható homlokzatain elhelyezésre kerülő kisméretű hirdetéseket úgy kell elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével és kialakításával.
(3) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(4) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.
(5) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(6) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, cégérek, cégfeliratok, fényfeliratok és fényreklámok nem helyezhetők el.
(7) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően a reklámhordozók az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
21. § (1) Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó reklámhordozó szerkezet, hirdető-berendezés, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.
(2) Fényreklám, fényfeliratok kialakítására vonatkozó előírások:
a) csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek
b) nem alakíthatók ki villogó effektussal
c) a lakások, intézmények rendeltetésszerű használatát nem zavarhatják.
(3)2
(4) Reklámcélú védőháló, és ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
(5) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
14. A szakmai konzultáció szabályai
22. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (továbbiakban: főépítész) – amennyiben főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást (továbbiakban szakmai konzultáció) ad a településképi követelményekről.
(2) Kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.
(3) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(4) A konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi.
15. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
23. §
A településképi bejelentési eljárás
16. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
24. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, a főépítész szakmai álláspontjára alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.
25. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat a korábbi rendeltetéshez képest
aa) a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik vagy lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
ab) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
ac) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát,
b) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
ba) kirakat kialakítása,
bb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,
c) a helyi védett épületen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek előkerti kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, reklám- és hirdető berendezés elhelyezése;
d) helyi védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése;
e) a településkép védelméről szóló törvényreklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
A településképi kötelezés
17. A településképi követelmény megszegésének esetei
26. § Településképi követelmény megszegésének minősül jelen rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín- és anyaghasználat, formai kialakítás és a kötelező főépítészi konzultáció elmulasztása, valamint a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása.
18. A településképi kötelezési eljárás szabályai
27. § (1) Jelen rendelet szerinti rendelkezések megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester önkormányzati hatósági döntéssel településképi kötelezést ad ki, a (3) bekezdés szerinti településképi bírság kiszabásával egyidejűleg.
(3) A településkép-védelmi bírság összege
a) [1]
b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000.- 500.000,- forint,
c) jelen rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén legalább 100.000.- forint legfeljebb 1.000.000.-forint,
………….
Záró rendelkezések
19. Hatályba léptető rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a 15/2009. (VII.31.) ÖR számú rendelet hatályát veszti.
Az 1/A. §-t a Szabadegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 21. § (3) bekezdését a Szabadegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.