Hernádvécse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (III. 14.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 03. 15- 2019. 10. 31Hernádvécse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018.(III.14.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2018-03-15-tól 2019-05-21-ig
Hernádvécse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. §
A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen szabályzat figyelembevételével kell alkalmazni.
2. §
(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Hernádvécse Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 3874 Hernádvécse, Kossuth út 2.
(3) Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló.
(4) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét önálló rendelet állapítja meg.
(5) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Novajidrányi Közös Önkormányzati Hivatal
a) Székhelye: Novajidrány, Kossuth u. 111.
b) Levelezési címe: 3872 Novajidrány, Kossuth u. 111.
(6) A Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségei:
a) Novajidrányi Közös Önkormányzati Hivatal Hernádvécsei Kirendeltsége
aa) székhelye: Hernádvécse, Kossuth út 2.
ab) Levelezési címe: 3874 Hernádvécse, Kossuth út 2.
b) Novajidrányi Közös Önkormányzati Hivatal Garadnai Kirendeltsége
ba) székhelye: Garadna, Fő u. 22.
bb) levelezési címe: 3873 Garadna, Fő u. 22.
Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei
3. §
(1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal, társulások) látják el. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
4. §
(1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.
(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein és társulásain keresztül látja el.
(3) A képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, valamint az önkormányzati társulások és általuk fenntartott kötelező feladatot ellátó intézmények felsorolását az 1. függelék tartalmazza.
(4) Az önkormányzat alaptevékenységébe tartozó kormányzati funkciók meghatározását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
II. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A Képviselő-testület tagjai
5. §
(1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(3) A Képviselők névsorát jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.
A Képviselő-testület ülésének összehívása
6. §
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) az önkormányzati képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) akit a polgármester meghív.
(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához:
a) a jegyzőt,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) akit a polgármester a teljes ülésre meghívott.
A napirendhez kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:
d) a napirendi pont előadóját,
e) akit a polgármester a napirendhez meghívott.
(4) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy akadályoztatásuk esetén a korelnök (a legidősebb képviselő) hívja össze.
(5) A testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt 5 nappal megkapják.
(6) A testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét az Önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán az ülés előtt 5 nappal közzé kell tenni azzal, hogy az ülés napirendi anyagát (zárt ülés kivételével) az Önkormányzat hivatali helyiségében meg lehet tekinteni.
(7) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben 24 órán belülre is összehívható a képviselő-testületi ülés. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, és el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.
A képviselő-testület ülésének vezetése
7. §
(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester (levezető elnök) vezeti, távollétében az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, a tisztségek betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz egy fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére,
c) javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsájtja a döntési javaslatokat.
(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(4) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend elnapolását. A javaslatról a képviselő-testület határoz.
Az előterjesztés
8. §
(1) Előterjesztésnek minősül a napirendre felvett és fel nem vett új, a napirenden kívüli anyag, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A rendelet-tervezetet akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. A polgármester engedélyezheti az írásban foglalt rendelet-tervezetnek az ülésen történő kiosztását.
(3) Előterjesztést nyújthat be:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) önkormányzati képviselők,
d) állandó bizottságok,
e) jegyző,
f) önkormányzati intézmények vezetői, tájékoztatók és beszámolók vonatkozásában mindazon személyek, szervezetek vezetői, képviselői, akiket a képviselő-testület és a polgármester felkér tájékoztató, beszámoló készítésére,
g) nemzetiségi önkormányzat (nemzetiséget érintő kérdésekben).
A napirendek vitája
9. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve az önkormányzati képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(5) A vita lezárására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
A döntéshozatal – határozathozatal
10. §
(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, az elhangzás sorrendjében, majd a végleges határozati javaslatról.
(2) Szavazni személyesen, igennel, nemmel vagy tartózkodással lehet.
(3) A szavazás nyílt, titkos vagy névszerinti lehet.
11. §
A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
12. §
(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni bármely képviselő javaslatára, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét a jelenléti ív sorrendjében, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak.
A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik.
13. §
(1) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi. Az elnököt távollétében a bizottság tagja helyettesíti.
(2) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(3) Az Ügyrendi Bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai írják alá.
(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a képviselő-testület részére.
(5) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.
Önkormányzati rendeletalkotás
14. §
(1) Az önkormányzati rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) önkormányzati képviselők,
d) az önkormányzat bizottsága, elnöke útján,
e) a jegyző.
(3) A rendelet-tervezet képviselő-testületi elfogadása: a polgármester vagy a jegyző a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon – az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel – kell kihirdetni.
(5) A minősített többség: legalább 4 fő települési képviselő egybehangzó szavazata.
A tanácskozás rendje
15. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik, ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót.
(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
16. §
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyző kezel.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítő személy írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Nemzeti Jogszabálytár felületén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe a helyi lakosok ügyfélfogadási időben az önkormányzat székhelyén betekinthetnek.
(6) A képviselő-testületi ülésekről készített jegyzőkönyv minden oldala folyamatos sorszámozással van ellátva és a lapok összefűzése – annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv részei egymástól ne legyenek sérülés nélkül elválaszthatóak – oly módon történik, hogy a jegyzőkönyv az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
(7) A nyilvános ülések jegyzőkönyvei és mellékletei egy-egy eredeti példányát papír alapon összefűzve kell gyűjteni, melyek évente bekötésre kerülnek.
III. FEJEZET
Polgármester, alpolgármester
17. §
(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester átruházott hatáskörben dönt:
a) a települési lakhatási támogatás megállapítása tárgyában;
b) köztemetés elrendelése tárgyában;
c) a települési temetési támogatás megállapítása tárgyában;
d) az ingatlanok házszámainak megállapításáról és megváltoztatásáról.
(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(4) Az alpolgármester feladatkörébe utalja a közfoglalkoztatottak napi tevékenységének irányítását, ellenőrzését. Az alpolgármester javaslata alapján kerül sor a közfoglalkoztatott munkavállalók alkalmazására.
18. §
(1) A polgármester minden hét szerdai napján 8-12 óra és 13-16 óra között tart fogadóórát.
(2) Elháríthatatlan akadályoztatása esetén megfelelő helyettesítésről gondoskodni köteles.
Települési képviselő
19. §
(1) A képviselők jogait és kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 32. §-a határozza meg.
(2) Ha a képviselő igazolatlanul, vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a Képviselő-testületi vagy bizottsági ülése(ke)n, akkor az alábbiakban meghatározott módon és mértékben a havi tiszteletdíja csökkentésre kerül:
a) képviselő-testületi ülésről való igazolatlan vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a képviselő következő havi tiszteletdíját 50 %-kal kell csökkenteni.
b) Bizottsági ülésről való igazolatlan vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a képviselő következő havi tiszteletdíját 50 %-kal kell csökkenteni.
(3) A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget a Novajidrányi Közös Önkormányzati Hivatal, illetve annak Kirendeltsége biztosítja.
(4) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz.
(5) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan hiányzásnak számít, ha a képviselő testületi ülés közben indoklás vagy a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen távozik az ülésről.
(6) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.
Jegyző
20. §
(1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
(2) A jegyző és az aljegyző együttes távolléte esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei által lakosságszám-arányos, többségi döntéssel megbízott közös önkormányzati hivatali köztisztviselő látja el.
Állandó bizottság
21. §
(1) A képviselő-testület állandó bizottságaként az Ügyrendi Bizottságot, valamint a Szociális Bizottságot hozta létre, mindkét bizottság 3 főből áll.
(2) A képviselő-testület állandó bizottsága tagjainak névsorát a rendelet 4. függeléke tartalmazza.
(3) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(4) Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) Részt vesz a vagyonnyilatkozat-tételi eljárások lefolytatásában.
b) Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.
c) Lebonyolítja a titkos szavazást.
d) Figyelemmel kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek hatályosulását, indokolt esetben intézkedést kezdeményez.
e) Kivizsgálja az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezéseket.
(5) Szociális Bizottság feladatai:
a) átruházott hatáskörben dönt a rendkívüli települési támogatásokról,
b) figyelemmel kíséri az önkormányzat területén az egészségügyi és szociális ellátást, a szociális gondozás helyzetét, a közegészségügyi és járványügyi helyzetet,
c) vizsgálja az egészségügyi és szociális intézmények működését, a működéshez szükséges feltételek alakulását.
Ideiglenes bizottság
22.§
(1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságra.
(3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.
Bizottsági működés főbb szabályai
23. §
(1) A bizottságok nem képviselő tagjainak eskütételét lehetőleg a megválasztó, vagy az azt követő első Képviselő-testületi ülés keretében kell megtartani. A bizottságok munkájában a nem képviselő bizottsági tagok csak eskütétel után vehetnek részt.
(2) A bizottságok nem képviselő tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés ea) pontjában foglaltak alapján. A vagyonnyilatkozat tétel elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az Mötv. 39. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül.
(4) A bizottság általános feladatai:
a) elősegítik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában;
b) a Képviselő-testület a bizottságaira minősített többséggel hatáskört ruházhat át, illetőleg azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a Képviselő-testülethez lehet fordulni.
Társulások
24. §
(1) A képviselő-testület feladatinak gazdaságosabb ellátása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.
(2) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását az 1. függelék tartalmazza.
Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal
25. §
(1) A nemzetiségi önkormányzatra a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint jelen szabályzat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület ülésein, arra előterjesztést készíthet.
26. §
(1) A nemzetiségi önkormányzat a Képviselő-testület hatáskörbe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület döntését, ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, javaslatot tehet, melyet a képviselő-testület a soron következő ülésén tárgyal meg, és a döntésről a polgármester írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(2) A nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködés során a nemzetiségi önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlásához, teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatokat a polgármester a jegyző útján látja el. A jegyző a véleményezési és egyetértési jog gyakorlására írásban értesíti a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a határidő lejártát megelőző 30 nappal.
(3) Az önkormányzat – a jegyző útján – a nemzetiségi önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodásban rögzített feltételek alapján:
a) a nemzetiségi önkormányzat munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői feladatainak ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket, ennek részeként a megállapodásban meghatározottak szerinti ingó – és ingatlan vagyona térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja.
b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi – gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.
Novajidrányi Közös Önkormányzati Hivatal
27. §
A Novajidrányi Közös Önkormányzati Hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét, és működésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzata - Ügyrendje - tartalmazza, amelyet a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó települési Önkormányzatok – Garadna Község Önkormányzata, Hernádpetri Község Önkormányzata, Hernádvécse Község Önkormányzata, Novajidrány Község Önkormányzata, Pusztaradvány Község Önkormányzata - fogadnak el.
IV. FEJEZET
Közmeghallgatás
28. §
(1) A képviselő-testület évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 5 nappal korábban tájékoztatót kell megjelentetni.
V. FEJEZET
Az önkormányzat vagyona
29. §
A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására önálló rendeletet alkot.
Az önkormányzat költségvetése
30. §
(1) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
(2) Az első forduló főbb elemei:
a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele
b) az önkormányzatok részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése.
(3) A második forduló főbb elemei:
a) a munkaértekezletet követően a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetét.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
31. §
(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.
(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzés ellátásáról az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2015.(V.30.) önkormányzati rendelet.