Dejtár község képviselő testületének 2/2018 (III.9..) önkormányzati rendelete
A temetőről és a temetkezés rendjéről
Hatályos: 2022. 07. 01
Dejtár község képviselő testületének 2/2018 (III.9..) önkormányzati rendelete
A temetőről és a temetkezés rendjéről
2022.07.01.
I. Fejezet
A rendelet célja, hogy Dejtár Község közigazgatási területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa a tisztességes és méltó temetéshez, valamint a végtisztesség megadásához való jogot, szabályozza a temető működési rendjét és meghatározza a temetkezés lebonyolításának, a temető használatának szabályait.
2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed a köztemető fenntartását, üzemeltetését, továbbá a temetkezési szolgáltatást végző természetes és jogi személyekre, illetőleg mindazokra, akikre nézve e tevékenységek során jogok és kötelezettségek keletkeznek.
3. § E rendelet alkalmazásában:
temetkezési szolgáltató:az az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, aki, illetve amely megfelel a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó törvényi feltételeknek, telephellyel, halottszállító járművel és a szolgáltatás ellátásához személyzettel rendelkezik.
II. Fejezet
4. § Működő köztemető: Dejtár 561 hrsz-ú temető.
A temető lezárása és megszüntetése
5. § (1) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt az Önkormányzat jogosult lezárni és ott a további temetkezést megtiltani.
(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.
(3) A megszüntetésről szóló döntést a megszüntetés időpontját megelőzően a temetői hirdetőtáblán is közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel a kiürítés előtt 6 hónappal, továbbiak pedig 2 havonként történjenek.
III. Fejezet
A köztemető fenntartása és üzemeltetése
(1) A köztemető fenntartása és üzemeltetése az önkormányzat feladata.
(2) A köztemető fenntartási és üzemeltetési feladatainak ellátásáról az Önkormányzat – kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötésével temetkezési vállalkozó útján is gondoskodhat.
(3) Az üzemeltető a temető fenntartás körében gondoskodik a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartásáról, szükség szerinti felújításáról és gondozásáról.
(4) A temető üzemeltetése körében a fenntartó
a) meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét (továbbiakban: temetői rend);
b) biztosítja az eltemetés feltételeit, ideértve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásásáról (sírásás) való gondoskodást;
c) gondoskodik a sírhelyekkel való gazdálkodásról, megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt;
d) biztosítja a ravatalozó, és technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat;
e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről, biztosítja a temető nyitását, zárását;
f) megőrzi a nyilvántartó könyveket;
g) tájékoztatja a temetőlátogatókat;
h) kijelöli a temetési helyeket, gondoskodik a sorba temetésről;
i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság-mentesítését és a hóeltakarítást;
j) rendszeresen összegyűjti és elszállítja a hulladékot, gondoskodik annak elhelyezéséről és kezeléséről;
k) gondoskodik a temető használata rendjének betartásáról és betartatásáról;
l) összehangolja a temetői létesítmények, így különösen a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés zökkenőmentes lefolytatását
m) gondoskodik az ügyfélfogadásról,
n) köztemető útjainak, parkjainak, a még temetetlen részek gyommentesen tartásáról,
o) elkészíti a köztemető digitális térképét, számítógépen is rögzítheti a temetői nyilvántartásokat,
p)ellátja a teljeskörű sírhelygazdálkodást, a temetési helyek megváltásával, újraváltásával kapcsolatos ügyintézést, ezek díjának beszedését.
IV. Fejezet
(1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint. A temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését tiszteletben tartani.
(2) Az eltemetés módját és helyét - amennyiben az elhunyt arról életében nem rendelkezett - az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik.
Az elhunyt temetésére köteles személy a temetési hely kiválasztása, illetve – amennyiben köztemetőben temetési hely felett rendelkezési joga van – megjelölése miatt köteles az üzemeltetőt megkeresni és a sírhely elfogadását, illetve kijelölését aláírásával igazolni.
Közköltségen történő temetés esetén az ismert hozzátartozót a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.
(3) Temetni hagyományos módon koporsóban, illetve urnába helyezett hamvak eltemetésével lehet.
(4) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.
a) A szociális temetések céljára a koporsós és urnás temetésekre az üzemeltető esetenként jelöl ki sírhelyet.
b) Az 145/1999.(X.1.) rendelet 17/B §-ban a települési önkormányzat részére előírt szociális temetés lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek elvégzésével (pl: temető üzemeltetőjének értesítése szociális temetésről, hamvasztás megrendelése, temetési kellékek megrendelése, átvétele), a szociális temetést kérő eltemettető személytől az
1999. évi XLIII. törvény 24/A § (7) és (8) bekezdésében előírt nyilatkozatok beszerzésével megbízza Drégelypalánki Közös Önkormányzati Hivatal Dejtári Kirendeltségét.
V. Fejezet
V. Fejezet
Temetkezési szolgáltatások
9. § (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység:
b) az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való – az egészségügyi szolgáltató halott kezelési feladatkörébe nem tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett – előkészítése,
c) a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás,
f) sírásás, illetve a sír felhantolása,kivéve a temetési helyre való első temetést megelőzően a sírhely kiásását a szociális sírok esetében;
g) a köztemetőben történő halott hűtés
h) sírhelynyitás és visszahantolás,
(2) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők (a továbbiakban együtt: temetkezési szolgáltatás).
(3) Az egyházi szertartás szerinti búcsúztatás a rendelet értelmében nem minősül temetkezési szolgáltatásnak.
Szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések
(1) A köztemetőben temetkezési szolgáltatást végezhet az üzemeltető, továbbá az a vállalkozó is, aki jogszabály alapján e tevékenység végzésére jogosult.
(2) Az engedéllyel rendelkező temetkezési vállalkozók temetkezési szolgáltatást – köztemetőben történő elhelyezés esetén – az üzemeltető által meghatározott temetői rend, valamint az üzemeltetővel kötött megállapodás alapján folytathatják.
(3) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.
(4) A sírásást és a sír felhantolását a temetkezési vállalkozók is végezhetik. Ebben az esetben is az üzemeltető kötelessége és felelőssége a sírhelyek kijelölése és a sírásás ellenőrzése.
(1) A temetkezési szolgáltató köteles az engedélyezett temetkezési szolgáltatási tevékenységet a kegyeleti jogok betartása mellett, folyamatos rendelkezésre állással ellátni.
(2) A temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését - az egyházi temetés esetén az egyházi szertartás rendjének megfelelően - tiszteletben tartani.
(3 A szolgáltatásban közreműködők a munka során kötelesek méltó magatartást tanúsítani, a munkát a kegyeleti igényeknek megfelelő öltözetben végezni.
(1) Temetkezési szolgáltatást az végezhet, aki megfelel a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó törvényi feltételeknek, telephellyel, halottszállító járművel és a szolgáltatás ellátáshoz személyzettel rendelkezik. A szolgáltatási tevékenység a kormányrendeletben meghatározott műszaki, közegészségügyi és alapvető kegyeleti, illetve személyi feltételek szerint gyakorolható.
(2) A temetkezési szolgáltatónak temetkezési szolgáltató szakképesítéssel kell rendelkeznie.
Temető-fenntartási hozzájárulás
(1) Az Önkormányzatot a köztemetőben lévő építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények használatáért temető-fenntartási hozzájárulás illeti meg. A hozzájárulás megfizetésére kötelezettek körét, a hozzájárulás mértékét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(2) Ha az üzemeltető temetkezési szolgáltató tevékenységet is végez, köteles a temető-fenntartási hozzájárulás díját megfizetni, továbbá a vállalkozóktól beszedett díjat a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint az Önkormányzatnak befizetni.
A temetői szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek
ellátásának temetői rendje
(1) Az engedéllyel rendelkező temetkezési vállalkozók a temetkezési szolgáltatás a község köztemetőjében történő végzéséről a tevékenység megkezdése előtt kötelesek az üzemeltetőt írásban tájékoztatni.
(2) Az elhunytnak a temetés helye szerinti köztemetőbe történő kiszállításáról a temetői rendben meghatározottak szerint kell gondoskodni.
(3) Az üzemeltető a temetőbe kiszállított elhunyt átvételére a temetői rendben meghatározottak szerint köteles.
(4) Az üzemeltető képviselője köteles a temetési időpontok és a szolgáltatások összehangolásáról gondoskodni. A temetkezési vállalkozó feladata a hozzátartozók által a temetőbe korábban kiszállított koszorúk, virágcsokrok átvétele, a temetés időpontjáig történő tárolása, illetve azoknak temetésenként (elhunytanként) történő csoportosítása. A szertartás időtartama alatt - különösen az egymást követő temetések esetén – a hozzátartozók irányítása és tájékoztatása a temetkezési vállalkozó feladata.
(5) Vasárnap és ünnepnapon, illetve pihenőnapon a köztemetőben – a temetkezési szolgáltatók kivételével - vállalkozók által munka nem végezhető.
VI. Fejezet
(1) A temetőben a kegyeleti jogok gyakorlása céljából az üzemeltető a törvény 18. § (2) bekezdésében meghatározott tartalommal nyilvántartó könyvet köteles vezetni. A nyilvántartásokat számítógépen is rögzítheti.
(2) Az üzemeltető köteles nyilvántartást vezetni a védetté nyilvánított síremlékekről.
(3) A nyilvántartó könyvbe az eltemettető és a temetkezési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.
(4) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőknek.
(5) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe bejegyzett (tárolt) személyes adatok biztonságáról.
(6) A temetőről térképet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok, milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A térképet a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni.
VII. Fejezet
(1) A temetés módja lehet világi és egyházi.
(2) A halottakat eltemetni, az elhamvasztott halottak maradványait elhelyezni csak temetőben szabad. Ha a temetésre köteles személy az urna kiadását kéri, a kiadott urna bármely olyan ingatlanon, illetve temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy eltemethető, ahol a tulajdonos, továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti igények biztosíthatók.
(3) A kiürített sírhelyek újraértékesítése – az alábbi kivétellel – azok számára történhet, akik a sírhely megváltáskor (temetési hely igénylésekor) eltemetendő elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát bemutatják, illetve hiteles másolatát a sírhely megváltási igényükhöz csatolják. Kivétel: ha valaki saját maga, vagy közeli hozzátartozója számára kívánja a sírhelyet megváltani. A megváltott sírhelyet tovább értékesíteni nem szabad.
(1) A temetési helyek koporsós temetés esetén: a sírhelyek, gyermeksírhelyek, sírboltok (kripták).
(2) Hamvasztásos temetés esetén a hamvakat tartalmazó urna temetési helye: urnasírhely, urnasírbolt (urnakripta), továbbá az urna rátemethető koporsós temetési helyre is.
(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni. Az így kiadott urna bármely olyan ingatlanon, illetve temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy eltemethető, ahol a tulajdonos (kezelő), továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti igények biztosíthatók. Ezek a rendelkezések a korábban temetőben elhelyezett urnára is alkalmazhatók.
(4) A temetőt sírhelytáblákra, kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell. A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.
(5) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni.
(6) Mélyített felnőtt sírhelybe (2,20 m) tisztiorvos engedélye alapján még egy koporsó temethető. A sírhelyre történő rátemetés esetén a rendelet 2. sz. mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint újraváltási díjat kell fizetni.
(7) Felnőtt sírhelybe elhelyezett két koporsón kívül még négy urna is eltemethető. Koporsóban történő rátemetés alkalmazása nélkül a sírhelyen még hat urna helyezhető el. Az urna elhelyezése a sírhely feletti rendelkezési jog időtartamát nem hosszabbítja meg.
(8) A kettős felnőtt sírhely két koporsó egymás melletti elhelyezésére szolgál. Rátemetés a
(7) bekezdésben meghatározottak szerint történhet.
(9) Felnőtt sírhelydíj megfizetése esetén a felnőtt sírhely táblába 10 éven aluli gyermek is temethető, meglévő családi sírhely esetén gyermeksírhely áron. Ebben az esetben a sírhely méreteinek a felnőtt sírhely méreteivel kell azonosnak lennie.
(10) Sírboltba koporsóban csak annyi elhunyt személy temethető, ahány férőhelyre azt építették. Ezen túl négyszemélyes sírboltba további 12 urna helyezhető el. Amennyiben a sírbolt tulajdonosa a temetkezési jogosultságról a sírboltkönyvben vagy végrendeletben nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhunyt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el.
(11) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható. A kormányrendelet 29. §-ában meghatározott betegségben (kolerában, pestisben, kiütéses tífuszban, stb.) elhunytak temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított 1 év elteltével adható engedély.
(12) Ha a temetési hely feletti rendelkezési jog a rendelet 5. § (1) bekezdésében, illetve a 20. § (7) bekezdésében foglaltak alapján szűnik meg, a temetési hely feltárásakor a megszüntetett sírhelyekből származó holttest maradványokat közös sírhelyben kell elhelyezni, amelyről az elhunyt hozzátartozói rendelkezése alapján, ilyen hiányában a kegyeleti szokások, valamint a közegészségügyi előírások betartása mellett az üzemeltető köteles gondoskodni.
(1) A díszsírhelyek a köztemetőben kijelölt azon sírhelyek, amelyeket az elhunyt személy Dejtár község fejlődése érdekében végzett kimagasló tevékenységének elismeréséül Dejtár Község Polgármestere örök temetkezési hely céljára adományoz. A polgármester döntését megelőzően kikéri a Képviselő-testület véleményét. Díszsírhely illeti meg a község elhunyt díszpolgárait és polgármestereit is.
(2) Díszsírhely adományozásáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét írásban kell értesíteni.
(3) Díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjtalan.
(4) A díszsírhelyre a - sírnyitás és a rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett - az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők.
(5) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, ezek hiányában – az önkormányzat megbízására és költségére - az üzemeltető köteles gondoskodni.
(1) Képviselő-testület a sírjel művészeti értéke miatt, illetve az elhunyt személy iránti tisztelet kifejezése érdekében sírjelet, temetési helyet védetté nyilváníthat. (továbbiakban együtt: védett síremlék)
(2) A védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését a Képviselő-testület által erre a célra létrehozott munkacsoport írásban kezdeményezi.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
- a védendő síremlék megnevezését,
- a temetési hely pontos megjelölését (temető, parcella, sor, szám)
- a védendő síremlék rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
- a kezdeményezés indoklását.
(4) A védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról, majd a döntésről értesíteni kell
- a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyt.
(5) A védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt. A védett síremlékek körét 5 évente felül kell vizsgálni.
(6) A védelem alá helyezést, illetve megszüntetésének tényét a temető nyilvántartó könyvébe be kell jegyezni. A bejegyzésről az üzemeltető gondoskodik.
(7) A védett síremlék – a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó – táblával megjelölhető.
(8) A védettség megszűnése esetén a 19. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt kedvezmények a továbbiakban nem illetik meg a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(eke)t.
(1) A védett síremlékek esetében is a temetési hely felett rendelkezni jogosult határozza meg a temetési helyre helyezhető személyek körét, illetve jogosult a védett síremlék gondozására. A temetési hely felett rendelkezni jogosult személyében bekövetkezett változást 45 napon belül be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.
(2) A védett síremlékek esetében a védetté nyilvánítástól kezdődően a temetési hely feletti rendelkezési jog – a temető fennállásáig – határozatlan időjűvé válik.
(3) Védett síremlékek esetében a temetési hellyel rendelkező személy mentesül a rendelet 22. §-ban megjelölt megváltási (újraváltási) díj megfizetése alól, a korábban megfizetett díj nem követelhető vissza.
(4) A temetési hely felett rendelkező személy a sírjelet – a temetési helyre a védetté nyilvánítást követően temetett személyek nevének, adatainak feltüntetése kivételével – csak a Képviselő-testület hozzájárulásával változtathatja meg.
(5) A védett síremlék gondozásával, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy hiányában a temető tulajdonos látja el.
A temetési helyek használati ideje
(1) A temetési hely feletti rendelkezési jogot az gyakorolja, aki a temetési helyet megváltotta.
(2) A rendelkezési jog időtartama (használati idő) a megváltás napjával kezdődik.
(3) A rendelkezési jog időtartama:
a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év;
b) sírbolt esetén 60 év;
c) urnasírhely esetén 10 év;
d) urnasírbolt esetén 25 év.
A temető üzemeltetője az a) és c) pontban meghatározott temetési helyek megváltását kétszeres időtartamra is engedélyezheti. (4) A temetési hely feletti rendelkezési jog – az Önkormányzat eltérő rendelkezése hiányában – meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója. A meghosszabbítás időtartam a
(3) bekezdésbe foglalt időtartammal egyezik meg.
(5) A temetési hely feletti rendelkezési jog magánszemélyek között nem ruházható át.
(6) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a rendelkezési idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve ha a temetési hely megszűnik.
(7) A temetési hely ismételten felhasználható, ha a rendelkezési idő lejártát követően 1 év eltelt és a temetési hely feletti rendelkezési jogot ismételten nem váltották meg, feltéve, hogy az üzemeltető országos és helyi lapban az ezzel kapcsolatos tájékoztatást két alkalommal közzétette, továbbá azt a temetői hirdetőtáblán is elhelyezte és megkísérelte a rendelkezési jogosult értesítését.
A temetési hely megváltási díja
(1) A temetési hely feletti rendelkezési jog megszerzéséért és gyakorlásáért megváltási, illetve újraváltási díjat kell fizetni.
(2) A díjak mértékét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Ha a temetési hely feletti rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.
A temetési helyek méretei
A temetési helyek méreteit a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(1) A temetési hely megjelölésére a temetési hely felett rendelkezni jogosult sírjelet használhat, illetve létesíthet. Szociális sírhely esetén csak az állam által biztosított sírjelet lehet használni.
(2) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjel nem helyezhető el.
(3) A sírhelyeken sírdomb kialakítása (felhantolás) nem kötelező.
(4) A sírjel nem foglalhat el a temetési helynél nagyobb területet.
(6) Sírbolt csak az önkormányzat hozzájárulásával, külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon, építési engedéllyel építhető.
VIII. Fejezet
A temető használatának rendje
(1) A temetőben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.
(2) A temetőben csak a sírok, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, mécsesek, gyertyák stb.) helyezhetők el. A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék kizárólag az arra kijelölt helyen helyezhető el.
(3) A temetőben a sírokat, az azokon lévő tárgyakat, síremlékeket, a temetőben lévő épületeket, egyéb tárgyakat, fákat, cserjéket, növényzetet beszennyezni, vagy eltávolítani tilos.
(1) A temetőben járművel közlekedni – a mozgáskorlátozottak, az idős, illetve a beteg személyek, továbbá a munkavégzés és a temetkezési tevékenység céljából behajtó járművek kivételével – tilos.
(2) A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat.
(3) A temető területére kutyát bevinni – a terápiás, segítő, vakvezető és jelzőkutyák kivételével – tilos.
(1) A temető területén fa, cserje, növény csak a sírra, vagy – az üzemeltető engedélyével – attól legfeljebb 30 cm távolságra a sírsorok között ültethető. A fa, cserje, illetve a növény teljes kifejlettségében sem lehet azonban magasabb 2 m-nél és átmérője nem haladhatja meg a sírhely méretét. A temetési hely felett rendelkezni jogosult saját költségén köteles az itt meghatározott magasságot, illetve átmérőt meghaladó fát, cserjét, növényt eltávolítani.
(2) A temetőben pad csak az üzemeltető hozzájárulásával, a közlekedés és a szomszédos sír megközelítésének akadályozása nélkül helyezhető el.
(3) A temető területén – az erre a célra kijelölt hely kivételével – tilos temetkezési szolgáltatásra utaló reklám- és hirdetőtábla elhelyezése.
(1) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének be kell jelenteni.
(2) Az üzemeltető hozzájárulása szükséges építőanyagnak a temetőbe való beszállításához, továbbá építési vagy bontási munkáknak a temetőben való elvégzéséhez.
(3) A temetési helyen történő építés, felújítás, bontás során keletkező anyagokat (sírjelet, annak darabjait, törmeléket, stb.) az építő köteles elszállítani.
(4) A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.
(1) A temetőben munka csak úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását.
(2) A búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.
A nyitvatartási idejéről, a temető rendjéről a temető bejáratánál a temetőlátogatók részére tájékoztatót kell kifüggeszteni.
IX. Fejezet
E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 2/2018. (III. 9.) önkormányzati rendelethez a 2/2018. (III. 9.) önkormányzati rendelethez
Temetőfenntartási hozzájárulás és egyéb üzemeltetői díjak
(a díjtételek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák)
Megnevezés |
Díj (Ft) |
1. Sírköves vállalkozó által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulás a temetőben lévő közművek és terület használatáért |
15.000,- Ft |
2. Temetési közszolgáltatók által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulás a temetőben lévő közművek és terület használatáért |
5.000,- Ft |
Helyi vállalkozók a fenti díjak fizetése alól mentesek. |
0 |
2. melléklet a 2/2018. (III. 9.) önkormányzati rendelethez
Temetési helyek megváltási díja
Megnevezés |
Díj (Ft)
|
1. Új sírhely váltása (25 évre) /felnőtt/: |
15.000 |
Kettős sírhely esetén a fenti ár kétszerese számítandó fel. |
30.000 |
2. Újraváltott sírhely (25 évre) /felnőtt/: |
15.000 |
Kettős sírhely esetén a fenti ár kétszerese számítandó fel. |
30.000 |
3. Urnafal-hely (25 évre): |
30.000 |
3. melléklet a 2/2018. (III. 9.) önkormányzati rendelethez a 2/2018. (III. 9.) önkormányzati rendelethez
A temetési helyek méretei
1. Sírhelyek méretei – beleértve a szociális sírhelyeket is:
a.) felnőtt egyes sírhely 2,1 m hosszú, 0,9 m széles, 2,0 m mély
b.) felnőtt kettes sírhely 2,1 m hosszú, 1,9 m széles, 2,0 m mély
c.) gyermek sírhely 1,3 m hosszú, 0,6 m széles, 1,6 m mély
d.) urnasírhely 0,8 m hosszú, 0,6 m széles, 1,0 m mély
Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 m mélyre kerüljön.
Négyszemélyes 3,0 m hosszú, 2,5 m széles, 2,0 m mély
Urnasírbolt (urnakripta) 1,0 m hosszú, 1,0 m széles, 0,50 m mély
Szabványos 0,4 m méter magas, 0,4 m méter széles, 0,3 m mély
A temető fenntartója ettől eltérő urnafülkék létesítését is engedélyezheti.
4. A sírhelyek egymástól való oldaltávolságának 60 cm-nek, a gyermek sírhelyeknél pedig 30 cm-nek kell lenni.
5. A sírdombok magassága legfeljebb 50 cm lehet.