1. § A rendelet hatálya a Vác Város Önkormányzat tulajdonában álló lakásra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki. A rendelet 1. melléklete sorolja fel a bérbe adható lakásokat. A lakások – a lakás fekvése alapján – I-IV. kategóriákba sorolandók be. A besorolást jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. § (1) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a

(2) [1) A lakások és helyiségek kezelésével és hasznosításával kapcsolatos bérbeadói jogokat – ha jelen rendelet másként nem rendelkezik – a Gazdasági-Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság gyakorolja.

3. § (1) [2] Lakásbérleti jogviszony a következő jogcímek alapján létesíthető:

(2) Lakás és helyiség csak ezen rendeletben meghatározott jogcímen és módon adható bérbe.

(3) Az üres vagy megüresedett, illetőleg új építésű lakások bérbeadási jogcímének meghatározásáról, a jogcímet érintő bárminemű módosításról – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Gazdasági-Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(4) Bérlakásnak a lakásállományból való törléséről a Képviselő-testület dönt.

(5) A szociális helyzet alapján bérbeadásra kerülő, illetve a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakáshoz juttatás, továbbá a piaci alapon bérbeadásra kerülő lakások elosztása pályázati rendszer keretében történik.

4. § (1) Lakásra bérleti jogviszonyt meghatározott időre lehet bérleti szerződéssel létrehozni, a (2) bekezdésben szabályozott eltérésekkel.

(2) Határozatlan időre jön létre a bérleti jogviszony,

6. § (1) Üres bérlakásra pályázatot kell kiírni, a 3. § (1) bekezdés d-i pontjában foglaltak kivételével.

(2) A pályázatot a Gazdasági- Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság írja ki.

(3) A pályázati kiírást a rendeletben szabályozottak szerint kell közzétenni. A közzététel első napja és a
megtekintés időpontja között legalább 15 munkanapnak, ezt követően a pályázat benyújtásának
határidejéig is legalább 10 munkanapnak kell eltelnie.

(4) A pályázatokat a bérbeadó által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A pályázat benyújtásának módja:

(6) Érvénytelen az a pályázat, amelyet nem a kiírás szerint nyújtanak be.

(7) A pályázati kiírásnak a bérbeadás jogcíme - szociális, költségalapú, piaci - mellett tartalmaznia kell:

(8) Szociális helyzet alapján bérlakás juttatására nem jogosult a pályázó:

(9) Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásra pályázhat minden állandó bejelentett váci lakos,
kivéve:

(10) A piaci alapon kialakított lakbérű lakások bérleti jogára az a természetes személy pályázhat, aki
váci lakos, és vállalja a pályázatban kiírt feltételeket. A pályázatok elbírálásánál előnyt élvez az, akinek és
a lakásba vele együtt költőzők egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 400 %-át.

7. § (1) A benyújtott pályázatokat a Gazdasági- Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság e
rendeletben szabályozottak szerint bírálja el.

(2) A pályázatot elnyerő személy nevét a döntést követően helyben a Városháza hirdetőtáblájára 8 napi időtartamra ki kell függeszteni. Az esetlegesen bejelentett kizáró feltételeket meg kell vizsgálni.A bérleti szerződést megkötésére bejelentés hiányában csak a hirdetmény levételét követően,bejelentés eseten annak vizsgálatát követően kerülhet sor. A pályázatot elnyerőt ezt követően a bérleti szerződés megkötésére fel kell hívni.

(3) Amennyiben a pályázatot elnyerő a felhívástól számított 15 napon belül a bérleti szerződést saját hibájából nem köti meg, úgy a 7. § (2) bekezdésében szabályozott eljárás lefolytatását követően a másodikként megjelölt pályázó lesz jogosult a bérleti szerződés megkötésére.

(4) Eredménytelen pályázat esetén a kiírást meg kell ismételni.

(5) A szociális és piaci pályázat elbírálásának szempontjait a Rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(6) A Gazdasági-Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság a pályázatok elbírálásánál köteles mérlegelni és a 3 számú melléklet szerinti pontozással megállapított rangsort figyelembe venni, azonban a rangsor nem jelent kizárólagosságot, attól a Bizottság indokolt és különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet.

(7) A piaci alapon kialakított lakbérű bérlakásokra benyújtott pályázatok elbírálását a Gazdasági-
Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság végzi. A bérleti szerződés a pályázati feltételeket elfogadó és az óvadékot befizető pályázóval kerül megkötésre.

(8) A költségalapon meghatározott lakbér csak az önkormányzati beruházásban épült, vagy a teljesen felújított lakások esetében állapítható meg. E lakások körét és a bérleti díj összegét a Képviselő-testület - a költségek ismeretében - határozza meg.

(9) A költségalapon meghatározott lakbér mértéke a számba vehető – külön jogszabályban meghatározott - tényleges költségek összege alapján, a piaci alapon kialakított bérű lakások bérleti díja a helyben kialakult piaci lakbérek figyelembevételén alapul.

8. § (1) A bérbe adható lakás szobaszáma (lakásigény) – az együttköltöző személyek számának alapulvételével – szociális bérbeadás esetén

(2) Amennyiben bérlő helyzetében a lakásigény mértékével kapcsolatos változás következik be, úgy bérlő köteles azt a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a bérbeadó felé írásban bejelenteni. Bérbeadó a bérlő részére – a változásra tekintettel – megfelelő és beköltözhető lakást ajánl fel, amennyiben az igény mértékének megfelelő és beköltözhető lakás Bérbeadó rendelkezésére áll.

(3) A cserelakás megfelelőségénél az Ltv. 26. § (2) bekezdését kell figyelembe venni.

9. § (1) Közcélból - pályázat kiírása nélkül- lakás juttatható az önkormányzati intézmények vezetői
részére a kinevezés időtartamára, esetenként legfeljebb 5 évre.

(2) [3] A várost érintő közösségi szolgáltatást biztosító intézmények, illetve a városban székhellyel rendelkező civil szervezetek (egyesület, alapítvány, stb.) részére megállapodással, térítés
ellenében, legfeljebb 5 év időre egyszeri bérlő kiválasztási jog biztosítható. A térítés mértékét a
Képviselő-testület határozza meg.

(3) [4] A lakást és a bérlő személyét, az intézményt a közcél megjelölésével, illetve a civil szervezetet a Képviselő-testület jelöli ki a Polgármester javaslatára, a Gazdasági-Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság véleménye alapján.

12. § (1) Bérlő a piaci alapú bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg – a szociális helyzet alapján történő bérbeadást, a szociális helyzetre tekintettel, szociális rászorultság alapján történő bérbeadást, valamint az Ltv. 29. §-ában írt lakáscserét kivéve – óvadék megfizetésére köteles.

(2) Az óvadék összege a lakásra megállapított havi lakbér kétszeresének megfelelő összeg.

(3) Bérbeadó köteles az óvadék összegét elkülönített számlán tartani. Az óvadék visszafizetésekor annak összege után kamat nem jár.

13. § (1) Szociális helyzet alapján vagy piaci alapon történő bérbeadás esetében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére) a bérlő köteles.

(2) Költségelven történő bérbeadás esetében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek viselésére a bérlő, pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó köteles.

(3) A bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő általi átvállalása, valamint ezen költségek megtérítése előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. A költségek megtérítése vonatkozásában a 26. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4) A külön szolgáltatások díját a bérbeadó a szolgáltatás biztosításával kapcsolatosan felmerülő kezelési, üzemeltetési, karbantartási és felújítási költségeinek figyelembevételével úgy állapítja meg, hogy az ezen költségekre fedezetet nyújtson.

(5) Bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű használatát, a lakás berendezéseit, tartozékait a lakás átadásakor felvett leltár alapján, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését legalább évente két alkalommal ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.

(6) A lakásbérleti jogviszony a lakásra, a lakáshoz tartozó helyiségekre és földrészletre terjed ki. A bérlőt és a vele együttlakó személyeket a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga is megilleti.

(7) Bérlő a közös használatra szolgáló helyiségek, területek használatával kapcsolatos költségeket, illetve társasházak esetén a közös költségnek a nem felújítási alapot képező részét – a bérleti díjon felül – megfizetni köteles.

(8) Ha a bérleti szerződés megkötésekor a bérbeadó és a bérlő azt állapítják meg, hogy a lakás
rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, a hiányosságokat közösen jegyzőkönyvbe foglalják.

14. § (1) [8] A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője - a bérbeadó felhívása alapján - évente egy alkalommal köteles igazolni, hogy a Rendelet 6. § (8) bekezdésében meghatározott - szociális - feltételek fennállnak-e.

15. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadásról, valamint az ilyen jogcímen bérbe adott lakásra vonatkozó bérleti szerződés meghosszabbításáról az Gazdasági-Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt.

(2) A lakásbérleti jog folytatására jogosult a szerződés megkötésére irányuló kérelemhez mellékelni köteles a személyi, vagyoni és jövedelmi adatokról szóló nyilatkozatot, valamint a nyilatkozatot alátámasztó igazolásokat. A jogosultnak csak akkor lehet szociális helyzet alapján bérbe adni a lakást, amennyiben a bérleti jog folytatásakor szociális helyzete alapján jelen szakaszban meghatározott feltételeknek megfelel, és szociális rászorultságát igazolja.

16. § (1) Lakás a bérbeadó hozzájárulásával kisebb, nagyobb, magasabb vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra cserélhető.

(2) A várhatóan bérbe adható lakások tekintetében a Gazdasági-Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt a minőségi lakáscsere igénylő számára felajánlható cserelakásról.

(3) A szervezett csere igényektől a Váci Városfejlesztő Kft. Vagyonhasznosítási Részlege, a
Vác, Külső Rádi út 23.- szám alatti - 45 db - új építésű lakások esetében a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya nyilvántartást vezet.

17. § (1) A Képviselő-testület dönthet lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról, ha

(2) Az (1) bekezdésben alkalmazandó bérleti díj legkisebb összegét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A lakás nem lakás céljára történő bérbeadása esetén a bérleti szerződés legfeljebb 10 évre köthető.

(4) A bérbeadásra egyebekben a jelen rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

18. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint köthető.

(2) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(3) A jogosultak közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni:

(4) Nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a (3) bekezdésben említett hozzátartozó Vác város területén beköltözhető lakással vagy hétvégi házzal (üdülő) rendelkezik.

(5) Bérlőtársi szerződés már fennálló bérleti jogviszony esetén abban az esetben köthető, ha a bérlőnek lakbér és közmű tartozása nem áll fenn.

(6) A (3) bekezdésben említett írásbeli kérelemhez mellékelni kell

19. § (1) A lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a lakásba a bérlő kizárólag a Ptk. 8:1 § 1. pontja szerinti közeli hozzátartozóit, valamint a bérlővel jelen rendeletben szabályozottak szerint kötött tartási szerződés szerinti eltartót fogadhatja be a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján.

(3) Bérlő köteles az (1) bekezdés esetében a befogadást, a (2) bekezdés esetében pedig a befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet a bérbeadónak haladéktalanul, írásban bejelenteni a közeli hozzátartozói minőség igazolása, illetve a tartási szerződés csatolása mellett.

(4) Amennyiben a bérlő (bérlőtárs) az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül fogad be valakit, a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül felmondhatja.

(5) A (2) bekezdés szerint befogadott személy közjegyző előtt köteles nyilatkozni arról, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának bármely okból való megszűnése esetén a lakást 30 napon belül elhagyja.

(6) A hozzájárulás megtagadható, ha

20. § (1) A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával köthet, melyről a Gazdasági-Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt.

(2) A bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

(3) Tartási szerződésből eredő bérleti jogviszony folytatása esetén az eltartó az eltartottal azonos feltételekkel jogosult a bérleti jogviszony folytatására. A jelen rendelet 6 § (8), (9) bekezdéseiben és a 14 § -ban foglaltak ebben az esetben nem alkalmazhatók.

21. § (1) A lakást a bérlő albérletbe csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával és csak a lakószobák 50%-ának mértékéig adhatja. Bérlő köteles az albérleti szerződést annak aláírását követő 8 napon belül bemutatni.

(2) A bérlő a lakószobák 50%-át meghaladó mértékben csak arra az időre adhatja albérletbe a lakást, amíg az Ltv. 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a bérbeadónak előzetesen, írásban bejelentve indokoltan van távol a lakásból.

(3) A bérbeadó hozzájárulása nélkül történő albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, ami a lakásbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után.

(4) A bérbeadó az albérlő későbbi elhelyezésére kötelezettséget nem vállal.

22. § (1) A bérbeadó a határozatlan időre kötött bérleti szerződésnek az Ltv. 26. § (1), illetve (4) bekezdés szerinti felmondása esetén a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeli térítést fizet.

(2) Pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha

23. § (1) Szociális helyzetre tekintettel, szociális rászorultság alapján történő bérbeadás esetében a lakbér mértékét az 1. számú melléklet határozza meg (alaplakbér).

(2) Közérdekű célból történő bérbeadás esetén a fizetendő lakbér a piaci alapú lakbér mértékével egyenlő. Váci Polgármesteri Hivatallal vagy Vác Város Önkormányzata által fenntartott más költségvetési szervvel fennálló közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban álló bérlő esetén a közérdekű célból történő bérbeadás bérleti díja a piaci alapú meghatározott lakbér mértékével egyenlő.

(3) A költségelven történő bérbeadás esetén bérlő a lakás karbantartási, üzemeltetési, felújítási és működési költségeit (a ténylegesen mért, vagy alapterület arányában számított) fedező lakbért köteles fizetni.

(4) Az 1. számú melléklet I-IV. kategóriába sorolt írt lakások esetében, amennyiben bérlő a szociális helyzetre tekintettel, szociális rászorultság alapján történő bérbeadás feltételeinek nem felel meg, piaci alapú lakbért köteles fizetni.

(5) A piaci alapú lakbér mértékét a jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(6) A lakbér késedelmes megfizetése esetén - a szerződésszegéshez fűzött egyéb jogkövetkezményen túlmenően - a bérlőt a Ptk szerinti, késedelmi kamatfizetés is terheli.

24. § (1) Ha az önkormányzati lakásban a lakásbérleti szerződés megszűnésekor olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem jelen rendelet szabályai szerint nem tarthat igényt elhelyezésre, köteles a lakást a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül elhagyni. Ha a lakást jogcím nélkül használó személy a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az egyébként a 23. § szerint fizetendő díj (lakáshasználati díj) a jogcím nélküli használat kezdetétől számított második hónap elteltével kétszeresére emelkedik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jogcím nélküli lakáshasználó írásbeli kérelme alapján a Gazdasági-Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság javaslata alapján egyéb rendkívüli élethelyzetben úgy dönthet, hogy a lakást a jogcím nélküli lakáshasználó az adott lakás után a vagyoni-, jövedelmi viszonyai szerint egyébként fizetendő bérleti díj mértékének megfelelő mértékű lakáshasználati díj ellenében legfeljebb 1 év határozott időre tovább használhatja, amennyiben a jogosultsága nem ütközik a jelen rendelet 6 § (8) bekezdésében írt feltételekbe. bekezdésében foglalt feltételek. A jogcím nélküli lakáshasználónak kérelmében meg kell jelölnie azt az egyéb rendkívüli élethelyzetet, mely alapján a döntést kéri. A lakáshasználati díj mértékének felülvizsgálatára a 14 § megfelelően irányadó.

(3) A döntésének feltétele, hogy a lakáshasználónak a kérelem benyújtásakor a korábbi lakásbérleti jogviszonyából eredően ne legyen az Önkormányzat felé fennálló esedékes pénztartozása.

(4) A lakáshasználat rendkívüli felmondással megszűnik, és a jogcím nélküli lakáshasználónak a lakást az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül át kell adni, ha

(5) A (2)–(3) bekezdésekben foglalt esetben az ott meghatározott feltételekkel a jogcím nélküli lakáshasználóval lakáshasználati szerződés köthető.

25. § (1) [9] Lakbér, külön szolgáltatási díj tekintetében fennálló hátralék rendezése érdekében 100.000 Ft-ig (azaz százezer forintig), a Váci Városfejlesztő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, a Vác, Külső Rádi út 23.- szám alatti - 45 db - új építésű lakásoknál a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya, 100.000 Ft (azaz százezer forint) felett a Gazdasági –Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság jóváhagyása alapján a Váci Városfejlesztő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, a Vác, Külső Rádi út 23.- szám alatti - 45 db - új építésű lakásoknál a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya bérlővel megállapodást köthet a hátralék részletekben történő megfizetéséről, illetve dönt a hátralék elengedéséről, kamatkedvezmény nyújtásáról. A megállapodás-tervezeteket a Váci Városfejlesztő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, a Vác, Külső Rádi út 23.- szám alatti - 45 db - új építésű lakás esetében a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya készíti elő, és terjeszti be a Gazdasági –Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság elé.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hátralék minden olyan a bérleti szerződés vagy jogszabály alapján az önkormányzati lakás bérlőjét terhelő fizetési kötelezettség, melyet az előírt esedékesség napjáig nem fizettek meg.

(3) [10] A bérlő/használó részletfizetés iránti kérelmében köteles saját, valamint családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve csatolni a nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat.

(4) [11] Részletfizetési megállapodás vagy egyéb fizetési kedvezményt biztosító megállapodás csak azzal köthető, akinek bérleti jogviszonya, illetve a Gazdasági – Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság által jóváhagyott egyéb használati jogviszonya áll fenn. A jelen bekezdésbe nem tartozó egyedi esetekben – a hátralék összegtől függetlenül - kizárólag a Gazdasági – Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság jogosult döntést hozni.

26. § (1) A lakbérbeszámításról szóló megállapodást írásba kell foglalni és abban fel kell tüntetni a bérlő által végzendő munkálatok körét és azok várható költségeit. Lakbérbeszámításra a bérlő által benyújtott és a bérbeadó által jóváhagyott költségvetés szerint igazolt számla alapján kerülhet sor az alábbi esetekben

27. § (1) A bérlő által végzett, végeztetett kivitelezési munkák csak akkor fogadhatók el, vehetők át, tudhatók be, ha megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, műszaki irányelveknek, a kivitelezéssel érintett szakhatósági követelményeknek, a szakmai szabályoknak, a bérbeadóval előzetesen és a kivitelezési munkák közben egyeztetett feltételeknek.

(2) Bérlő által benyújtott számlák csak a következő igazolások bemutatása után tudhatók be:

(3) Bérlő szavatol a beépített anyagok minőségéért és az elvégzett munkákért. Szakszerűtlen kivitelezés esetén a bérlő köteles viselni a szakszerűtlen munkával kapcsolatban fölmerülő összes költséget, szükséges visszabontások és helyreállítások, átalakítások stb. költségeit. Bérlő kizárólag szabványos és hazai építőipari alkalmassági minősítéssel rendelkező anyagokat építhet, építtethet be.

(4) Kivitelezés közben a bérbeadó köteles, a bérlővel egyeztetett időpontban rendszeres ellenőrzést tartani.

(5) Az eltakarás előtt minden vezetékrendszert ellenőrizni kell. Csak helyszíni jegyzőkönyvben átvett és fotókkal dokumentált vezetékrendszer takarható (burkolható, vakolható, betonozható, borítható, stb.) el.

(6) Amennyiben bérlő bérbeadót a munkákkal kapcsolatos valamely tényről vagy körülményről szándékosan vagy célzatosan megtéveszti, bérbeadó nem köteles a bérbeszámítási megállapodás alapját képező munkák megtérítésére illetve bérlő a bérbeadó felszólítására köteles saját költségén az eredeti állapotot helyreállítani.

29. § (1) Azoknak a pályázóknak, akik a bérleti szerződés megkötésére nem szereztek jogosultságot, a pályázati eljárás lezártát követően, a bérleti szerződés megkötését követő nyolc munkanapon belül vissza kell fizetni a biztosíték összegét.

(2) A pályázat benyújtása során befizetendő biztosíték összege a minimumként kiirt bérleti díj legalább egyhavi, de legfeljebb háromhavi bérleti díjának megfelelő összeg, figyelembe véve a bérleti jogviszony időtartamát. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság esetenként - a körülmények gondos mérlegelésével - ennél nagyobb összegű biztosíték befizetését írhatja elő a pályázatban. A pályázatot elnyerőnek a szerződés megkötéséig ki kell egészítenie a biztosíték összegét a versenytárgyaláson elért bérleti díjnak megfelelő összegűre.

(3) A biztosíték összege, a versenytárgyaláson kialakult bérleti díjjal kiegészülve, bánatpénznek minősül, amennyiben a pályázatot elnyerő a szerződést határidőn belül nem köti meg, vagy bérlő a bérleti jogviszonyt a bérleti időszak első harmadában szünteti meg, továbbá abban az esetben is, ha bérbeadó a bérleti szerződést a bérlőnek felróható okból rendkívüli felmondási jogával élve szünteti meg. Általánosságban a biztosíték a bérlővel a bérleti jogviszony megszűnésekor elszámolásra kerül.

(4) A pályázat során a befizetett biztosíték a bérleti szerződés teljes időtartama alatt a bérbeadónál marad, azt letéti pénzeszközként kell kezelni. A biztosíték célja a bérlő szerződésszegő magatartása esetén vagy a bérleménynek a szerződés megszűnése esetén nem szerződésszerű visszaadásával kapcsolatosan a bérbeadót ért – máshonnan meg nem térülő – kár részben vagy egészben történő megtérülése.

(5) A bérleti szerződésben a feleknek rögzíteniük kell a bérbeadónak azt a jogát, hogy az (3) bekezdésben meghatározott esetben a biztosíték összegét bánatpénzként kezelje, valamint azt hogy a szerződés megszűnése esetén a felek között egyeztetett vagy jogvitában megítélt kárt vagy annak egy részét a bérbeadó a biztosítékként letett összegből zálogjogként közvetlenül is érvényesítheti. Ez a jog nem mentesíti a bérlőt az ezt meghaladó kár megfizetése alól.

(6) A biztosíték megfizetésére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a szerződés pályázat nélküli meghosszabbítása esetére, valamint a pályázati kötelezettség nélküli bérbeadás esetére is.

30. § (1) A nyílt versenytárgyalást a Váci Városfejlesztő Kft. Vagyonhasznosítási Részlege bonyolítja le.

(2) A nyertes pályázó a versenytárgyalást, illetve a nyertes kijelöléséről szóló bizottsági döntés átvételét követő 15 napon belül köteles a bérleti szerződést megkötni és ennek során igazolnia a biztosítéki összeg szükséges kiegészítő befizetését. Amennyiben a szerződéskötést a nyertes pályázó elmulasztja, úgy a versenytárgyalás esetén a sorrendben következő pályázó válik jogosulttá a szerződés megkötésére.

(3) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje vagy berendezze.

(4) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(5) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - eltérő megállapodás hiányában - az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(6) A helyiség átalakításához, korszerűsítéséhez a Gazdasági-Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság határozata és a bérlő, bérbeadó írásbeli megállapodása szükséges. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségviselés módját.

(7) [17] A Gazdasági és Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság, illetve a 30. § (7) bekezdés c) pontjának cc) – cd) alpontjában foglaltak esetén a Gazdasági - Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület a nem lakás célú helyiségek bérlő által történő felújításához, korszerűsítéséhez az alábbi feltételekkel járulhat hozzá:

31. § (1) A bérlő köteles a bérbeadó engedélyét előzetesen beszereznie a nem lakás célú helyiség egy részének albérletbe adását illetően. A kérelemnek tartalmaznia kell az albérleti szerződést, mely az albérletbe adni kívánt helyiségrészben folytatandó tevékenységet is bemutatja. A bérbeadó csak abban az esetben engedélyezheti az albérletbe adást, ha annak terjedelme nem haladja meg a bérletbe adott helyiség hasznos alapterületének 20 %-át és a bérlő vállalja, hogy az így számított alapterületre eső bérleti díj kétszeresének megfizetését vállalja a bérbeadónak.

(2) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásba foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja vagy elcserélheti.

(3) A bérlő a bérleti jog átruházására vagy cseréjére irányuló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles bemutatni és a bérbeadói hozzájárulást bérbeadótól megkérni. A bérbeadó nyilatkozatát írásban teszi meg.

(4) A bérleti jog átruházására vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza különösen:

(5) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának másra történő átruházásához, illetve cseréjéhez hozzájárul, ha:

(6) Nem lehet jóváhagyni a bérleti jogviszony átadására kötött megállapodást abban az esetben, ha a bérbeadó az átadóval szemben közölte a bérleti jogviszony felmondását.

32. § (1) A bérleménynek a bérlő által a bérbeadó részére történő visszaadása esetén nem alkalmazható a lakásbérletre vonatkozó, e rendeletben leirt szabályozása. A bérbeadó az e rendelet hatálybalépése időpontjában hatályos, határozott időtartamra bérbe adott helyiségnek a bérleti jogviszony lejárta előtt történő visszaadása esetében köteles visszafizetni a még hátralévő bérleti időtartamra esően a bérleti jog megváltásáért fizetett összeg időarányos részét. Nem jár a visszatérítés abban az esetben, ha a bérbeadó a bérleti jogviszonyt a bérlőnek felróhatóan rendkívüli felmondással szünteti meg.

(2) Amennyiben a volt bérlő a bérleményt a bérleti jogviszony megszűnését követően legkésőbb nyolc napon belül nem adja át üres és szerződésszerű állapotban, úgy a bérbeadó a bérleti jogviszony utolsó napján fennálló bérleti díj háromszorosát jogosult követelni használati díj címén a megfelelő teljesítésig.

33. § (1) Helyiségre vagy helyiségcsoportra hasznosítási szerződést köthető az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön rendeletben meghatározott pályáztatási eljárás nyertesével (a továbbiakban: hasznosító).

(2) A hasznosítási szerződés alapján a hasznosító jogosult az önkormányzati helyiségre vagy helyiségcsoportokra bérbeadóként bérleti szerződést kötni, és azért bérleti díjat szedni. A bérleti szerződések megkötésekor a hasznosító köteles a jogszabályok és jelen rendelet rendelkezései szerint eljárni.

(3) A hasznosítási szerződés csak meghatározott, maximálisan 15 éves időtartamra köthető meg. A szerződésnek tartalmaznia kell az alábbi kikötéseket:

34. § (1) Ezen rész hatálya az 1. §-ban meghatározottaktól eltérően az önkormányzat törzsvagyonába tartozó lakásokra és helyiségekre nem terjed ki. Az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok ingyenesen nem idegeníthetők el.

(2) Az önkormányzati lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg

(3) A jelen rendeletben foglalt ingatlanok elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt, a Gazdasági-Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság javaslatára. A javaslathoz annak mellékleteként minden esetben mellékelni kell a szerződés-tervezetet.

(4) A jelen rendelet 2. mellékletében felsorolt lakások nem jelölhetők ki elidegenítésre.

(5) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13-15 §-ait a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a megfelelően kell alkalmazni.

(6) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén – a (7)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel – az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg.

(7) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő

(8) A (6) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a törvényben vagy a helyi rendeletben meghatározott értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén.

(9) Az önkormányzat vagyonát képező ingatlanok elidegenítése nem ütközhet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény rendelkezéseibe.

35. § (1) Ha a Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló lakás értékesítését határozatában elrendeli, úgy a döntés meghozatalától számított 30 napon belül az elővásárlási joggal érintett lakást a 34. § (2) bekezdésben meghatározott elővásárlási jogosultaknak fel kell ajánlani megvételre.

(2) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételára a helyben szokásos forgalmi érték, melyet ingatlanforgalmi értékbecslő állapít meg az Ltv. 52. § (1) bekezdésének figyelembevételével.

36. § (1) Ha az elővásárlási jogosult az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban elfogadja, az adásvételi szerződést az ajánlat kézhezvételétől számított legfeljebb 60 napon belül meg kell kötni.

(2) Elővásárlási jogosult az ajánlatot elfogadó nyilatkozatával egyidejűleg írásban részletfizetést kérhet.

(3) Ha az elővásárlási jogosult a vételárat az adásvételi szerződés megkötésétől számított 30 napon belül egy összegben megfizeti, 10% vételárkedvezményt kap.

37. § (1) Ha az elővásárlási jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nem fogadja el az ajánlatot, a lakást lakottan, pályázat útján kell értékesíteni

(2) A pályázati eljárásra az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön helyi rendeletben foglalt szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni.

(4) A pályázati kiírásba bele kell foglalni, hogy az értékesítésre kijelölt lakás lakottan kerül elidegenítésre, melynek vonatkozásában az elővásárlási jogosult a pályázat során kialakult vételáron elővásárlási jogával élhet.

(5) A 35. § (2) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott helyben szokásos forgalmi érték a pályázati kiírás induló ára.

(6) Ha a pályázatra egy vagy több ajánlattevő nyújt be ajánlatot, akkor ajánlattevő, illetve a legmagasabb ajánlatot tevő ajánlattevő által megajánlott vételárat a Polgármester írásban közli az elővásárlási jogosulttal, és felkéri, nyilatkozzon, hogy kíván-e élni az elővásárlási jogával.

38. § (1) Ha az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az adásvételi szerződést a 37. § (6) bekezdésben meghatározott módon kialakult vételáron elővásárlási jogosulttal meg kell kötni. Elővásárlási jogosultat ebben az esetben is megilletik az 42. § szerinti részletfizetési kedvezmények, amennyiben azt írásban kéri.

(2) Ha elővásárlási jogosult az elővásárlási jogával nem él, úgy az adásvételi szerződést a nyertes pályázóval kell megkötni. A nyertes pályázó az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a vételárat egy összegben megfizetni, részletfizetési kedvezményt nem kaphat.

(3) Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelenül zárul, az elővásárlási jogosultnak nem lehet ismételten felajánlani a lakást a 35. § (2) bekezdésben meghatározott vételáron megvételre.

(4) Amennyiben a pályázatra senki nem jelentkezik, akkor a pályázat ismételten kiírásra kerül mindaddig, amíg arra valaki ajánlatot nem tesz, vagy ameddig a Képviselő-testület a lakás értékesítésére irányuló határozatát hatályon kívül nem helyezi.

(5) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

39. § (1) Ha a Képviselő-testület a bérlakást elidegenítésre kijelöli, bérbeadó az elővásárlási jogosultat értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről. Az értesítés tartalmazza:

(2) Ha az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az ajánlatot elfogadó írásos nyilatkozatának az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az Váci Városfejlesztő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasághoz, illetve a Vác, Külső Rádi út 23.- szám alatti - 45 db - új építésű lakások esetében a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályához megérkeznie. A határidő jogvesztő.

(3) Lakás eladására kizárólag akkor köthető adásvételi szerződés, ha a szerződés megkötésekor a lakással kapcsolatosan a vevőnek lakbér, közüzemi díj, helyi adó, adó, illetve adók módjára behajtandó egyéb köztartozása nincs, és eleget tesz e rendeletben rögzített feltételeknek.

40. § (1) Az adásvételi szerződés megkötésével egy időben az elővásárlási jogával élő, és az 42. § szerinti részletfizetési kedvezményben részesülő jogosult közjegyző előtt tett, végrehajtható okiratba foglalt egyoldalú nyilatkozatot tesz, melyben elismeri, hogy, ha háromhavi vételár részlet összeget elérő hátraléka keletkezik, a még fennálló vételárhátralékot az eladó jogosult egyoldalú írásbeli nyilatkozatával lejárttá tenni, és a vételár hátralékot a nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles egy összegben megfizetni. A közjegyzői okiratot a szerződéskötéskor be kell mutatni. A közjegyzői eljárás költségei a vevőt terhelik.

(2) A vevő(k) köteles(ek) a lakásra a vételár hátralék fennállásáig lakásbiztosítást kötni és a biztosítás kedvezményezettjeként a mindenkori fennálló vételár hátralék és járulékai erejéig az eladót megnevezni. A biztosítási szerződést a szerződéskötéskor be kell mutatni.

(3) A törlesztő részletek a tárgyhó utolsó napján válnak esedékessé. A határidőre be nem fizetett törlesztő részletek után a mindenkori Ptk. szerinti törvényes késedelmi kamat jár.

(4) Részletfizetés engedélyezése esetén a lakás a vételár teljes megfizetéséig nem idegeníthető el, nem terhelhető meg.

(5) A szerződés megkötésével és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejelentésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

41. § (1) Ha az elővásárlási jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül írásos válaszában nem fogadja el az ajánlatot, a bérbeadó az elővásárlási jogosultat értesíti, hogy a lakás lakottan történő értékesítése céljából pályázatot ír ki. Az értesítés tartalmazza:

(2) A pályázati eljárás eredményhirdetését követően a bérbeadó haladéktalanul ajánlatot tesz elővásárlási jogosultnak a kialakult vételáron, és tájékoztatást ad a rendelet 42. § alapján igénybe vehető kedvezmények mértékéről és módjáról.

(3) Ha az elővásárlási jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, az ajánlatot elfogadó írásos nyilatkozatának az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az a Váci Polgármesteri Hivatal jegyzőjéhez megérkeznie. A határidő jogvesztő.

(4) Továbbiakban a 41. § (3) bekezdés, valamint a 40. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Ha az elővásárlási jogosult nem él elővásárlási jogával, akkor a 38. § (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

42. § (1) Az elővásárlási jogosult a 35. § (2) bekezdés szerinti vételár vonatkozásában írásban részletfizetést kérhet.

(2) Részletfizetési kérelem esetén az Ltv. 53 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat 15 évi részletfizetést biztosít a futamidő tartamára a Ptk. szerinti ügyleti kamat kikötésével.

(3) A fizetendő vételárrészletek havi egyenlő összegben kerülnek megállapításra.

(4) A szerződés megkötésekor a vételár 20%-át meg kell fizetni.

(5) Ha az elővásárlási jogosult a vételár 20%-át meghaladó kézpénzfizetést teljesít, a fennmaradó többletteljesítés után az alábbi vételárkedvezmény illeti meg az alábbiak szerint:

(6) A vételár hátralékának a szerződésben vállalt határidő előtt történő kiegyenlítése esetén a vevőnek, a részére fennálló tartozásból 10% engedményt kell adni.

43. § (1) Bérlő által nem lakott bérlakás elidegenítése pályáztatás útján történik. A pályázati eljárásra az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön helyi rendeletben foglalt szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni.

44. § Az önkormányzat tulajdonát képező helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.

45. § (1) Amennyiben a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti joggal rendelkező bérlője (bérlőtársat) az Ltv. és a jelen rendelet szerint biztosított elővásárlási jogával élni kíván, és ezt írásban jelzi a Váci Városfejlesztő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság felé, úgy az ingatlanforgalmi értékbecslésnek megfelelő helyi forgalmi értéken a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Polgármester a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozóan a szerződést megköti.

(2) Amennyiben a bérlő (bérlőtárs) nem él az elővásárlási jogával, úgy pályáztatás útján értékesíthető a nem lakás céljára szolgáló helyiség. A pályázati kiírás induló árát ingatlanforgalmi értékbecslő állapítja meg a becsérték alapján. Ha a pályázatra több ajánlattevő nyújt be ajánlatot, akkor a legmagasabb ajánlatot tevő ajánlattevő által megajánlott vételáron a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Polgármester megköti a szerződést.

(3) Az elővásárlási joggal érintett helyiség elidegenítésekor egyebekben a jelen rendelet 39. §-a az irányadó.

46. § Az olyan garázs, illetve pince értékesítése esetén, amelynek bérlője olyan személy, aki önkormányzati tulajdonban álló lakást is bérel, az általa bérelt garázs, illetve pince elidegenítése vonatkozásában a IX. fejezetben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vételár vonatkozásában a 45. § (3) bekezdés szerinti vételár az irányadó, részletfizetést pedig az Önkormányzat nem köteles biztosítani, és az esetleges részletfizetés feltételeiről az 42. §-ban foglaltaktól eltérően a felek szabadon állapodnak meg.

47. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítése csak pályáztatás útján történik. Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek értékesítésére az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló külön helyi rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A pályázati eljárás lefolytatásától nem lehet eltekinteni.

49. § (1) A bérbeadó – az Ltv. és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítására, megtagadásra, a bérbeadói hozzájárulás megadásához szükséges döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) Személyi adatok kizárólag a jogosult által megadott célra használhatóak fel.

(3) A jelen rendelet 11 § (3) bekezdése szerinti Váci Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéskor a személyes adatok védelmét minden esetben szem előtt kell tartani, így a személyes adatot közzétenni csak a kérelmező írásbeli hozzájárulásával lehet.

50. § E rendelet alkalmazásában

(1) Beruházás:

51. § Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos, az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletben foglaltak megfelelően alkalmazandók.

52. § (1) A rendelet 14. § szerinti nyilatkozatot, és az igazolásokat bérlő 2014-ben 2014. szeptember 30. napjáig köteles benyújtani.

(2) Amennyiben bérlő a 2014. évi, jelen rendelet 14 § szerinti éves felülvizsgálat alkalmával szeptember 30. napjáig egyáltalán nem, vagy nem megfelelően nyilatkozik, illetve nyújtja be vagyoni- és jövedelmi helyzetét alátámasztó igazolásait, úgy bérlő a rendelet 23 § (4) bekezdésében meghatározottak szerint, az ún. piaci alapú lakbérekre meghatározott mértékű lakbért köteles fizetni a nyilatkozat és az igazolások hiánytalan és megfelelő benyújtásának napját követő második hónap utolsó napjáig. A nyilatkozat és az azt alátámasztó igazolások hiánytalan és megfelelő benyújtásának napját követő harmadik hónap első napjától, amennyiben bérlő, az egy főre eső jövedelme, illetve vagyoni viszonyai alapján a szociális bérbeadás feltételeinek megfelel, szociális alapú lakbért köteles fizetni. Ha bérlő a szociális bérbeadás feltételeinek nem felel meg, úgy a lakás fekvése és komfortfokozata szerint megállapított bérleti díjat köteles fizetni, az általa bérelt teljes lakásnagyság alapulvételével.

(3) A (2) bekezdésben írtak csak akkor alkalmazhatók, ha a bérbeadó által 2014. évben postai úton bérlőnek megküldött 9 § (4) írt nyilatkozatot tartalmazó, tértivevényes, ajánlott postai küldeménye tértivevényének tanúsága szerint a küldeményt bérlő, vagy a postai szabályok alapján meghatalmazottja, átvette vagy a küldemény, kétszeri postai kézbesítési kísérlet után, nem kereste jelzéssel érkezett bérbeadóhoz vissza.

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 17/1996. (V.14.) sz. Önk. rendelet.