1. §                Óbuda-Békásmegyer településképének védelméről szóló 36/2017. (IX. 29.)

önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Tkr.) 1. § (5) bekezdése a következő l)-m) alponttal egészül ki:

[(5) A rendelet mellékletei a következők:]

„1) 12. melléklet Kötelezően alkalmazandó kerítéstípus a Gázgyár részterület hagyományos lakóegyüttesek területén

m) 13. melléklet Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, ezért nem telepíthető növényfajok listája”

2. §                A Tkr. 6. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A kerületi védett értékek rendeltetéstől eltérő használata esetén az építmény közcélú használatát kell előnyben részesíteni.”

3. §                A Tkr. a 11. alcímet megelőzően a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A.      § Kioszkok, vendéglátó teraszok, valamint az egyéb köztárgyak

anyaghasználatában, a műanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók továbbá a pavilonok homlokzatfelületeinek és kirakatszekrényeinek szerkezeti és felületképzésénél - beleértve a kirakatrendezés felületképző eszközeit is - a rikító színek.”

4. §                A Tkr. 15. § b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[15. § A 2. mellékleten lehatárolt Óbudai-sziget területen a területi építészeti előírás célja, hogy a KÉSZ a szabályozás eszközrendszerével biztosítsa a volt hajógyári területen kialakult beépítési struktúrát, az épületek történeti szempontból hagyományos telepítését. Ennek érdekében]

,,b) az időszakosan, rendezvény idejére elhelyezett építmények kivételével az épület vagy építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a környező fák koronamagasságát, és legfeljebb a 18,0 métert.”

5. §                A Tkr. 16. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[16. § (1) A kerület meghatározó területem]

,,e) Az utcai homlokzaton garázssor csak akkor helyezhető el, ha a garázskapuk össz- szélessége nem haladja meg az épület utcai homlokzatszélességének egyharmadát.”

6. §                A Tkr. 18. § (1) bekezdés ab) alpontja helyébe alábbi rendelkezés lép:

[(1) A tetőzet anyaghasználatára vonatkozó közös szabályok a meghatározó területeken

1. a magastetős épületek tetőhéjalásánál a következőkben felsoroltakon kívül más anyag nem alkalmazható:]

„ab) cserépszínű, barna vagy szürke színű cserép vagy betoncserép,”

7. §                A Tkr. 20. §-a a következő (13)-( 14) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az utcai homlokzaton elhelyezett garázskapuk össz-szélessége nem haladja meg az épület utcai homlokzatszélességének egyharmadát.

(14) Gázgyár részterület hagyományos lakóegyüttesek területén a kerítések csak a 12. számú melléklete szerinti (eredeti) megjelenéssel újíthatok fel, pótolhatók, vagy létesíthetők.”

8. §                A Tkr. 28. § (6) bekezdés e)-f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(6) Klímaberendezés elhelyezésének szabályai a közterület felé néző homlokzat esetében:]

„ej védett érték közterülettel határos homlokzatán, kültéri egységgel rendelkező klímaberendezés csak takartan helyezhető el,

f) új típusú lakóegyüttesek területén, az épület felújítása, hőszigetelése és színezésének megváltoztatása esetén, a kültéri klímaberendezés csak az épület homlokzatának egészére vonatkozó színezési tervvel összhangban elkészített, elhelyezési terv alapján helyezhető el.”

9. §                A Tkr. 29. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A kertvárosi és a hegyvidéki lakóterületeken a meghatározó területekre vonatkozó VI-VII. fejezet rendelkezésein túl a (2)-(6) bekezdésben foglalt előírásokat is be kell tartani.

2. Kertvárosi lakóterületen

1. jellemzően magastetős épület létesíthető,
2. manzárdtető nem létesíthető, kivéve, ha a szomszédos környezetben manzárdtetős kialakítású épületek állnak,
3. lapostetős épület akkor létesíthető, ha a szomszédos környezetben szintén lapostetős kialakítású épületek állnak.

3. Hegyvidéki lakóterületen - Harsánylejtő kivételével -

1. a lejtőirányú (rétegvonalra közel merőleges) terepszint feletti épülethossz nem lehet több 25 méternél,
2. a lejtőirányra merőleges (rétegvonallal közel párhuzamos) terepszint feletti épülethossz nem haladhatja meg a 20 métert,
3. magastetős és lapostetős épület egyaránt létesíthető,
4. manzárdtető nem létesíthető,
5. magastetőn torony nem létesíthető.

4. A (2)-(3) bekezdés nem érinti a meglévő tetőzet helyreállítását, átalakítását vagy az eredeti tetőforma visszaépítését.
5. Hegyvidéki és kertvárosi lakóterületen az új lakóépület főfunkciójához tartozó helyiségeknek, valamint azok rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi tároló helyiségnek, helyiségeknek - az épület tömegén belül kötelezően kialakítva, ahhoz tartószerkezettel szervesen kapcsolódva - egységes építészeti megjelentést kell biztosítaniuk, kivéve, ha a gépkocsi tárolás terepszint alatt, az előírások szerint a kerítéssel egybeépítve vagy támfalgarázsban megoldott.
6. Harsánylejtő területén 20 % -nál nagyobb lejtésű tetőkialakítás nem létesíthető.”

10. §              A Tkr. 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az épületek jellemző színe sötét árnyalatú nem lehet.”

11. §      (1) A Tkr. 36. § (3) bekezdés aa) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(3) A tetőzet tömegformálásának szabályai a következők:

1. a tetőzet formájának kialakításánál]

,,aa) a magastető hajlásszöge, sport funkciójú épület kivételével, 36 foknál kisebb vagy 45 fokánál meredekebb nem lehet,”

A Tkr. 36. § (5) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(2) [(5) Anyaghasználatra vonatkozó szabályok]

„a) magastető héjalása: hagyományos hódfarkú vagy egyenes vágású, de nem hullámos cserépfedésen kívül - az épületszerkezetileg indokolt eltérő fedés (eresz, vápa, tetőablak stb.) kivételével - más nem alkalmazható”

12. §              A Tkr. 37. § (2) bekezdés b) pontja a következő bf) alponttal egészül ki:

[(2) Az épület tömegformálásának szabályai a következők:

2. az épület tömegformálása során]

,,bf) utcával párhuzamos, hosszanti telek (fekvő telek) esetén a bb) előírás figyelmen kívül hagyható.”

13. §              A Tkr. 38. § (4) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi rendekezés lép:

[(4) Az anyaghasználat szabályai a következők:]

,,f) homlokzat színezése során az általánosan megengedett színezésen túl: bordó, rozsdaszínek és erős őszi színek (mély, kissé élénk színek) is alkalmazhatók.”

14. §      (1) A Tkr. 39. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A kerület területén nem telepíthetőek - a kormányrendeletben meghatározottakon túl - a 13. mellékletben meghatározott növényfajok.”

(2) A Tkr. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Gázgyár részterületen telepítendő fafajták:

1. a Gázgyár volt üzemi területén meglévő fasorok kiegészítésére: kislevelű hárs (Tilia cordata - Greenspire)
2. a Gázgyár utca menti fasor kiegészítésére: krími hárs (Tilia euchlora)
3. a parti második fasor kiegészítésére: platán (Platanus x acerifolia)”

15. §              A Tkr. 40. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„( 1) A tetőkerti zöldtető két- vagy háromszintes növényzete mélygarázs vagy más építményszint feletti örökzöld, vagy lombhullató fás szárú növényekkel egyaránt lehetséges.”

16. §              A Tkr. 41. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(7) Parkolók fásításánál, továbbá a KÉSZ-ben kötelező fásítással érintett területen nagy lombkoronát növelő, túlkoros, legalább kétszer iskolázott 14/16 törzskörméretű sorfa minőségű, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítendő.”

17. §      (1) A Tkr. 43. § (4) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

/'('4> A (3) bekezdés b) pont szerinti épület esetében a vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény]

,,c) egyéb épülethez rögzített módon parabola antenna kivételével, antenna elhelyezhető.”

(2) A Tkr. 43. § (5) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(5) Az önálló - nem más építményen elhelyezett - vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény önálló sajátos építményként]

,,b) fás, erdős környezetben elsősorban közhasználatú, kilátásra is alkalmas építményen, műtárgyon”

[helyezhető el,]

(3) A Tkr. 43. § (5) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(5) Az önálló - nem más építményen elhelyezett - vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény önálló sajátos építményként]

,,c) fémszerkezet esetén a színezése mohazöld vagy antracit lehet, továbbá”

[d) kerülendő a különböző növényzetet (fémből készült fa) utánzó oszlop kialakítás.]

18. §               A Tkr. 44. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A felszín feletti közmű-műtárgyak berendezései - beleértve különösen a kapcsolószekrényt, trafót, átemelőt és az azokat elhatároló kerítéseket - csak mohazöld, törtfehér vagy antracit színűre festhetők, a tűzcsapok, a közlekedési lámpa kapcsolószekrénye, a közvilágítás és a távvezetékek oszlopai kivételével.”

19. §      (1) A Tkr. 46. § (5) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(5) Átmeneti időszakra megengedett reklámok a következők:]

,,a) átfeszített molinó, vagy épületre, építményre kihelyezett transzparens, reklám, mely kizárólag a kerület vagy a főváros szempontjából jelentős idegenforgalmi-, tudományos- és kulturális eseményekhez kötötten, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki, a védett értékekre vonatkozó városképi szempontok érvényesítésével, továbbá”

(2) A Tkr. 46. § (8) bekezdés dd) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(8) Reklámos utcabútorként a nem reklámmentes területeken a Reklám Korm. rendeletben lehetővé tett minden területfelhasználási egység közterületén elhelyezhető

4. közterületi információs berendezésként]

,,dd) digitális, mechanikus közérdekű információs oszlop (okos város)”

20. §               A Tkr. 48. § (l)-(2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a Korm. rend. szerinti szakmai konzultációt biztosítja a településképi követelményekről és a KÉSZ előírásairól.

(2) A főépítészi szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében, az építési napló megnyitását megelőzően.”

21. §      (1) A Tkr. 53. § (1) bekezdés i) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -:]

,,i) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, antennatorony, totemoszlop építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága legalább 3,0 méter, legfeljebb 6,0 méter,”

2. A Tkr. 53. § (1) bekezdés k) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -:]

,,k) közterületen, vagy magánterület közterület felől látható részén, előkertjében elhelyezendő kioszk fedett terasz, fedett kerékpártároló építése, a meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,”

3. A Tkr. 53. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

,,m) Megfelelőség-igazolással - vagy a 2013. július 1. után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és 15 napnál tovább, de legfeljebb 180 napig fennálló

ma)    rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

mb)    kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

mc)    levegővel felfújt vagy feszített fedés (sátorszerkezet).”

22. §    (1) A Tkr. 55. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(1) A településképi követelmények teljesítése érdekében az építési tevékenységet folytatóval szemben a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le]

,,d) a IV.-XII. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése” [esetén.]

(2) A Tkr. 55. § (6) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(6) A településképi bírság mértéke:]

,,d) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként

da)   az 1. sz. mellékletben felsorolt kerületi egyedi védelem alatt álló építmény esetén legfeljebb 1.000.000 forint,

db)   a 10. § (1) pontban településképi szempontból meghatározó területek közül a da) pont kivételével:

1. Óbuda, Fő tér és környezete,
2. Békásmegyer-Ófalu,
3. Hagyományos lakóterületek esetén legfeljebb 500.000 forint,

de) a kerület db) pontban rögzített területein kívül legfeljebb 200.000 forint.”

1. A Tkr. 1. mellékletének 1. pontja jelen rendelet 1. melléklete szerint módosul.
2. A Tkr. - jelen rendelet 2. melléklete szerinti - 12. melléklettel egészül ki.
3. A Tkr. -jelen rendelet 3. melléklete szerinti - 13. melléklettel egészül ki.

1. Jelen rendelet 2018. augusztus 1. napján lép hatályba.
2. Jelen rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

25. §                A Tkr.

1. 2. § 22. pontjában a „omokozó” szövegrész helyébe a „homokozó”
2. 5. § (8) bekezdés f) pontjában és (11) bekezdés e) pontjában az „építésügyi”
3. szövegrész helyébe az „építésügyi és örökségvédelmi”
4. 19. § (4) bekezdésében az „engedélyével” szövegrész helyébe a „hozzájárulása
5. esetén”
6. 20. § (1) bekezdésében a „(2)-(12)” szövegrész helyébe a „(2)-(14)”
7. 20. § (11) bekezdésében a „meghatározható” szövegrész helyébe a „kialakítható”
8. 23. § (4) bekezdés e) pontjában a „lehetséges” szövegrész helyébe a „megengedett”
9. 30. § (1) bekezdésében a „(2)-(3)” szövegrész helyébe a „(2)-(4)”
10. 33. § (2) bekezdés a) pontjában a „tetőfelület” szövegrész helyébe a „lapostető”
11. 35. § (2) bekezdés c) pontjában a „lehetséges” szövegrész helyébe a „megengedett”
12. 26. alcímében a „fás szárú növények” szövegrész helyébe a „Növények”
13. 39. § (3) bekezdésében a „lehetséges” szövegrész helyébe a „megengedett”
14. 41. § (9) bekezdésében a „2/3-át” szövegrész helyébe az „1/3-át”
15. 43. § (1) bekezdésében a „nélküli elektronikus” szövegrész helyébe a „nélküli önálló elektronikus”
16. 46. § (5) bekezdés aa) alpontjában a „hónappal” szövegrész helyébe a „héttel”
17. 53. § (4) bekezdésében a „fogadja” szövegrész helyébe a „bírálja”
18. 53. § (5) bekezdésében a ,,d) pontja” szövegrész helyébe a ,,b) pontja”
19. 54. § (1) bekezdésében a „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.)” szövegrész helyébe a „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)”

XVI. fejezet címében a „településképi” szövegrész helyébe a „településkép védelmi”

20. 55. § (2) bekezdésében „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.)” szövegrész helyébe az „Ákr.”
21. 55. § (3) bekezdés d) pontjában, (5)-(6) bekezdésében a „településképi” szövegrész helyébe a „településkép védelmi”
22. 9. melléklet 35. pontjában az „összehangolt kiala” szövegrész helyébe az „összehangolt kialakítása”

szöveg lép.

Hatályát veszti a Tkr.

1. 2. § 54. pontja,
2. 31. § (3) bekezdés c) pontja,
3. 33. § (2) bekezdésének a) pontja, (6) bekezdésének b) pontja,
4. 34. § (4) bekezdése,
5. 35. § (2) bekezdésének b) és d) pontja, (3) bekezdésének c) pontja, (4) bekezdésének

3. pontja, (5) bekezdésének a)-b) pontja,

6. 36. § (2) bekezdés be) alpontjában a „melynek utcával párhuzamos szélessége (a homlokzati síkjától mért előrelépése) nem lehet nagyobb, mint a hosszúház szélessége” szövegrész,
7. 43. § (6) bekezdésében a „szoborszerben kialakított” szövegrész,
8. 46. § (5) bekezdés ab) alpontjában az „1 hónapon belül” szövegrész.

[36/2017. (IX. 29.) Ör. 1. melléklete]

1. VÉDETT ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK

[36/2017. (IX. 29.) Ör. 12. melléklete]

[36/2017. (IX. 29.) Ör. 13. melléklete]

1. kanadai nyár (Populus x canadensis),

1. bálványfa (Ailanthus altissima),
2. fehér eper (Moms alba)
3. fehér akác (Robinia pseudoacacia)
4. ezüstfa (Eleagnus angustifolia)
5. zö Id j uhar (Acer negundo)
6. amerikai kőris (Fraxinus pennsyh anica)
7. kései meggy (Pnmus serotind)
8. nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
9. gyalogakác (Amorpha fruticosá)
10. kisvirágú nebáncsvirág {Impatiens parviflora)
11. bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflorá)
12. japánkeserűfű fajok (Fallopia spp.)
13. kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)
14. magas aranyvessző (Solidago gigantea)
15. kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)
16. selyemkóró (Asclepias syriacd)
17. ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiiflorá)
18. arany ribiszke (Ribes aureum)
19. adventív szőlőfajok (Vitis-hibridek)
20. vadszőlőfajok (Parthenocissusspp.)
21. süntök (Echinocystit lobata)
22. észak-amerikai őszirózsák (Aster novi-belgii)
23. olasz szerbtövis (Xanthium strumaium subsp. italicum)
24. amerikai karmazsinbogyó (Pytholacca americana)
25. kínai karmazsinbogyó (Pytholacca esculenta)
26. japán komló (Hűmidus japonicus)
27. átoktüske (Cenchrus incertus)
28. tündérhínár (<Habomba caroliniana)
29. kanadai átokhínár (Eiodea canadensis)
30. aprólevelű átokhínár/vékonvlevelű átokhínár (Eiodea nuttallii)
31. moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana. Azolla filiculoides)
32. borfa, tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia)
33. kaliforniai tündérhínár (Cabomba caroliniana)
34. vízijácint (Eichhomia crassipes)
35. perzsa medvetalp (Heracleum persicum)
36. kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének
22/2018. (VI. 26.)^[1] önkormányzati rendelete

Óbuda-Békásmegyer településképének védelméről szóló 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati
rendelet módosításáról

Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§(5) bekezdés 5. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2.§ (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII1. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Óbuda-Békásmegyer településképének védelméről szóló 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:

1. §                Óbuda-Békásmegyer településképének védelméről szóló 36/2017. (IX. 29.)

önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Tkr.) 1. § (5) bekezdése a következő l)-m) alponttal egészül ki:

[(5) A rendelet mellékletei a következők:]

„1) 12. melléklet Kötelezően alkalmazandó kerítéstípus a Gázgyár részterület hagyományos lakóegyüttesek területén

m) 13. melléklet Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, ezért nem telepíthető növényfajok listája”

2. §                A Tkr. 6. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A kerületi védett értékek rendeltetéstől eltérő használata esetén az építmény közcélú használatát kell előnyben részesíteni.”

3. §                A Tkr. a 11. alcímet megelőzően a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A.      § Kioszkok, vendéglátó teraszok, valamint az egyéb köztárgyak

anyaghasználatában, a műanyagszerkezetek, színezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók továbbá a pavilonok homlokzatfelületeinek és kirakatszekrényeinek szerkezeti és felületképzésénél - beleértve a kirakatrendezés felületképző eszközeit is - a rikító színek.”

4. §                A Tkr. 15. § b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[15. § A 2. mellékleten lehatárolt Óbudai-sziget területen a területi építészeti előírás célja, hogy a KÉSZ a szabályozás eszközrendszerével biztosítsa a volt hajógyári területen kialakult beépítési struktúrát, az épületek történeti szempontból hagyományos telepítését. Ennek érdekében]

,,b) az időszakosan, rendezvény idejére elhelyezett építmények kivételével az épület vagy építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a környező fák koronamagasságát, és legfeljebb a 18,0 métert.”

5. §                A Tkr. 16. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[16. § (1) A kerület meghatározó területem]

,,e) Az utcai homlokzaton garázssor csak akkor helyezhető el, ha a garázskapuk össz- szélessége nem haladja meg az épület utcai homlokzatszélességének egyharmadát.”

6. §                A Tkr. 18. § (1) bekezdés ab) alpontja helyébe alábbi rendelkezés lép:

[(1) A tetőzet anyaghasználatára vonatkozó közös szabályok a meghatározó területeken

1. a magastetős épületek tetőhéjalásánál a következőkben felsoroltakon kívül más anyag nem alkalmazható:]

„ab) cserépszínű, barna vagy szürke színű cserép vagy betoncserép,”

7. §                A Tkr. 20. §-a a következő (13)-( 14) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az utcai homlokzaton elhelyezett garázskapuk össz-szélessége nem haladja meg az épület utcai homlokzatszélességének egyharmadát.

(14) Gázgyár részterület hagyományos lakóegyüttesek területén a kerítések csak a 12. számú melléklete szerinti (eredeti) megjelenéssel újíthatok fel, pótolhatók, vagy létesíthetők.”

8. §                A Tkr. 28. § (6) bekezdés e)-f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(6) Klímaberendezés elhelyezésének szabályai a közterület felé néző homlokzat esetében:]

„ej védett érték közterülettel határos homlokzatán, kültéri egységgel rendelkező klímaberendezés csak takartan helyezhető el,

f) új típusú lakóegyüttesek területén, az épület felújítása, hőszigetelése és színezésének megváltoztatása esetén, a kültéri klímaberendezés csak az épület homlokzatának egészére vonatkozó színezési tervvel összhangban elkészített, elhelyezési terv alapján helyezhető el.”

9. §                A Tkr. 29. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A kertvárosi és a hegyvidéki lakóterületeken a meghatározó területekre vonatkozó VI-VII. fejezet rendelkezésein túl a (2)-(6) bekezdésben foglalt előírásokat is be kell tartani.

2. Kertvárosi lakóterületen

1. jellemzően magastetős épület létesíthető,
2. manzárdtető nem létesíthető, kivéve, ha a szomszédos környezetben manzárdtetős kialakítású épületek állnak,
3. lapostetős épület akkor létesíthető, ha a szomszédos környezetben szintén lapostetős kialakítású épületek állnak.

3. Hegyvidéki lakóterületen - Harsánylejtő kivételével -

1. a lejtőirányú (rétegvonalra közel merőleges) terepszint feletti épülethossz nem lehet több 25 méternél,
2. a lejtőirányra merőleges (rétegvonallal közel párhuzamos) terepszint feletti épülethossz nem haladhatja meg a 20 métert,
3. magastetős és lapostetős épület egyaránt létesíthető,
4. manzárdtető nem létesíthető,
5. magastetőn torony nem létesíthető.

4. A (2)-(3) bekezdés nem érinti a meglévő tetőzet helyreállítását, átalakítását vagy az eredeti tetőforma visszaépítését.
5. Hegyvidéki és kertvárosi lakóterületen az új lakóépület főfunkciójához tartozó helyiségeknek, valamint azok rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi tároló helyiségnek, helyiségeknek - az épület tömegén belül kötelezően kialakítva, ahhoz tartószerkezettel szervesen kapcsolódva - egységes építészeti megjelentést kell biztosítaniuk, kivéve, ha a gépkocsi tárolás terepszint alatt, az előírások szerint a kerítéssel egybeépítve vagy támfalgarázsban megoldott.
6. Harsánylejtő területén 20 % -nál nagyobb lejtésű tetőkialakítás nem létesíthető.”

10. §              A Tkr. 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az épületek jellemző színe sötét árnyalatú nem lehet.”

11. §      (1) A Tkr. 36. § (3) bekezdés aa) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(3) A tetőzet tömegformálásának szabályai a következők:

1. a tetőzet formájának kialakításánál]

,,aa) a magastető hajlásszöge, sport funkciójú épület kivételével, 36 foknál kisebb vagy 45 fokánál meredekebb nem lehet,”

A Tkr. 36. § (5) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(2) [(5) Anyaghasználatra vonatkozó szabályok]

„a) magastető héjalása: hagyományos hódfarkú vagy egyenes vágású, de nem hullámos cserépfedésen kívül - az épületszerkezetileg indokolt eltérő fedés (eresz, vápa, tetőablak stb.) kivételével - más nem alkalmazható”

12. §              A Tkr. 37. § (2) bekezdés b) pontja a következő bf) alponttal egészül ki:

[(2) Az épület tömegformálásának szabályai a következők:

2. az épület tömegformálása során]

,,bf) utcával párhuzamos, hosszanti telek (fekvő telek) esetén a bb) előírás figyelmen kívül hagyható.”

13. §              A Tkr. 38. § (4) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi rendekezés lép:

[(4) Az anyaghasználat szabályai a következők:]

,,f) homlokzat színezése során az általánosan megengedett színezésen túl: bordó, rozsdaszínek és erős őszi színek (mély, kissé élénk színek) is alkalmazhatók.”

14. §      (1) A Tkr. 39. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A kerület területén nem telepíthetőek - a kormányrendeletben meghatározottakon túl - a 13. mellékletben meghatározott növényfajok.”

(2) A Tkr. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Gázgyár részterületen telepítendő fafajták:

1. a Gázgyár volt üzemi területén meglévő fasorok kiegészítésére: kislevelű hárs (Tilia cordata - Greenspire)
2. a Gázgyár utca menti fasor kiegészítésére: krími hárs (Tilia euchlora)
3. a parti második fasor kiegészítésére: platán (Platanus x acerifolia)”

15. §              A Tkr. 40. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„( 1) A tetőkerti zöldtető két- vagy háromszintes növényzete mélygarázs vagy más építményszint feletti örökzöld, vagy lombhullató fás szárú növényekkel egyaránt lehetséges.”

16. §              A Tkr. 41. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(7) Parkolók fásításánál, továbbá a KÉSZ-ben kötelező fásítással érintett területen nagy lombkoronát növelő, túlkoros, legalább kétszer iskolázott 14/16 törzskörméretű sorfa minőségű, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítendő.”

17. §      (1) A Tkr. 43. § (4) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

/'('4> A (3) bekezdés b) pont szerinti épület esetében a vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény]

,,c) egyéb épülethez rögzített módon parabola antenna kivételével, antenna elhelyezhető.”

(2) A Tkr. 43. § (5) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(5) Az önálló - nem más építményen elhelyezett - vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény önálló sajátos építményként]

,,b) fás, erdős környezetben elsősorban közhasználatú, kilátásra is alkalmas építményen, műtárgyon”

[helyezhető el,]

(3) A Tkr. 43. § (5) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(5) Az önálló - nem más építményen elhelyezett - vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény önálló sajátos építményként]

,,c) fémszerkezet esetén a színezése mohazöld vagy antracit lehet, továbbá”

[d) kerülendő a különböző növényzetet (fémből készült fa) utánzó oszlop kialakítás.]

18. §               A Tkr. 44. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A felszín feletti közmű-műtárgyak berendezései - beleértve különösen a kapcsolószekrényt, trafót, átemelőt és az azokat elhatároló kerítéseket - csak mohazöld, törtfehér vagy antracit színűre festhetők, a tűzcsapok, a közlekedési lámpa kapcsolószekrénye, a közvilágítás és a távvezetékek oszlopai kivételével.”

19. §      (1) A Tkr. 46. § (5) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(5) Átmeneti időszakra megengedett reklámok a következők:]

,,a) átfeszített molinó, vagy épületre, építményre kihelyezett transzparens, reklám, mely kizárólag a kerület vagy a főváros szempontjából jelentős idegenforgalmi-, tudományos- és kulturális eseményekhez kötötten, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki, a védett értékekre vonatkozó városképi szempontok érvényesítésével, továbbá”

(2) A Tkr. 46. § (8) bekezdés dd) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(8) Reklámos utcabútorként a nem reklámmentes területeken a Reklám Korm. rendeletben lehetővé tett minden területfelhasználási egység közterületén elhelyezhető

4. közterületi információs berendezésként]

,,dd) digitális, mechanikus közérdekű információs oszlop (okos város)”

20. §               A Tkr. 48. § (l)-(2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a Korm. rend. szerinti szakmai konzultációt biztosítja a településképi követelményekről és a KÉSZ előírásairól.

(2) A főépítészi szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében, az építési napló megnyitását megelőzően.”

21. §      (1) A Tkr. 53. § (1) bekezdés i) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -:]

,,i) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, antennatorony, totemoszlop építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága legalább 3,0 méter, legfeljebb 6,0 méter,”

2. A Tkr. 53. § (1) bekezdés k) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -:]

,,k) közterületen, vagy magánterület közterület felől látható részén, előkertjében elhelyezendő kioszk fedett terasz, fedett kerékpártároló építése, a meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,”

3. A Tkr. 53. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

,,m) Megfelelőség-igazolással - vagy a 2013. július 1. után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és 15 napnál tovább, de legfeljebb 180 napig fennálló

ma)    rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

mb)    kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

mc)    levegővel felfújt vagy feszített fedés (sátorszerkezet).”

22. §    (1) A Tkr. 55. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(1) A településképi követelmények teljesítése érdekében az építési tevékenységet folytatóval szemben a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le]

,,d) a IV.-XII. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése” [esetén.]

(2) A Tkr. 55. § (6) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(6) A településképi bírság mértéke:]

,,d) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként

da)   az 1. sz. mellékletben felsorolt kerületi egyedi védelem alatt álló építmény esetén legfeljebb 1.000.000 forint,

db)   a 10. § (1) pontban településképi szempontból meghatározó területek közül a da) pont kivételével:

1. Óbuda, Fő tér és környezete,
2. Békásmegyer-Ófalu,
3. Hagyományos lakóterületek esetén legfeljebb 500.000 forint,

de) a kerület db) pontban rögzített területein kívül legfeljebb 200.000 forint.”

1. A Tkr. 1. mellékletének 1. pontja jelen rendelet 1. melléklete szerint módosul.
2. A Tkr. - jelen rendelet 2. melléklete szerinti - 12. melléklettel egészül ki.
3. A Tkr. -jelen rendelet 3. melléklete szerinti - 13. melléklettel egészül ki.

1. Jelen rendelet 2018. augusztus 1. napján lép hatályba.
2. Jelen rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

25. §                A Tkr.

1. 2. § 22. pontjában a „omokozó” szövegrész helyébe a „homokozó”
2. 5. § (8) bekezdés f) pontjában és (11) bekezdés e) pontjában az „építésügyi”
3. szövegrész helyébe az „építésügyi és örökségvédelmi”
4. 19. § (4) bekezdésében az „engedélyével” szövegrész helyébe a „hozzájárulása
5. esetén”
6. 20. § (1) bekezdésében a „(2)-(12)” szövegrész helyébe a „(2)-(14)”
7. 20. § (11) bekezdésében a „meghatározható” szövegrész helyébe a „kialakítható”
8. 23. § (4) bekezdés e) pontjában a „lehetséges” szövegrész helyébe a „megengedett”
9. 30. § (1) bekezdésében a „(2)-(3)” szövegrész helyébe a „(2)-(4)”
10. 33. § (2) bekezdés a) pontjában a „tetőfelület” szövegrész helyébe a „lapostető”
11. 35. § (2) bekezdés c) pontjában a „lehetséges” szövegrész helyébe a „megengedett”
12. 26. alcímében a „fás szárú növények” szövegrész helyébe a „Növények”
13. 39. § (3) bekezdésében a „lehetséges” szövegrész helyébe a „megengedett”
14. 41. § (9) bekezdésében a „2/3-át” szövegrész helyébe az „1/3-át”
15. 43. § (1) bekezdésében a „nélküli elektronikus” szövegrész helyébe a „nélküli önálló elektronikus”
16. 46. § (5) bekezdés aa) alpontjában a „hónappal” szövegrész helyébe a „héttel”
17. 53. § (4) bekezdésében a „fogadja” szövegrész helyébe a „bírálja”
18. 53. § (5) bekezdésében a ,,d) pontja” szövegrész helyébe a ,,b) pontja”
19. 54. § (1) bekezdésében a „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.)” szövegrész helyébe a „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)”

XVI. fejezet címében a „településképi” szövegrész helyébe a „településkép védelmi”

20. 55. § (2) bekezdésében „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.)” szövegrész helyébe az „Ákr.”
21. 55. § (3) bekezdés d) pontjában, (5)-(6) bekezdésében a „településképi” szövegrész helyébe a „településkép védelmi”
22. 9. melléklet 35. pontjában az „összehangolt kiala” szövegrész helyébe az „összehangolt kialakítása”

szöveg lép.

Hatályát veszti a Tkr.

1. 2. § 54. pontja,
2. 31. § (3) bekezdés c) pontja,
3. 33. § (2) bekezdésének a) pontja, (6) bekezdésének b) pontja,
4. 34. § (4) bekezdése,
5. 35. § (2) bekezdésének b) és d) pontja, (3) bekezdésének c) pontja, (4) bekezdésének

3. pontja, (5) bekezdésének a)-b) pontja,

6. 36. § (2) bekezdés be) alpontjában a „melynek utcával párhuzamos szélessége (a homlokzati síkjától mért előrelépése) nem lehet nagyobb, mint a hosszúház szélessége” szövegrész,
7. 43. § (6) bekezdésében a „szoborszerben kialakított” szövegrész,
8. 46. § (5) bekezdés ab) alpontjában az „1 hónapon belül” szövegrész.

[36/2017. (IX. 29.) Ör. 1. melléklete]

1. VÉDETT ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK

[36/2017. (IX. 29.) Ör. 12. melléklete]

[36/2017. (IX. 29.) Ör. 13. melléklete]

1. kanadai nyár (Populus x canadensis),

1. bálványfa (Ailanthus altissima),
2. fehér eper (Moms alba)
3. fehér akác (Robinia pseudoacacia)
4. ezüstfa (Eleagnus angustifolia)
5. zö Id j uhar (Acer negundo)
6. amerikai kőris (Fraxinus pennsyh anica)
7. kései meggy (Pnmus serotind)
8. nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
9. gyalogakác (Amorpha fruticosá)
10. kisvirágú nebáncsvirág {Impatiens parviflora)
11. bíbor nebáncsvirág (Impatiens grandiflorá)
12. japánkeserűfű fajok (Fallopia spp.)
13. kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)
14. magas aranyvessző (Solidago gigantea)
15. kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)
16. selyemkóró (Asclepias syriacd)
17. ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiiflorá)
18. arany ribiszke (Ribes aureum)
19. adventív szőlőfajok (Vitis-hibridek)
20. vadszőlőfajok (Parthenocissusspp.)
21. süntök (Echinocystit lobata)
22. észak-amerikai őszirózsák (Aster novi-belgii)
23. olasz szerbtövis (Xanthium strumaium subsp. italicum)
24. amerikai karmazsinbogyó (Pytholacca americana)
25. kínai karmazsinbogyó (Pytholacca esculenta)
26. japán komló (Hűmidus japonicus)
27. átoktüske (Cenchrus incertus)
28. tündérhínár (<Habomba caroliniana)
29. kanadai átokhínár (Eiodea canadensis)
30. aprólevelű átokhínár/vékonvlevelű átokhínár (Eiodea nuttallii)
31. moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana. Azolla filiculoides)
32. borfa, tengerparti seprűcserje (Baccharis halimifolia)
33. kaliforniai tündérhínár (Cabomba caroliniana)
34. vízijácint (Eichhomia crassipes)
35. perzsa medvetalp (Heracleum persicum)
36. kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)