Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018 (IV.27.) önkormányzati rendelete
3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
Hatályos: 2022. 07. 10Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018 (IV.27.) önkormányzati rendelete
3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vámosújfalu Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Székhelye: 3941 Vámosújfalu, Csécsi Nagy Pál út 8.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe Vámosújfalu község közigazgatási területére terjed ki.
(4) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
2. § (1) Az önkormányzat feladatellátásához kapcsolódó társulásra átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete kötelező feladatait saját intézményhálózata útján, társulások útján, illetve az ellátási kötelezettség szerződéses átadása, átvétele útján valósítja meg.
(3) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 3. függelék tartalmazza.
3. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat - és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melynek neve:
4. § Az önkormányzat szervei:
a) polgármester,
b) bizottság,
c) közös önkormányzati hivatal,
d) jegyző,
e) társulás.
5. § (1) A képviselő-testület kapcsolatot tart és együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal, részére véleményezési jogkört biztosít. A véleményezési jog körét, továbbá a javaslatok, kezdeményezések kezelésének, véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának rendjét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A nemzetiségi önkormányzat elnökét a képviselő-testület ülésére állandó jelleggel meg kell hívni és részére tanácskozási jogot kell biztosítani.
(3) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat kapcsolatának szabályozására a mindenkor hatályos megállapodás vonatkozik, a megállapodás e rendelet 4. melléklete.
(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, továbbá a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítja a hivatalban. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket - a telefonhasználat kivételével- az önkormányzat viseli.
(5) A településen működő nemzetiségi önkormányzat kötelező feladatai ellátását szolgáló, nagyobb férőhelyigénnyel járó rendezvényei megtartása céljából az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja a Faluház, illetve az Ökoturisztikai Látogató Központ nagytermét.
(6) A közös önkormányzati hivatal a jegyző irányításával - a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének tisztségviselői és tagjai telefonhasználata költségei kivételével – az önkormányzat általi költségviseléssel ellátja a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülései előkészítő feladatait, a képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a képviselő-testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat, a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.
(7) A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika keretében elkészített - eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat - továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatra is kiterjednek.
(8) A településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein az önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző vesz részt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
6. § A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
1. A képviselő-testület alakuló ülése
7. § (1) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a választás eredményéről.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
a) önkormányzati képviselők eskütétele,
b) polgármester eskütétele,
c) polgármester illetményének megállapítása,
d) polgármester programjának ismertetése,
e) alpolgármester megválasztása,
f) alpolgármester eskütétele,
g) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
h) bizottságok tagjainak megválasztása.
(3) Az alpolgármester megválasztását lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot.
2. A képviselő-testületi ülések általános szabályai
8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.
(2) A képviselő-testület az éves munkatervben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 rendes ülést tart, amelyeket munkanapokon, hivatali időben tart meg.
(3) Az ülés helye: Vámosújfalu Község Önkormányzat tanácsterme: 3941 Vámosújfalu, Csécsi Nagy Pál út 8.
(4) A képviselő-testület szükség szerint együttes ülést tart a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeivel, melynek helye felváltva a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok székhelye.
9. §1
3. A képviselő-testületi ülés összehívása
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi-Szociális-Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is, az önkormányzati rendelet-tervezettel vagy határozati javaslattal együtt. A meghívó és az előterjesztések kézbesítése történhet elektronikus formában, illetve papír alapon, a képviselő kérésének megfelelően.
(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is.
(4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi vámosújfalui önszerveződő közösségek képviselőit:
a) Vámosújfalu Ifjúságáért Alapítvány kuratóriumi elnökét,
b) Vámosújfalu Polgárőr Egyesület elnökét.
(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni azt, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(6) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt csak azokat a mellékleteket kell megküldeni, amely napirendhez meghívásuk kapcsolódik.
(7) A testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot, annak megtartása előtt legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell, a meghívónak a Vámosújfalu Község Önkormányzat hivatali épületében elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, a meghívót az önkormányzat honlapján (www.vamosujfalu.hu) közzé kell tenni.
4. Az ülések nyilvánossága
11. § (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak, és az azokon megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül – nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.
(3) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján, a törvényben meghatározott módon gondoskodik.
5. Az ülés napirendje
12. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint – tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz.
6. Az előterjesztések rendje
13. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítik el.
(2) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket – a jegyzőnél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében legalább 8 nappal. Rendkívüli ülés esetében, ha azt nem a polgármester kezdeményezi, az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket a meghívóval együtt kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak.
(3) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
(4) A testületi ülésre az előterjesztés fő szabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.
(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatot,
e) az önkormányzati rendelet-tervezetet,
f) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.
(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
7. Kérdés
14. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
8. A képviselő-testület tanácskozási rendje
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére e rendelet 10. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az ülést polgármester nyitja meg. Megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását, az érkező vagy a távozó képviselőket a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról, melynek során
a) figyelmeztetheti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem méltó kifejezéseket használ,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
c) rendzavarás esetén figyelmeztetheti a rendbontót, ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
(4) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azzal vitába szállni nem lehet.
9. A vitavezetés szabályai
16. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) A testületi ülésen napirendenként, elsőként, az adott napirendi pont előadóját illeti meg a szó.
(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztő a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti.
(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek.
(5) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.
(6) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat, több alkalommal is.
(7) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(8) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
(9) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.
10. A döntéshozatal szabályai
17. § (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie.
(2) A képviselő-testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.
(3) A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.
(4) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál.
18. § Ha a képviselő, az alpolgármester, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 49. § (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 50%-ára jogosult.
11. A szavazás módja
19. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.
(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról, az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.
(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
12. A nyílt szavazás
20. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
13. A név szerinti szavazás
21. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa egyenként, ábécé sorrendben a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
(3) A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
14. A titkos szavazás
22. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülés tartása kötelező, illetve tartható.
(2) A titkos szavazás lebonyolítását a Pénzügyi-Szociális-Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság végzi
(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(4) A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét.
(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
(6) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete.
15. A képviselő-testület döntései
23. § (1) A képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, kézfelemeléssel hozza.
(2) Minősített többséghez a megválasztott 5 települési képviselő több mint a felének, 3 képviselőnek az igen szavazata szükséges.
(3) A képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendeletek és
b) normatív vagy egyedi határozatok.
16. Az önkormányzati rendeletalkotás főbb szabályai
24. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a polgármester
b) a képviselő
c) a képviselő-testület bizottsága
d) a jegyző
e) a településen hivatalosan működő civil szervezet vezetője, képviselője.
(2) Az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a kezdeményezésről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, aki ezen feladatellátása során külső szakértőt igénybe vehet.
(4) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző köteles gondoskodni.
25. § (1) A képviselő-testület megalkotott önkormányzati rendeleteit a jegyző az önkormányzat épületében elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.
(2) A kihirdetett önkormányzati rendeletet a település honlapján közzé kell tenni.
17. Az önkormányzati határozat
26. § (1) A testület határozat nélkül dönt a napirend elfogadásáról, a képviselői kérdésekre adott válaszok elfogadásáról, a név szerinti szavazás elrendeléséről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról.
(2) Az együttes ülés keretében hozott határozatokat a következő sorszámmal kell jelölni.
(3) A hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, minden számozott határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét.
(4) A hozott határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően a végrehajtásban érintetteknek meg kell küldeni.
(5) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni.
18. A jegyzőkönyv
27. § A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. §-ában megfogalmazottakon kívül tartalmazza mellékletként a meghívót és a jelenléti ívet.
28. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, a jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és egy fő jegyzőkönyvhitelesítő írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül.
(3) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(4) Az ülésekről készített jegyzőkönyvek hivatalban tárolt példányait mellékleteivel együtt évenként be kell köttetni.
19. Együttes ülés
29. § (1) A Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.
(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) Az együttes ülés összehívásáról a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei együttesen gondoskodnak.
b) Az ülés helye felváltva a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok székhelye.
c) Az ülést az ülés helye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülést az ülés helye szerinti önkormányzat alpolgármestere vezeti.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
1. A települési képviselő
30. § (1) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, ennek érdekében távolmaradását a képviselő-testület üléséről jeleznie kell a polgármesternek,
b) részt vesz a testületi ülések előkészítésében, illetve a meghozott döntések végrehajtásában,
c) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni,
d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, illetve választói bizalmára.
(2) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, a képviselő-testület határozatával
a) első alkalommal 3 havi időtartamra 50%-os mértékre csökkenti,
b) második alkalommal 6 havi időtartamra 75%-os mértékre csökkenti,
c) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja.
2. A képviselő díjazása
31. § A képviselőknek járó tiszteletdíj mértékét és a juttatás szabályait önkormányzati rendelet szabályozza.
3. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
32. § A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a Pénzügyi-Szociális-Ügyrendi bizottság elnökének adja át kivizsgálásra.
33. § A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát a Pénzügyi–Szociális-Ügyrendi bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
1. Állandó bizottság
34. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot működteti:
a) Pénzügyi–Szociális–Ügyrendi Bizottság 3 fővel, melyből 3 fő képviselő,
(3) A bizottság, a polgármester és a jegyző feladat és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottság tagjainak felsorolását a 2. függelék tartalmazza.
(5) A bizottság ülésén állandó meghívott a polgármester és a jegyző.
2. Ideiglenes bizottság
35. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
a) esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,
b) egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,
c) társulási megállapodások előkészítése,
d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
1. A polgármester
36. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hét szerdáján 9.00-16.00 óráig.
(3) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli – feladata különösen:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
c) a település vagyonának megőrzése és gyarapítása,
d) a településgazdálkodás,
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,
f) a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása, segítése,
g) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
h) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása a helyi civil szervezetekkel és a lakossággal,
i) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
j) a saját önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
(4) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése.
(5) A polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.
(6) A polgármester – alpolgármester hiányában - lemondását a Pénzügyi–Szociális–Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, vagy részére juttatja el.
(7) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, vagy az alpolgármesternek, mindezek hiányában a Pénzügyi–Szociális–Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.
37. § A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. §-a állapítja meg.
2. Az alpolgármester
38. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármester fő feladata a polgármester helyettesítése, ezért külön hivatali munkarendet számára a testület nem állapít meg.
3. A jegyző
39. § (1) A jegyző, mint a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal vezetője, ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsorolt feladatokat, valamint az önkormányzati hatósági ügyek előkészítését és végrehajtását.
(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt jelezni a képviselő-testület tagjai felé.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő közös önkormányzati hivatali köztisztviselőt bízzák meg a jegyzői feladatok ellátásával.
4. A közös önkormányzati hivatal
40. § (1) Erdőhorváti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Háromhuta Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, közös önkormányzati hivatalt hoztak létre, Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal (3934 Tolcsva, Szabadság tér 16.) elnevezéssel (2) Vámosújfalu településen kirendeltség működik. Az önkormányzati hivatal kirendeltségének elnevezése: Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal Vámosújfalui Kirendeltsége (3941 Vámosújfalu, Csécsi Nagy Pál út 8.)
(3) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.
(4) A hivatal szervezeti és működési szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI
1. Az önkormányzat társulásai
41. § (1) A képviselő-testület, önkormányzati feladatai hatékonyabb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében, társulásokban vesz részt.
(2) A társulások jegyzékét a 4. függelék tartalmazza.
2. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
42. § (1) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
43. § (1) A képviselő-testület éves költségvetéséről évenként önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A polgármester - a költségvetésben nem előirányzott kiadások vonatkozásában - saját hatáskörében, 1.500.000.-Ft értékhatárig vállalhat kötelezettségeket és írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettségvállalásokról a képviselő-testületet a legközelebbi rendes ülésen tájékoztatnia kell.
44. § (1) A gazdasági év lezárását követően az előző év költségvetésének végrehajtásáról a képviselő-testület zárszámadási rendeletet fogad el.
(2) A zárszámadási rendelet-tervezetet elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
FALUGYŰLÉS, KÖZMEGHALLGATÁS
1. Falugyűlés
45. § (1) A lakosság széles körét érintő döntések meghozatala előtt, illetve a lakosság közvetlen tájékoztatása érdekében a képviselő-testület falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés időpontjáról és témájáról előzetesen a lakosságot, annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban, tájékoztatni kell, hirdetmény kifüggesztésével.
(3) A falugyűlést a polgármester vezeti.
(4) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
2. Közmeghallgatás
46. § (1) A képviselő-testület minden évben egyszer, előre meghirdetett időpontban, közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok vonatkoznak.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
47. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez
1. költséghatékony hullagazdálkodási közszolgáltatás biztosítása, hulladékgazdálkodási feladatok integrált, gazdaságos és hatékony ellátása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 19. pontjában és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXV. törvény 33-37/B. §-ában meghatározottaknak megfelelően
1. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 21. pont szerinti víziközműszolgáltatás ivóvízellátás
1. az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) c) pontjában foglalt háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ügyeleti ellátás biztosítása
2. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 119. §-ában meghatározott, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. §-a szerinti, a belső ellenőrzéshez kapcsolódó feladatok ellátása
2. melléklet a 3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez2
1. dönt a rendkívüli települési támogatásról,
2. dönt a köztemetésről,
3. dönt az iskolakezdési támogatásról,
4. véleményezi az éves költségvetési javaslatot, és a költségvetés végrehajtásáról készült éves beszámoló (zárszámadás) tervezetét,
5. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, -különös tekintettel a saját bevételekre,
6. figyelemmel kíséri a vagyonváltozást (növekedést, csökkenést),
7. értékeli a vagyonváltozást előidéző okokat,
8. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
9. ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását,
10. ellenőrzi a bizonylati rend, és a bizonylati fegyelem érvényesülését,
11. szakmai kapcsolatot alakít ki az önkormányzat belső ellenőrzésében közreműködő egyéb szervezetekkel, személyekkel, így a belső ellenőrrel, könyvvizsgálóval, intézmények vezetőivel,
12. észrevételt tesz az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban,
13. javaslatot tesz a likviditási helyzet javítására,
14. ellenőrzi az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adókintlévőségek behajtására,
15. ellenőrzi a gazdálkodási folyamatokat,
16. ellátja mindazon ügyekben a szavazatszámláló bizottsági feladatokat, amikor a képviselő-testület ülésén titkos szavazásra kerül sor,
17. ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségének, méltatlanságának kivizsgálásával kapcsolatos teendőket,
18. ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának gyűjtésével, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
19. javaslattételi joga van a polgármester jutalmának megállapítására,
20. közreműködik az önkormányzat SZMSZ-ének felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására,
21. vizsgálja a település rendezési terv hatályosulását, szükség esetén kezdeményezi a módosítását, illetve új rendezési terv elkészítését,
22. figyeli a pályázati lehetőségeket, javaslatot terjeszt elő a település fejlesztését elősegítő pályázatok benyújtására,
23. Közreműködik a település idegenforgalmának kiépítésében, a lehetőségek feltárásában, különös tekintettel a borturizmusra.
1. időskorúak támogatásának megállapítása,
2. segélyhívó rendszert igénybe vevők támogatása,
3. települési név, helyi címer és zászló használat engedélyezése,
4. közterület-használat engedélyezése,
5. filmforgatás célú közterület-használat engedélyezése,
6. településkép-érvényesítési eszközök alkalmazása.
1. lakásfenntartási támogatás megállapítása,
2. gyógyszerkiváltási támogatás megállapítása,
3. temetési támogatás megállapítása.
3. melléklet a 3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez3
I. A nemzetiség önkormányzat működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása
1. Helyiséghasználat biztosítása
a) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére - önkormányzati működésének biztosítása érdekében - az önkormányzat tulajdonát képező, 3941 Vámosújfalu, Csécsi Nagy Pál út 8. szám alatti ingatlanban, a Tanácsteremben biztosít ingyenes rendeltetésre alkalmas helyiség-használatot, havonta igénye szerint, de legalább harminckét (32) órában. Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja továbbá a helyiség használatával egyidejűleg az épületben kialakított mellékhelyiségek és közlekedő helyiségek használatát.
b) Az önkormányzat az a) pontban meghatározott helyiségek használatával kapcsolatban fizeti a közüzemi díjakat és egyéb díjakat.
c) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat külön kérelmére – előzetes egyeztetést követően – a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos, eseti jellegű események, rendezvények (így különösen közmeghallgatás, fórum, kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények) lebonyolítására a nemzetiségi önkormányzat kérelmében meghatározott időtartamra hivatal egyéb helyiségeit - amennyiben ez a hivatal, illetve az önkormányzat egyéb közfeladatainak ellátását nem akadályozza - ideiglenesen és ingyenesen biztosítja.
d) A nemzetiségi önkormányzat nagyobb szabású rendezvényeinek, programjainak megvalósításához az önkormányzat valamennyi költségvetési szervének közreműködését, segítségét kérheti, amennyiben ez az érintett szerveknek többletköltséggel nem jár.
2. A nemzetiségi önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása
a) Az önkormányzat az 1.a) pontban meghatározott helyiség(ek) működéséhez szükséges és a tárgyaló helyiségben elhelyezett berendezési tárgyak használatát biztosítja a helyiség igénybevételének idejére.
b) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére – kérésére igénye szerint – további számítógép használati lehetőséget a hivatal épületén belül, a hivatal nyitvatartási idejében biztosít.
3. A Felek rögzítik, hogy a 2. a) pontban foglalt berendezési tárgyak, felszerelési tárgyak és eszközök fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos költségeket, továbbá a 2 b)-e) pontban foglalt feladatok ellátásának költségeit az önkormányzat viseli.
II. A költségvetési határozat elkészítésének és elfogadásának rendje
1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése
a) A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében Siskáné Götli Edit ügyintéző folytatja az egyeztetést a nemzetiségi önkormányzat elnökével, ezen egyeztetés keretében az elnöke rendelkezésre bocsátja a következő költségvetési évvel kapcsolatos pénzügyi adatokat, egyéb információkat.
b) A jegyző Siskáné Götli Edit ügyintéző közreműködésével készíti elő a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tervezetét. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a költségvetését.
2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
a) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete amennyiben az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát. A módosítást Siskáné Götli Edit ügyintéző az elnök kérésére készíti elő.
b) A nemzetiségi önkormányzat eredeti előirányzatai a kiemelt költségvetési előirányzatok tekintetében nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján módosíthatók.
c) A nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult a kiemelt előirányzatokon belüli átcsoportosításra, melyről a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
d) A nemzetiségi önkormányzat előirányzatairól és a változásaikról Siskáné Götli Edit ügyintéző naprakész nyilvántartást vezet.
3. Információszolgáltatás a költségvetésről
3.1. A nemzetiségi önkormányzat a költségvetését költségvetési határozatban állapítja meg. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt Siskáné Götli Edit ügyintéző úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.
3.2. A nemzetiségi önkormányzat évente, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg:
a) a Stabilitási tv.45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és
b) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keleteztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét
4. A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
III. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje, kötelezettségvállalás
1. Költségvetési határozat végrehajtása
a) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jegyző Siskáné Götli Edit ügyintézőn keresztül látja el.
b) A nemzetiségi önkormányzati választások évében a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére álló önkormányzati forrásból biztosított előirányzatok felhasználására, az előirányzatok terhére kötelezettségek vállalására naptári éven belül a nemzetiségi önkormányzati választások időpontjához igazítottan, időarányos ütemezés szerint kerülhet sor.
2. Kötelezettségvállalás rendje
2.1. A nemzetiségi önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra az Ávr. 52. § (7) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult.
2.2. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet
2.3. Törvény vagy az Ávr. eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
a) értéke a 100.000 Ft-ot nem éri el
b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége,
c) az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
3. Pénzügyi ellenjegyzés
3.1. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését a hivatal gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a hivatal állományába tartozó köztisztviselő végzi. A pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban megfelelő mennyiségű pénzeszköz (likvid fedezet) áll rendelkezésre.
3.2. Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg a fent előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.
4. Teljesítésigazolás
4.1. A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében - ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes - annak teljesítését.
4.2. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás („kifizethető”) megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
4.3. Teljesítés igazolás szükséges akkor is, ha a kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1) bekezdés alapján történik.
5. Érvényesítés
5.1. Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján - az Ávr. 57. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is - az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Áhsz., az Ávr. és e szabályzat előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
5.2. Ha az érvényesítő az 5.1. pontban meghatározott jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja.
6. Utalványozás
6.1. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány – utalvány rendelet –alapján történik. A bevételek utalványozására – amennyiben az szükséges –a teljesítésigazolását követően kerülhet sor.
6.2. Az utalványozás minden esetben külön írásbeli rendelkezéssel történik.
7. Utalványozás ellenjegyzése
7.1. Az utalvány rendelet elkészítését követően, az utalványozást megelőzően kerül sor az utalvány ellenjegyzésére.
8. Kötelezettségvállalás nyilvántartása
8.1. A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, ezáltal a kötelezettségvállalás értékéből a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.
8.2. A nemzetiségi önkormányzat köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható, költségvetési soronként, a szabad előirányzat összege.
8.3. A nemzetiségi önkormányzat félévente köteles nyilvántartását egyeztetni a hivatal előirányzat nyilvántartásával.
9. Likviditási terv
IV. A nemzetiségi önkormányzat pénzforgalmi számlája
1. A nemzetiségi önkormányzat pénzforgalmi számlaszáma: 11734169-15787547 OTP Bank Nyrt. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmi számlájához kapcsolódó - külön a részére és kizárólagos használatára megnyitott fenti pénzforgalmi számlán bonyolódik. A nemzetiségi önkormányzat önállóan dönt pénzforgalmi - fizetési – számla megszűntetéséről és új számla nyitásáról.
V. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
1. A hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.
2. Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat tekintetében az elnök felelős.
3. A hivatal adatbenyújtóként a nemzetiségi önkormányzat, mint adatszolgáltató nevében a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget elrendelő, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget - a KSH Elektra rendszeren keresztül - határidőre teljesíti.
VI. A nemzetiségi önkormányzat törvényes működésével kapcsolatos együttműködés egyéb területei
1. A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein az önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a jegyző, vagy az általa kijelölt, vele azonos képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő, aki jelzi a nemzetiségi önkormányzat felé, amennyiben törvénysértést észlel.
2. Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos közérdekű adatok, valamint közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételéről a szervezési/titkársági ügyintéző közreműködésével gondoskodik.
3. Az Áht., illetve a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet által a belső kontrollrendszerre előírt követelményeket a hivatal teljesíti, folyamataiba, szabályzataiba beépítve a települési nemzetiségi önkormányzatot, mivel a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a hivatal.
4. Az Áht. 70. §-ában meghatározott belső ellenőrzési feladatokat a Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulás megbízási szerződés alapján látja el. Az ellenőrzések során a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet és a Belső ellenőrzési kézikönyv előírásait kell alkalmazni.
5. A nemzetiségi önkormányzat az általa benyújtott pályázatok beadásánál, pénzügyi lebonyolításánál és elszámolásánál saját maga jár el. A hivatal igény szerint a nemzetiségi önkormányzat által benyújtott pályázatokhoz a nemzetiségi önkormányzat ismert kötelezettségvállalásairól, bankszámlaegyenlegéről és vagyoni helyzetéről szolgáltat pénzügyi adatot. A pályázatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállaláshoz a vagyoni és számviteli analitikus nyilvántartáshoz szükséges információkat és dokumentációkat a nemzetiségi önkormányzat elnöke – szükség esetén a hivatal kijelölt munkatársainak közreműködésével - biztosítja.
6. Jelen Együttműködési Megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
VII. Záró rendelkezések
1. függelék a 3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez4
1. Jadlóczki Lajos polgármester
2. Varga Gábor alpolgármester
3. Götz Jánosné képviselő
4. Varga Gyula képviselő
5. Varga István képviselő
2. függelék a 3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Varga István elnök
2. Götz Jánosné tag
3. Varga Gyula tag
3. függelék a 3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez5
4. függelék a 3/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez6
1. Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás,
2. Borsod-Abaúj-Zemplén Térségi Ivóvíz-Kezelési Önkormányzati Társulás,
3. Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulás
A 9. §-t a Vámosújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VII. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
Módosította Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete.
Módosította Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 16.) önkormányzati rendelete.
Módosította Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 16.) önkormányzati rendelete.
Módosította Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (III. 12.) önkormányzati rendelete.
Módosította Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (XI. 16.) önkormányzati rendelete.