Alsódobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli

Általános rendelkezések

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Alsódobsza Község Önkormányzata

2. Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

3717 Alsódobsza, Rákóczi út 44.

3. Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése:

Alsódobsza Község Önkormányzat Képviselő-testülete

4. A képviselő-testület hivatala: Megyaszói Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye:                                          3717 Megyaszó, Alkotmány út 2.

Alsódobszai Kirendeltsége:                3718 Alsódobsza, Rákóczi út 44.

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület ülései

2.§

(1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülésezik

(3) A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.

(4) A munkaterv tartalmazza:

1. az ülések várható időpontját.
2. az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját.
3. közmeghallgatás, falugyűlés időpontját.

A Képviselő-testületi ülések összehívása

3. §

A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.

4.§

1. A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
2. A meghívónak tartalmaznia kell:
   1. az ülés helyét,
   2. az ülés időpontját,
   3. a tervezett napirendeket,
   4. a napirendek előadóit,
   5. a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
3. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra vagy email-ben történő elküldése nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.
4. A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
5. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
   1. képviselőknek,
   2. jegyzőnek
   3. nem állandó meghívottaknak:

c/a)           előterjesztőknek,

c/b)           akiket az ülés összehívója megjelöl:

c/c)           intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, féléves beszámoló, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor,

c/d)           szakértőnek.

5.§

1. A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása, a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet, a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal.
2. A Polgármester rendkívüli ülést bármikor összehívhat.
3. Indokolt esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül történő szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

6. §

A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

1. a jegyzőt,
2. előterjesztőt,
3. szakértőt.

7.§

A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt 5 nappal tájékoztatni kell.

A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtáblára, közösségi hirdetőtáblákon.

A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

8.§

(1) A polgármester feladata:

a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati

    döntésekről,

d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) tárgyalt napirendként:

e/a)           vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

e/b)           vita összefoglalása,

e/c)           indítványok szavazásra való feltevése,

e/d)           határozati javaslatok szavaztatása,

a/e)           a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

e/f)                       a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése.

f) a rend fenntartása,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) az ülés bezárása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

1. rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
2. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
3. a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,
4. amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester az általa meghatározott időre felfüggeszti.

(3) Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról

A határozatképesség megállapítása

9.§

1. A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 5 fő
2. A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
3. Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

10.§

1. A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
2. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
3. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.

A Képviselő-testület döntései

11.§

1. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.
2. A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
3. A Képviselő-testület a név szerinti szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
4. A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
5. A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.
6. A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
7. Minősített többség szükséges a Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottakon túl

a.            helyi népszavazás kiírásához,

b.            hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz,

c.            települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati

eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,

  d.            összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításához.

8. Döntéshozatal során amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó  bejelentési kötelezettségét elmulasztja és bármely képviselő vagy a polgármester tudomására jut a képviselő személyes érintettsége, első alkalommal a polgármester felszólítja kötelezettsége jövőbeni teljesítésére, következő alkalommal bírság kiszabására kerül sor. A bírság mértéke 1000 Ft.

Önkormányzati határozat

12.§

1. A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
2. Határozathozatal nélkül jegyzőkönyvben rögzítendő beszámolók és szakmai beszámolók elfogadása.
3. A Képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

13.§

1.  A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által hozott határozatok jelölése a következő formában történik:

Alsódobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó. nap.) KT határozata.

2.  A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

Önkormányzati rendelet

14.§

1. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:
   1.  polgármester,
   2.  képviselő,
   3.  képviselő-testület bizottsága,
   4.  jegyző.
2. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
3. Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
4. Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

15.§

1.  A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése:

Alsódobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének…/év (hó, nap) önkormányzati rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.

2.  A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A jegyzőkönyv

16.§

1.  A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell készíteni, melyet 15 napon belül aláírásokkal, pecséttel ellátva a Nemzeti Jogtár felületére fel kell tölteni, melyért a jegyző a felelős.
2.  A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet,
3. előterjesztéseket,
4. a képviselők kérése alapján a képviselői beadványokat, hozzászólásokat és írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat.
   3.  A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.
   4.  A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.
   5.  A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek az anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
   6.  A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.
   7.  A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

A képviselők névsora

17.§

 A települési képviselők névsorát az 1.sz. függelék tartalmazza.

A képviselők tiszteletdíja

18.§

1. A képviselő tiszteletdíjra jogosult a 2. sz. melléklet alapján.
2. A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott.
3. Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.
4. Indokolt a távolmaradás:

1. betegség miatt,
2. munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,
3. halaszthatatlan családi esemény miatt.

5. Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő-testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíjra nem jogosult.
6. Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.
7. Az (5)-(6) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik, ahol jelezni kell az igazolt vagy igazolatlan távolmaradás tényét.
8. A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgyfélévet követően kerül sor a tárgyfélévet követő hó 20-ig.
9. A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.
10. A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
    1. mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása,
    2. az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra.

A Képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

19.§

A Képviselő-testület állandó  és ideiglenes bizottságot hoz létre.

A bizottság működése

20.§

1. A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze, a polgármester indítványozhatja a bizottsági ülés összehívását.
2. A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztésével egyidejűleg.
3. A bizottsági ülésén tanácskozási joggal részt vesz:

1.  jegyző

4. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

1. képviselők,
2. bizottság által meghívott személyek.

5. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
6. A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
7. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a Nemzeti Jogtár felületére feltölteni.
8. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el.

A Képviselő-testület állandó bizottsága

21.§

1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre. Az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság tagjainak száma: 3 fő.
2. Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok feladatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
3. A bizottsági tagok névsorát a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai

22.§

1. A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

1. meghatározott időre, vagy
2. meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.
   2. A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
   3. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

1. dönt a bizottság elnevezéséről,
2. rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
3. határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
4. határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.
   4. Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

A Polgármester, Alpolgármester, Jegyző

A polgármester

23.§

A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

24.§

(1) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

1. döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított,
2. pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
3. a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről.

            (2) Dönthet az 500.000 Ft-ot meg nem haladó kötelezettségvállalások, szerződések          megkötésének kérdésében. 

Az alpolgármester

25.§

1. A képviselő-testület képviselő–testületi tagjai közül alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
3. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző

26.§

1. A jegyzői  tisztség betöltetlensége esetén ill. tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra - a hivatalnak az a közszolgálati dolgozója végzi, akinek a munkaköri leírásban szerepel és aki rendelkezik a jegyzői munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel.
2. Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.

A Képviselő-testület hivatala

27.§

A hivatal a jegyző által elkészített Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

Közmeghallgatás

28.§

1. A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, a közmeghallgatás időpontja előtte legalább 7 nappal.
3. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét.
4. Közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.
5. A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt aláírás után a jegyző 15 napon belül köteles feltölteni a Nemzeti Jogszabálytár felületére.

Társulás

29. §

(1) Alsódobsza Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak a tagja:

1. Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás, (székhelye: Szerencs)
2. Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás, (székhelye: Kazincbarcika)

 (2) A Társulási Tanácsok ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén feladatát a képviselő-testület kijelölő határozata alapján az alpolgármester látja el.

(3) A képviselő-testület a 29.§ (1) bekezdésben meghatározott társulások társulási tanácsaira  nem ruházott át  hatásköröket.

Vagyongazdálkodás

30. §

Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkcióit a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

Záró rendelkezések

31.§

(1)    A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2)    Hatályát veszti Alsódobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013. (VI.24.) önkormányzati rendelete valamint a            helyi képviselők tiszteletdíjáról szóló 9/2014. (X.21.)             önkormányzati rendelete.

                 Bűdi Károly                                                              Lengyelné Bús Zita

                  Polgármester                                                                        Jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2018. március 19.

Lengyelné Bús Zita

      jegyző

 1. számú függelék a 2/2018. (III.19.) önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK NÉVSORA

Bűdi Károly                                                                                              polgármester

Nagy Béla                                                                                                 alpolgármester

Bérczes Endre                                                                                           képviselő

Csáki Miklósné                                                                                         képviselő

Kerekes Lászlóné                                                                                      képviselő

2. számú függelék a 2/2018. (III.19.) önkormányzati rendelethez

Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Kezelő  Bizottság

Elnök:

                                      Kerekes Lászlóné                             képviselő

Tagok:

                                      Bérczes Endre                                  képviselő

                                      Csáki Miklósné                                 képviselő

3. függelék a 2/2018. (III.19.) önkormányzati rendelethez

Alaptevékenységi besorolás:

841105   Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

Kormányzati funkció:

1.  sz. melléklet a 2/2018. (III.19.)önkormányzati rendelethez

Az állandó bizottság, a bizottság feladata, hatásköre

Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság feladatai:

• a képviselő-testület tagjait terhelő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nyilvántartja, ellenőrzi és az ezzel összefüggő kezdeményezéseket vizsgálja
• a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést vizsgálja
• az önkormányzati intézmények dolgozóinak magatartásával kapcsoltban felmerülő etikai észrevételek kivizsgálása

2. melléklet a 2/2018. (III.19.) önkormányzati rendelethez

Képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíja

A települési képviselők tiszteletdíja:                                      15.000 Ft/hó.

A bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek.