1. § ^[1] A rendelet hatálya kiterjed Pécel Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) és valamennyi, az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervre.

2. § (1)^[2] A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat és valamennyi, az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv által nyilvántartott követelésre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a közhatalmi bevételekkel kapcsolatosan behajtandó követelésekre.

3. § (1)^[3] Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében foglaltak alapján – az Önkormányzatot és a fenntartásában működő költségvetési szerveket illető követelésekről történő lemondás eseteit a következők szerint határozza meg:

• a) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján – behajthatatlannak minősül,
• b) a követelés kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
• c) a követelés behajtandó, de a behajtással kapcsolatos becsült (várható) költségek a követelés összegét elérik vagy meghaladják,
• d) csődegyezségi megállapodás esetén,
• e) bírói egyezség keretében,
• f) jogszabály által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az Áht. rendelkezéseivel,
• g) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt.
• h)^[4] Az Önkormányzat a fenntartásában működő költségvetései szervei javára, valamint az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek az Önkormányzat javára ellenszolgáltatás nélkül, ingyenesen átruházhatják, engedményezhetik követeléseiket.
• i)^[5] a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet idején a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával kapcsolatban a veszélyhelyzet időszakában keletkezett követelések, a 4. § (2a) bekezdés szerinti esetekben

(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti méltánylást érdemlő körülmény különösen:

• a) a kötelezett rendszeres jövedelemmel legalább egy éve nem rendelkezik, vagy
• b) a kötelezett egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy
• c) olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről való lemondást indokolttá teszi.

(3) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt egyéb ráfordításként kell leírni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletés az Önkormányzat számviteli politikája rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.

(4)^[6] A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt az Önkormányzat és valamennyi, az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására. A követelés elengedése tárgyában a döntési hatáskör címzettje - egyedi kérelem alapján - az itt megjelölt időponttól eltérő időpontban is határozhat.

4. § (1) Az Önkormányzat és az irányítása alatt működő költségvetési szervek a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt számviteli előírások alapján behajthatatlannak minősülő követelésekről és a 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kis összegű követelésekről írásba foglalt – a számviteli politikában előírt dokumentumokkal alátámasztott – megalapozott döntésével mondhat le

• a) az Önkormányzat esetében a polgármester,
• b) a Péceli Polgármesteri Hivatal esetében a jegyző,
• c)^[7] az Önkormányzat fenntartásában működő egyéb költségvetési szervek esetében az intézményvezető javaslata alapján a polgármester.

(2) A 3. § (1) bekezdés c) – g) pontjaiban foglalt esetekben a polgármester előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2a)^[8] A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet idején a polgármester az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával összefüggésben a veszélyhelyzet időszakában, a 2020. március 11. napját követő időszakra vonatkozó bérleti díjakkal kapcsolatban keletkező követelések összegét korlátlanul csökkentheti vagy elengedheti, amennyiben a nem lakás céljára szolgáló helyiséget kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenység céljára bérlő személy mint kötelezett (adós) írásban kéri a követelés csökkentését vagy elengedését az Önkormányzattól és büntetőjogi felelőssége tudatában írásban nyilatkozik arról, hogy a kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenység céljára bérelt nem lakás céljára szolgáló helyiség a követelés csökkentésére vagy elengedésére irányuló kérelme szerinti időszakban a veszélyhelyzet idején - a veszélyhelyzet miatt vagy azzal összefüggésben - zárva volt.

(2b)^[9] A (2a) bekezdésben meghatározott esetben nem szükséges vizsgálni a 3. § (2) bekezdés és a 4. § (3) bekezdés szerinti feltételeket.

(3)^[10] A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során kötelesek mérlegelni a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal, az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervvel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait.

(4) Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot.

(5) A követelésekről történő lemondás elbírálására jogosult megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedése érdekében az Önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésének módjában is. Köthető részletfizetési vagy követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is, így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés.

(6)^[11] A követelés, a polgári jogi jogviszonyból származó követelés részletekben történő teljesítésének engedélyezésére

• a) Önkormányzat esetében az 500 ezer Ft értékhatárt el nem érő összegű követelések vonatkozásában a polgármester, az 500 ezer Ft értékhatárt elérő vagy azt meghaladó összegű követelések vonatkozásában a Képviselő-testület
• b) a Péceli Polgármesteri Hivatal esetében – értékhatárra való tekintet nélkül - a jegyző
• c) az Önkormányzat fenntartásában működő egyéb költségvetési szervek esetében – értékhatárra való tekintet nélkül – az intézményvezető javaslata alapján a polgármester jogosult,

amennyiben a követelés egy összegben való megfizetése a kötelezettnek vagy családjának – jövedelmi, vagyoni körülményeire való tekintettel – aránytalanul súlyos megterhelést jelentene, vagy a kötelezett gazdasági tevékenységét ellehetetlenítené.

5. § ^[12] A mindenkori éves központi költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból, az Önkormányzattal vagy az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervekkel foglalkoztatási jogviszonyban állókkal szembeni követelésből származnak.

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a Pécel Város Önkormányzat vagyonáról, az egyes vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 9/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés i) pontja és 14. §-a.