Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában és a 62.§ (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és a 42/A.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal végső véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

A R. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt elhelyezni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a magasabb szintű jogszabályok mellett e rendelet előírásai és rajzi mellékletei szerint szabad.”

2. §

A R. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Valamennyi építési övezetben a közművesítettség mértéke teljes. A teljes közművesítettség kiépítéséig korszerű közműpótló is elfogadható. A felszíni vizek elvezetésére burkolt medrű nyíltárkos megoldás is elfogadható. E kötelezettség teljesüléséig a falusias és kertvárosias lakózónában a szakhatóságok hatósági előírásainak megfelelő közműpótló alkalmazható.”

3. §

A R. 6. § (1) bekezdés c.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c., A zóna területén kivételesen elhelyezhető:

1., szálláshely szolgáltató épület,

2., igazgatási épület,

3., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület

4., többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő”

4.§

A R. 6.§. (2) bekezdés c.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c., A zóna területén kivételesen elhelyezhető:

1., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,

2., szálláshely szolgáltató épület,

3., igazgatási épület.

5. §

A R. 6. § (3) bekezdés c.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c., A zóna területén kivételesen helyezhető el:

1., a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

2., sportépítmény,

3., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

4. szálláshely szolgáltató épület legfeljebb 10 férőhellyel, és legfeljebb 300 m2 szintterülettel, külső körutat övező zónában legfeljebb 16 férőhellyel és legfeljebb 480 m2 szintterülettel,

5. árnyékszék (közcsatornával el nem látott területen)”

6. §

A R. 7. § (1) bekezdés b.), c.) és d.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b., A zóna területén elhelyezhető:

1., lakóépület,

2., kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3., igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

4., sportépítmény

c. A zóna területén kivételesen helyezhető el:

1., egyéb közösségi szórakoztató épület,

2., parkolóház,

3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

d. A zóna területén nem helyezhető el:

1. termelő kertészeti építmény,

2. önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

3. önálló garázsépület (kisgarázs, sorgarázs). 400 m2-nél kisebb telken melléképület,

4., üzemanyagtöltő állomás.”

7. §

A R. 7. § (2) bekezdés b.) és c.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b., A zóna területén elhelyezhető:

1., igazgatási épület,

2., kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

3., egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

4., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

5., sportépítmény

6. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül közterület felé a földszinten csak kereskedelmi-szolgáltató rendeltetésű helyiség, nem közterület felé a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

c., A zóna területén kivételesen helyezhető el:

többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő”

8. §

A R. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Különleges közlekedési zóna (Kkö)

a., A zóna csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra használható fel, továbbá az autópálya üzemeltetéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

b., A zóna területén a közlekedés céljára nem igénybe vett területen elhelyezhetők:

1., a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények,

2. igazgatási, irodai, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek,

3., oktatási, egészségügyi épületek a rendelkezésre álló terület legfeljebb 20 %-os beépítésével és legfeljebb 7,5 m-es építménymagassággal, teljes közművesítettség mellett.

4., üzemanyagtöltő.”

9. §

A R. 10. § (4) bekezdés e.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e. A zóna területén az állattartás, a növénytermesztés, halászat, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, ill. a tulajdonos és a használó személyzet számára szolgáló lakások.”

10. §

A R. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Különleges energia-szolgáltató üzemi zóna (Kio-e)

A különleges energia-szolgáltató üzemi területbe azok a legalább 1 ha területigényű energia-szolgáltató létesítmények, nagyfeszültségű elektromos alállomások tartoznak, melyek a városi, vagy attól nagyobb térség energia ellátásában szerepet játszó, azt biztosító létesítmények elhelyezésére szolgálnak. (Kio-71004X, ahol X= a technológia megkívánta szabványos, és a szakhatóságok által engedélyezhető legnagyobb magasság)

A zóna területén a technológia megkívánta épületek és építmények legfeljebb 40 %-os beépítettséggel helyezhetők el, melybe nem kell beleszámítani a technológia megkívánta oszlopok és tornyok, technológiai műtárgyak, felszín feletti gépészeti berendezések által elfoglalt területet. Az oszlopok és tornyok magasságát az egyéb jogszabályok és szabványok szerinti mértékben az építménymagasság számításába nem kell figyelembe venni. Azok legnagyobb megengedett magassága 30 m lehet.

Az övezetben alakítható telket úgy kell figyelembe venni, hogy a telekhatárán kívül a vonalas légvezetékek védőtávolságát és biztonsági övezetét kivéve egyéb védőtávolság és védőövezet nem nyúlhat. A területüket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A különleges energia-szolgáltató terület telkén belül a minimális zöldfelület 40 %, melybe a nem burkolt, vagy víz-áteresztő burkolattal kialakított közlekedési felületek fele mértékben beszámíthatóak. A telek területén a csapadékvíz elvezetéséről víz-visszatartással gondoskodni kell.”

11. §

A R. 10. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Különleges beépítésre nem szánt területek

A zóna a különleges célokat szolgáló, olyan különleges közhasználatú és nem közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál (temető, kegyeleti parkok, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, burkolt köztér, fásított köztér és sétány, stb.), ahol a beépítettség burkolt köztér, fásított köztér és sétány legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő:

a) burkolt köztér esetében a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%,

b) fásított köztér, sétány esetében

ba) a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%,

bb) a legkisebb zöldfelület: 20%.

c. Különleges bányászati-törmelék-elhelyezési zóna (Kio-b, to)

A zóna a nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkeinek kialakítására szolgál.

A zóna területén csak a bányászattal kapcsolatos üzemi és szociális építmények helyezhetők el.

A kitermelést követően az építményeket le kell bontani és a területet rekultiválni kell.”

12. §

A R. 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Különleges beépítésre szánt üzemi zóna (Kio-ü)

A különleges üzemi területbe azok a legalább 10.000 m2 területigényű építőanyag, útépítési kevert anyag előállító szolgáltató létesítmények, tartoznak, melyek a városi, vagy attól nagyobb térség ellátásában szerepet játszó, azt biztosító létesítmények elhelyezésére szolgálnak. A területen a főrendeltetés épületei és építményei, valamint, ha egyéb előírásba, tiltásba nem ütközik, nem önálló épületnek és/ építménynek minősülő hírközlési műtárgy helyezhetők el. (Kio-ü 71005X, ahol X= a technológia megkívánta legnagyobb magasság)

A zóna területén a technológia megkívánta épületek és építmények legfeljebb 40 %-os beépítettséggel helyezhetők el. A technológiai építmények (oszlopok, tornyok) megengedett legnagyobb építménymagassága 30 m.

Az övezetben alakítható telket úgy kell figyelembe venni, hogy a telekhatárán kívül a vonalas légvezetékek védőtávolságát és biztonsági övezetét kivéve egyéb védőtávolság és védőövezet nem nyúlhat. A területüket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

A különleges üzemi-szolgáltató terület telkén belül a minimális zöldfelület 40%, melybe a nem burkolt, vagy víz-áteresztő burkolattal kialakított közlekedési felületek fele mértékben beszámíthatóak. A telek területén a csapadékvíz elvezetéséről víz-visszatartással gondoskodni kell.”

13. §

A R. 10. § (9) bekezdés címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9)     Beépítésre szánt Nagykiterjedésű kereskedelmi logisztikai, kereskedelmi, különleges terület övezete (Kül-kl)”

14. §

A R. 14. § (1) bekezdés bd.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„bd) Lakóépület csak a legalább 4.000 m2 területű és legalább 16 m szélességű telken helyezhető el, ha a telek szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú és csak a Rákóczi kertben”

15. §

A R. 14. § (4) bekezdés b.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) b.,            A zónába eső és legalább 30 m szélességű telkeken a növénytermesztés az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépületek helyezhetők el az alábbiak szerint:

1., Gazdasági épületek:

1.1 szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább, 0,5 hektár

1.2 szántó, legelő (gyep) művelési ág esetén: egybefüggő 1 hektár területen

1.3 rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.

2., Lakóépület:

2.1 szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén: 1 hektár

2.2 szántó, legelő (gyep) művelési ág esetén: egybefüggő 2 hektár területen

2.3 rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén nem helyezhető el”

16. §

A R. 25. §. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A lakóépületeket (a főépületeket) az előkert határától mért 30,0 m mélységű lakózónában, az állattartó és a mezőgazdasági termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó épületeket az előkert határtól mért 30,0 - 60,0 m mélységű gazdasági zónában kell elhelyezni. Egyéb elhelyezhető épületek az előkert határától mért 60,0 m mélységű zónában helyezhetők el.”

17. §

A R. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(6) Ha sajátos-, vagy értékvédelmi előírás másként nem rendelkezik, az építési hely közterület felöli határát kötelező építési vonalnak kell tekinteni, kivéve az egyéb városépítészeti karakter-zónába sorolt területeket. A tényleges beépítési vonal azonban az építési hely határvonalának 1/3 hosszán a telek irányába visszaléphet.
Ha a kötelező építési vonal egyben utcai telekhatár is, úgy a visszalépés legfeljebb 3,0 m lehet és ez esetben a tényleges építési vonal és a szabályozási vonal közötti területre az előkertre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

18. §

A R. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(7) Lakó rendeltetésű zónában a főépületnek az előkert határától mért vetületi hossza (a beépítési mélysége) a 30 m-t nem haladhatja meg.”

19. §

A R. 27. § (23) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(23) Kis mélységű, vagy fekvő telkeknél, ha a beépítési mód szabadon álló, oldalhatáron álló, vagy ikres, úgy melléképület a hátsó telekhatáron is elhelyezhető, ha a szomszédos telek szabályos beépítését nem korlátozza.

Ha a hátsó telekhatár felőli szomszédos telek is kismélységű vagy fekvő telek, a melléképületek a közös telekhatáron tűzfallal összeépíthetők.”

20. §

A R. 33. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6) A várostest köré, a szabályozási terven jelölt, be nem építhető (minimum 200 m széles) gyűrű területén a beépítésre nem szánt terület bármely zónájában építmény nem helyezhető el a 10.§ (4) bekezdés a-c. és e. pontjaiban felsoroltak kivételével. Területe azonban a beépíthetőség mértékébe beszámítható.”

21.§

A R. 40. § (1) bekezdés k.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„k.,      A belváros (B) jelű védett területein nem kell alkalmazni, ha az utcaképi illeszkedés a kialakult állapothoz igazodva így biztosítható. Az övezetre előírt építménymagasság felső korlátja ebben az esetben a 3-as jelű kódvégű övezetben 1,5 m-el, a 4-es jelű kódvégű övezetben 2 m-el csökkentendő kivéve a védett épület melletti beépítés esetében, ahol az illeszkedés biztosítása érdekében az min. 6,0 m”

22. §

A R. 42. §-a  a következő bekezdéssel egészül ki:

„(k) Jókai Mór u.- Korpona u. - Arany János u. – Kossuth Lajos u. által lehatárolt területrészt érintő szabályozási terv módosítás fedvényterve.”

23. §

(1) A rendelet 2018. december 1. napján lép hatályba, és 2018. december 2. napján hatályát veszti.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztik a rendelet 14.§.(3) bekezdés g.), és h.) pontjai, a 19.§ (2) bekezdés a.) pontja, a 26.§ (5) bekezdése, a 27.§ (13) ; (19) ; (24) bekezdései, a 32.§ (1) ; (2) bekezdései.