Tiszaladány Község Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tiszaladány Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszaladány Község Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3929 Tiszaladány, Kossuth Lajos utca 53.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Tiszaladány Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Tiszaladány község közigazgatási területe.

2. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5. fő. A képviselők és bizottsági tagok névjegyzékét a rendelet 1. függelék tartalmazza.

3. § Az önkormányzat azonosító adatai:

                        a) törzsszám: 349932

                        b) adószám:1 49930-2-05

                        c) KSH statisztikai számjel: 0519381

                        d) Költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla: 68500012-11055860

                        e) Állami hozzájárulás pénzforgalmi számla: 68500012-11055877

4. § Az önkormányzat honlapja, a www.tiszaladany.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a község lakosságát.

5. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1.  melléklete tartalmazza.

6. § Tiszaladány község testvértelepülési kapcsolatot tart a romániai Sepsibodok községgel.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

7. § A Tiszaladány Község Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

8. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

a) mezőőri feladatok,

b) céljelleggel megállapított támogatások fedezetének biztosítása a költségvetési rendeletben elfogadott előirányzat terhére,

9. § A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a következő feladat-és hatásköreit:

1. lakhatási támogatás,
2. eseti támogatás,
3. téli tüzelőanyag biztosításának,
4.  a köztemetés

megállapítását.

10. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

c.) testvértelepülési kapcsolat létesítése,

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

11. § A képviselő - testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

12. § (1) képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Mötv. 43.§-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

13. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(4) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

d)  a nem állandó meghívottaknak

e) az előterjesztőknek és

f) akiket az ülés összehívója megjelöl.

17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legkésőbb az ülés időpontja előtt 24 órával kell kézbesíteni. Halaszthatatlan döntési helyzetben az ülés - telefonon történő azonnali értesítés mellett - e-mailben is összehívható, s ekkor az írásos meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testület tagjai és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők részére az ülés megkezdése előtt kell kézbe adni.

18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b)  az illetékes országgyűlési képviselőt,

c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

19. § (1)          A képviselő-testület más település képviselő - testületeivel együttes ülést tarthat.

(2)       A képviselő - testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3)       Ha az együttes ülés színhelyeként a Tiszaladány van megjelölve, akkor az együttes ülést Tiszaladány polgármestere vezeti.

(4)       Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

(5)       A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön - külön kell szavazásra feltenni. Valamennyi együttes ülésen részt vett testület esetében fel kell tüntetni a  határozatot hozó önkormányzat teljes megjelölését, a határozat sorszámának illeszkednie kell az adott képviselő-testület által hozott határozatok sorrendjébe, a szavazás számszerű eredményének a testületek mindegyike tekintetében szerepelnie kell a jegyzőkönyvben.

(6)       Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő - testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői írják alá.

(7)       Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

                                                           3. Nyilvánosság

20. § (1) A képviselő-testület üléséről hang-, film- és videofelvétel készíthető. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A képviselő-testületi ülésekről készült kép- és hanganyag nem selejtezhető, a levéltári átadás határideje 15 év.

 (2) A képviselő-testület a rendes ülésének, a közmeghallgatásnak, a lakossági fórumnak a helyét, időpontját és tervezett napirendjét tartalmazó meghívót legkésőbb az ülést megelőző 5. napon közzéteszi a tiszaladany.hu honlapon és kifüggeszti a Hivatal hirdetőtáblájára. A rendkívüli ülés helyét, időpontját és tervezett napirendjét tartalmazó meghívót legkésőbb az ülést megelőző 2. napon közzéteszi a tiszaladany.hu honlapon és kifüggeszti a Hivatal hirdetőtáblájára.

21. § (1)          A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát a Hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján az állampolgárok megtekinthetik.

(2)       Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő - testületi határozatokat Tiszaladány község honlapján meg kell jelentetni.

(3)       A képviselő - testület üléséről készített jegyzőkönyvek - a zárt ülésre vonatkozó kivételével- ügyfélfogadási időben a Hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján megtekinthetők.

(4)       A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak igazolt megbízottja, a jegyző és a Borosd-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.

4. A képviselő-testület ülésének vezetése

22. §  A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c)  a határozati/rendeleti javaslatok szavaztatása,

d) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

e) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

23. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

24. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

25. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő - testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő - testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

 (2) Ügyrendi javaslat:

a) a napirendi pont levételére tett javaslat,

b)  a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,

c)  a napirendi pont elnapolására tett javaslat,

d)        az ülés zárt jellegére tett javaslat,

e)  a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,

f)  a jelen rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt tett javaslat,

g)  a képviselő kizárására tett indítvány,

h)  a vita lezárására tett indítvány.

(3) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(4) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.

26. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vesznek részt.

27. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

28. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

29. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

30. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

5. A képviselőtestület döntései

31. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

32. § (1) A képviselő-testület a 31. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a jegyző az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a jegyzőkönyvben rögzíti.

33. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(3) Ügyrendi Bizottság elnöke a szavazatok összegyűjtését és megszámlálását követően ismerteti a titkos szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amelyet a Ügyrendi Bizottság tagjai írnak alá.

(4) A Ügyrendi Bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás kezdetét és végét,

c) a Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat,

f) a szavazás eredményét.

(5) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(6) A titkos szavazás eredménye a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.

34 § Az ülés vezetője a 32.§-33 §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

35. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a közzététel pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Tiszaladány Község Önkormányzat Képviselő-testületének

...../..... (..... .....)  határozata

a ……………………-ról.

36. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

37. § A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Tiszaladány Község Önkormányzat Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete

a ...........................................-ról.

38. § (1) A képviselőnek joga van a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 15 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni.

39. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

40. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

            6. Az ülés rendjének fenntartása

41. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

42. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

7. A jegyzőkönyv

43. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

44. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontonként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontjaiban foglaltakat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, amelyet a jegyző kezel (ez az irattári példány).

A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül meg kell küldeni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részére.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) a képviselők kérése alapján

ca) a képviselői indítványokat,

cb) a képviselői hozzászólásokat,

cc) a képviselői interpellációkat.

45. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak a Hivatal dolgozója jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti rendszerezéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell kezelni.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

46. § (1) Közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, valamint a jegyző.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

48. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

49. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

50. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést ( a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon a képviselő-testület tagjai kötelesek részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

51. § Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit

a) Tiszaladány KTPSE; képviselője: Dr. Liszkai Ferenc

b) Baráti kör Egyesület;  képviselője:Dr. Liszkai Ferenc

c) d) Polgárőr Egyesület; képviselője: Lovász Zoltán

d)Tiszaladányi Darvas József Általános Iskoláért Alapítvány; képviselője:Bényeiné Szőke Andrea Márta

V. Fejezet

A települési képviselő

52. § A települési képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

53. § (1) A települési képviselő – a Mötv.32. § (2) bekezdés meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

54. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki legkésőbb az ülés napján 8 óráig  szóban vagy írásban távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.

 (3)      A képviselő tiszteletdíját 50 százalékkal kell csökkenteni, ha két egymást követő rendes képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen, igazolatlanul nem vesz részt,

(4)       A képviselő, az állandó bizottság nem képviselő tagja akkor minősül igazolatlan távollevőnek, ha a képviselő-testületi illetve bizottsági ülésről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül marad távol.

(5)       A tiszteletdíj csökkentésének időtartama egy hónap. A kötelezettségszegés minden további ismétlődése esetén a tiszteletdíj csökkentésének időtartama két hónap.

(6)       A tiszteletdíj csökkentésére a képviselő-testületnek a polgármester tesz javaslatot, az ügyrendi bizottság előzetes véleményének kikérése után.

55. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő 1 havi tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.

56. § A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

57. § A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás.

8. A polgármester és az alpolgármester

58. § (1) A polgármester társadalmi megbízatású tisztségviselő.

(2) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) A polgármester jutalmazására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a képviselő - testületnek.

59.§  A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. Az alpolgármester a polgármestert általános jogkörben helyettesíti, feladatai a polgármester  irányításával látja el.

60. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

e) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A társadalmi megbízatású polgármester heti három munkanap látja el feladatát, illetve szükség szerint, kötetlen munkaidő beosztásban.

A társadalmi megbízatású polgármester hetente, hétfői napon,  8.00 órától 12.00 óráig tartja fogadónapját. Ha a fogadónap megtartása akadályba ütközik, úgy helyettesítéséről, vagy a fogadónap pótlásáról saját döntése szerint gondoskodik.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § (1) bekezdés e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

61. § A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-áig elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

62. § (1) Tiszaladány község alpolgármestere társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(3) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: minden hónap első keddi napján 8-12 óra között.

9. A képviselő-testület bizottságai

63. § (1) Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselő tagból áll, mely ellátja:

a) a titkos szavazások lebonyolításával, törvényes feltételeinek biztosításával kapcsolatos tennivalókat, a szavazatszámlálás feladatait,

b) a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése,

c) eljár polgármesteri, alpolgármesteri és képviselői összeférhetetlenségi ügyben.

d)képviselői összeférhetetlenség kivizsgálása, az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozat átvétele

(2) A képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

64. § (1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

10. A jegyző

65. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c)a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,

d)        gondoskodik – a Hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,

e)  ellátja a Önkormányzati Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

f)  ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,

g) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,

h)  javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

66. A jegyző az előterjesztés fedőlapján írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést aláírja. A képviselő - testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

67. § A jegyző a Hivatalban minden hónapban legalább egy alkalommal fogadóórát tart.

68. § A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

69. § A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről, mely során a rendeletet kihelyezi a Hivatal hirdetőtábláján (Tiszaladány, Kossuth út 53. sz.), valamint az önkormányzat honlapján.

70. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § c) pontja alapján történik. A jegyző felett a munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

71. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

11. A Közös Önkormányzati Hivatal

72. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Tokaji Közös Önkormányzati Hivatal, melynek kirendeltségei: Tiszaladányi Kirendeltség, Csobaji Kirendeltség.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 85. § (6) és (9) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

12. Társulás

73. § (1) Az önkormányzat az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulásoknak a tagja:

a) Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás

b) Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás

c) Borsod Abaúj Zemplén Térség Ívóvíz-kezelési Önkormányzati Társulás

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

1. házi segítségnyújtás,
2. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
3. családsegítés,
4. gyermekjóléti szolgáltatás.
5. központi orvosi ügyelet.

 (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

a)  a térség környezeti állapotának megőrzése,

b) a korszerű hulladékgazdálkodás bevezetése 

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:

a térség ivóvíz minőségének javítása.

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

74. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára településfejlesztési, működtetése és gazdasági ciklusprogramjáról határozatot hoz.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

75. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti  a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelet.

Péterné Ferencz Zsuzsanna                                                               Dr. Liszkai Ferenc

Jegyző                                                                                               polgármester