Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2018. (XII.3.) önkormányzati rendelete

Sárospatak város kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2017. (IV. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2019. 01. 02- 2019. 01. 02

Sárospatak Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában és 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró:


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami főépítész,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Országos Vízügyi Főigazgatóság,

Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, polgári védelem, iparbiztonság,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, közegészségügy,

Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedés Főosztály Útügyi Osztály

Közlekedésért felelős miniszter, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság

Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság, polgári célú légiközlekedés,

Honvédelmi Minisztérium állami célú légiközlekedés, katonai légügyi hatóság

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Közl. és Fogyasztóvéd. Főosztály Útügyi Osztály

Miniszterelnökség, Kulturális örökség védelméért felelős Helyettes Államtitkárság,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály,

Honvédelmi Minisztérium, honvédelem

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr Főkapitányság

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály,

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal

Országos Atomenergia Hivatal

Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, gyógyhely védelme

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

a közvetlenül érintett szomszédos települési önkormányzatok,

a partnerségi egyeztetés szabályai szerinti érintett résztvevők,


a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami főépítész véleményének kikérésével a következőket rendeli el:



1. §


Sárospatak város kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 10/2017. (IV. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A területek felhasználásának, a telkek alakításának, továbbá az építésnek a feltételét és módját meghatározó településrendezési tervet az 1. melléklet tartalmazza.”



2. §


A Rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„5. § A településkép védelmét önkormányzati rendelet szabályozza.”



3. §


A Rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„20. § A településkép védelemről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kel eljárni.”



4. §


A Rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„24. § (1) Nagyvárosias lakóterület (Ln)

a) a terület nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál,

b) a területen az alábbi létesítmények, épületek helyezhetők el: kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató, szállás jellegű, igazgatási, iroda és sport.


(2) Kisvárosias lakóterület (Lk)

a) a terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál,

b) a területen az alábbi létesítmények, épületek helyezhetők el: kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató, szállás jellegű, igazgatási, iroda és sport.


(3) Kertvárosias lakóterület (Lke)

a) a terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb kettő önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál,

b) a területen az alábbi létesítmények, épületek helyezhetők el: a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, szállás jellegű és sport.


(4) Kertvárosias lakóterület (Lke*) Végardó nagyvizi meder által érintett területén

a) a terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb kettő önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál,

b) a területen az alábbi létesítmények, épületek helyezhetők el: a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, szállás jellegű és sport,

c) az építési hely csak a telek MÁSz feletti területén jelölhető ki,

d) új építés esetén a földszinti padlóvonal minimum MÁSz + 1 méter.


(5) Falusias lakóterület (Lf)

a) a terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál,

b) a területen az alábbi létesítmények, épületek helyezhetők el: mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és sport.


(6) Falusias lakóterület (Lf*) Végardó nagyvízi meder által érintett területén

a) a terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál,

b) a területen az alábbi létesítmények, épületek helyezhetők el: mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú, kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és sport,

c) az építési hely csak a telek MÁSz feletti területén jelölhető ki,

d) új építés esetén a földszinti padlóvonal minimum MÁSz + 1 méter.”



5. §


A Rendelet 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„39. § (1) Különleges bányászati építési övezet (KbB):

a) a terület a nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek építési övezete,

b) a területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el.


(2) Különleges közlekedési építési övezet (Kb-Rept):

a) a terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe,

b) az építési övezetbe csak az épületnek minősülő repülést szolgáló építmények helyezhetők el.


(3) Különleges ipartörténeti és természetvédelmi terület (Kb-itv): a terület kizárólag a Megyer-hegyi egykori malomkő bányára vonatkozik, ahol csak az ipartörténeti bemutatás célját szolgáló építmények helyezhetők el.”



6. §


A Rendelet 1. melléklete helyébe ezen rendelet 1. melléklete lép.



7. §


Ez a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.