Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2018. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

az 5/2009. (III.09.) Kt. rendelettel jóváhagyott Szentes Város Helyi építési szabályzatának és Szabályozási tervének módosításáról

Hatályos: 2019. 01. 15- 2019. 01. 15

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2018. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

az 5/2009. (III.09.) Kt. rendelettel jóváhagyott Szentes Város Helyi építési szabályzatának és Szabályozási tervének módosításáról

2019.01.15.

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában meghatározott kizárólagos hatáskörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény, a helyi Önkormányzatokról szóló 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Alsó‐Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Országos Vízügyi Igazgatóság,Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Élelmiszerláncbiztonsági Főosztály, Csongrád Megyei Kormányhivatal Útügyi Osztály, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Építési és Örökségvédelmi Osztály, Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztály, Csongrád Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Erdőfelügyeleti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Csongrád Megyei Rendőr‐ főkapitányság, Jász‐Nagykun‐ Szolnok Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztály, Nemzeti Média‐ és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Iroda, Országos Atomenergia Hivatal, Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal I. fokú Építéshatóság, Csongrád Megyei Önkormányzat, Csongrád, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Kunszentmárton, Nagymágocs, Nagytőke, Öcsöd, Szarvas, Szegvár, Szelevény települések önkormányzatai, valamint a partnerek véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően, a következőket rendeli el:

1. § Jelen rendelet mellékletei a következő elnevezésű szabályozási tervlapok:

a) MÁV egykori sporttelepe és környéke

b) Új utca déli oldalán a József Attila és a Somogyi Béla utca között lévő tömbök

c) Köztársaság utca - Drahos István utca – Honvéd utca és a Kurca által határolt terület

d) Hungerit Zrt. új fejlesztési területe

e) Erdő kijelölése Bereklaposon

2. § A Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 5/2009. (III.09.) rendeletét (továbbiakban Rendelet) az 1. § szerint módosítja a következő szabályozási tervlapokon, melyek „M” jelzést kapnak:

a) 63-IV.2 belterületi tervlap az 1. § a) szerint

b) 71-III.1; belterületi tervlap az 1. § b) szerint,

c) 63-II.1., 63-II.2., belterületi tervlapok az 1. § c) szerint.

d) 63-IV.4 és 71-IV.1 belterületi tervlapok az 1. § d) szerint

e) 71-II.3 és 71-III.3; belterületi tervlapok az 1. § e) szerint,

3. § A Rendelet kiegészül a 2A .§-sal:

A rendelet alkalmazásában használat fogalmak és magyarázatuk:

a) Fásított zöldfelület: Jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, háromszintes növényállománnyal, lombos fával, cserjével és gyeppel borított zöldterület, ahol 150 m2-ként legalább 1 db nagy lombtömeget növesztő lombos fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepítendő és tartandó fenn.

b) Intenzíven fásított védőzóna és intenzíven fásított védőzöldsáv: Jellemzően vonalas kiterjedésű fásított zöldterület, ahol az állományon belüli egyes fák egymástól mért tőtávolsága nem nagyobb 8 méternél. A védőzóna és védőzöldsáv külső környezethez csatlakozó szélein méterenként legalább 1 db közepes növekedésű, a területen őshonosnak tekintett fajtájú lombhullató, vagy örökzöld cserje kötelezően telepítendő és tartandó fenn.

c) Keretes beépítési mód: A telek, ill. a telektömb olyan beépítése, amelynél az épületek a tömb szegélyén egymáshoz csatlakozóan helyezkednek el, és így a tömb belsejében közös légterű területet zárnak körül. A keretes beépítési módnál elmaradnak az udvari szárnyépületek és megjelennek az épülettel összefüggő középszárnyak.

d) Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa

e) Szintterületi mutató számítása:

a szintterületi mutatót a bruttó szintterület értékének összege és a telek területének hányadosaként kell meghatározni,

az épület bruttó szintterülete az építményszintek bruttó alapterületeinek összege, amelybe nem kell beszámítani:

• üres padlásteret,

• az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit,

• az első pinceszintnek minősülő építményszint területen lévő, a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségeket,

• a személygépjármű-tároló területét az OTÉK illetőleg a helyi parkolási rendeletben megállapított férőhely mértékéig,

a bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhető meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket.

f) Víziállás: A vízi közlekedésről szóló jogszabály alapján kikötőnek, illetve úszóműnek minősülő létesítmény kivételével - az állami, önkormányzati tulajdonban lévő vizek medrében, vagy a közcélú vízilétesítmények vízterületén elhelyezett - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály szerint épületnek nem minősülő, - a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra, cölöpökre, talpakra rögzített építmény, padozat - beleértve a bejárót is -, amely a vízterületnek nem vízgazdálkodási célú használatát teszi lehetővé.

4. § A Rendelet 42. § (3) bekezdése hatályát veszti.

Záró rendelkezések

5. § A Rendelet az elfogadást követően, a 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó abban az esetben, ha az építtető számára kedvezőbb előírásokat tartalmaz.