Cserépváralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 11. 28

Cserépváralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.11.28.

Cserépváralja Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cserépváralja Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

2. Az önkormányzat székhelye, címe: 3417 Cserépváralja Alkotmány út 52.

3. Az önkormányzat honlapja: www.cserepvaralja.hu

4. Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Cserépváralja Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

5. Az Önkormányzat működési területe: Cserépváralja község közigazgatási területe

6. Az önkormányzat hivatala: Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal Cserépváraljai Kirendeltsége 3417 Cserépváralja, Alkotmány út 52.

2. §

1. Az önkormányzat jelképei:

1. a címer,

2. a lobogó (zászló),

2. Az (1) bekezdésben meghatározott címer, lobogó (zászló) használatának

rendjét, a község címere, zászlója és használatának rendjéről szóló

6/2000(VII.27.) ÖKR számú rendelet szabályozza.

3. §

II. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

(1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a képviselő-testület bizottságára, társulásra és a polgármesterre ruházhatja át.

Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott szervek a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben járnak el, úgy a hatáskör gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

4. § (1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, azaz közvetlenül részt vehet vállalkozásokban.

(2) Amennyiben az önkormányzat közvetlenül akar részt venni vállalkozásban, előzetesen - szakértő bevonásával – közgazdasági elemzést kell végeztetnie, a napirend csak ezzel együtt tárgyalható.

(3) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

A folyamatos kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

(4) Önkormányzati döntést:

a) képviselő-testület,

annak felhatalmazása alapján:

- bizottsága,

-a polgármester,

illetve

b) a helyi népszavazás hozhat/-nak/.

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE, SZERVEZETE

5. § (1) Az önkormányzat - az Mötv. 13. § -ban meghatározott kötelező feladatain túlmenően – az alábbi szabadon választott közfeladatokat látja el:

a) civil szféra anyagi támogatása

(2) Az önkormányzat abban az esetben választhatja szabadon valamely közfeladat ellátását,

ha;

a) ellátása nem sérti más település érdekeit,

b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe,

c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,

d) ellátásához szükséges feltételek fennállnak.

(3) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat beterjesztésében be kell mutatni a megvalósításukhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(4) A szabadon vállalt feladatok pénzügyi kihatásait a helyhatósági választásokat követő év költségvetési rendeletében be kell mutatni.

(5) Az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét és együttműködik ezen közösségekkel.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. A képviselő-testület összehívása

6. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést, ezen kívül alakuló és rendkívüli testületi ülést tart (tarthat).

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén, a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a) az ülésterv szerint,

b) a képviselők egynegyedének indítványára,

c) bizottság indítványára,

d) a B-A-Z. megyei Kormányhivatal Vezetőjének (a továbbiakban: Kormányhivatal) kezdeményezésére.

(4) ¹

(5) ²

(6) ³ Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, ki kell kézbesíteni a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit.

6/A. §⁴ (1) polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a féléves munkatervben nem ütemezett, az önkormányzat jogszerű működése, jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek teljesítése érdekében, feladat- és hatásköre, vagy ha gazdasági érdeke indokolja, illetve határidőhöz kötött, vagy halaszthatatlan az ügy megtárgyalása. Ebben az esetben, a javasolt napirendek - kivéve a rendelet-tervezeteket- előzetes bizottsági véleményezés nélkül is tárgyalhatók a képviselő-testület ülésén.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak.

7. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) akiket a napirend érint

b) a napirendi pontok előadóit

(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá:

a) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

b) akiket a polgármester indokoltnak tart.

(3) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot, a meghívónak a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal Cserépváraljai Kirendeltségének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, a községben elhelyezett hirdetőtáblán, és a Községi Önkormányzat Honlapján történő közzététellel kell értesíteni, az ülést megelőző 5 nappal.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester, a választást követő 15 napon belül hívja össze.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

2. Munkaprogram, ülésterv

9. § (1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági-cselekvési programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

(2) A képviselő-testület a féléves üléstervét, a félévet megelőző hónap ülésén fogadja el.

(3) Az ülésterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(4) Az ülésterv tartalmazza a tárgyfélévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.

3. A képviselő-testület ülése, az ülés vezetés szabályai

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, míg zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, jegyzőkönyvvezető továbbá – meghívása esetén – az érintett és a szakértő vesz részt.

(3) A zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható ügyek a Mötv. 46. § (2) bekezdésében találhatók

11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, és amennyiben ő is akadályoztatva van, az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,

d) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

g) lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,

h) berekeszti az ülést.

(3) A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.

4. Kérdés, interpelláció

12. § (1) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek a képviselők.

(2) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés.

(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

13. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció címét és szövegét,

c) az interpelláló sajátkezű aláírását.

(2) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról minden esetben először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

5. Az előterjesztés

14. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

a) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;

b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

6. A vita és a szavazás

15. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó – a kérdések és a vita előtt – az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,

b) a bizottsági elnök vagy megbízottjuk előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat (A hozzászólásokat a téma szakmai bizottságának elnöke nyitja meg.),

c) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,

d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.

(2) A bizottsági elnök és a hozzászólók legfeljebb:

a) rendeletalkotásnál 15 percben,

b) egyéb napirendi pontnál 10 percben,

c) második hozzászólás esetén 5 percben kaphatnak szót.

(3) Az időkeret túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

a) a vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

b) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

7. Határozatképesség

16. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(3) A döntéshozatalban történő személyes érintettség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárhatja azt a képviselőt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a személyes érintettséghez kapcsolódó szavazás megkezdéséig, a polgármester a mulasztó képviselő következő 1 havi tiszteletdíját megvonja.

(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.”

8. Döntéshozatal

17. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ban meghatározottakon túl:

1. polgármester elleni kereset benyújtásához,

2. más megyéhez való csatolás kezdeményezéséhez,

3. korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, elcserélése, bérbeadása, más önkormányzat részére történő átadása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba, vállalkozásba vagy alapítványba történő bevitele, hitel vagy kötvény fedezetéül történő felhasználása ügyében,

4. költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához.

9.Szavazás

18. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfeltartással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.

(3) Javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges.

(4) ) A zárt ülésen hozott határozat, illetve Képviselő-testületi döntés nyilvános.

19. § 1) Név szerinti szavazást kell elrendelni;

a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,

b) a képviselő-testület bizottságának kezdeményezésére,

c) három képviselő javaslatára, amennyiben az erre irányuló írásbeli kezdeményezést, az ülés napját megelőző napon 16.00-óráig a polgármesternek benyújtották,

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlevő képviselők nevük felolvasásakor hangosan, szóban szavaznak a határozati javaslatról.

(4) Név szerinti szavazás esetén az ülésről készült jegyzőkönyvnek – a szavazás számszerű eredményén kívül – tartalmaznia kell, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, azaz személy szerint igennel vagy nemmel szavaztak-e, illetőleg tartózkodtak-e a szavazástól.

20. § (1)⁵ A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni.

(3) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név/-ek/ alatti „igen”, „nem”” szó mellett elhelyezett kockában, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen a szavazat, ha a képviselő a szavazólapon nem jelölte meg, hogy „igen”-nel, vagy „nem”-mel kíván-e szavazni, továbbá, ha több választ jelölt be.

(4) Érvénytelen a szavazólap:

a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,

b) ha nincs lebélyegezve,

c) ha kitöltése ceruzával történt.

(5) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

21. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Cserépváralja Község Önkormányzat Képviselő-testületének ............/20.......(........) önkormányzati határozata a…………………………………………………..ról.”

(2) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót.

10. A jegyzőkönyv

23. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülésen megjelent és távollévő testületi tagok nevét,

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az elfogadott napirendeket és az előadók nevét,

e) a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

f) napirendenként a felszólalók nevét, a kérdéseket és a hozzászólás lényegét,

g) a határozathozatal módját,

h) a szavazás számszerű eredményét, a határozat szövegét,

i) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket,

j) a polgármester és a jegyző aláírását.

A képviselő kérésére – az adott testületi ülésen tett nyilatkozatával és kérésével - szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a jelenléti ívet,

b) a meghívót,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e) az aláírt szerződéseket,

f) a képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,

g) a jegyző törvényességi észrevételét,

h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testületi ülés előterjesztéseibe és annak jegyzőkönyvébe.

(5) A testületi ülésekről hangfelvétel készül, melyet határozatlan időre meg kell őrizni.

11. Az önkormányzati rendeletalkotás

24. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a bizottság,

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet-tervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.

(3) A jegyző által összeállított rendelet-tervezetet – megvitatás céljából – meg kell küldeni az állandó bizottságnak.

25. § (1) Az önkormányzati rendeletet a község honlapján való megjelentetéssel kell kihirdetni. Ebben az esetben a kihirdetés napja, a honlapon való megjelenés napja.

(2) Az önkormányzati rendeleteket, évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Cserépváralja Község Önkormányzat Képviselő-testületének ............/20.......(........) önkormányzati rendelete a…………….………………………………………ról.”

(3) Ugyancsak a község honlapján kell megjelentetni a hatályos helyi rendeletek mindenkori egységes szerkezetbe foglalt szövegét.

V. Települési képviselő, bizottság

1. A települési képviselő

26. § (1) A képviselőt a Mötv. 32-34 §-in túlmenően a képviselőt további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,

c) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,

d) a képviselő-testület az alpolgármesternek, települési képviselőnek, a bizottság elnökének, tagjainak – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,

b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,

d) a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése,

e) kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) személyes érintettség bejelentése,

g) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.

h) A képviselői összeférhetetlenségére, az azzal kapcsolatos eljárásra, a méltatlansággal kapcsolatos szabályokra valamint a vagyonnyilatkozat-tételi

eljárásra a Mötv.36-39. § szabályai az irányadók”

2. A képviselő-testület bizottsága

27. § (1)⁶ A képviselő-testület állandó bizottsága és azok létszámai:

Ügyrendi Bizottság (rövidítése: ÜB) 3 fő, melynek többségét a megválasztott képviselők adják.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A bizottság elnökének a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottság elnöke tehetnek javaslatot.

(4) A nem önkormányzati (külsős) képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel. A nem önkormányzati képviselő tag az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben szabályai szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

28. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie.

Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 15 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan az SZMSZ 10. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

29. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egyik tagja írja alá.

(2) A bizottság elnöke az általa vezetett bizottság tevékenységéről megválasztását követően kétévente beszámol a képviselő-testületnek.

VI. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

1. A polgármester

30. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. (A kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújtható be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.),

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

(3) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét a Képviselő-testület határozatban, az Mötv-ben foglalt mértékben, összegszerűen állapítja meg.

(4) A Képviselő-testület határozatában a polgármester– megbízatásának időtartamára – költségtérítést állapít meg az Mötv-ben foglalt mértékben.

(5) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, az összeférhetetlenség eseteire, valamint a köztartozás-mentesség igazolásával összefüggő eljárásra az Mötv. rendelkezései irányadók.”

2. Az alpolgármester

31. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – saját tagjai közül – egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, aki tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.

(2) A képviselő alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

(4) Az alpolgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.

(5) Az alpolgármesterre vonatkozó szabályokra a Mötv. 74-79. §a-i az irányadók.

(6) Az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a Képviselő-testület állapítja meg, a Mötv. 80. § (2-3) alapján.

3. A jegyző

32. § (1) A jegyzőt a Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei nevezik ki a Mötv., a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a Közös hivatal létrehozására kötött megállapodásban foglaltak szerint.

(2) A jegyző vezeti a közös hivatalt, segíti a polgármesterek munkáját, gondoskodik az Mötv. 81. § (3) bekezdésében, valamint az egyéb jogszabályokban meghatározott jegyzői feladatok ellátásáról a Közös hivatalt létrehozó önkormányzatok és települések vonatkozásában.

(3) A jegyző véleményt nyilvánít, állást foglal a polgármesterek, alpolgármesterek, bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben. Javaslatot tesz az önkormányzatok döntéseinek felülvizsgálatára.

(4) A Mötv. 82. § (3) bekezdése szerinti esetben – 6 hónapnál rövidebb időtartam - a gesztor Hivatal igazgatási ügyintézőjét kell megbízni a jegyzői feladatok ellátására. A megbízásra a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereinek egyetértésével a székhely önkormányzat polgármestere jogosult. Amennyiben a helyettesítésre 6 hónapnál hosszabb ideig van szükség a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 251. §-a szerint kell eljárni.

VII. Fejezet

ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSA

33. § (1) A képviselő-testület a 4/2013 (II. 7.) számú határozatában foglaltak szerint 2013. 03. 01-től határozatlan időtartamra Közös Önkormányzati Hivatali Megállapodást kötött Cserépfalu és Bükkzsérc községek Képviselő-testületeivel.

(2) A jegyzői feladatokat a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője látja el a cserépfalui gesztor hivatal, valamint a bükkzsérci valamint a cserépváraljai kirendeltség hivatali apparátusának bevonásával.

(3) A Közös Hivatali feladatok ellátására kötött megállapodás jelen SZMSZ 3. számú mellékletét képezi.

VIII. Fejezet

A TÁRSULÁSOK

34. § (1) A képviselő-testület feladatellátásai körébe tartozó társulásainak felsorolását az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

IX. Fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

1. Lakossági fórumok

35. § (1) A képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart, december hónapban

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot a hivatal hirdetőtábláján, illetve a település honlapján kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 15 nappal.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára az SZMSZ 23. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.

X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

1.Az önkormányzat vagyona

36. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket a mindenkor hatályos „„Vagyonrendelet” tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakkal való rendelkezés során,

c) a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.

(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a Vagyonrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

2. Az önkormányzat költségvetése

37. § (1) A képviselő-testület a település önkormányzatának mindenkori éves költségvetését helyi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

Az első forduló (koncepció) főbb elemei:

a) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele,

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő alapos elemzése,

c) bevételi források, azok bővítésének lehetőségei,

d) kiadási szükségletek meghatározása,

e) szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,

f) várható döntések hatásainak előzetes elemzése.

A második forduló főbb elemei:

a) a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetét,

b) a költségvetési tervezet tartalmazza;

ba) bevételi forrásokat,

bb) a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként),

bc) a felújítási előirányzatokat célonként,

bd) a fejlesztési feladatokat feladatonként,

be) az általános és a céltartalékot.

3. Az önkormányzat gazdálkodása

38. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Hivatal látja el. E körben feladatai:

a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK B-A-Z. megyei Igazgatósága részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) "leigényli" a címzett és céltámogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények –pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,

h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről,

i) megtervezi és jóváhagyatja az Önkormányzat alapfeladatainak kormányzati funkcióit (a kormányzati funkciók felsorolását az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.)

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselőtestület módosíthatja.

4. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését eseti megbízás alapján függetlenített belső-ellenőr útján látja el.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. § (1) E rendelet 2018. május 1. napján lép hatályba.

(2) A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Mötv. előírásait értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többszörösen módosított 7/2011.(IV.28.) ÖKR. számú rendelet hatályát veszíti.

Cserépváralja, 2018. április 25.

1. melléklet

1. sz. melléklet

a 2/2018. (IV. 25.) Kt. rendelethez

A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

1. Előirányzat átcsoportosítás a költségvetésben

2. Állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok

3. Belterületen kóbor ebek befogásával, kapcsolatos feladatok

4. Temetési segély biztosítása

5. Külön rendeletben meghatározott értékhatár alatti vagyongazdálkodás

6. Fogyasztóvédelmi felügyelőség vizsgálatának kezdeményezése

7. Döntés az intézmények vagyona és egyéb vagyon rendeltetésszerű használatán kívüli hasznosításáról

8. Szociális étkeztetés engedélyezése

9. Rendkívüli települési támogatás biztosítása

10. Születési támogatás biztosítása

11. településképi tájékoztatás

12. településképi szakmai konzultáció elrendelése

13. településképi vélemény adása

14. településképi bejelentés tudomásul vétele

15. településképi kötelezés

2. mellék⁷

A bizottság - feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit a helyi rendeletalkotásra vonatkozóan.

1. a bizottság tagjai szavazatszámláló bizottságként lefolytatják a Képviselő-testület titkos szavazását, megállapítják annak eredményét;

2. véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket,

3. véleményezi a község területfejlesztési koncepcióját, középtávú programját, közreműködik az önkormányzat gazdaságpolitikájának kidolgozásában;

4. közreműködik az önkormányzat vagyonhasznosításáról szóló átfogó javaslatok előkészítésében;

5. a bizottság tartja nyilván és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát, valamint végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát.

6. képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,

7. vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,

8. vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,

9. a vagyon nyilatkozattételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,

10. vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményének a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.

11. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az ügyrendi bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert saját, valamint hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére, amit a képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni. Az azonosító adatokat csak az ügyrendi bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követően 8 napon belül törölni kell. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az ügyrendi bizottság a képviselő-testület annak soron következő ülésén tájékoztatja.

12. Ellátja a képviselői összeférhetetlenség kivizsgálásával kapcsolatos feladatok.

Ügyrendi Bizottság tagjai:

1	Dávid Melinda	elnök	Cserépváralja, Alkotmány út 78
2	Becsei Brigitta	tag	Cserépváralja, Tóth László út 26.
3	Tóthné Telekes Ágota	tag	Cserépváralja, Klapka Gy. út 7.

3. melléklet⁸

1. függelék

a 2/2018. (IV. 25.) Kt. rendelethez

Társulások

2.1 Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás

a.) gyermekjóléti, családsegítő szolgáltatások és ellátások

b.) központi orvosi ügyelet ellátása

2.2. Mezőkövesdi Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

a.) hulladékgazdálkodás

2. függelék

Az Önkormányzat alapfeladatainak kormányzati funkciók szerinti besorolása⁹

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320 Köztemető- fenntartás és működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

0510030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

061020 Lakóépület építése

063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010 Közvilágítás

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

081071 Üdülői szálláshely- szolgáltatás és étkeztetés

082044 Könyvtári szolgáltatások

082063 Múzeumi kiállítási tevékenység

082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása

082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékeke gondozása

107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán

107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

3. függelék

1	Dávid Zoltán	polgármester	Cserépváralja, Tóth L. út 7.
2	Greutter Zoltán	alpolgármester	Cserépváralja, Rákóczi út 13.
3	Becsei Brigitta	képviselő	Cserépváralja, Tóth L. út 26.
4	Szekeresné Becsei Anita	képviselő	Cserépváralja, Tóth L. út 26.
5	Dávid Melinda	képviselő	Cserépváralja, Alkotmány út 78.

A 6. § (4) bekezdését a Cserépváralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

A 6. § (5) bekezdését a Cserépváralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

A 6. § (6) bekezdése a Cserépváralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A 6/A. §-t a Cserépváralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁵

A 20. § (1) bekezdése a Cserépváralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A 27. § (1) bekezdése a Cserépváralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A 2. melléklet a Cserépváralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸

A 3. melléklet a Cserépváralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹

a 2/2018.(IV.25.) rendelet 2. számú függeléke a 45/2023.(XI.22.) képviselő-testületi határozattal módosításra került