Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/2018. (X.19.) önkormányzati rendelete

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016. (VII.07.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2018. 10. 19- 2018. 10. 19

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:



1. §


A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016. (VII.07.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) 31. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:


„Ipari övezet

31. §


(1) Az ipari övezet gazdasági célú elsősorban ipari építmények elhelyezésére szolgál.


(2) Az ipari rendeltetésű területek „Gip-3” jelű környezetre jelentős hatást gyakorló, „Gip-1”, „Gip-2”, „Gip-4”, „Gip-5”, „Gip-6” és „Gip-7” jelű egyéb ipari övezetekre tagozódnak.


(3) A „Gip-3” jelű környezetre jelentős hatást gyakorló ipari övezet a különlegesen veszélyes (pl. tűz- és robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet területén lakás nem helyezhető el.


(4) A „Gip-1”, „Gip-2”, „Gip-4”, „Gip-5”, „Gip-6” és „Gip-7” jelű egyéb ipari övezetekben az ipari építményeken túl kereskedelmi és szolgáltató rendeltetésű építmények, továbbá a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.


(5) Az ipari övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:



Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület

Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület

Beépítési mód

Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

Megengedett legnagyobb beépítési magasság

Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Gip-1

40 m,

5000 m2

kialakult

szabadon álló

40 %

Homlokzatmagasság:

12,5 m

Épületmagasság:

10,5 m (1)

25 % (2)

Gip-2

40 m,

3000 m2

kialakult

szabadon álló

50 %

Homlokzatmagasság:

15,0 m

Épületmagasság:
12,5 m (1)

25 % (2)

Gip-3

40 m,

5000 m2

kialakult

szabadon álló

30 %

Homlokzatmagasság:

15,0 m

Épületmagasság:
12,5 m (1)

40 % (2)

Gip-4

30 m,

2000 m2

kialakult

szabadon álló

50 %

Homlokzatmagasság:

12,5 m

Épületmagasság:
10,5 m (1)

25 % (2)

Gip-5

100 m,

10000 m2

kialakult

szabadon álló

40 %

Homlokzatmagasság:

20,0 m

Épületmagasság:
18,0 m (1)

25 % (2)

Gip-6

40 m,

3000 m2

kialakult

szabadon álló

60 %


Homlokzatmagasság:

15,0 m

Épületmagasság:
12,5 m (1)

25 % (2)

Gip-7

40 m,

3000 m2

kialakult

szabadon álló

60 %

Homlokzatmagasság:

18 m

Épületmagasság:

16 m (1)

25 % (2)


(1) Műtárgyak és technológiai építmények magassága nem korlátozott.

(2) A kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75%-án a zöldfelület fásítása kötelező.”



2. §


A rendelet 37/B. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:


„Különleges beépítésre nem szánt övezet

37/B. §


(1) A különleges beépítésre nem szánt övezetekben azok rendeltetéséhez tartozó építmények és a rendeltetést kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek helyezhetők el, illetve az övezet területe e rendeltetés szerint hasznosítható. A különleges beépítésre nem szánt övezetek szabályozási tervben szereplő jele és rendeltetése a következő:


övezeti jel


elhelyezhető rendeltetés és építményei

Kb-bá

bánya

Kb-kk

közösségi kert, és a kapcsolódó raktár és szociális építményei

Kb-kb

kavicsbánya roncsolt területeinek helyreállítására és extenzív-természetközeli fenntartására szolgáló építményei

Kb-sp

Kb-sp-2

sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, raktár, kereskedelemi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató építményei

Kb-t

temető és kiszolgáló építményei

Kb-v

vadászattal kapcsolatos közösségi, vendéglátó, szállás jellegű és tároló építményei














(2) A különleges övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:



Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület

Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület

Beépítési mód

Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

Megengedett legnagyobb beépítési magasság

Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Kb-bá

nem korlátozott

kialakult

szabadon álló

3 %

nem korlátozott

nem korlátozott

Kb-kk

övezet területe

övezet területe

szabadon álló

1 %

Homlokzatmagasság:

4,0 m

Épületmagasság:

4,0 m

80 %

Kb-kb

(3) bekezdés b) pontja szerint

kialakult

szabadon álló

telkenként legfeljebb 90 m2 hasznos alapterülettel

Homlokzatmagasság:

5,0 m

Épületmagasság:

4,0 m

állandó vízzel nem borított terület 90 %

Kb-sp

övezet területe

2000 m2

szabadon álló

5 %

Homlokzatmagasság:

7,5 m

Épületmagasság:

7,5 m

a sportpályák területén túl 20 %

Kb-sp-2

övezet területe

kialakult

Szabadon álló

10 %

Homlokzatmagasság:

7,5 m(1)

Épületmagasság:

7,5 m(1)

nem korlátozott

Kb-t

övezet területe

kialakult

szabadon álló

2 %

nem korlátozott

nem korlátozott

Kb-v

övezet területe

kialakult

szabadon álló

10 %

Homlokzatmagasság:

9,0 m

Épületmagasság:

7,5 m

70 %


(1) Műtárgyak magassága nem korlátozott.


(3) A „Kb-kb” jelű övezet területén

a) A vízfelületek geometrikus formáit lágyítani, harmonizálni, a vízfolyások lágy, meanderező formáit újra ki kell alakítani. A harmonikus formák és a tájra jellemző évezredes terepviszonyok helyreállításával törekedni kell a terület természetes önfenntartó egyensúlyának előmozdítására. Az egyensúly tartós létrejöttét követően tilos a tavakon meszezés és kotrási munkálatok végzése.

b) A jelenlegi telekalakulatot megváltoztató első telekalakításra kizárólag a teljes övezet összes ingatlanára vonatkozó eljárás keretében együttesen kerülhet sor, melynek keretében a minimálisan kialakítható telekterület a használati megosztás szerint alakulhat, minden további telekalakítás során a minimálisan kialakítható telekméret min. 1 ha. A telekalakítás során a feltáró utak kialakítását - meglévő kerítések környezetének kivételével - a minta-keresztszelvények figyelembevételével kell megvalósítani.

c) Az övezetben a fenntartáshoz szükséges, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló létesítmények - gazdasági épület, tároló, kezelési létesítmény stb. - helyezhető el, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület nem létesíthető.

d) Az övezetben felszín alatti építmény vagy épületrész - pince, verem és más terepszint alatti építmény -  a közműaknák kivételével nem alakítható ki.

e) Napkollektorok, szélkerekek és más tájképet zavaró műszaki létesítmények építése 4 méter teljes magasságot meghaladó mérettel tilos.

f) Zavaró lég-, zaj- és fényszennyező tevékenység a területen nem folytatható.

g) Az épületek legalsó padlószintjét a mértékadó árvízszint fölött min. 30 cm-rel magasabban kell kialakítani.

h) Az épület - az áramlásviszonyok zavartalansága érdekében - kizárólag cölöpalapokkal készülhet, épületenként egy rámpa- és egy előlépcső alaptestének kivételével.”



3. §


A rendelet 1. mellékletében található szabályozási terv érintett szelvényei az 1. melléklet szerint módosulnak.



4. §


(1) Ez a rendelet 2018. október 19. napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.


(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni, előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.


(3) Hatályát veszti a rendelet 31/A. §-a.



Balaicz Zoltán sk.

polgármester

dr. Kovács Gábor sk.

címzetes főjegyző