Szemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018(II.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 04. 01Szemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018(II.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szemere Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Szemere Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet területi hatálya Szemere Község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Szemere Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: Az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
6. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
7. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
8. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
9. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
10. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
5. § (1) A helyi építészeti érték minden olyan helyi építészeti, településszerkezeti, falu- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek, valamint az ezeket körülvevő környezet, ami nem minősül műemléknek vagy műemléki környezetnek.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
1. építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
2. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
3. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
4. az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.
(3) Az egyedi védelem alatt álló épített értékek listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(2) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
1. a védelemre javasolt érték megnevezését,
2. egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
3. területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
4. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
5. a kezdeményezés rövid indokolását,
6. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
7. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
8. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésről az ingatlantulajdonost 15 napon belül írásban értesíteni kell.
(4) A kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(5) A helyi védelem megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
1. a védelem alatt álló érték megnevezését,
2. egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
3. területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
4. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
5. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
6. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
7. A védelem megszűnik, ha
8. a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
9. a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
10. a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
11. A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
12. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
13. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
14. az illetékes építésügyi hatóságot,
15. a kezdeményezőket.
8. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Szemere Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
1. a védett érték megnevezését,
2. a védett érték nyilvántartási számát,
3. a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
4. a védelem típusát,
5. a védett érték helymeghatározásának adatait, - területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (utca, házszám, helyrajzi szám),
6. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
7. a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
8. a védett érték állapotfelmérésének adatait,
9. a helyreállítási javaslatot,
10. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
11. a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.
8. A helyi védelemmel érintett ingatlanok költségviselése
12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Szemere Község településkép szempontjából meghatározó területei
13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Szemere Község teljes közigazgatási területét:
1. Falusias karakterű terület,
2. központi településrész,
3. Külterület.
4. Örökségvédelmi területek: műemlékek és műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek.
5. Táj- és természetvédelmi területek: országos védelem alatt álló terület; tervezett természeti terület; Natura 2000 terület (a Rakaca-völgy és oldalvölgyei elnevezésű, HUAN 20002 jelű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület); országos ökológiai hálózat övezetei, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, egyedi tájértékek.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. számú melléklet, a táj- és természetvédelmi területek lehatárolását az 1. sz. függelék, az örökségvédelemmel érintett területek felsorolását a 3. sz. függelék tartalmazza.
Településképi követelmények
10. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények
14. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.
(2) A homlokzatok burkoló anyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám- illetve trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(5) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(6) Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
11/A. Falusias karakterű terület
15. § (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) A területen utcai épület esetében magastető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel.
(3) A tetőidom utcára merőleges, kontyolt, vagy hajlított ház esetén utcával párhuzamos, összetett.
(4) A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
(5) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(6) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(7) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék
(8) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzatát homlokzatszerűen kell kialakítani.
(9) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
(10) Kerítés kialakítása:
(11) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet, maximum 60 cm magas lábazattal.
(12) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.
11/B. Központi településrész
16. § (1) A területen a 15. §-ban foglaltakon túlmenően az építményekre vonatkozó sajátos előírások:
1. Lábazatképzésnél:
a) Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
b) Falfelület képzésnél:
c) Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, (rikító erős színek nem alkalmazhatók).
2. Falburkolat kialakításánál: Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
3. Homlokzat arány rendszer kialakításánál: A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Oromfal falazottan jeleníthető meg.
4. Tetőszerkezet kialakításánál:
a) A tető anyaga kerámia cserép, színe piros, barna.
b) A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett.
c) A tetőfelületen önálló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
d) Csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (a homlokzat hosszának 1/3 részét meg nem haladó mértékben) megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal.
e) Tető hajlásszög 35-45°. Lapostető nem építhető.
f) Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
g) Műanyag előtető nem építhető.
(2) A közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése lehetséges.
(3) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése.
11/C. Külterület
17. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.
(2) A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.
(3) Épületcsoportnál azonos tetőalakítást kell alkalmazni.
(4) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
12. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki.
(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni, a 2. sz. függelékben felsorolt fafajok kizárásával.
(3) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
(4) Árusítópavilon településképbe illeszkedő módon létesíthető. Egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.
(5) A tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(6) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.
(7) Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.
(8) Amennyiben bármelyik közterületen burkolat bontásra kerül sor, a burkolat helyreállításának minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig kell megtörténnie.
13. A zöldfelület kialakításának követelményei
19. § (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken a 2. sz. függelékben szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.
20. § (1) A zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
(2) A meglévő erdők felújítását a termőhelynek legjobban megfelelő természet közeli erdőállománnyal kell végezni. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.
(3) Az erdők szegélyén, illetve nyiladékok mentén zárt erdőszegély (cserjesáv) kialakítása szükséges az erdei ökoszisztéma, a mikroklimatikus viszonyok védelme érdekében.
(4) Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek. Különös figyelmet érdemel ez az előírás, mivel a putnoki erdők túlnyomó része a Natura 2000 hálózat madárvédelmi direktívájának területei közé tartozik.
21. § (1) A kistérség területére jellemző, hagyományos gyepes aljnövényzetű gyümölcsöskertek fenntartása és telepítése ajánlott a parlagon hagyott, nem művelt telkeken.
(2) A dombokon található kertes területen belül, a felhagyott telkeken kialakult kisebb fás, erdős illetve gyepes területeket meg kell őrizni.
(3) A dűlőutak menti fasorokat, cserjesávokat meg kell őrizni, hiányzó fasorokat, cserjesávokat pótolni kell. A telepítést honos, a területen természetesen is jelenlévő fajokkal, illetve hagyományos, nagy ellenálló képességű gyümölcsfajokkal kell megvalósítani.
14. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények
22. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
(3) A táj értékek megőrzendők, tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont értékek, természeti emlékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon megváltoztatja, vagy veszélyezteti. Rendszeres gondozásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
(4) Gondoskodni kell a táj érték, természeti emlék fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről.
15. Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
23. § (1) A 2. mellékletben felsorolt helyi védelem alatt álló építészeti értékek védelmére vonatkozó szabályok:
1. A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés - csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges.
2. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
3. Homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki, vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet.
4. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni, hiány esetében pótolni kell.
5. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
6. A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.
7. Fűtéskorszerűsítés esetén parapet gázfűtés nem engedélyezhető. Tilos továbbá kéményt külső falra vagy a fal mellé szerelve építeni.
8. A közterületre néző homlokzatra, ill. a tetőidom utcai síkján nem helyezhető ki parabola antenna, illetve klímaberendezés kültéri egysége.
9. Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
10. Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség 7. § szerinti megszüntetését követően.
24. § A védett környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
1. Építési anyaghasználat:
a) Lábazatképzésnél: Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
b) Falfelületek: Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfal-szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
c) Tető: A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen. Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.
2. Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:
a) A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor.
b) A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.
c) A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.
16. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
(4) Klímaberendezés kültéri egysége, elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, stb.) valamint távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.
17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(3) A távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
(4) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket lehetőleg közös oszlopsoron kell vezetni.
(5) Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(6) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.
(7) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
(8) A gázhálózat rekonstrukcióra kerülő területeken felújítás idején meg kell vizsgálni a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.
(9) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(10) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
27. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:
1. belterület,
2. lakóépülettől 50 méteren belül,
3. táj- és természetvédelmi területek.
28. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek – a környezetbe illesztés feltételeivel – az alábbiak:
1. elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével,
2. egyéb, védelem alatt nem álló mezőgazdasági terület.
1. Lakótelkeken csak magáncélú és -tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
29. § (1) Szemere község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben és annak a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám, reklámhordozó közzététele vagy elhelyezése.
(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
30. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
20. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
21. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
32. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
(3) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
(4) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
(5) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.
(6) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges
(7)
(8) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(9) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
(10) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(11) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.
22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
23. Rendelkezés a szakmai konzultációról
34. § (1) A településkép védelme érdekében a település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
2. Lakóépület magastetőtől (25-45°) eltérő tetőkialakítása esetén
3. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
4. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
5. Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
(3) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
1. műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
2. antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(4) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
2. a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(5) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
(6) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.
A településképi véleményezési eljárás
24. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
36. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
37. § A polgármester véleménye a 36. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
25. A településképi véleményezés szempontjai
38. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
26. A településképi véleményezési eljárás szabályai
39. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.
(2) A településképi véleményezési eljárás a Korm. rendelet 26/A §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
A településképi bejelentési eljárás
27. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
40. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
41. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:
1. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
2. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
3. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
2. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
3. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
4. amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
5. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
6. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.
7. védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.
8. településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
9. kirakat kialakítása,
10. reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.
11. helyi védelem alatt álló értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.
42. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
28. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
43. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma:
1. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
29. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
44. § (1) Az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi a településképi bejelentési eljárást, – papíralapú – bejelentés formájában.
(2) Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
30. A településképi kötelezési eljárás
45. § (1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki
1. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
2. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,
3. a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,
4. a településképi követelmények megsértése esetén.
(2) A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.
31. A településkép-védelmi bírság
46. § (1) A polgármester, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
(4) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
Záró és átmeneti rendelkezések
32. Hatályba léptető rendelkezések
47. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30.napon lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
33. Hatályon kívül helyező rendelkezések
48. § (1) Hatályát veszti Szemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 13/2017. (XI.8.) számú önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti Szemere Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról szóló 13/2006. (XII.22.) számú rendeletének alábbi rendelkezései: 5. § (5) (6) bekezdés; 11. § (13)-(15) bekezdés; 12. § (10) bekezdés;13. § (1) bekezdés utolsó mondata; 16. § (1) bekezdés d), g) pontja, valamint „Az építményre vonatkozó sajátos előírások” szakasza; 23. § (8), (12) b) pontja, (13) b) pontja, (14) bekezdés; 24. § (3) bekezdés; 27. § (11) (12), (16) bekezdés; 33. § (2)-(4) bekezdés; 34. § (4) bekezdés; 5. § (1), (3)-(8) bekezdés; 1. számú függelék.
1. melléklet
1. 
2. 
2. melléklet
Ssz. |
Utca megnevezése |
Házszám |
Helyrajzi szám |
|---|---|---|---|
1 |
Fő |
25 |
116 |
2 |
Fő |
35 |
120 |
3 |
Fő |
36 |
207 |
4 |
Fő |
37 |
121 |
5 |
Fő |
38 |
206 |
6 |
Fő |
39 |
122 |
7 |
Fő |
41 |
123/1 |
8 |
Fő |
47 |
125 |
9 |
Fő |
48 |
200 |
10 |
Fő |
49-51 |
126 (két épület) |
11 |
Fő |
52 |
198 |
12 |
Fő |
53 |
127 |
13 |
Fő |
Emlékmű |
93 |
14 |
Fő |
55 |
128 |
15 |
Fő |
69 |
134 |
16 |
Fő |
79 |
138 |
17 |
Fő |
95 |
153 |
18 |
Ady Endre |
2 |
76 |
19 |
Arany János |
17 |
39 |
20 |
Arany János |
19 |
40 |
21 |
Arany János |
47 |
13 |
22 |
Arany János |
53 |
11 |
23 |
Arany János |
59 |
8 |
24 |
Arany János |
61 |
6 |
25 |
Arany János |
71 |
2 |
3. melléklet
SZEMERE
K É R E L E M
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme: (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
4.1. A telek területe: _____________________
4.2. A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: ______________________________________
5. Az épület bruttó beépített alapterülete:
6. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
8. A kérelemhez csatolt mellékletek:
8.1. Építészeti-műszaki tervdokumentáció ________ pld
8.2. Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db
8.3. Egyéb szakhatósági állásfoglalás ________ pld
8.4. Egyéb okirat ___________________________________________________________________
9. Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.
10. Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap
aláírás (kérelmező)
4. melléklet
SZEMERE
K É R E L E M
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme: (továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
7.1. Építészeti-műszaki tervdokumentáció ________ pld
7.2. Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db
7.3. Egyéb szakhatósági állásfoglalás _________ pld
7.4. Egyéb okirat ____________________________________________________________________
8. Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.
9. Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap
aláírás (kérelmező)
1. függelék
1. 
2. Egyedi tájértékek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság felmérése
2.1.
Név |
Település |
Pontos helyszín |
Főbb jellemzők |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
Kavicsbánya |
Szemere |
A belterülettől északra levő szőlőhegy csúcsán. |
Felhagyott bánya. A természetes szukcesszió előrehaladott. Pannon homokos-iszapos-agyagos üledékek, pliocén kavics. Az alsó szint réteges, a fal közepe rétegzett, lamináris vörös és sárga csíkok váltakozásával (0,5 cm-enként), felső szint helyenként keresztrétegzett, ill. magas kvarctartalmú homokban gazdag, vörösagyagos, pliocén folyóvízi eredetű kavicsréteggel, amely helyenként turbált (fagyzsákok). |
2 |
Kánás-tó |
Szemere |
A Kánás-erdő K-i részén. |
Az utóbbi harminc évben erősen kiszáradó, 50 m átmérőjű magassásos mocsár egy nyergen, erdővel körülvéve. |
3 |
I. világháborús emlékmű |
Szemere |
A belterület északi végén álló temetőben. |
Szarkofág formájú, neoklasszicista jellegű, antik, hellenisztikus síremléket utánzó, gazdagon faragott, domborműves emlékmű. |
4 |
Pallavicini-síremlék |
Szemere |
A belterület északi végén álló temetőben. |
Műkő sírkőbe rakott fehér tábla. Mögötte sírbolt, kifosztott állapotban. A sírbolt felett nyeregtetős, szürkére vakolt kápolna, csúcsíves bejárattal. |
5 |
II. világháborús emlékmű |
Szemere |
A polgármesteri hivatal déli oldalán. |
Terméskőből készített széles talapzat, félkörívben alacsony kőfallal körbekerítve. A talapzat közepén áll a karcsú kőoszlop, rajta fekete márványtáblán az áldozatok nevei. |
2.2.
Név |
Település |
Pontos helyszín |
Főbb jellemzők |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
Pallavicini-kastély és parkja |
Szemere |
Arany J. u. 4. |
A korabarokk kastélyt a XIX. században klasszicizáló stílusban építettek át. Az egyemeletes kastély domboldalban épült, földszintjén neogótikus keresztboltozatos helyiség látható, 15. századi mennyezeti freskónyomokkal. A kastélyban található helyiségek részben donga-, nagyobb részt cseh süvegboltozatosak. Jelenleg az általános iskola, a napközi otthonos óvoda és a községi konyha működik benne. A romantikus park elrendezése, dendrológiai összetétele hasonló a megye többi kastélyparkjához. A kertépítő a természetes vegetációt ötvözte a betelepített lombos és tűlevelű egzótákkal. Platán-, nyír-, gesztenye-, juharfák 100 év fölött. A Szemere család idejében egy igényesen kialakított, mintegy 4 hektáros kastélypark övezte a kastélyt. A kastély előterében a Szemerék idejéből származó mesterséges barlang, a grotta, előtte pedig kis tó helyezkedett el. A vízmedence mellett hatalmas platán áll. A kert mellett most is áll a korábbi virágház, ahol a birtok dísznövényeit nevelték. |
2 |
Földrajzi irányjelző és zászlótartó szobor |
Szemere |
Az Arany J. utca és a Fő utca sarkán. |
1 m magas betonépítmény, 4 oldalán egy-egy égtáj megnevezése, minden oldalon egy-egy alak vagy életkép, pl. korona, sújtásos ruha, szántóvető. |
3 |
Utcakép |
Szemere |
Fő utca Arany J. utca torkolatával szembeni része. |
3 db füstlyukas tetejű, faragott fatornácos régi kőház, tornác fa díszítményekkel. |
2.3.
Név |
Település |
Pontos helyszín |
Főbb jellemzők |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
Református templom |
Szemere |
Arany J. u. 2. |
Késő barokk-klasszicista templom. Szürke lemezzel fedett gúlasisakos torony, melyen óra található, a hajó palával fedett. A 25 m magas torony copf stílusú. Magyarország egyetlen olyan református templomtornya, amelyen a huszita jelvény, a fedett kehely látható. Ugyanez a kehely található a szószéken is. A templom eredetileg 8 kőoszlopon nyugvó, boltíves mennyezettel épült, amit 1890-ben lebontottak és helyette készült az azóta is meglévő sík, vakolt mennyezet. |
2 |
Feszület |
Szemere |
A Fő úton, a pusztaradványi elágazásban található híd északi oldalán. |
Kisméretű (1,7 m magas), keskeny feszület kovácsolt vasból, rajta vas korpusz. A kereszt felső része letörött. |
3 |
Feszület |
Szemere |
A belterület déli végén. |
Késő barokk, trifóliumos kőkereszt, fém korpusszal. Kovácsoltvas kerítés veszi körül. |
4 |
Római katolikus templom |
Szemere |
Fő utca, az Arany J. utca és a pusztaradványi útelágazás között. |
Vakolatlan, kisméretű, neogótikus stílusban épült templom, téglából és kőből, bélletes kapuzattal. Gúlasisakos tornya szürke lemezzel, hajója vörös színű lemezzel fedett. Belső falait freskók díszítik, melyet Pallavichini őrgróf felesége festett. |
2. függelék
1. 1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásánakés terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
1.1. A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.
1.2. A listában szereplő növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
1.3. Várhatóan az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:
Magyar név |
Tudományos név |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
2. 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
2.1. A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.
2.2. Az érintett növényfajok:
2.2.1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2.2.2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
3. 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről
3.1. A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).
3.2. Általános irányelvek
3.2.1. A növénytelepítések során őshonos fajok használatára kell törekedni, illetve olyan fajok és kultúrváltozatok alkalmazására, melyek bizonyítottan nem vadulnak ki. Természetvédelmi szempontból nem támogathatók azoknak a növényfajoknak a telepítése, melyek könnyen kivadulnak, természetes élőhelyeken is megjelenhetnek, és károsíthatják az ott előforduló életközösségeket és fajokat.
3.2.2. Ezen fajok listája:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
zöld juhar |
Acer negundo |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
parlagfű |
Ambrosia artemisiifolia |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
lándzsáslevelű őszirózsa |
Aster lanceolatus |
kopasz őszirózsa |
Aster novi-belgii |
fűzlevelű őszirózsa |
Aster x salignus |
kerti seprűfű |
Bassia scoparia |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
süntök |
Echinocystis lobata |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
csicsóka |
Helianthus tuberosus |
parlagi ligetszépe |
Oenothera biennis |
közönséges vadszőlő |
Parthenocissus inserta |
tapadó vadszőlő |
Parthenocissus quinquefolia |
alkörmös |
Phytolacca americana |
karmazsinbogyó |
Phytolacca esculenta |
kései meggy |
Prunus serotina |
akác |
Robinia pseudoacacia |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
3. függelék
1. A település műemlékei és műemléki környezetéhez tartozó ingatlanok:
törzs-szám |
azonosító |
helység |
név |
védelem |
helyrajzi szám |
|---|---|---|---|---|---|
1112 |
23117 |
Szemere |
Volt Szemere-kastély ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
81, 91/1, 87, 86, 83, 52/2, 48/2, 210 |
1112 |
3185 |
Szemere |
Volt Szemere-kastély |
Műemlék |
90/2, 90/1 |
2. A település régészeti lelőhelyei:
azonosító |
település |
lelőhely-szám |
név |
védelem |
HRSZ |
|---|---|---|---|---|---|
16442 |
Büttös |
2 |
Kácsik puszta |
szakmai |
0123, 0120 |
16031 |
Litka |
1 |
Lyubatanya felé vezető út |
szakmai |
0143, 0142, 0141, 071, 037/4, 037/2 |
16445 |
Litka |
2 |
Lyuba |
szakmai |
084/6, 084/5 |
16778 |
Szemere |
1 |
Miglinc |
szakmai |
0150 |
34481 |
Szemere |
2 |
Szemere-kastély |
szakmai |
91/1 |