Bükkzsérc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018(IV.26.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 05. 01- 2021. 03. 03Bükkzsérc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018(IV.26.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Bükkzsérc Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bükkzsérc Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye, címe: 3414 Bükkzsérc Petőfi út 4.
(3) Az önkormányzat honlapja: www.bukkzserc.hu
(4) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Bükkzsérc Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
2. § (1) Az önkormányzat jelképei:
a) a címer,
b) a lobogó (zászló),
c) a pecsét.
(2) Az önkormányzat címere:
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn: Szlovákiában Lice községgel.
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
4. § (1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a képviselő-testület bizottságára, társulásra és polgármesterre ruházhatja át.
5. § (1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, azaz közvetlenül részt vehet vállalkozásokban.
(2) Amennyiben az önkormányzat közvetlenül akar részt venni vállalkozásban, előzetesen - szakértő bevonásával – közgazdasági elemzést kell végeztetnie, a napirend csak ezzel együtt tárgyalható.
(3) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE, SZERVEZETE
6. § (1) Az önkormányzat - az Mötv. 13. § -ban meghatározott kötelező feladatain túlmenően – az alábbi szabadon választott közfeladatokat látja el:
a) civil szféra anyagi támogatása
(2) Az önkormányzat abban az esetben választhatja szabadon valamely közfeladat ellátását,
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. A képviselő-testület összehívása
7. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést, ezen kívül alakuló és rendkívüli testületi ülést tart (tarthat).
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén, a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:
a) az ülésterv szerint,
b) a képviselők egynegyedének indítványára,
c) bármely bizottság indítványára,
d) a B-A-Z. megyei Kormányhivatal Vezetőjének (a továbbiakban: Kormányhivatal) kezdeményezésére.
(4) Az üléstervtől eltérő ülésre vonatkozó – a (3) bekezdés b) – c) szerinti - indítványt a polgármesternél kell benyújtani, ebben meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját.
(5) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést/-eket/ igénylő napirend/-ek/ tárgyalása érdekében. Ebben az esetben, valamint a (4) bekezdésben foglalt esetekben a javasolt napirendek – kivéve a rendelet-tervezeteket – előzetes bizottsági véleményezés nélkül is tárgyalhatók a képviselő-testület ülésén.
(6) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit.
8. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) akiket a napirend érint
b) a napirendi pontok előadóit
c) Bükkzsérc Község Díszpolgárait.
(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá:
a) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,
b) akiket a polgármester indokoltnak tart.
(3) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot, a meghívónak a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal Bükkzsérci Kirendeltségének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, a községben elhelyezett hirdetőtáblán, hangos híradóval történő hirdetménnyel és a Községi Önkormányzat Honlapján történő közzététellel kell értesíteni, az ülést megelőző 5 nappal.
9. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester, a választást követő 15 napon belül hívja össze.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
2. Munkaprogram, ülésterv
10. § (1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági-cselekvési programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.
(2) A képviselő-testület a féléves üléstervét, a félévet megelőző hónap ülésén fogadja el.
(3) Az ülésterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.
(4) Az ülésterv tartalmazza a tárgyfélévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.
3. A képviselő-testület ülése, az ülés vezetés szabályai
11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, míg zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, jegyzőkönyvvezető továbbá – meghívása esetén – az érintett és a szakértő vesz részt.
(3) A zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(4) A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható ügyek a Mötv. 46. § (2) bekezdésében találhatók
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, és amennyiben ő is akadályoztatva van, az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
d) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
g) lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,
h) berekeszti az ülést.
(3) A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.
4. Kérdés, interpelláció
13. § (1) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek a képviselők.
14. § (1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés.
(2) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.
15. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.
(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címét és szövegét,
c) az interpelláló sajátkezű aláírását.
(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról minden esetben először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
5. Az előterjesztés
16. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását
(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
6. A vita és a szavazás
17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó – a kérdések és a vita előtt – az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,
b) a bizottsági elnök vagy megbízottja előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),
c) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.
(2) A bizottsági elnök és a hozzászólók legfeljebb:
a) rendeletalkotásnál 15 percben,
b) egyéb napirendi pontnál 10 percben,
c) második hozzászólás esetén 5 percben kaphatnak szót.
(3) Az időkeret túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
a) a vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
b) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.
7. Határozatképesség
17/A. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó.
(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.
(3) A döntéshozatalban történő személyes érintettség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó.
(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárhatja azt a képviselőt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a személyes érintettséghez kapcsolódó szavazás megkezdéséig, a polgármester a mulasztó képviselő következő 1 havi tiszteletdíját megvonja.
(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.”
8. Döntéshozatal
18. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ban meghatározottakon túl:
1. a polgármester elleni kereset benyújtásához,
2. más megyéhez való csatolás kezdeményezéséhez,
3. korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, elcserélése, bérbeadása, más önkormányzat részére történő átadása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba, vállalkozásba vagy alapítványba történő bevitele, hitel vagy kötvény fedezetéül történő felhasználása ügyében,
4. költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához.”
9. Szavazás
19. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfeltartással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.
(3) Javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges.
(4) A zárt ülésen hozott határozat illetve Képviselő-testületi döntés nyilvános.
20. § (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni;
a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
b) a képviselő-testület valamely bizottságának kezdeményezésére,
c) három képviselő javaslatára, amennyiben az erre irányuló írásbeli kezdeményezést, az ülés napját megelőző napon 16.00-óráig a polgármesternek benyújtották,
(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlevő képviselők nevük felolvasásakor hangosan, szóban szavaznak a határozati javaslatról.
(4) Név szerinti szavazás esetén az ülésről készült jegyzőkönyvnek – a szavazás számszerű eredményén kívül – tartalmaznia kell, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, azaz személy szerint igennel vagy nemmel szavaztak-e, illetőleg tartózkodtak-e a szavazástól.
21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására ad hoc bizottságot kell létrehozni.
(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni.
(3) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név/-ek/ alatti „igen”, „nem”” szó mellett elhelyezett kockában, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet.
22. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:
(2) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.
9. A tanácskozás rendjének fenntartása
23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,
c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót.
10. A jegyzőkönyv
24. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) az ülésen megjelent és távollévő testületi tagok nevét,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elfogadott napirendeket és az előadók nevét,
e) a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
f) napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólás lényegét,
g) a határozathozatal módját,
h) a szavazás számszerű eredményét, a határozat szövegét,
i) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket,
j) a polgármester és a jegyző aláírását.
A képviselő kérésére – az adott testületi ülésen tett nyilatkozatával és kérésével - szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a jelenléti ívet,
b) a meghívót,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a végleges rendeleteket,
e) az aláírt szerződéseket,
f) a képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,
g) a jegyző törvényességi észrevételét,
h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testületi ülés előterjesztéseibe és annak jegyzőkönyvébe.
(5) A testületi ülésekről hangfelvétel készül, melyet határozatlan időre meg kell őrizni.
11. Az önkormányzati rendeletalkotás
25. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) a bizottság,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet-tervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.
(3) A jegyző által összeállított rendelet-tervezetet – megvitatás céljából – meg kell küldeni az állandó bizottságnak.
26. § (1) Az önkormányzati rendeletet a község honlapján való megjelentetéssel kell kihirdetni. Ebben az esetben a kihirdetés napja, a honlapon való megjelenés napja.
(2) Az önkormányzati rendeleteket, évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:
(3) Ugyancsak a község honlapján kell megjelentetni a hatályos helyi rendeletek mindenkori egységes szerkezetbe foglalt szövegét.
1. A települési képviselő
27. § (1) A képviselőt a Mötv. 32-34 §-in túlmenően a képviselőt további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
c) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,
d) a képviselő-testület az alpolgármesternek, települési képviselőnek, a bizottság elnökének, tagjainak – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
(3) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,
b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,
d) a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése,
e) kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) személyes érintettség bejelentése,
g) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.
h) A képviselői összeférhetetlenségére, az azzal kapcsolatos eljárásra, a méltatlansággal kapcsolatos szabályokra valamint a vagyonnyilatkozat-tételi
eljárásra a Mötv.36-39. § szabályai az irányadók”
2. A képviselő-testület bizottsága
28. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága és azok létszámai:
29. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.
(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie.
30. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egyik tagja írja alá.
(2) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően kétévente beszámol a képviselő-testületnek.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
1. A polgármester
31. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújtható be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.),
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.
(3) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét a Képviselő-testület határozatban, az Mötv-ben foglalt mértékben, összegszerűen állapítja meg.
(4) A Képviselő-testület határozatában a polgármester– megbízatásának időtartamára – költségtérítést állapít meg az Mötv-ben foglalt mértékben.
(5) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók.”
2. Az alpolgármester
32. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – saját tagjai közül – egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, aki tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.
(2) A képviselő alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.
(4) Az alpolgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.
(5) Az alpolgármesterre vonatkozó szabályokra a Mötv. 74-79. §a-i az irányadók.
(6) Az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a Képviselő-testület állapítja meg, a Mötv. 80. § (2-3) alapján.
3. A jegyző
33. § (1) A jegyzőt a Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei nevezik ki a Mötv., a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a Közös hivatal létrehozására kötött megállapodásban foglaltak szerint.
(2) A jegyző vezeti a közös hivatalt, segíti a polgármesterek munkáját, gondoskodik az Mötv. 81. § (3) bekezdésében, valamint az egyéb jogszabályokban meghatározott jegyzői feladatok ellátásáról a Közös hivatalt létrehozó önkormányzatok és települések vonatkozásában.
(3) A jegyző véleményt nyilvánít, állást foglal a polgármesterek, alpolgármesterek, bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben. Javaslatot tesz az önkormányzatok döntéseinek felülvizsgálatára.
(4) A Mötv. 82. § (3) bekezdése szerinti esetben – 6 hónapnál rövidebb időtartam - a gesztor Hivatal igazgatási ügyintézőjét kell megbízni a jegyzői feladatok ellátására. A megbízásra a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereinek egyetértésével a székhely önkormányzat polgármestere jogosult. Amennyiben a helyettesítésre 6 hónapnál hosszabb ideig van szükség a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 251. §-a szerint kell eljárni.
ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSA
34. § (1) A képviselő-testület a 3/2013 (II. 7.) számú határozatában foglaltak szerint 2013. 03. 01-től határozatlan időtartamra Közös Önkormányzati Hivatali Megállapodást kötött Cserépváralja és Cserépfalu községek Képviselő-testületeivel.
(2) A jegyzői feladatokat a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője látja el a cserépfalui gesztor hivatal, valamint a bükkzsérci valamint a cserépváraljai kirendeltség hivatali apparátusának bevonásával.
(3) A Közös Hivatali feladatok ellátására kötött megállapodás jelen SZMSZ 3. számú mellékletét képezi.
A TÁRSULÁSOK
35. § (1) A képviselő-testület feladatellátásai körébe tartozó társulásainak felsorolását az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
1. Lakossági fórumok
36. § (1) A képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart, december hónapban
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot a hivatal hirdetőtábláján, illetve a település honlapján kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 15 nappal.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára az SZMSZ 24. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
1. Az önkormányzat vagyona
37. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a mindenkor hatályos „„Vagyonrendelet” tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakkal való rendelkezés során,
c) a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.
(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a Vagyonrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
2. Az önkormányzat költségvetése
38. § (1) A képviselő-testület a település önkormányzatának mindenkori éves költségvetését helyi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
3. Az önkormányzat gazdálkodása
39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Hivatal látja el. E körben feladatai:
a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK B-A-Z. megyei Igazgatósága részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) "leigényli" a címzett és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények –pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,
h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről,
i) megtervezi és jóváhagyatja az Önkormányzat alapfeladatainak kormányzati funkcióit (a kormányzati funkciók felsorolását az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.)
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselőtestület módosíthatja.
4. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését eseti megbízás alapján függetlenített belső-ellenőr útján látja el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
41. § (1) E rendelet 2018. május 1. napján lép hatályba.
(2) A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Mötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többszörösen módosított 6/2011.(IV.29.) ÖKR. számú rendelet hatályát veszíti.
1. függelék
2.2. Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
a.) hulladékgazdálkodás
2. sz. függelék
a 2/2018. (IV. 26.) Kt. rendelethez
Az Önkormányzat alapfeladatainak kormányzati funkciók szerinti besorolása
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási
tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető- fenntartás és működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
061020 Lakóépület építése
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság- egészségügyi gondozás
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
082044 Könyvtári szolgáltatások
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
084031 Civil szervezetek működési támogatása
084032 Civil szervezetek program támogatása
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
103010 Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátása
104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről
900080 Szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenységek kiadásai és bevételei
3.számú függelék
név |
beosztás |
lakóhely |
telefon |
|
|---|---|---|---|---|
1. |
Vasas Csaba |
polgármester |
Bükkzsérc Petőfi. út 99. |
30/260-9605 |
2. |
Boldizsár Bertalan Gyula |
képviselő |
Bükkzsérc, Rákóczi út 125. |
30/326-0811 |
3. |
Póra Romulusz |
képviselő |
Bükkzsérc, Petőfi út 38/A. |
30/723-6058 |
4. |
Biró Katalin |
képviselő |
Bükkzsérc, József Attila út 4. |
30/162-6571 |
5. |
Kiss Károly |
képviselő |
Bükkzsérc, Kazinczy u. 12. |
30/349-7257 |
II. Fejezet
1. §
(1)Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bükkzsérc Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye, címe: 3414 Bükkzsérc Petőfi út 4.
(3) Az önkormányzat honlapja: www.bukkzserc.hu
(4) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Bükkzsérc Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
2. §
(1) Az önkormányzat jelképei:
a) a címer,
b) a lobogó (zászló),
c) a pecsét.
3. §
(1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn: Szlovákiában Lice községgel.
II. Fejezet
4. §
(1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a képviselő-testület bizottságára, társulásra és polgármesterre ruházhatja át.
Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete, a bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott szervek a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben járnak el, úgy a hatáskör gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
5. §
(1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, azaz közvetlenül részt vehet vállalkozásokban.
(2) Amennyiben az önkormányzat közvetlenül akar részt venni vállalkozásban, előzetesen - szakértő bevonásával – közgazdasági elemzést kell végeztetnie, a napirend csak ezzel együtt tárgyalható.
(3) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
A folyamatos kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata.
(4) Önkormányzati döntést:
a) képviselő-testület,
III. Fejezet
6. §
(1) Az önkormányzat - az Mötv. 13. § -ban meghatározott kötelező feladatain túlmenően – az alábbi szabadon választott közfeladatokat látja el:
a) civil szféra anyagi támogatása
IV. Fejezet
1. A képviselő-testület összehívása
7. §
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést, ezen kívül alakuló és rendkívüli testületi ülést tart (tarthat).
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén, a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:
a) az ülésterv szerint,
b) a képviselők egynegyedének indítványára,
c) bármely bizottság indítványára,
d) a B-A-Z. megyei Kormányhivatal Vezetőjének (a továbbiakban: Kormányhivatal) kezdeményezésére.
8. §
(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) akiket a napirend érint
b) a napirendi pontok előadóit
c) Bükkzsérc Község Díszpolgárait.
9. §
(1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester, a választást követő 15 napon belül hívja össze.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
2. Munkaprogram, ülésterv
10. §
(1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági-cselekvési programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.
(2) A képviselő-testület a féléves üléstervét, a félévet megelőző hónap ülésén fogadja el.
(3) Az ülésterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.
(4) Az ülésterv tartalmazza a tárgyfélévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.
3. A képviselő-testület ülése, az ülés vezetés szabályai
11. §
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, míg zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, jegyzőkönyvvezető továbbá – meghívása esetén – az érintett és a szakértő vesz részt.
(3) A zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(4) A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható ügyek a Mötv. 46. § (2) bekezdésében találhatók
12. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, és amennyiben ő is akadályoztatva van, az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
d) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
g) lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,
h) berekeszti az ülést.
4. Kérdés, interpelláció
13. §
(1) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek a képviselők.
14. §
(1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés.
(2) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.
15. §
(1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.
(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címét és szövegét,
c) az interpelláló sajátkezű aláírását.
5. Az előterjesztés
16. §
(1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását
(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
6. A vita és a szavazás
17. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó – a kérdések és a vita előtt – az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,
b) a bizottsági elnök vagy megbízottja előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),
c) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.
7. Határozatképesség
(1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó.
(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.
(3) A döntéshozatalban történő személyes érintettség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó.
(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárhatja azt a képviselőt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a személyes érintettséghez kapcsolódó szavazás megkezdéséig, a polgármester a mulasztó képviselő következő 1 havi tiszteletdíját megvonja.
(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.”
8. Döntéshozatal
18. §
(1) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ban meghatározottakon túl:
5. a polgármester elleni kereset benyújtásához,
6. más megyéhez való csatolás kezdeményezéséhez,
7. korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, elcserélése, bérbeadása, más önkormányzat részére történő átadása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba, vállalkozásba vagy alapítványba történő bevitele, hitel vagy kötvény fedezetéül történő felhasználása ügyében,
8. költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához.”
9. Szavazás
19. §
(1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2)A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfeltartással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.
(3) Javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges.
(4) A zárt ülésen hozott határozat illetve Képviselő-testületi döntés nyilvános.
20. § (
(1) Névszerinti szavazást kell elrendelni;
a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
b) a képviselő-testület valamely bizottságának kezdeményezésére,
c) három képviselő javaslatára, amennyiben az erre irányuló írásbeli kezdeményezést, az ülés napját megelőző napon 16.00-óráig a polgármesternek benyújtották,
21. §
(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására ad hoc bizottságot kell létrehozni.
(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni.
(3) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név/-ek/ alatti „igen”, „nem”” szó mellett elhelyezett kockában, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet.
Érvénytelen a szavazat, ha a képviselő a szavazólapon nem jelölte meg, hogy „igen”-nel, vagy „nem”-mel kíván-e szavazni, továbbá, ha több választ jelölt be.
(4) Érvénytelen a szavazólap:
a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,
b) ha nincs lebélyegezve,
c) ha kitöltése ceruzával történt.
(1) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:
9. A tanácskozás rendjének fenntartása
23. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,
c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.
10. A jegyzőkönyv
24. §
(1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) az ülésen megjelent és távollévő testületi tagok nevét,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az elfogadott napirendeket és az előadók nevét,
e) a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,
f) napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólás lényegét,
g) a határozathozatal módját,
h) a szavazás számszerű eredményét, a határozat szövegét,
i) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket,
j) a polgármester és a jegyző aláírását.
11. Az önkormányzati rendeletalkotás
25. §
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) a bizottság,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
(1) Az önkormányzati rendeletet a község honlapján való megjelentetéssel kell kihirdetni. Ebben az esetben a kihirdetés napja, a honlapon való megjelenés napja.
(2) Az önkormányzati rendeleteket, évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:
V. Települési képviselő, bizottság
1. A települési képviselő
27. §
(1) A képviselőt a Mötv. 32-34 §-in túlmenően a képviselőt további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
c) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,
d) a képviselő-testület az alpolgármesternek, települési képviselőnek, a bizottság elnökének, tagjainak – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
2. A képviselő-testület bizottsága
28. §
(1) A képviselő-testület állandó bizottsága és azok létszámai:
Ügyrendi Bizottság (rövidítése: ÜB) 5 fő, ebből 2 fő külsős tag
(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3)A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztásukat követően, a képviselő-testület előtt esküt tesznek.
(4) A nem önkormányzati (külsős) képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel. A nem önkormányzati képviselő tag az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben szabályai szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
29. §
(1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.
(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie.
Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 15 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan az SZMSZ 11. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
30. §
(1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egyik tagja írja alá.
(2) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően kétévente beszámol a képviselő-testületnek.
VI. Fejezet
1. A polgármester
31. §
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújtható be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.),
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.
2. Az alpolgármester
32. §
(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – saját tagjai közül – egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, aki tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.
(2) A képviselő alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.
(4) Az alpolgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.
(5) Az alpolgármesterre vonatkozó szabályokra a Mötv. 74-79. §a-i az irányadók.
(6) Az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a Képviselő-testület állapítja meg, a Mötv. 80. § (2-3) alapján.
3. A jegyző
33. §
(1) A jegyzőt a Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei nevezik ki a Mötv., a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a Közös hivatal létrehozására kötött megállapodásban foglaltak szerint.
(2) A jegyző vezeti a közös hivatalt, segíti a polgármesterek munkáját, gondoskodik az Mötv. 81. § (3) bekezdésében, valamint az egyéb jogszabályokban meghatározott jegyzői feladatok ellátásáról a Közös hivatalt létrehozó önkormányzatok és települések vonatkozásában.
(3) A jegyző véleményt nyilvánít, állást foglal a polgármesterek, alpolgármesterek, bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben. Javaslatot tesz az önkormányzatok döntéseinek felülvizsgálatára.
(4) A Mötv. 82. § (3) bekezdése szerinti esetben – 6 hónapnál rövidebb időtartam - a gesztor Hivatal igazgatási ügyintézőjét kell megbízni a jegyzői feladatok ellátására. A megbízásra a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereinek egyetértésével a székhely önkormányzat polgármestere jogosult. Amennyiben a helyettesítésre 6 hónapnál hosszabb ideig van szükség a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 251. §-a szerint kell eljárni.
VII. Fejezet
34. §
(1) A képviselő-testület a 3/2013 (II. 7.) számú határozatában foglaltak szerint 2013. 03. 01-től határozatlan időtartamra Közös Önkormányzati Hivatali Megállapodást kötött Cserépváralja és Cserépfalu községek Képviselő-testületeivel.
(2) A jegyzői feladatokat a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője látja el a cserépfalui gesztor hivatal, valamint a bükkzsérci valamint a cserépváraljai kirendeltség hivatali apparátusának bevonásával.
(3) A Közös Hivatali feladatok ellátására kötött megállapodás jelen SZMSZ 3. számú mellékletét képezi.
VIII. Fejezet
35. §
(1) A képviselő-testület feladatellátásai körébe tartozó társulásainak felsorolását az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
IX. Fejezet
1. Lakossági fórumok
36. §
(1) A képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart, december hónapban
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot a hivatal hirdetőtábláján, illetve a település honlapján kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 15 nappal.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára az SZMSZ 24. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.
X. Fejezet
1. Az önkormányzat vagyona
37. §
(1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a mindenkor hatályos „„Vagyonrendelet” tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakkal való rendelkezés során,
c) a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.
2. Az önkormányzat költségvetése
38. §
(1) A képviselő-testület a település önkormányzatának mindenkori éves költségvetését helyi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
Az első forduló (koncepció) főbb elemei:
a) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő alapos elemzése,
c) bevételi források, azok bővítésének lehetőségei,
d) kiadási szükségletek meghatározása,
e) szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,
f) várható döntések hatásainak előzetes elemzése.
3. Az önkormányzat gazdálkodása
39. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Hivatal látja el. E körben feladatai:
a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK B-A-Z. megyei Igazgatósága részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) "leigényli" a címzett és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények –pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,
h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről,
i) megtervezi és jóváhagyatja az Önkormányzat alapfeladatainak kormányzati funkcióit (a kormányzati funkciók felsorolását az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.)
4. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
40. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését eseti megbízás alapján függetlenített belső-ellenőr útján látja el.
XI. Fejezet
41. §
(1) E rendelet 2018. május 1. napján lép hatályba.
(2) A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Mötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többszörösen módosított 6/2011.(IV.29.) ÖKR. számú rendelet hatályát veszíti.
Bükkzsérc, 2018. április 26.
Vasas Csaba Farmosi Zoltán
polgármester jegyző
A rendelet 2018. április 27-én kihirdetve!
Farmosi Zoltán
jegyző
1. sz. melléklet
a 2/2018. (IV. 26.) Kt. rendelethez
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök
1. Előirányzat átcsoportosítás a költségvetésben
2. Intézmények pénzügyi ellenőrzése
3. Állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok
4. Belterületen kóbor ebek befogásával, kapcsolatos feladatok
5. Temetési segély biztosítása
6. Külön rendeletben meghatározott értékhatár alatti vagyongazdálkodás
7. Fogyasztóvédelmi felügyelőség vizsgálatának kezdeményezése
8. Döntés az intézmények vagyona és egyéb vagyon rendeltetésszerű használatán kívüli hasznosításáról
9. Egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a Napközi-otthonos Óvoda vezetője, mint intézményvezető felett
10. Szociális étkeztetés engedélyezése
11. Védőoltások támogatásának biztosítása
12. Családok megélhetési támogatásának biztosítása
2. sz. melléklet
a 2/2018. (IV. 26.) Kt. rendelethez
1. Az Ügyrendi Bizottság alapvető feladatai, áruházott hatáskörök
A bizottság - feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit a helyi rendeletalkotásra vonatkozóan.
a) a bizottság tagjai szavazatszámláló bizottságként lefolytatják a Képviselő-testület titkos szavazását, megállapítják annak eredményét;
b) véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
c) véleményezi a község területfejlesztési koncepcióját, középtávú programját, közreműködik az önkormányzat gazdaságpolitikájának kidolgozásában;
d) közreműködik az önkormányzat vagyonhasznosításáról szóló átfogó javaslatok előkészítésében;
e) a bizottság tartja nyilván és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát, valamint végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát.
név |
Beosztás |
lakóhely |
telefon |
|
|---|---|---|---|---|
1. |
Kiss Károly |
elnök |
Bükkzsérc, Kazinczy Ferenc út 12. |
30/349-7257 |
2. |
Biró Katalin |
tag |
Bükkzsérc, József Attila út 4. |
30/1626571 |
3. |
Póra Romulusz |
tag |
Bükkzsérc, Petőfi út 38/A |
30/7236058 |
1. függelék
2.2. Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
a.) hulladékgazdálkodás
2. sz. függelék
a 2/2018. (IV. 26.) Kt. rendelethez
Az Önkormányzat alapfeladatainak kormányzati funkciók szerinti besorolása
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási
tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető- fenntartás és működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
061020 Lakóépület építése
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság- egészségügyi gondozás
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
082044 Könyvtári szolgáltatások
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
084031 Civil szervezetek működési támogatása
084032 Civil szervezetek program támogatása
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
103010 Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátása
104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről
900080 Szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenységek kiadásai és bevételei
3.számú függelék
név |
beosztás |
lakóhely |
telefon |
|
|---|---|---|---|---|
1. |
Vasas Csaba |
polgármester |
Bükkzsérc Petőfi. út 99. |
30/260-9605 |
2. |
Boldizsár Bertalan Gyula |
képviselő |
Bükkzsérc, Rákóczi út 125. |
30/326-0811 |
3. |
Póra Romulusz |
képviselő |
Bükkzsérc, Petőfi út 38/A. |
30/723-6058 |
4. |
Biró Katalin |
képviselő |
Bükkzsérc, József Attila út 4. |
30/162-6571 |
5. |
Kiss Károly |
képviselő |
Bükkzsérc, Kazinczy u. 12. |
30/349-7257 |